Mivel én magam is imádok kirándulni, túrázni, bringázni, már elég sok kirándulóhelyet sikerült felfedeznem. Az itt felsoroltak jó részénél már jártam és bizton állíthatom, valóban csodás kirándulóhelyek!

Kirándulóhelyek Magyarországon

Tihanyi-félsziget

A Balaton északi részén lévő félsziget Magyarország egyik legváltozatosabb kirándulóhelye.

Egyedülálló vulkanikus tájai, levendulamezői és a tóra nyíló panorámái miatt különösen népszerű a természetjárók, kirándulók körében. Jól jelzett túraútvonalakon barangolva egyszerre élvezhetők a nyugodt erdei szakaszok és a látványos kilátópontok.

A félsziget egyik legfontosabb látnivalója a Tihanyi Bencés Apátság, ahonnan pazar kilátás nyílik a Balatonra. Különösen érdemes felmenni az Óvár-kilátóba, ahonnan különleges vulkanikus formák és a Belső-tó is megfigyelhetők. Nekem ez az egyik kedvenc kilátóm a Balaton-felvidéken.

Aktív programként a Levendula Ház Látogatóközpont és a környező tanösvények felfedezése ajánlott, amelyek könnyű, családbarát kirándulásként is bejárhatók. A Belső-tó körüli séta, a Gejzírmező bejárása és a bringaútvonalak mind ideálisak egy egész napos, változatos szabadtéri programhoz.

Balaton-felvidék látnivalói

Balatoni kilátók, megközelítésük

Lillafüred

A Bükk egyik legszebb vidéke, amelyet Miskolcról kisvasúttal is elérhetünk. A Hámori-tó környéke már önmagában is romantikus látvány, amit a meredek, sziklás hegyoldalak még izgalmasabbá tesznek.

A Palotaszálló és a mellette található függőkert jó kiindulópont egy könnyed sétához, ahonnan több panorámás ösvény is indul. Innen könnyen elérhetők a Szinva-vízesés felső szakaszai és a kilátópontok, amelyekről a völgy látványa különösen látványos. A tó északi részén a Zsófia-kilátóba, déli részén a Szent István-kilátóba tudunk felmenni.

A közeli Szent István-, Anna- és Petőfi-barlangok felfedezése minden korosztály számára izgalmas élményt nyújt, különösen a cseppkőképződmények miatt.

Miskolc és környéke látnivalók: Miskolctapolca, Lillafüred

Börzsöny, Királyrét

A Börzsöny egyik legkönnyebben elérhető kirándulóközpontja, ahová kisvasúttal is érkezhetünk Kismarosról.

A Királyréti-tó körüli séta kellemes bemelegítés, ahonnan több túraútvonal is indul a hegyek felé. Népszerű útvonal a Várhegy kilátóhoz vezető ösvény, ahonnan kitűnő panoráma nyílik a környező csúcsokra.

Aki szereti a kihívást, az felgyalogolhat a Börzsöny legmagasabb csúcsára, a Csóványosra is. Tiszta időben a Magas-Tátra csodásan látszik. Tény, hogy nem a legkönnyebb túra, de megéri a fáradságot!

Börzsöny látnivalók, kirándulási lehetőségek

Tatai Öreg-tó

Egyedülálló természeti környezete miatt közkedvelt kirándulóhely, ahol a vízparti séták és a történelmi emlékek egyszerre vannak jelen.

A sétányokról különösen szép kilátás nyílik a parton álló Tatai várra, valamint a tó madárvilágára. Ősszel pláne csodás látvány, ahogy a vándormadarak ezrei lepik el a tavat. A tó körül egy 7 km-es sétány húzódik, amit sétával, futással vagy bringával is bejárhatunk.

Nem messze található a Fényes Tanösvény, amit nem szabad kihagyni! A 43 állomásos, másfél km hosszú út interaktívan mutatja be a helyi természet látnivalóit. A kirándulók kötélhídon és csónakkal járhatják be a területet.

Tata látnivalók, programok

Hortobágy

A Hortobágy Nemzeti Park Magyarország legnagyobb összefüggő természetes gyepterülete, amely egyedülálló pusztai tájképet és gazdag állatvilágot mutat be. A látogatók itt ismerkedhetnek meg a hagyományos pásztorkultúrával.

A terület legismertebb látnivalója a kilenclyukú híd és a Hortobágyi Csárda, amelyek a puszta szimbólumává váltak. A Pásztormúzeum és a Vadaspark betekintést nyújt a terület történetébe és állatvilágába, különösen érdekes a szürke marhacsordák és a racka juhok megfigyelése.

Aktív programnak lovas kocsikázás, madármegfigyelés és a tanösvények bejárása tökéletes. A nemzeti park területén számos túraútvonal, kerékpárút és kilátó található, amelyek mind ideálisak egy egész napos természetjáráshoz.

Hortobágy, te híres Hortobágy

Hollókő és Isten tenyere kilátó

Az UNESCO világörökség részét képező palóc falu Magyarország egyik legautentikusabb történelmi települése.

A hagyományos népi építészet és a 13. századi vár együttese egyedülálló látványosságot nyújt. A falu felett magasodó várromból pazar kilátás nyílik a környező dombokra és a palóc házakra. A település főutcáján sok, különböző tematikájú múzeum, galéria található. Már ez önmagában több órás programot nyújt.

A faluból 2,5 km-es sétával érhető el hazánk egyik legérdekesebb kilátója, az Isten tenyere. A fából készült kilátó valójában egy műalkotás, ahonnan szép panoráma nyílik. Ha Hollókőn jártok, mindenképp menjetek fel ide!

Hollókő, ahová mindenképp el kell menni!

Galyatető

A Mátra egyik legmagasabban fekvő településén látványos panorámák és friss hegyi levegő várja a túrázókat. A környék kiépített útvonalai jól jelzettek, így kezdőknek és tapasztaltabb kirándulóknak is ajánlhatók.

A Galyatetői-kilátó modern acél- és faépítménye messziről is jól látható, és felérve körkörös kilátás tárul a Mátra és a környező vonulatok felé. Az Országos Kéktúra útvonala is áthalad itt, így sokan választják a környék túraútvonalait is.

Télen is érdemes eljönni: szánkópálya és sípálya is rendelkezésre áll, a gyerekek számára is remek programot jelent.

Mátra látnivalók, kirándulások, térképpel

Szalajka-völgy

A Bükk hegység egyik legszebb és legkedveltebb völgye, amely kristálytiszta patakjáról és változatos látnivalóiról ismert.

Fő attrakciója a Fátyol-vízesés, amely egy mészkőfalon folyik alá káprázatos látványt nyújtva. Szilvásváradról erdei kisvasút is közlekedik ide, így kisgyerekesek, idősek számára is tökéletes program.

A közeli Erdei Múzeum és a Szalajka-forrás mellett található pisztrángtelep mind érdekesek, különösen gyerekekkel érkező családoknak. A Szilvásvárad fölött emelkedő Milleniumi-kilátóba keményebb kaptató vezet, de lenyűgöző látvány tárul elénk. De nem kell aggódni, autóval is fel lehet menni, így bárki élvezheti a kilátást.

Szilvásvárad és a Szalajka-völgy látnivalói

Óbánya és környéke

A Mecsek hegység rejtett gyöngyszeme egy csendes, festői falu, amely tökéletes kiindulópont a környező túrákhoz.  

A terület dombjai és erdős völgyei nyugodt, családbarát kirándulásokat tesznek lehetővé. A faluban pedig számos vendégház található, egy hétvégi aktív pihenésre ideális helyszín.

A falu közelében található az Óbányai Arborétum, amely különleges fa- és cserjegyűjteménnyel várja a látogatókat. A környék túraútvonalai mentén több kilátó is található, ahonnan pazar panoráma nyílik a Mecsek hegyeire és a völgyekre.

A legtöbben azonban a Ferde-vízesés miatt érkeznek és kirándulnak. Bár nem egy nagy vízesésről beszélünk, mégis érdekes látvány, ahogy a ferde sziklákon leszalad a víz.

Visegrád és Prédikálószék

A Visegrádi-hegység egyik legszebb részén fekvő Visegrád a Dunakanyar legismertebb települése és ennél fogva az egyik leglátogatottabb település.

Legismertebb látnivalója a Fellegvár, ahonnan lenyűgöző panoráma nyílik a Dunakanyarra. A városban érdemes felkeresni a Királyi Palotát és a Salamon-tornyot is, amelyek a középkori Magyarország fontos emlékei.

És ha még szebbet akarunk látni, kiránduljunk fel a Prédikálószékre. A Visegrád melletti Dömösről jó kis kaptatóval juthatunk fel a 639 méter magas csúcsra. Nyugodtan lehet mondani, hogy Magyarország egyik legszebb kilátása innen van!

Kirándulás a Dunakanyarban – túra, kultúra, élmény egy napban

Bakonybél és Kőris-hegy

A Bakony egyik legismertebb települése egy hegyekkel körbevett völgybe fekszik. Már a fekvése miatt is egy hangulatos, kirándulásra és pihenésre alkalmas helyszín.

Bakonybél a természet mellett a Bencés Apátságról is híres. A falu központjában lévő Szent Mauríciusz Monostorban megkóstolhatjuk és vásárolhatunk itt készült termékeket, köztük apátsági söröket.

Bár sok túraútvonal indul innen, a legnépszerűbb a Bakony legmagasabb pontjának felkeresése. A Kőris-hegy csúcsán lévő Vajda Péter-kilátóból lenyűgöző panoráma nyílik a hegység erdős vonulataira. A túra közepesen nehéz, de jól jelzett útvonalon halad, ami az Országos Kéktúra része.

Bakony látnivalói, kirándulási lehetőségek

Sopron és Lővérek

A hűség városa nemcsak történelmi értékeiről, hanem a közeli Lővérek erdőről is híres. A város és a természet közelsége miatt különösen népszerű a kirándulók körében, akik egyszerre élvezhetik a város látnivalóit és az erdei túrákat.

Sopron központja az óváros, amely hangulatos, csodás házakkal szegélyezett utcákról nevezetes. Fő épülete természetesen a messziről látható Tűztorony, amelynek teteje kilátóként is funkcionál.

A környék legismertebb látnivalója a Károly-kilátó, ahonnan pazar panoráma nyílik Sopronra, az Alpokra és a Fertő-tóra. A kilátó körül számos túraútvonal, tanösvények és erdei tornapálya is ki van alakítva.

Sopron és környéke látnivalók, kirándulási lehetőségek

Kőszeg, Velem és Írott-kő

Nyugat-Magyarország másik hasonló adottságú régiója a Kőszegi-hegység. Az Alpok lejtőjén fekvő város és környezete egy alpesi vidék hangulatát adja vissza.

Kőszeg legszebb látnivalói közé tartozik a Jurisics vár és a hangulatos, történelmi Főtér, amely századokon átívelő épületeivel különleges atmoszférát teremt. Ha csak egy laza túrát és szép kilátást szeretnénk, a város északi részén lévő Kálváriához vagy Szulejmán-kilátóhoz érdemes felmennünk.

A közeli Velem falu sok kirándulót vonz, maga a falu is egy csodás, hangulatos teleülés. Innen juthatunk fel legkönnyebben a Dunántúl legmagasabb pontjára, az Írottkőre. A kilátó tetejéről messzire ellátni az osztrák hegyek irányába is.

Kőszeg és környéke látnivalók, kirándulási lehetőségek

Zselic

A dimbes-dombos vidék a nyugalom és a természet csendjét keresők számára ideális. Sajnos kevésbé ismert régió, pedig egy nagyon szép környezet várja a látogatókat.

A Zselici Csillagpark környéke különösen népszerű kirándulóhely, ahol nappal hangulatos ösvényeken lehet barangolni, éjszaka pedig a csillagos égbolt látványa nyűgözi le a látogatókat.

Az eldugott települések nyugodt hangulatot árasztanak. Szenna faluba mindenképp látogassunk el: a skanzen bemutatja a zselici építészetet és életmódot. Különlegessége a festett fakazettás házak, amik nagyon kevés helyen találhatók meg hazánkban.

The post Kirándulóhelyek Magyarországon – 14 csodás helyszín appeared first on Utazáskatalógus.

10 hazai hangulatos kisváros

Kőszeg

Az osztrák határ mentén, az Alpokalján fekvő város szerintem mindenki számára kedvenc. Vagy az lesz!

Legismertebb látnivalója a kőszegi vár. Híres kapitánya Jurisics Miklós volt, akinek nevét ma is viseli. Az 1532-es ostrom emlékére minden nap 11 órakor megszólalnak a harangok. A várban több kiállítás is van, ami bemutatja a vár történelmét.

A város környékén kiváló túraútvonalak találhatók a Kőszegi-hegységben. Ennek legjobb kiindulópontja Velem. Innen kb. 10 km-es túra keretében fel tudunk jutni Dunántúl legmagasabb pontjára, az Írottkőre.

Kőszeg és környéke látnivalók, kirándulási lehetőségek

Esztergom

A magyar kereszténység szülőhelyeként is ismert várost a látnivalói és a környék kirándulásai teszik népszerűvé.

Első helyen naná, hogy a bazilika áll. Méreteit tekintve Európa 3. legnagyobb bazilikája, kupolája messziről látszik. A mellette lévő várral együtt hazánk egyik kiemelkedő komplexuma. Nyáron a várudvaron működik a Várszínház, amely remek előadásokat kínál.

A közeli Dunakanyar és Pilis sok kirándulást tesz lehetővé. Visegrádon a vár kötelező program, míg a környéken számos túraútvonal áll rendelkezésre. A kalandvágyóknak ajánlom a Rám-szakadékot!

Esztergom látnivalók, programok

Gyula

Az ország keleti régiójának egyik leglátogatottabb városa, főleg a gyógyfürdője miatt.

A Várfürdő vize gyógyhatású, ami a mozgásszervi betegségekre különösen hatásos. Emiatt sokan jönnek gyógyulni. Ám a szaunaparkja és az élményfürdő része, az AquaPalota szintén vonzó. Éppen ezért a családok számára is tökéletes pihenőhely.

A város látványossága a vár, amely az egykori Magyar Királyság alföldi vidékeinek egyetlen, épen megmaradt síkvidéki gótikus téglavára. Külsőleg is impozáns, bent pedig kiállítótermekben lehet megismerni a vár több évszázados történetét.

Gyula és környéke látnivalók, programok

Szentendre

A Budapest melletti város nem is annyira kisváros, de szépsége miatt mindenképpen itt van a helye!

Belvárosa egy kulturális központ: számos múzeum és galéria van néhány utcán belül. A művészetek közül leginkább a festészet képviselteti magát. Nem véletlenül nevezik a települést a Festők városának is.

Sokan nem tudják, hogy itt van hazánk legnagyobb szabadtéri múzeuma. A Skanzenben több száz épület mutatja be a magyar nyelvterület népi építészetét. Mindenképp megéri felkeresni!

Szentendre látnivalók, múzeumok, programok

Sopron

A Hűség városa az egyik személyes kedvencem, sokszor járok ide.

Az óvárosi része, a Várkerület az egyik legszebb belváros hazánkban. A látnivalók közül kiemelkedik természetesen a Tűztorony. Ám rengeteg más kúria, múzeum bújik meg az utcákban, sőt, egy ókori római régészeti hely is.

Nemcsak a belvárosban érdemes sétálni, hanem a Lővérekben is. Már pár km-es laza túrával is remek kilátóhelyekre juthatunk el. Ilyen a Károly-, a Sörházdombi- és a Gloriette-kilátó. Tiszta időben a nem messze lévő Schneeberg is látszik.

Sopron és környéke látnivalók, kirándulási lehetőségek

Baja

Nemrég jártam a Duna-parti városba és pozitív meglepetés ért! A belvárosban sétálva nagyon „fancy” hangulat fogadott, sok fiatallal.

Bár a belváros hamar bejárható, de engem mégis megragadott a rendezett környezet és az épületek. A Sugovica-parton kellemes sétát lehet tenni, a túloldali Petőfi-sziget pedig kedvelt üdülőterület.

A nagy területű Szentháromság teret „Bácska Szent Márk terének” is nevezik: három oldalról eklektikus és klasszicizáló stílusú épületek, negyedik oldalról a Sugovica határolja. Emellett a Bácskai Kultúrpalota is kiemelkedik. A szecessziós épületben működik a Bácskai Művelődési Központ.

Tokaj

A Tisza és Bodrog összefolyásánál fekvő városról gondolom mindenkinek a bor jut eszébe.

A város összeszűkül a folyók és a hegyoldal között, így egyedülálló hangulatot hoz létre. Bár a belvárosa kicsi, tökéletes hely a környék felfedezéséhez.

A közeli pincészetek és a Zempléni-hegység várai mind többnapos nyaralást tesznek lehetővé. Nem messze van Magyarország talán legszebb vára, a boldogkőváraljai vár. De a füzéri és regéci is megér egy látogatást!

Siklós

Ha nem jártam volna itt, biztos nem került volna fel erre a listára.

A Villányi-hegységet bringáztam körbe szüret idején, így érkeztem ide. Kapásból feltűnt, hogy rendezett és tiszta város, valamint kifejezetten bringabarát. Ám beszéljünk a látnivalókról!

Természetesen a vár, ami uralja a látképet. Fehér falai a városon kívülről is látványosak. A három szintnek köszönhetően bőven van mit nézni a várban. A várfalról pedig nagyon szép a kilátás. Emellett a pécsi dzsámi mellett itt van hazánk másik jelentős dzsámija.

Népszerűségét a vár melletti fürdő is növeli. A Thermal Spa Siklós több mint 5000 négyzetméteres, háromszintes épületben található. 12 medencéje minden korosztály számára ideális kikapcsolódási lehetőségeket biztosít.

Villányi-hegység felfedezése, látnivalók akár két keréken is

Szarvas

A Hármas-Körös holtágának partján fekvő kisvárosban van az egyik legismertebb arborétum.

A Szarvasi Arborétum, közismertebb nevén Pepi-kert, mára hazánk egyik legnagyobb és legjelentősebb élő fagyűjteménye, ahol száz évet megélt mocsárciprusok, mamutfenyők is állnak 82 hektár területen.

Az arborétum területén azonban van más érdekesség is: a Mini Magyarország makettparkban Magyarország épített öröksége, nevezetes épületeinek, vasútjainak, hajóinak minden apró részletében kidolgozott kicsinyített másai láthatók. Ilyen például a Szegedi dóm, az egri vár és a kecskeméti Cifrapalota.

Pápa

És engedjetek meg a végén egy kis részrehajlást: ugyanis a Dunántúl Athénjának nevezett városban élek.

Pápa híres a barokk építészetéről. Ennek legszebb bizonyítéka a belvárosban álló Esterházy-kastély. A nemrég teljesen felújított kastélyban érdemes részt venni a tárlatvezetésen is: barokk ruhába öltözött hölgyek vezetik körbe a látogatókat.

A városban van hazánk egyik legkedveltebb gyógyfürdője, a Várkertfürdő. Külön uszoda, termál és szaunarészlege van, nyáron pedig egy nagy területű kültéri strand is üzemel számos medencével. A fürdő saját minihotellel rendelkezik, míg mellette egy ötcsillagos kemping is van.

Pápa és környéke látnivalók, kirándulások

The post Hazánk leghangulatosabb kisvárosai appeared first on Utazáskatalógus.

Hazánk legszebb hagyományőrző-helyei

Hollókő

Hazánk egyik legszebb helye, amelynek különlegessége, hogy maga a falu egy skanzennek tekinthető.

A palóc nép hagyományait, építészetét jeleníti meg a falu. Az Ófalu nevű részen láthatjuk a Közép-Európa legjobb állapotában megőrzött népi építészetét, ahol több, mint 50 védett lakóépület áll. Magyarország egyetlen olyan faluja, amely szerepel az UNESCO Világörökség listáján.

Fő épületei a palócházak, amelyek az ismert hármas tagolásukkal (tisztaszoba vagy ház, a pitvar és a kamra), jellegzetes díszítéseikkel, a ház homlokzatának alakításával az Ipoly és a Cserhát vidékén sokfelé láthatók még.

Sok házban múzeum, kiállítás vagy a hagyományra épülő bolt van. Ilyen például a Postamúzeum, Babamúzeum, Falumúzeum, Szövőműhely, Fazekasház.

Hollókő, ahová mindenképp el kell menni!

Szalafői Pityerszer

Az ország nyugati tájegységének egykori életét mutatja be ez a skanzen.

Az egykori őrtállók a dombok tetején, erdei irtásokon alakították ki a telephelyeiket, amelyekből létre jöttek a későbbi időkben a szerek. Ezekhez igazodva jöttek létre az itt is látható jellegzetes porták.

A szabadtéri falumúzeum megőrizte a régi életmódot. Az épületek eredeti kinézetükben lettek helyre állítva. Nevezetességei az ún. „kerített ház” és az emeletes kástu, amely az országban ma már csak egyedül itt létezik.

Őrség látnivalók, kirándulási lehetőségek

Szentendrei Skanzen

Magyarország legnagyobb szabadtéri múzeuma 63 hektáros területén a magyar nyelvterület népi építészete, lakáskultúrája, gazdálkodása és életmódja látható.

A múzeum állandó kiállítása eredeti és áttelepített, illetve hiteles másolatban megépített épületek – lakóházak, gazdasági melléképületek, malmok, templomok – segítségével mutatja be a régmúlt vidéki örökségét tájegységekre tagolva. Az állandó szabadtéri kiállítás a 18. század közepétől a 20. század közepéig tartó időszakot öleli át.

A következő tájegységek jellegzetességeit láthatjuk: Felső-Tiszavidék, Alföldi mezőváros, Kisalföld, Nyugat-Dunántúl, Bakony és Balaton-felvidék, Dél-Dunántúl, Felföldi mezőváros, Észak-magyarországi falu, Erdély.

Szentendre látnivalók, múzeumok, programok

Hortobágy

Ki ne tudná, hogy a magyar pásztor- és betyárélet központja az alföldi régió volt!

Az itteni hagyományőrzést egy múzeum és programok keretében ismerhetjük meg. A Pásztormúzeum a híres csárdával szemben található, a 19-20. század fordulóján a Hortobágyra jellemző pusztai legeltető állattartást és az ahhoz kapcsolódó pásztoréletet mutatja be.

Emellett van lehetőség pusztaprogramra is. Itt lovas kocsin a pusztában barangolva megismerhetjük régi magyar háziállatainkat: rackanyáj, szürke marha gulya, ménes és a bivaly gulya. A végén egy fazekasműhelyet és szekérkiállítást is megtekinthetünk.

Hortobágyi látnivalók, programok

Matyó Múzeum

A híres Matyóföld Mezőkövesd és környékét jelenti, akik máig őrzik a hagyományukat.

Az épület maga is figyelemre méltó: egy 19. századi polgári házban kapott helyet, amely önmagában is tükrözi a korabeli mezőkövesdi életmódot.

A múzeumban megismerkedhetünk a matyó hímzéskultúrával, ami az UNESCO szellemi világörökség része. Láthatók különféle hímzett ruhadarabok, terítők, párnák és egyéb használati tárgyak.

A matyóság hagyományos népi kultúrája elevenedik meg, bemutatva a színpompás matyó népviseletek változását és a gazdag matyó hímzéskultúra stílustörténetét.

Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Hazánk egyik leghíresebb parkjában több tematikus rész is van.

Legismertebb a Feszty-körkép vagyis A magyarok bejövetele. A monumentális panorámakép Árpád vezér és a honfoglaló magyarok Kárpát-medencébe való érkezését ábrázolja.

A skanzen a Dél-Alföld mezővárosainak és tanyáinak portáit, népi építészetének jellegzetességeit mutatja be. Láthatók nádfedeles házak, szélmalom, kovácsműhely és szatócsbolt is.

Látványos része még a Csete-jurták. A Csete György építész által tervezett jurtaszerű építmények különféle kiállításoknak adnak otthont, például a népi építészet és kézművesség bemutatásának.

Szennai Skanzen

A Kaposvártól 8 km-re lévő faluban a Zselic táj népi építészetével ismerkedhetünk meg.

A település központjában alakították ki a múzeumot, amely a Zselic és Belső-Somogy sokszínű népi kultúráját, gazdag tárgyi és szellemi örökségét őrzi. A múzeumban öt lakóház és gazdasági épületei, három szőlőhegyi pince, két szakrális kisemlék, valamint a mezőgazdasági gépeknek helyet adó gépszín látható.

Göcseji Falumúzeum

A Zalaegerszegen lévő skanzen az ország első ilyen jellegű intézménye volt.

A göcseji népi építkezés jeles példáit az eredeti helyén hagyott Hencz-féle vízimalom köré építették fel olyan elrendezésben, mintha egy 19. századbeli göcseji falu lenne: parasztházakkal, gazdasági épületekkel, templommal, kovácsműhellyel és malommal.

A kiállított épületek között van például hottói kovácsműhely, budafai szoknyás harangláb, kálócfai széles csonkakontyos ház, istálló, pajta, kávási kerekes kút, csödei pálinkafőző kunyhó.

Vasi Múzeumfalu

Szombathelyen hangulatos környezetben, a Csónakázó-tó mellett alakították ki a vasi tájra jellemző falu skanzenjét.

A szabadtéri kiállítás főbb részei: a falu főutcája, a falu közepén lévő őrségi domb és a pincesor. A lakóépületek között találunk itt szegényparaszti, tehetős paraszti és nemesi otthont, borona-, sövény- és tömésfalú házakat. Az eredeti berendezési tárgyak a falvak 18-20. századi életmódjába engednek bepillantást, megismertetve például a konyhai és szobai tüzelőberendezések történeti változásait is.

A falu központjában az 1800-ban állíttatott későbarokk perenyei kápolna másolata áll. A legérdekesebb építmények a 18. század eleji molnaszecsődi fa harangláb, a Cákról áttelepített szabadkéményes kovácsműhely, az 1792-ben épült, Pornóapátiból származó füstöskonyhás, fakéményes német ház, valamint a legősibb háztípust reprezentáló, Felsőszölnökről származó egytüzelős szlovén füstösház.

Palkonyai pincesor

És a végén nem maradhat ki egy borhoz köthető dolog sem, elvégre az egyik legjobb bor nálunk van a világon!

A Villányi-hegység északi részén, Palkonya falu szélén található az egyik legszebb hazai pincesor. Pincefalunak is nevezik, hiszen a domboldalba épített présházak látványa 5 sorba rendeződve, távolról egy kisebb falu látványát keltik a településen belül.

A Palkonyai Pünkösdi Nyitott Pincék rendezvényen mi is megnézhetjük ezt a csodás helyet. A legtöbb pince ilyenkor kinyit és a pincésgazdánál megkóstolhatjuk a különféle borokat.

Villányi-hegység felfedezése, látnivalók akár két keréken is

Ajánlott cikk

Hazánk legszebb helyei, „kötelező” látnivalói

Hazánk leghangulatosabb kisvárosai

The post Hazánk legszebb hagyományőrző-helyei appeared first on Utazáskatalógus.

Az Alföld délkeleti részén, a Körös menti síkon, a Fehér-Körös bal partján található, közvetlenül a román határ mellett. A Fehér- és a Fekete-Körös Magyarország legtisztább vizű folyói közé tartoznak; az itt található folyópartok, erdők, tájkép tekintetében különösen szépek.

Gyula látnivalók

Gyulai vár

Az egykori Magyar Királyság alföldi vidékeinek egyetlen, épen megmaradt síkvidéki gótikus téglavára, amely a 16. századtól meghatározó végvára volt az országnak.

Nem maradt ránk más olyan Zsigmond-kori főúri lakó- és védelmi épület, amely ilyen nagyszámú 15. századi gótikus építészeti térrel rendelkezne. Az 1500-as évek elejére, a várudvaron körben kiépült egységes folyosórendszere is példa nélküli a korabeli magyar várépítészetben. A külső vár területén felépített Huszártorony pedig az egyetlen Magyarországon fennmaradt, világi célokat szolgáló török épület.

A várban működik a vármúzeum, ahol az érdeklődők 24 kiállítóteremben járhatják végig, közel hét évszázad történetét. A földszinten található várbörtön, éléstár, sütőház, kovácsműhely, fazekasműhely, múzeumpedagógiai terem, borozó és kápolna.

Minden információ itt!

Almásy-kastély

Közvetlenül a fürdő mellett áll a szépen felújított, látogatóközpontként is működő kastély.

Az egykori főurak életét bemutató kiállítás az egyik fő attrakció. Emellett van szabadulószoba, tárlatvezetés, látványkonyha, múzeum- és ajándékbolt, kávézó.

A Toronykilátó 13,5 méteres járószintjéről gyönyörű panoráma nyílik a Szigeterődre: Gyula középkori téglavárára, a kastélyra és annak egykori történeti kertjére.

A kastélyt körülöleli egy csodálatos park is, melyben platánok, tölgyek és berkenyék állnak.

Gyulavári kastély

Gyula keleti részén, Gyulavárin található ez a szépen felújított kastély, amelyben látogatóközpontot alakítottak ki.

A központ a Dél-Alföld néprajzi, kulturális és természeti- környezeti értékeit, valamint gazdaságtörténetét mutatják be kiállításokkal, különböző rendezvényekkel.

Belső terei közül kiemelkedik az Erkel-terem és a Kohán-terem. Előbbi az EU tagállamok himnuszait mutatja be, utóbbiban helyi, 20. századi kortárs képzőművészek alkotásait láthatjuk. Emellett Wenkcheim-Almássy családtörténeti kiállítás és népművészetet bemutató kiállítás is látható.

Világóra

A belvárosban található ez a különleges óra, ami egyben egy műalkotás is.

Legfelső eleme egy üveggömb, mely egyszerre jelképezi földünket és a világ egységének szükségességét. 12 egyenlő részre osztott gránittáblákból álló része a helyi időt, illetve a világ időzónáihoz tartozó pontos időt mutatja.

Gyulai és környéki programok

Gyulai Várfürdő

A városba legtöbben a termálfürdő miatt jönnek, ami komplex szolgáltatásokat nyújt.

A vize az alkáli-hidrogénkarbonátos, kloridos gyógyvizek közé tartozik, ami mozgásszervi betegségekre nagyon hatásos. Több gyógymedence is rendelkezésre áll.

2013 óta üzemel az élményfürdő, az AquaPalota, amely különleges családbarát szolgáltatásaival teljessé tette a fürdő kínálatát. Legfőbb része a két hatalmas csúszda, ami több 10 méter magasságról indulva megjárja egy vulkán belsejét is. De van négy személyes csúszda is, ahol a szülők és gyerekek is lecsúszhatnak együtt.

Szaunaparkja 3 kültéri szaunaházzal, merülődézsákkal, dézsazuhanyokkal, 2 beltéri infraszaunával és gőzkabinnal várja a vendégeket.

Minden információ itt!

Erkel Ferenc Emlékház

Az Apor Vilmos tér 7. szám alatti házban született az egyik leghíresebb zeneszerzőnk.

A klasszicista stílusú házban az Erkel család 1808-1841 között lakott. Az állandó kiállítás az épület eredeti funkcióját, az iskola-lakóház kettőségére építve mutatja be Erkel Ferenc életét és munkásságát, valamint a hozzá és családjához kapcsolódó relikviákat.

A kiállításhoz kapcsolódik egy udvari kiállítótér is, az „Erkel-promenád”, melynek falán a látogatók Erkel Ferenc munkásságát követhetik végig a korabeli Erkel hangverseny- és operaplakátok reprodukciói által.

Minden információ itt!

Gyulai Kolbász Múzeum

Ha már olyan híres a gyulai kolbász, persze, hogy van egy múzeum is erről!

Az 1985-ben megnyitott kiállítás anyagát Szigethy Attila, a húsgyár akkori egyik vezetője saját gyűjtésből, illetve a gyulai és környékbeli hentes családok által a múzeum részére átadott eszközökből állította össze. Célja az egykor szebb napokat látott gyulai húsipar emlékeinek és múltjának ereklyéinek megőrzése volt.

A gyűjtemény az 1860-as évektől kezdődően, korabeli eszközökkel, (tagló, kézi perzselő, forrázó teknő) az 1930-as évek kisiparának gépeivel, (kutter, darálók) képekkel, tablókkal és számtalan más eszközzel nyújt betekintést a hentesmesterek életébe, munkájába és a húsfeldolgozás fejlődésébe.

Minden információ itt!

Rádiómúzeum és rádiótörténeti kiállítás

A kiállítás bemutatja a rádiózás történetét, bemutatva az első készülékektől kezdve a modern technológiákig terjedő fejlődést.

Különleges az egykori Orion gyár 120 db rádiókészüléke, amelyek Wlassits Nándor nyugdíjas elektromérnöknek köszönhetően még ma is működnek.

Minden információ itt!

Táj-, víz és fürdőtörténeti kiállítóház

A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság által létrehozott kiállítás a Körös–vidéki tájról, vizeiről, természeti értékeiről, valamint a gyógyfürdőzésről és a népi gyógyászatról mutat be hasznos ismereteket.

A bemutatóházban külön vetítőterem üzemel, melyben a Körös-vidékkel, árvizekkel, belvizekkel, vízügyi történeti emlékekkel, gyógynövényekkel kapcsolatos filmeket mutatnak be.

Várszínház

A gyulai vár falai között tartanak nyáron szabadtéri előadásokat, fesztiválokat.

Az évek során sokszínű programokat nyújt a színház. 2005-től rendezik meg a Shakespeare Fesztivált, 2006-tól a Vár Blues Fesztivált. Kétévente rendezik meg az Irodalmi Humorfesztivált és a Népzenei Fesztivált. Emellett koncerteket, színházi előadásokat is láthatunk.

Wenckheim-kastély

Hazánk egyik legjelentősebb kastélya a felújítás után még impozánsabb lett. Gyulától 16 km-re, Szabadkígyóson található.

1875 és 1879 között épült Ybl Miklós tervei alapján, neoreneszánsz és eklektikus stílusban. Főépülete tornyokkal, reneszánsz hatású loggiás terasszal díszített, 52 szobája, 365 ablaka van. Ehhez jön még a főúri lak előtt található, formára nyírt bukszusokból és tiszafákból kialakított, barokkos vonalvezetésű franciakert szökőkutas medencével, és a körülötte elterülő vadregényes angolkert mesterséges tóval és hidakkal.

Az épületben egy korszerű, interaktív kiállítás került kialakításra, melynek címe: „Vendégségben Wenckheiméknél”. A kastély egykori lakóinak hangjával mesélik el az urak mindennapi életét.

Minden információ itt!

Interaktív térkép

Ajánlott cikkek

Hazánk legszebb helyei, „kötelező” látnivalói

Hazánk leghangulatosabb kisvárosai

Szeged látnivalók, térképek

The post Gyula és környéke látnivalók, programok appeared first on Utazáskatalógus.

Nem véletlenül népszerű a város. Tulajdonképpen a közvetlen belvárosban megtalálunk mindent: sok múzeumot, galériát, szép házakat, csendes kisutcákat, éttermeket, kávézókat.

Szentendre látnivalók

Belvárosi kis utcák, Duna-korzó

Szentendre belvárosában az is jó, ha csak céltalanul sétálgatunk. Hangulatos utcák, sikátorok, rengeteg kávézó, bár és szép épületek láthatók.

A Duna parton pedig közel 1 km hosszan egy sétálóút van, amelyen jó kis sétát lehet tenni.

Japánkert

A belvároshoz közeli kis kert igazi nyugtató hatású mindenki számára.

A kert számos programnak add otthont. Minőségi szabadidős tevékenységet biztosít nyilvánosan minden korosztály számára, ezalatt helyszínt biztosít oktatási és szórakoztatási tevékenységeknek is.

Péter Pál templom

Szentendre legnagyobb temploma eredetileg görögkeleti szerb templomként épült. Nevét a Ciprovacból érkezett menekültek után kapta.

Méretei impozánsak: 300 m2 alapterületű, kb. 500 fő befogadóképességgel, tornya 33 méter magas. A templom berendezése egyszerű, a falak fehérek, freskói nincsenek.

II. János Pál pápa szobor

A Péter Pál templom oldalában áll a 2011. június 29-én felavatott szobor.

A süttői mészkőből készült egész alakos szobor Páljános Ervin szentendrei művész alkotása.

Keresztelő Szent János-plébániatemplom

Szentendre legrégebbi és egyben névadó (Szent András tiszteletére felszentelt) műemléke.

A mai templom a korábbi templom helyére épült 1241-80 között. 1751-ben kapta meg mai külső-belső architektúráját, azaz a gótikus arányok és statikus elemek megőrzése mellett barokk formáját. A belső freskókat szentendrei festők készítették 1933-38 között.

Belgrád Székesegyház

A kívülről is szép templom a magyarországi Budai szerb ortodox egyházmegye püspöki székesegyháza.

A ma látható katedrális – melynek tervezője ismeretlen – alapkövét 1758-ban tették le. A templom 48 méter magas, főhomlokzati harangtornya, a szentendrei tornyok közül a legmagasabb.

A 32 méter hosszúságú, 14 méter szélességű és 15 méter belső magasságú székesegyház belseje és berendezése kimagaslóan értékes. A nagyméretű ikont Ösztovics Vazul szerémségi festőművész készítette 1777-1781-ben.

Blagovesztenszka templom

A Fő tér északkeleti sarkán emelkedik ez a görögkeleti, barokk és rokokó stílusban épült templom.

Alapjait 1752. június 3-án rakták le. Az épület hasonlóságot mutat a pesti szerb templommal és a kalocsai főszékesegyházzal, így azt feltételezik, hogy ezt a templomot is Mayerhoffer András tervezte.

Az 1920-as évek végétől a rendszeres szertartások megszűntek, a templomot – amely ma már többnyire csak múzeumként szolgál – a püspöki székesegyház parókusa látja el.

Tobakosok keresztje

A Szamárhegy egyik legmagasabb pontján, egy természetes kilátón, a 18. század második felében állított emlékkereszt, amely szertartáshely is volt.

Tímárkeresztnek is nevezik, egyike a Szentendrén mesterségek szerint felállított emlékkereszteknek. Négyszög keresztmetszetű, faragott kő talapzaton álló kovácsoltvas kereszt. Indás kovácsoltvas elemek díszítik, a tetején félkör alakú bádog borítással.

Az augusztus 19-én tartott hagyományos szerb búcsú idején az alatta lévő templomnál van a kirakodóvásár, a keresztnél pedig vidám mulatságok.

Szentendrei Kisállatkert

Egy kis állatkertre kell gondolni, ahol nem sok, de aranyos állatokat lehet látni: például szurikáta, fácán, fekete hattyú, kecske, láma, nandu.

Minden információ itt található!

Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum

Népszerűbb nevén a szentendrei Skanzen Magyarország legnagyobb szabadtéri múzeuma. 63 hektáros területén a magyar nyelvterület népi építészete, lakáskultúrája, gazdálkodása és életmódja elevenedik meg a látogatók előtt.

A múzeum állandó kiállítása eredeti és áttelepített, illetve hiteles másolatban megépített épületek – lakóházak, gazdasági melléképületek, malmok, templomok – segítségével mutatja be a régmúlt vidéki örökségét tájegységekre tagolva. Az állandó szabadtéri kiállítás a 18. század közepétől a 20. század közepéig tartó időszakot öleli át.

A Skanzen gyűjteménye közel 400 épületből, több mint 80.000 műtárgyból, több mint 100.000 fotóból és 20.000 diából, valamint több ezer adattári tételből áll.

Minden információ itt található!

Szentendrei múzeumok, kiállítások

Nemzeti Bormúzeum

A múzeum egy étterem pincerendszerében van berendezve, amely közel 650 m2-es ódon hangulatú, télen-nyáron kellemes klímát biztosít.

A múzeum bemutatja a magyar szőlő és borkultúra fejlődését. A hazai szőlőtermelő tájegységek jellegzetességeit a több nyelven beszélő tárlatvezetők ismertetik.

A boron kívül van egy Pálinkatár rész is, ahol a hagyományos ízek mellett az újabb ízvilágot (szeder, birs, bodza, stb.) is bemutatja, amit persze meg is lehet kóstolni.

Minden információ itt található!

Szamos Marcipán Kiállítás és Látványműhely

A cukrászda múzeumnak is tekinthető, hiszen varázslatos alkotásokat is láthatunk és kóstolhatunk.

Nevét hazánk egyik legismertebb édességipari szakemberéről, Szamos Mátyásról kapta. Az itt működő kiállításon precízen kidolgozott képek, hírességek és mesefigurák elevenednek meg előttünk.

Karácsony Múzeum

Nme meglepő módon a Karácsonnyal kapcsolatos, másik nevén a Hubay Ház.

Hubay Éva és családja hozta létre 2010-ben ezt a gyűjteményt, amely egyben különleges karácsonyi díszeket árusító üzletrész is. Több mint 5000 darabos a gyűjtemény, amely különböző technikákkal készített karácsonyi díszeket, az ünnepekhez kötődő dekorációkat, valamint üdvözlőlapokat tartalmaznak az elmúlt 200 év történetéből egészen napjainkig.

MANK Galéria

Az intézményhálózat kiemelt célkitűzése, hogy a kor kihívásainak megfelelő új lehetőségeket biztosítson a művésztársadalom, különös tekintettel a jövő generációi számára.

Galériánk az élő művészet központja, ahol a legnevesebb kortárs alkotók mellett a legfiatalabb alkotógeneráció tagjainak munkáival is találkozhatunk.

Minden információ itt található!

Pirk János Múzeum

A múzeum Pirk János (1903-1989) munkásságát és alkotásait mutatja be.

A Munkácsy-díjas festőművész Szentendre Város Díszpolgára, a 20. századi magyar művészet, ezen belül a szentendrei festészet egyik kiemelkedő alkotója volt.

Minden információ itt található!

Szerb Egyházi Múzeum

A múzeum a szerb egyházművészetet és a magyarországi szerbek múltját mutatja be.

A gyűjtemény alapja a szentendrei püspöki kincstár, amely az idők során újabb és újabb értékekkel bővült, így fokozatosan a legjelentősebb hazai ortodox gyűjteménnyé nőtte ki magát. Szorosan kapcsolódik hozzá az egyházmegyei könyvtár és levéltár anyaga.

A gyűjtemény tárgyát képezik egyéb istentiszteleti és liturgikus tárgyak is. Az iparművészeti alkotások már barokk jegyeket viselnek.

Minden információ itt található!

Városi Tömegközlekedési Múzeum

A HÉV-állomás mellett, a szentendrei egykori BHÉV (Budapesti Helyi Érdekű Vasutak Rt.) kocsiszínben jött létre a főváros és Magyarország közösségi közlekedésének történetét bemutató gyűjtemény.

Számos fényképfelvétel és korabeli tárgyi emlék segítségével kaphatunk képet a magyar főváros közösségi közlekedésének kialakulásáról és fejlődéséről az első lóvasúti vonal 1866. augusztus 1-jén történt megnyitásától egészen a megépített- és tervezett metróvonalakig. Megismerhetjük a mai BKV Zrt. jogelődjeit, továbbá az egykori és mai Magyarország nagyvárosainak közlekedését, villamoshálózatát, járműveit.

Közel 60 járműt láthatunk itt, többek között a Hungaroplan villamost, BKV-Ikarus 260T trolit vagy a Ganz-Hunslet metrószerelvényt.

Retro Desigh Center

A nevéből is kitalálható, hogy a régi időket idézi fel ez a múzeum.

Leginkább az 1970-es és 80-as évekből láthatunk emlékeket, mint például Barkas, Wartburg, Moszkvics, kispolszki. Emellett játékok, bútorok, ruhadarabok is a gyűjtemény részét képezi.

Minden információ itt található!

Mikrocsodák Múzeum

Egy nagyon érdekes múzeum, ahol az ukrán Mykola Syadrysty alkotásai láthatók.

A művek mikroszkopikus méretűek, ebből 15 db van kiállítva. Mindegyik légmentes búrában elhelyezve, egy-egy állványon, mikroszkópon keresztül látható. Az anyaguk többnyire arany és egyéb különlegesség, mint pl fél kökénymag, speciális pókháló, félbevágott rizsszem.

Összesen három városban van világszerte állandó kiállítás: Kijevben, Andorrában és Szentendrén.

Minden információ itt található!

Az alábbi múzeumok a Ferenczy Múzeumi Centrum alá tartoznak. Minden információ itt található róluk!

Ferenczy Múzeum

A múzeumot 1951-ben alapították, nevét Ferenczy Károly festőművészről kapta. Ferenczy 1889-92-ben Szentendrén élt és alkotott.

Gyűjteményei közül legjelentősebb a képzőművészeti gyűjtemény, amely a Ferenczy család művész tagjainak (Ferenczy Károly, Ferenczy Valér, Ferenczy Noémi, Ferenczy Béni) fontos alkotásait és más jeles szentendrei alkotók munkáit tartalmazza.

MűvészetMalom

A szentendrei fűrészmalom 19. század végi épülete Magyarország egyik legérdekesebb, legkülönlegesebb kiállítóhelye.

Az 1999-ben létesült központ célja a 20. századi szentendrei művészet időszaki kiállításon történő bemutatása mellett egy modern művészeti központ létrehozása volt. Elsősorban kortárs és modern művészeti galéria, de emellett előadások, társművészeti produkciók színhelye is.

Kovács Margit Kerámiamúzeum

Kovács Margit, a magyar kerámiaművészet megújítója 1972-ben életművének jelentékeny részét, az akkor már megyei rangra emelkedett Ferenczy Múzeumnak ajándékozta, ebből nyílt meg a kiállítóhely még a művésznő életében, 1973-ban.

A múzeum Kovács Margit alkotásait mutatja be, de az emeleti galériában Kovács Margit otthonának és műtermének is emléket állítottak 1979-től, a művésznő halála után két évvel. A kiállítást 2011-re kibővítették és újrarendezték.

Kmetty Múzeum

A Fő tér déli oldalán egy 18. századi épületben található a múzeum.

A nyaranta Szentendrén dolgozó Kmetty János halála (1975) után özvegye 275 tételből álló hagyatékot adományozott a Ferenczy Múzeumnak, ebből jött létre a Kmetty Múzeum 1981-ben.

Kmetty János festészeti életművét mutatja be a múzeum: jellegzetes városképeit, csendéleteit, önarcképeit. Követhetjük korai plein air jellegű, aztán kubista, majd a magyar aktivizmus körébe sorolható alkotásait a hatvanas években készült kékes színnel átfogott kompozíciókig.

Czóbel Múzeum

A Várdombon található épületben még a művész életében hozták létre a múzeumot.

Czóbel Béla (1883-1976) festőművész az 1940-es évek-től télen Párizsban, nyáron Szentendrén alkotott feleségével, Modok Máriával. A posztimpresszionista festők csoportjába tartozott. A modern magyar képzőművészet meghatározó, nemzetközi rangú egyénisége volt, aki szinte pályája kezdetétől, kortársai által is elismert módon alakította a magyar festészet fejlődését.

A tárlat a Ferenczy Múzeumi Centrum több száz darabos Czóbel-gyűjteményére épül, de mások mellett a budapesti Magyar Nemzeti Galéria, a kecskeméti Katona József Múzeum és a párizsi Julian Akadémia is kölcsönöz művet a kiállításra.

Vajda Múzeum

Vajda Lajos, a szentendrei iskolához kötődő festőművész alkotásai láthatók ebben a volt kisvárosi polgárházban.

Vajda Lajos a magyar avantgárd egyik jeles képviselője, a szentendrei festészet szürrealista-konstruktív szárnyának mestere, aki művészetébe beolvasztotta a helyi ikonfestészeti hagyományokat és a primitív kultúrák formakincsét.

Ámos Imre – Anna Margit Emlékmúzeum

Egy 18. században épült barokk, az átalakítások miatt ma már inkább eklektikus stílusú műemlék polgárházban kaptak helyet Ámos Imre és Anna Margit festőművész házaspár alkotásai.

Ámos Imre képei és Anna Margit 1930-as években készült temperamunkái láthatók az állandó kiállításon. Ámos Imre látomásos képeinek világa a Szabolcs-Szatmár megyei szülőföldhöz, később Szentendréhez kötődik, megrázó előérzete a művész korai, értelmetlen halálának. A gyűjtemény anyagát Anna Margit adománya is gyarapította.

Barcsay Múzeum

Barcsay Jenő festőművész munkáit bemutató állandó és más időszakos kiállításoknak is helyet adó múzeum.

A szentendrei festészet konstruktivista vonulatának meghatározó mestere volt. Festményei mellett az emlékmúzeumban láthatók Barcsay Jenő murális alkotásai között az Asszonyok (1963) című márványmozaik részletei, a Bartók emléke üvegmozaik, s az 1982-85-ből való gobelinek.

Szentendrei Képtár

A Fő tér keleti felén, egy 1720-ban épült barokk stílusú kereskedőház földszintjén található.

A Képtárban folyamatosan időszakos kiállításokat rendeznek. Volt már többek között Ámos Imre, Vajda Lajos, Barcsay Jenő, Pirk János műveiből válogatás.

Római Kőtár

A 11-es főút mentén található ez a szabadtéri kis rész, ahol a Szentendrén előkerült kőemlékeket láthatjuk.

Egy római kori tábor falai álltak a városban, amelyek az elmúlt századokban tűntek el. Ennek a maradványait gyűjtötték össze a kőtárban.

Interaktív térkép

Ajánlott cikkek

Hazánk legszebb helyei, „kötelező” látnivalói

Pilis látnivalók, kirándulási lehetőségek

The post Szentendre látnivalók, múzeumok, programok appeared first on Utazáskatalógus.

Számos látnivalója mellett a magyar államiság és kereszténység szülőhelyeként is ismert. Ezek a gazdag történelmi örökségek hozzájárultak Magyarország identitásához és kulturális örökségéhez.

A város közelében találhatóak kirándulási lehetőségek, túraútvonalak, így a természetkedvelők számára is tökéletes helyszín.

Esztergom látnivalók

Esztergomi bazilika

Teljes nevén Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház, amely klasszicista és óegyiptomi stílusban épült Esztergom belvárosában. Méreteit tekintve Európa 3. legnagyobb bazilikája, de világviszonylatban is tekintélyes méretű.

A bazilika belső alapterülete 5660 négyzetméter, 118 méter hosszú és 49 méter széles. Közepén elhelyezkedő félgömb alakú kupoláját 24 oszlop tartja, amelyek között 12 ablak található. Az épület a kupolánál belülről 71,5 méter magas, átmérője 33,5 méter. Az altemplomtól a kupola gömbjéig kereken 100 méter, amivel jelenleg Magyarország második legmagasabb épülete. A kupola erkélyére a bazilika bejáratától számítva (több szakaszban) összesen közel 400 lépcsőfok vezet fel. A kupola feletti gömb átmérője 2,5 méter, a kereszt pedig 7 méter magas.

A helyén álló eredeti templomot Szent István építtette, amit 1180-ban tűzvész pusztított el. A székesegyház a török 1543. évi ostromakor megsérült. Esztergom eleste után a török hadászati okokból lebontotta, illetve dzsáminak használta. Az eredeti székesegyház romjait véglegesen Barkóczy Ferenc és Rudnay Sándor hercegprímások érseksége idején távolították el.

A mai bazilikát 1822-ben kezdték el építeni. 1831-re elkészült a hatalmas, óegyiptomi stílusú altemplom és felhúzták az oldalfalak nagy részét is. Ezután Hild József vezette az építkezést, az ő tervei alapján lett a mai forma.

A bazilika felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor, még jóval a befejezése előtt. A ceremónián Ferenc József is részt vett.

Legismertebb része a Bakócz-kápolna, amely a magyarországi reneszánsz építészet egyetlen megmaradt alkotása.

A kupola kilátóként is funkcionál, amelyet turnusokban lehet látogatni. Nagyszerű kilátás nyílik Esztergomra és a környékre.

Minden információ itt található!

Esztergomi vár

A vár Magyarország középkori történelmének kiemelkedő fontosságú helyszíne. Az épületegyüttes 2008-ban elnyerte az Európai örökség helyszíne kitüntető címet, valamint része az UNESCO világörökségi javaslati listájának.

Érdekesség, hogy van a várnak egy „hasonmása” is. 2005-ben avatták fel a törökországi Ankarában, az Estergon Kalesit, amelynek neve is Esztergom vára.

Az esztergomi Várhegy királyi palotáját Géza fejedelem kezdte építeni a 10. század utolsó harmadában. Munkáját fia, István király folytatta. A 11. század első évtizedében ő tette a várat a mindenkori a király egyik legfontosabb székhelyévé, ezzel Esztergomot a Magyar Királyság egyik központjává, érseki székhellyé.

Az 1930-as években kezdődött a vár feltárása és a 2000-es években építették újjá. 2008-ban, a Reneszánsz év keretében a vár déli pontján egy új tornyot építettek fel, ami a 2007-ben a vármúzeumban talált Sandro Botticelli-freskót, és a Vitéz János studiolóját védi a beázástól. A „Fehér torony” átadása, és egy Vitéz János emléktábla leleplezése 2009. május 13-án történt.

A Vármúzeum működik az épületegyüttesben, ahol egyedülálló értékű történelmi tér vált bemutathatóvá. Időszakos kiállítások is láthatók a várban.

Minden információ itt található!

Szent István megkoronázása szobor

A vár északi bástyáján található Melocco Miklós lenyűgöző, majdnem 12 méter magas műve.

A kétszeres életnagyságban megformált István a Dunának háttal fordul, míg egy püspök koronát tesz a fejére. Az egész művet egy román stílusú boltív szimbolizálja, ami valójában a koronát ábrázol, a tetején pedig egy döntött kereszttel.

A süttői mészkőből faragott alkotást 2001. augusztus 15-én, István halálának évfordulóján leplezték le.

Innen le tudunk menni a Duna-partra a Macskaúton, ahol tudjuk folytatni az utat a dzsámi felé.

Mindszenty József bíboros szobra

A híres bíboros szobra a bazilikához közel, a Sötétkapu bejáratánál látható.

Mindszenty József 1945 szeptemberében lett a magyar katolikus egyház feje, XII. Piusz pápa előbb esztergomi érsekké, pár hónappal később bíborossá nevezte ki. A szocialista korszak alatt emigrálni kényszerült. Holttestét 1991-ben hozták haza és temették el a bazilika kriptájában.

Esztergomi Dzsámi

A történelmi Esztergom városában található a 400 éves korábbi török imaház, az Uzicseli Hadzsi Ibrahim Dzsámi, mely ma már múzeumként üzemel. Az épület a Török Birodalom korából származik, és az egyik legészakibb, restaurált dzsámi a birodalom területéről.

Kkivételesnek számít a magyarországi dzsámik között. Részben a helyi adottságoknak, részben pedig az építtető sajátos építészeti hagyományainak köszönhetően az épület sokáig rejtély maradt.

A gondos kutatások és restaurálás eredményeként 2007-ben nyitották meg újra mint múzeum. Ma az épületet a korábbi szépségében csodálhatják meg a látogatók, akik nemcsak a különleges épületről, hanem Esztergom török időszakáról is sokat megtudhatnak.

Az imaterem most időszakos kiállításoknak ad helyet, és a múzeum művészeti és tudományos előadásoknak is otthont biztosít.

Malom-bástya és Veprech-torony

A dzsámi mellett álló épületegyüttes a régi esztergomi alsó vár északi részén található.

A Malom-bástya a Vízivárost és a Várhegyen magasodó felső várat összekötő erődítmény kulcsfontosságú pontja volt. A hegyet félkörívben a Duna folyó felől összekötő városfal nemcsak itt kanyarodott fel a Várhegyre, hanem innen vitték fel a vizet is.

A víz egy reneszánsz vízgép segítségével került a várba, amelyet az egyik legismertebb esztergomi érseknek, Vitéz Jánosnak köszönhetjük. Ennek a védelmére épült a Malom-bástya.

A Veprech-torony maradványaiban megtalálható az az egykori meleg vizű forrás, amellyel később a bámulatos vízemelő szerkezetet működtették.

Szent Tamás-hegy

A belvároson átmenő 11-es főút felett emelkedő hegy népszerű kilátóhely, ahonnan csodás a panoráma a városra.

Két lépcsősoron is feljuthatunk, az északi irányban lévő Szent Tamás kálvária lépcső mentén láthatunk hét stációt. A tetőn áll a Fájdalmas Szűz-kápolna.

Ister-kút

A belváros központi terén, a Széchenyi-téren található a 2007-ben felállított szökőkút. Párkányi Raab Péter szobrászművész alkotása öt életnagyságú nőalakot ábrázol.

A Duna és Esztergom városának ősi nevét hordozza és egy nyolcágú csillag alaprajzú, feszített tükrű medencéből emelkedik ki. Anyaga süttői mészkő, a medence: 65x1000x750 cm, összmagassága: 380 cm.

Balassa Bálint Múzeum

Közvetlenül a vár alatti déli részen, a Pázmány Péter utcában hozták létre a múzeumot.

A Régi Vármegyeházában alakították ki, amelynek legjelentősebb anyaga a régészeti gyűjtemény, a restaurátor műhelyek és a kiállítások. A múzeum a környék régészeti, helytörténeti és néprajzi területére terjed ki, de természettudományos és képző-, valamint iparművészeti gyűjteménye is jelentős.

Minden információ itt található!

Babits Mihály Emlékház

A 20. századi irodalom egyik meghatározó személye ebben a házban töltött el sok időt, amit múzeummá alakítottak át.

A ház a város keleti részén, egy zsákutcában található. Alapvetően nyaralóként használta a házaspár.

Minden információ itt található!

Duna Múzeum

Teljes neve Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum, amely a belvárosban található.

A múzeum hagyományos és modern technikákat ötvözve mutatja be a víz életünkben betöltött szerepét, számtalan felhasználási módját. Megjelenik benne a vízgazdálkodás múltja, jelene, a víz erejének felhasználása, a folyók szabályozása, de nem marad ki a hajózás, fürdőzés, az ásvány- és gyógyvizek, a szódavíz, sőt, a Balaton története sem.

Igazi különlegesség az úszással foglalkozó egység, ami az őskortól napjainkig mutatja be az úszásnemek, az úszósport kialakulását. A térkialakítás is egyedi, úszómedencében érezheti magát a látogató, miközben vidám, játékos formában szerezhet ismereteket.

Minden információ itt található!

Keresztény Múzeum

Magyarország leggazdagabb egyházi gyűjteménye, országos múzeum, amely a Prímási palota második emeletén tekinthető meg.

A múzeum gyűjteménye a 13. századtól a 19. századig terjedő időszakból őriz európai és magyarországi műkincseket. Magyar, olasz, németalföldi, német és osztrák festményei révén az ország harmadik legjelentősebb képtára.

A késő középkori és reneszánsz művészet itt őrzött alkotásai mellett – köztük Kolozsvári Tamás Kálvária-oltára, a garamszentbenedeki úrkoporsó és M.S. mester passióképei – jelentős az újkori festészeti gyűjtemény, valamint a gazdag iparművészeti és a több mint 5000 lapot számláló grafikai gyűjtemény is.

Minden információ itt található!

Szent Anna Plébániatemplom

Közismert nevén kerektemplom, egy klasszicista stílusú római katolikus templom a belvárostól kijjebb, déli irányban.

Érdekessége, hogy a templom alaprajza teljesen kör alakú. A hajó fölött magas központi kupola emelkedik, a két oldalán, attól függetlenül két torony áll.

Érdemes ellátogatni ide, nagyon szép kívül és belül is a templom.

Esztergomi programok

Várszínház

A váron belül működik a színház, amely változatos előadásokkal várja a látogatókat.

1990 óta működik rendszeresen, folyamatosan, megszakítás nélkül. Évadja júniustól augusztus végéig tart, nagy részben hétvégi előadásokkal.

Minden információ itt található!

Aquasziget

A Szlovákia felé vezető Bottyán-híd után található ez a népszerű termálfürdő.

A fedett medencetér mellett nyáron külső strand is van, ahol élménymedence, hullámfürdő, úszómedence, gyermekmedence, csúszdák, óriás játszótér és strandröplabda pálya is található.

A Wellness Világ két részre különül: fürdőruhás és fürdőruha nélküli területre. Itt finn, infraszauna, gőzkabin is igénybe vehető.

Mindemellett mellett játékszoba, étterem, bár és fitneszterem is rendelkezésre áll.

Minden információ itt található!

Interaktív térkép

Ajánlott cikkek

Hazánk legszebb helyei, „kötelező” látnivalói

Hazánk leghangulatosabb kisvárosai

The post Esztergom látnivalók, programok appeared first on Utazáskatalógus.

Pápa Győrtől 45 km-re délre, a Bakony és a Kisalföld találkozásánál található. A közeli hegyvidék miatt rengeteg aktív program kiindulóhelye a város.

Történelmének legszebb időszaka a 18. század volt, a barokk stílus az építészetben és a kultúrában is maradandó nyomot hagyott maga után. A reformkor pedig a felvilágosulást és több neves iskolát hozott. Ezek eredőjeként lett a város a Dunántúl Athénja.

Pápa látnivalók

Nagytemplom

A Szent István vértanú-templom hétköznapi elnevezése, amely Pápa jelképe is.

A templomot 1774-ben gróf Eszterházy Károly építtette és 1789-ben szentelték fel. A templomot nagy méretei miatt szokták csarnoktemplomnak is nevezni, amely már nem teljesen a barokk túldíszített stílusában, de annak jegyeit még erősen magán viseli.

Méreteit jól kifejezi, hogy a Dunántúl legnagyobb hatású épülettömbje: hossza 42 méter, szélessége 22 méter, belső tere 24 méter magas. A két torony magassága 57 méter.

Kiemelendők a freskói, amelyeket Franz Anton Maulbertsch készített 1781-1783 között. A három kupolafreskó, a szegélyképek és a főoltárkép együttesen mondják el Szent István első vértanú életét.

Esterházy-kastély

A Fő tér másik meghatározó épülete a Nagytemplom mögötti kastély, amely nemrég teljes felújításon esett át és remek program mindenkinek.

A középkorban egy vár állt, aminek helyén a 18. század közepén Esterházy Ferenc tervezett egy rezidenciát felépíttetni. Az eredeti terv nem valósult meg, de 1784-re elkészült a barokk stílusú kastély.

Az U alakú kastély legszebb részei az Ősök csarnoka és a Nádor-terem, a díszterem. Itt látható ma az a festmény, amely Pápát az 1700-as évek közepén ábrázolja.

A kastélyban a következő programok várják a látogatókat:

Élő történelem tárlatvezetés a főúri enteriőrben

A tárlatvezető korhű ruhában kíséri végig a látogatókat a főúri szalonokban, miközben megtekinthetik a kastély kápolnáját, illetve egy kisfilmet a város és a kastély történetéről.

A főúri szalonok tárlatvezetéssel tekinthetőek meg, amelyek minden egész órában indulnak.

Gróf Esterházy Károly Múzeum

Régészeti, néprajzi, történeti, képzőművészeti, numizmatikai gyűjteménnyel rendelkező területi múzeum. Gyűjtőterülete a Pápai Járás, mely magába foglal 48 települést és Pápa városát. Kiemelten foglalkozik a pápai Esterházy várkastély történetével.

A Gróf Esterházy Károly Múzeum kiállításai önállóan megtekinthetők.

Minden információ itt található!

Várkert

A kastély mögötti zöld területet nevezik a helyiek így, amely népszerű pihenőhely a város szívében.

Régen jóval nagyobb volt, de a köznép nem látogathatta. Szerencsére ma már nem így van, sétányok, játszótér, futópálya is található itt.

Kékfestő Múzeum

Magyarország egyetlen kékfestő múzeuma és az európai szinten egyedülálló ipartörténeti emléke bemutatja a kékfestés teljes munkafolyamatát.

A kékfestő üzemet Carl Friedrich Kluge szász mester alapította 1786-ban, amely egészen 1956-ig működött. Maga a A kékfestés egy textíliákon alkalmazott színmintázási technológia, amely nevét onnan kapta, hogy a minta eredeti formájában jellegzetesen kék alapon fehér színben jelenik meg.

A múzeum 1962-ben nyitotta meg kapuit, ahol a megmaradt gépeket és a kékfestés folyamatát láthatjuk.

Minden információ itt található!

Református templom

A belváros egyik fő terén álló Református Újtemplom Dunántúl legnagyobb kálvinista temploma.

Az impozáns épület neobarokk, neoreneszánsz és szecessziós stílusjegyeket ötvöz. Belső tere rendkívül visszafogott megjelenése ellenére is megkapó szépségű, falai mindenütt fehérek, a boltozat íveit mindössze egy kevés klasszicista díszítésű.

A templom előtti téren áll két híres pápai diák, Petőfi Sándor és Jókai Mór fiatalkori szobra, közöttük az 1848-49-es szabadságharc Pápa mellett vívott csatájának, az ihászi ütközetnek az emlékműve. A templom mögött balra pedig az első pápai reformátorok, Sztárai Mihály és Huszár Gál emlékműve látható.

Református Egyháztörténeti Múzeum

Debrecen mellett Pápa a legfontosabb református központ idehaza. Ezért is található egy múzeum Pápán.

A belvárosi részen, a református Ótemplomban került kialakításra. Állandó kiállításai között van óegyiptomi koporsó és múmia gyűjtemény, tárgyi látványtár, „vizuális igehirdetés”.

Az épületegyüttesben található még kávézó és ajándékbolt is.

Minden információ itt található!

Pápai programok

Várkertfürdő

A belvároshoz közeli fürdő évről-évre egyre több pihenni vágyót vonz, amely hotelszobákkal és egy ötcsillagos kempinggel is várja a látogatókat.

Hidrogén-karbonátos vize miatt gyógyfürdőnek minősül, amely 654 méter mély saját kútjából kapja a 27 Celsius fokos vizet.

A fürdő 3500 m2 vízfelülettel, 16 medencével, 7 óriáscsúszdával rendelkezik. Emellett szaunarészlege is van négy szaunával, egy gőzkabinnal, két jacuzzival, egy merülővel és egy pihenőtérrel.

Minden információ itt található!

Pápai Játékfesztivál

Pápa legnagyobb rendezvénye, amely minden év júniusának közepén kerül megrendezésre. Hosszú múltja van, 1991 óta tartják meg.

Sok színes program várja a látogatókat. Zenei, művészeti, kulturális és természetesen a gyerekek számára is remek programok állnak rendelkezésre.

Pápai Csülök-, Cicege és Borfesztivál

Minden év szeptember első felében rendezik meg a várkastély udvarán.

A fesztivál a hét közepétől egészen vasárnap estig tart. A nevéből is kitalálható, hogy ízletes ételek és sok pincészet várja a látogatókat.

Pápa környéki látnivalók, kirándulások

Döbrönte

Pápától 16 km-re, a Bakony közvetlen lábánál fekszik ez a zsákfalu, ahol remek kirándulásokat lehet tenni.

A falu feletti dombon emelkedik a Szarvaskő vára, ahová pár perces könnyed sétával a kicsik is fel tudnak gyalogolni.

A faluból több jelzésű turistaút is indul: érdemes a település végére elautózni, ott a Bitva-patak mentén lehet kirándulni.

Bakony

A fenti két helyen is említettem a kirándulást, a Bakony sűrűjében pedig rengeteg túrát csinálhatunk.

Az elmúlt években nagyon népszerű lett a Hubertlaki-tó, amelynek másik neve a Bakonyi Gyilkos-tó. Fatörzsek állnak ki itt is a vízből és több sütögetőhely miatt is sok kiránduló keresi fel a helyet.

A keményebbek felgyalogolhatnak a legmagasabb csúcsra, a 709 méter magas Kőris-hegyre. Több irányból megközelíthető, a legtöbben Bakonybélből és az Odvaskő alatti Gerence-pihenőből indulnak.

Bakony látnivalói, kirándulási lehetőségek

Nagyteveli tó

Nagytevel egy falu Pápától 13 km-re, amelynek határában egy mesterséges tavon van kialakítva egy strandrész.

Az elkerített, homokos partú strandon a fák bőséges árnyékot adnak és kellemes környezetben lehet fürödni.

Amikor nem lehet fürödni, egy kis túrát is lehet tenni. A tó „mögött” van egy kis tó is, a két tavat pedig körbe lehet gyalogolni, ami kb. 6,5 km-t jelent.

Somló

Pápától 25 km-re délnyugatra emelkedik ki a síkságból a Somló bazaltkúpja, ahol a borkedvelők jól fogják érezni magukat.

A kicsike hegyen egy kilátó és egy vár is található, így itt is megéri kirándulni. Na, meg a sok pince se hagyható ki a túra során!

Kirándulás a Somló hegyen, látnivalók

Ajánlott cikkek

Hazánk legszebb helyei, „kötelező” látnivalói

Hazánk leghangulatosabb kisvárosai

Hazánk legjobb fürdőhelyei – termál- és gyógyfürdők

The post Pápa és környéke látnivalók, kirándulások appeared first on Utazáskatalógus.

Bár Hollókő jól „elrejtve” bújik meg a Cserhát dombjai között, Budapestről mégis hamar elérhető ez a csodás falu. Nyilván mindenki tudja, hogy az itt lévő házak és a népviselet a mai napig megőrizte a múltat, de ezt tényleg látni kell a saját szemünkkel.

Én is régóta terveztem, hogy ellátogatok ide, de valahogy mindig a „majd egyszer” szemléletem győzött. Így utólag mondhatom, hogy már régen el kellett volna jönnöm Hollókőre.

Közvetlenül az ófalu fő utcája közelében van kialakítva egy parkoló, ahol turisztikai iroda is található. A parkolás fizetős (2023 nyarán 400 Ft/óra 18 óráig), de innen a vár könnyen, pár perc alatt megközelíthető.

Egy kicsit Hollókőről

A település nyugati fele az ófalu, amely 1987 óta szerepel az UNESCO Világörökség listáján. A 17-18. században kialakított falu a népi építészet és a 20. századot megelőző falusi élet olyan páratlan példája, amelyet sikerült eredeti állapotában megőrizni.

A palóc életstílus tökéletesen átérezhető itt: nemcsak az épületek, a kiállított tárgyak, hanem a helyi emberekkel beszélgetve jön át igazán mindez.

A ma nem egészen 400 lelket számláló település közepén elhelyezkedő műemlékcsoport összesen 67 védett épületet foglal magába: ezek többnyire földszintes, kontyolt nyeregtetős parasztházak, melyek homlokfalát az utca és az udvar felől is áttört faragással díszített faoszlopos, deszkamellvédes tornácok (folyósó, gádor, ambítus, hambitus, ambis, hambit, gang) szegélyezik.

Hollókői vár

Amint már említettem, a fizetős, központi parkolónál hagytam a kocsit, onnan kb 600 méteres sétával érjük el a várat.

Szerencsére az elmúlt években szépen megújult a vár, így 2022 nyara óta ismét látogatható. Maga a vár és a kiállítások is jók, de a kilátás a legszebb. Négy emelet magas a főbástya, meg is lepődtem, kívülről nem tűnt ilyen magasnak a vár.

Több szoba van berendezve korhűen és ahogy említettem a kilátás a nyugati és északi részre csodálatos. Emellett nagyon jól kivehető a falu főutcájának vonala.

Le az ófaluba

A várból egy erdei úton le tudunk ereszkedni a főutcába. A kb. 400 méteres séta közben találunk egy ingyenes mellékhelységet is.

A Tájháznál érjük el az ófalu főutcáját. Mivel hétköznap voltam, szinte senki nem volt a nyári meleg délután az utcán. Úgy éreztem, mintha kibéreltem volna az egész ófalut.

Már messziről kiszúrható a falu ikonikus épülete, a templom. A fehér-fekete, zsindelyes katolikus templom két utca elágazásánál áll. Tökéletesen illeszkedik a faluképbe.

Sajnos a Palóc Babamúzeum nem volt nyitva, így az első utam a Falumúzeumba vezetett. Jelképes, 400 Ft-os belépővel három szoba nézhető meg: az előtér, a Tiszta szoba és egy eszközökkel teli szoba.

Következett a Postamúzeum. Nem meglepő módon a posta történetét mutatja be, valamint Nógrád megyei bélyegeket két szobában.

Még egy múzeumba mentem be, a Guzsalyas házba. Egy nagyon kedves helybéli hölgy kalauzolt végig a szobákon, élvezetesen bemutatva a ruhadarabokat és népviseleti szokásokat. A ruhákat kenderből szőtték, egy szövőgép is van kiállítva. Ide mindenképp javaslom a betérést!

Ezek mellett van még szatócsbolt, fazekasház, bőrműves ház és csipkeház is. Utóbbi udvarában van Csipkemúzeum is, de sajnos zárva volt. Na, meg persze étterem és bisztrók is, sőt egy sajtbolt is található.

A házak jó része apartmannak van kialakítva, így bárki „beköltözhet” ebbe a csodás falurészbe.

Összegezve

Sokat nem kell ragozni, csak magamat tudom ismételni: ha csak egy napra is, de mindenképp érdemes eljönni Hollókőre!

Amúgy nekem egyből az Őrség és a Pityerszer jutott eszembe, amikor sétálgattam. Nyilván nem ugyanaz a kettő, de itt is egy egyedi életstílust láthatunk.

Ajánlott cikkek

Hazánk legszebb helyei, „kötelező” látnivalói

Észak-Magyarország látnivalók, programok

The post Hollókő, ahová mindenképp el kell menni! appeared first on Utazáskatalógus.

Tapolca és Nagyvázsony között egy medencében találunk néhány hangulatos települést közel a Balaton-felvidékhez. 1989-ben volt először a Művészetek Völgye fesztivál, amelyet – két év kivételével – azóta is megrendeznek.

A múltban hat községben zajlottak az események: a fentieken túl Monostorapáti, Öcs és Pula is házigazda volt. Néhány éve azonban Kapolcs, Taliándörögd és Vigántpetend falvakra koncentrálódik a fesztivál.

A Művészetek Völgyén csak a programhelyszínekhez kell belépő. A vásár és a fesztiválfalvak ingyenesen látogathatók, tehát bárki megtapasztalhatja a remek hangulatot! Minden információ a hivatalos oldalon elérhető!

Én magam is sokszor részt vettem a fesztiválon, ám ezen kívül is szerettem és szeretek ide járni (jórészt túrázni és bringázni a környéken). Éppen ezért is merem ajánlani, hogy az év más időszakában is keressétek fel ezt a csodák vidéket!

Kapolcs

A 77-es főút miatt is a völgy központi települése, nem véletlenül ez jut eszébe sokaknak.

Ennek megfelelően az elmúlt években a templomtól induló utca elején egy látogatóközpont került kialakításra. A szépen felújított kúriában többek között kiállítások, rendezvényterem, kávézó, az udvari részen pedig biciklikölcsönző is helyet kapott.

Szemben a templommal található a Molnárház (másik nevén Falumalom). Ezt a 2000-es években a Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet felújította, így ma már egy szép épületben és udvarán kiállítások láthatók. Természetesen egy vízikerék is része, valamint a malom működéséhez szükséges eszközök is megtekinthetők.

A Taliándörögdre vezető út mentén, közel a központhoz van egy alkotóudvar. A Csigaházban Alkotóház működik, míg a mellette álló házban a Kovácsműhely. Ottjártamkor szépen fafaragott arcszobrok voltak sorban kitéve. A Kovácsműhely egyik ajtaján pedig bepillanthatunk a műhely belső részébe is.

Érdemes sétálgatni a mellékutcákban is. A Molnárház mellett például az Eger-víz patak feletti hídon, a Faluhídon szép szobrok láthatók. Az utcákban pedig több ház is színesen dekorálva van, mutatva, hogy a fesztivál idején előadásoknak adnak helyet (pl. Manó udvar, Bosziudvar).

Taliándörögd

A dombok alatt meghúzódó falu régen is az egyik központi helyszíne volt a fesztiválnak. Szőke András és Hobó előadásai miatt gyakran jártunk ide.

Legtöbben a falu északi határában álló Szent András templomrom miatt jönnek ide. Bár több hasonló rom van a Balaton-felvidéken, de ennek a fekvése és egyfajta hangulata a az egyik legszebbé teszi. Már többször jártam itt, de ha a környéken bringázom, gyakran ellátogatok ide.

A faluban az Ősök Háza érdemel kiemelt figyelmet. A plébánia kapta ezt a nevet, mert helytörténeti kiállításnak ad otthont. Családfák kutatási anyagai, pajtamúzeum, mezőgazdasági eszköztár, tégla múzeum, híradástechnikai kiállítás, üveggyűjtemény, magbank, a „világ szappanjai” és régi fényképek és használati tárgyak láthatóak a kiállításon. Az épület bejelentkezéssel látogatható, információk itt vannak!

A falura a legszebb rálátás az északi oldalon emelkedő dombról van. A templomromtól lehet egy sétát tenni ide, oda-vissza pár km-ből meg is van.

Vigántpetend

A 77-es főút mentén található a Művészetek Völgye „keleti”, legkisebb falva.

A település méreténél fogva kisebb figyelmet kap. A falu központjában egy régi tűzoltókocsi és ottjártamkor a buszmegállóban egy fotókiállítás volt.

Viszont a völgyre a legszebb kilátás a faluból Nagyvázsonyba vezető mellékúton, a Római őrtorony kilátóból van.

Ajánlott cikkek

Hazánk legszebb helyei, „kötelező” látnivalói

Legszebb túrahelyek hazánkban

The post A Művészetek völgye, amikor nincs Művészetek Völgye appeared first on Utazáskatalógus.

Könnyű megközelíthetősége, a tavak miatti hangulatos belvárosa rengeteg látogatót vonz, amely nemcsak nyáron, hanem a téli időkben is megér egy kirándulást. Nem mellesleg, egy kellemes gyalogtúrát is jelent, ha körbe akarjuk sétálni a tavat.

Tata látnivalói

Öreg-tó

Tatát ezzel azonosítják, háromnegyed részben körülöleli a város, a déli és délnyugati oldalán erdős területek találhatók.

A tó kiemelt fontosságú vízi élőhely, ritka madárfajok a vonulási időszakban tömegesen megtalálhatók a tó környezetében. Az átvonuló-telelő madártömegek megfigyelését segíti a tó partján 1999-ben felállított 11 méter magas megfigyelőtorony is.

Fentebb már említettem, hogy egy kis túrának is beillik a tó körbegyaloglása. Ez a parti séta úton mérve 7,28 km.

Északi részén, a várnál láthatjuk a Keresztelő Szent János szobrot, amely a tó vizében a hattyúpihenő sziklán áll. N. Kovács Mária alkotása, aki elnyerte az akkori Budapest székesfőváros rangos díját, a Ferenc József Nagydíjat.

A középső zsilipnél épült Tata híres műemlékmalma, a Cifra-malom. Utolsó bérlője Johannesz Ferenc volt. A malom első említése 1587-re tehető. Az ez idő tájt álló malmok közül egyedül a Cifra-malom vészelte át a török háborúkat. Egészen az 1960-as évek végéig őröltek benne.

Esterházy-kastély

A tó partjától karnyújtásnyira áll a 18. századi kastély, amelyet Fellner Jakab tervezett. 2020-ban teljesen felújították, gyönyörű lett kívül-belül.

A tatai kastély műemlék együtteséből kiemelkedik a főépület arányosan impozáns tömbje, melynek kéttornyú déli homlokzata az Öreg-tó partján álló Esterházy-sétányra néz. Két oldalt kapukkal csatlakozik a szabálytalan udvart körülvevő udvarrészekhez. Nyugat felől az ún. „kiskastély” és a hozzá kapcsolódó melléképületek karéja öleli körül.

Berendezett szobái és kiállítóterei egységes élményt kínálnak, a kastély, a birtokos család és a kor történetére vonatkozóan hívják egy pazar kulisszák közti időutazásra az érdeklődőket.

Tatai vár

 Az Öreg-tó látványának szerves része a vár, amelyet Luxemburgi Zsigmond király építtette 1397-1409 között.

Fénykorát Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás idején élte, mint királyi nyaralókastély. A vár falai a romantikus építészet stílusjegyeit tükrözik, melyet az egykor itt élt Eszterházy családnak köszönhetünk.

A Zsigmond által emelt négyzetes alaprajzú, négy saroktornyos, belső udvaros várnak csak délkeleti szárnya áll, hozzá csatlakoznak a többi rész feltárt alapfalai.

Harangláb

Az Óratoronynak is nevezett építmény különlegessége, hogy faácsolata vasszögek nélkül épült.

Falán emléktábla őrzi az egykor Tatán tartott országgyűlés emléklét. 2004. augusztusa óta az idő múlását minden órában harangjátékkal jelzi.

Szent Kereszt felmagasztalása templom

Tata fő terén áll a város legfontosabb temploma, amely copf és késő barokk stílusban épült. Mivel egy kis dombon épült, még jobban kiemelkedik a téren.

A templom a 18. század második felében épült, a munkálatokat Fellner Jakab vezényelte. Nem véletlenül itt helyezték végső nyughelyére az egyik legismertebb magyar építészt.

Kálvária-domb és kilátó

Néhány utcasarokra a templomtól emelkedik a Kálvária-domb, amely 166 méteres tengerszint feletti magasságával a város legmagasabb pontja.

Itt áll a Fellner Jakab kilátó, ahonnan remek panoráma nyílik a városra és az Öreg-tóra.

A domb nevét a tetején álló templomról kapta, amely közelében egy kör alakú építmény áll hatalmas kálváriacsoporttal.

A domb tövében hozták létre a Geológiai Szabadtéri Múzeumot. A bemutatóhely a nagy földtörténeti korszakok közül a triász, jura és kréta rétegeket jeleníti meg. Jól nyomon követhető e régió mezozoikumának, a Föld geológiai középkorának alakulása. A geológiai szabadtéri múzeumban a földtani látványosságokat mintegy hatszáz növénycsoportból álló telepített botanikai gyűjtemény egészíti ki.

Cseke-tó

Sokan csak az Öreg-tavat ismerik Tatán, ám a van egy másik ismert tó is a közelben, ami körül egy csodás angolpark van.

Nem meglepő módon az Esterházy család létesítette a 18. század végén. A kertben egy nyári lakot is építettek, amelyet kiskastélynak is neveznek. Az épülettel szemben található a szabadtéri színpad.

A tó északnyugati részének bejáratánál láthatjuk a műromokat. Ezek igazi romokból épültek, a közeli vértesszentkereszti apátság romjainak darabjai is beépítésre kerültek.

Továbbhaladva a part mentén található a Kék-forrás. Ide egy kis hídon át jutunk, amelyet Romantikus kőhídnak neveznek.

A tó déli részén egy kicsit eldugva áll a Török Mecset. A romantikus stílusú épületet 1850-ben emelték.

Tata kiemelkedő programja: Víz, Zene, Virág Fesztivál

Minden év június utolsó hétvégéjén kerül megrendezésre az országosan is imsert kulturális, zenés fesztivál.

Az ország legnépszerűbb zenekaraival, külföldi fellépőivel, vásárral, tűzijátékkal, valamint különleges, színes kulturális-, virág-, sport- és gyermekprogramokkal várják a látogatókat az Öreg-tó partján! A hangulatos időtöltésről pedig hatalmas gasztronómiai kínálat gondoskodik.

Ajánlott cikkek

Hazánk legszebb helyei, „kötelező” látnivalói

The post Tata látnivalók, programok appeared first on Utazáskatalógus.

Keszthely látnivalók

Festetics-kastély

Kezdjük mindjárt a legismertebbel, amely hazánk egyik legszebb kastélya.

A Festetics család meghatározó volt Keszthely történetében. 1739-ben vásárolta meg a területet Festetics Kristóf. A barokk stílusú kastély építése a 18. század közepén kezdődött és átépítését Festetics I. György kezdte meg 1792-ben. A belső munkálatok 1804-ig tartottak. Ma a nagykönyvtár, az alatta lévő egykori levéltár (márványterem) és a kápolna őrzi leginkább a György-kori bővítést.

Ezután 1883 és 1887 között történt a következő jelentősebb átépítés neobarokk és neorokokó stílusban. Ekkor épült meg a torony és a kastély elnyerte a mai formáját.

A kastély 101 helyiségből áll. Bejárata előtt található a család leghíresebb tagjának, gróf Festetics Györgynek a szobra, aki kiemelten fontosnak tartotta a kultúrát.

A kastély híres része a könyvtár, amely kb. 80 ezer kötetes gyűjteménnyel rendelkezik. A könyvek között több régi enciklopédia és régi nyomat található. Ez Európa legnagyobb épen maradt főúri könyvtára.

A kastélyhoz egy nagy park is tartozik, természetvédelmi terület. Az épület előtti részen van az Előkert szökőkútja, amelyet „Walesi herceg szökőkútnak” is neveznek. A kastély mögötti részen a rengeteg virág, pad mellett a Hercegi park tava kiemelendő, amely fölött egy eredeti tervek szerint épült hídon kelhetünk át.

A kastély területén több múzeum is van, amelyek külön témakört mutatnak be:

• A Főúri enteriőrkiállítás a 18-19. századi főúri életformát jeleníti meg. Sok egykori tárgy és berendezés maradt meg, amiket szinte eredeti formában láthatunk.
• A vadászati kiállítás öt földrészen elejtett vadfajok trófeáinak ad helyet. Az élményt a témához kapcsolódó néprajzi és képzőművészeti gyűjtemény teszi teljessé.
• A hintókiállítás a kocsik, hintók és lovas szánok mellett a lovaglással összefüggő egyéb tárgyi emlékeket, illetve képzőművészeti alkotásokat is bemutatja.
• A történelmi modellvasút-kiállítás a kastély „háta mögött”, az út túloldalán lévő épületben található. Ez az egyik legnagyobb modellvasút Európában. A 19-21. századi Magyarország, Ausztria és Németország vasútjait szemléltető óriásmodell az eredeti állomásépületek, vasúti pályák, mozdonyok, szerelvények korhű mása.
• Népszerű a Pálmaház és a Madárpark is a kastély mellett kialakított részen. A pálmaház egzotikus növényeivel a főúri életmód részét képező orangerie-k és trópusi növényházak hagyományát idézi. Sziklakert, akvárium, kerti tó is ki van alakítva. A madárpark több földrész különleges madárfajainak ad otthont.
• A Főúri utazások, úti kalandok kiállítás a kastély területén kívül, pár házzal odébb az Amazon Ház Látogatóközpontban került kialakításra. Itt az az elmúlt évszázadok szárazföldi, vízi és légi közlekedésének történetét tekinthetjük meg.

Magyarok Nagyasszonya-plébániatemplom

A sétálóutcán dél felé haladva már is látszik a Fő téren álló impozáns torony.

Atemplom gótikus stílusban épült 1390 körül. A város legrégebbi most is álló épülete, továbbá itt találhatók a mai Magyarország legnagyobb gótikus freskói.

A templom három részből áll: a neogót, 19. századi toronyból, illetve előcsarnokból, a templomhajóból és a nyolcszög három oldalával záródó szentélyből. A templomtesthez északról a kolostor, kerengő, sekrestye, délről a Szent Anna-kápolna csatlakozik.

A templomot Szűzanya, a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelték fel. A templom előtt található Lackfi István nádor a millennium évében állított lovasszobra.

Festetics György ülőszobra

A templom mellett található Festetics György szobra, aki Keszthely életében és fejlődésében meghatározó szerepet játszott.

Születésének 250. évfordulója alkalmából, 2005-ben avatták fel. Farkas Ferenc, Herman Lipót-díjas szobrászművész készítette. Az egész alakos, a mecénás grófot ülő helyzetben, korhű öltözetben ábrázolja a bronzszobor.

Vajda János Gimnázium épülete

A templom és a szobor mellett a gimnázium épülete határozza meg a Fő teret.

Az iskolát gróf Festetics Pál által alapította 1772-ben, mai külsejét 1892-ben kapta. Belső terének legszebb része a Szent Imre üvegablak.

Balatoni Múzeum

A Balaton mentén a legjelentősebb múzeum, amelynek állandó kiállítása rengeteg témát ölel fel. Többek között a geológia, a néprajzi látványtár, a Balaton növény- és állatvilága, a turizmus, a környékbeli várak, a balatoni sportok, a halászat múltja és jelene látható.

A múzeum épülete 1925-1928 között épült Györgyi Dénes tervei szerint neobarokk stílusban. Zala megye első múzeuma a kezdetek óta gyűjtötte a Balaton környékének régészeti, néprajzi, történeti és természettudományi emlékeit.

A múzeumban van egy szabadulószoba, amelyben azonban nem a kiszabadulás a cél, inkább a közös gondolkodás és a csapatmunka kerül előtérbe. Nincsenek ijesztő, félelmetes, felnőtt tartalmú jelenetek, így bármely korosztálynak ajánlott!

Minden információ itt található!

Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár külső kiállítóhely, amelynek területe több mint két hektár, három gazdasági udvarra és egy kertre tagolódik.

Kiállításai, múzeumpedagógiai programjai elősegítik az általános-, illetve középiskolai környezetismeret, nép- és honismeret, biológia és történelem tananyag jobb megértését. Kiállításai közé tartozik a szőlészet és borászat, cselédek élete, növénytermesztés eszközei, kovács- és bognárműhely.

2013-ban az Élménygazdasággal bővült, ahol a Georgikon korabeli gazdálkodást, a jellemző szántóföldi, kertészeti, illetve konyhakerti növényeket, a kiskerti virágokat, a régi magyar haszonállatokat mutatják be.

Minden információ itt található!

Népviseletes Babamúzeum

A múzeumban nem elsősorban a babák, hanem a rajtuk lévő ruhák a lényeg. Rengeteg babán mutatják be a régi Magyarországon élő kisebbségek öltözékét, a régi hagyományok szerinti ruhákat.

A mintegy félezer babákon megelevenednek többek között a palócok, csángók, matyók, sokácok ruhadarabjai.

Horrorárium és Kínzó Múzeum

A Középkortól az Újkorig, Távol-Kelettől Amerikáig viaszfigurák és képillusztrációk segítségével mutatja be a középkor kínzásait.

Láthatóak a sötét középkor tortúrái, a németalföldi, francia, japán módszerek, de találkozhatunk Drakulával és a csejtei Báthori Erzsébet szadizmusával is. A korabeli dokumentumok alapján elkészített eszközök hűen tükrözik a korábbi századok kegyetlenkedéseit.

Középkori Erotikus Panoptikum

Ez a különleges kiállítás a reneszánsz erotikus irodalmat szolgáló könyvillusztrációk felhasználásával jött létre.

A szilikonfigurákat a Képzőművészeti Egyetem szobrászművész növendékei készítették. Élethűen mutatják be a figurák, milyen pózokban és kisegítő eszközökkel élvezték a gyönyört őseink.

Történelmi Panoptikum

A sétálóutca alatt elnyúló pincerendszerben állították ki a kb. 50 viaszszobrot, amelyek között magyar király, fejedelem, hadvezér, költő, író is szerepel.

Atillától Horthy Miklósig, 1500 évet felölelve teszik a látogatót időutazóvá. Külön pódiumra kerültek az erdélyi fejedelmek az 1848-as és a Rákóczi szabadságharc nagyjai. Egyedülálló kiállítás az Apáca és Papi rend viseletei, mely 120 darab porcelánbabán pompázik.

Vidor Játékmúzeum

A múlt játékait mutatja be ez a hely, ahol külön lányos és fiús rész van.

A játékok négy nagy típuscsoportot alkotnak: az eszközös, a mozgásos, a párválasztós, és a szellemi játékok csoportját. Rengeteg régen használt játék látható, amely a felnőttekben nosztalgiát, a gyerekekben örömet fog okozni.

Nosztalgia és Giccsmúzeum

Ahogy a neve is mutatja, ez a régi idők boltja, amely a sétálóutcán is kitűnik az üzletek közül.

A retró, a mára elfelejtett használati tárgyaink, megannyi megélt szeretett vagy utált emlék köszön itt vissza. Egy hátsó szobában vannak a giccses relikviák, amelyek sok látogató „ízlésbiztosítékát” fogja kiverni.

Csigaparlament

Itt egy műtárgy látható, de ez a világon egyedülálló.

A 7,5 méter hosszú és 2,5 méter magas óriásmakett a Parlementet ábrázolja. Miskei Ilona készítette, aki 14 éven át 4,5 millió darab pannon-tengeri csigából építette. A csigákat színük szerint is válogatta és formára vágta, hogy a lehető legjobban hasonlítson az épületre.

A Babamúzeum, Történelmi Panoptikum, Játékmúzeum, Kínzómúzeum, Erotikus Panoptikum, Nosztalgiamúzeum és Csigamúzeum mindegyikét a Belvárosi Babamúzeum üzemelteti. A külön belépők mellett van lehetőség kombinált jegy vásárlására is. Minden információ itt található!

Rádió és televízió Múzeum

Az 1820-as években épült egykori késő barokk stílusú, fa gerendás magtárépületben Nádler József helyi vállalkozó 2006-ben alapította meg.

A rádió és tv műszerész, elektrotechnikus alapító több mint négy évtizede gyűjti a régi készülékeket és azokhoz kapcsolódó dokumentumokat. Az ipartörténeti érdekességeket kínáló kiállítás az 1920-as évek végétől mutatja be a szebbnél szebb remekműveket, gramofonokat, a tetszetős formájú polírozott dobozba épített mesterremekeket.

Minden információ itt található!

Kályhák Háza

A kastélypark bejárata mellett van közvetlenül, ahol Európában egyedülálló módon mutatják be a magyar kályhás hagyományokat.

A folyamatosan bővülő, jelenleg 70 darabból álló kiállításon kályhák és kemencék makettjei segítik megismerni a különböző tájegységek sütő, főző, fűtő eszközeit. A kerámiakiállítás egyes tárgyait ráadásul meg is tudjuk vásárolni.

A kiállítás része a fazekasműhely is, ahol akár élőben is láthatjuk, hogyan készülnek a fazekaskorongon a különböző tárgyak.

Surber Zeneautomata és Fonográf Múzeuma

A Fő tér mögött, egy szűk utcából nyílik ez a kis múzeum, ahol régi zenegépek vannak kiállítva nagyon szép állapotban megőrizve.

A múlt század ötvenes évekig használt zenei eszközök közül láthatunk zenélő dobozokat, gépzongorákat, zenélő órákat, kintornákat.

Keszthelyi móló

Naná, hogy nem maradhat ki a város Balaton partja! A hajóállomás környékén találjuk a szokásos búcsúi hangulatú részt.

Nemrég itt is üzembe állítottak egy óriáskereket, hogy változatosabb legyen a part.

Helikon park

A város legnagyobb zöld területe, ahol kellemes sétát lehet tenni.

A fő sétány közepén áll a Helikon-ünnepségek századik évfordulójára kissé megkésve, 1921-ben emelt kupolás Helikon-emlékmű, ami a város jelképévé vált.

Festetics Imre Élményközpont

Közigazgatásilag Gyenesdiáshoz tartozik, de akár kerékpárral is hamar elérhető Keszthelyről. A központ a Keszthelyi-hegység élővilágával, természeti értékeivel, őshonos magyar állatfajokkal, illetve vadfajokkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők.

Az Állatparkban bivalyok, lovak, szamarak, mangalicák és a baromfiudvar szárnyasai láthatóak. Emellett a Vadfarmon öt nagyvad kerül bemutatásra: gímszarvasok, őzek, dámvadak, muflonok és vaddisznók.

A gyerekek számára is különleges a VR szoba, ahol a bognár, a patkolókovács és a pék munkáját próbálhatják ki a virtuális világ résztvevői.

Minden információ itt található!

Keszthely környéki látnivalók, programok, kirándulások

Hévíz

Nyilván mindenki számára ismert, hogy hazánk legjelentősebb gyógyvize itt található.

A tófürdő Európában egyedülálló természetes tőzegmedrű melegvizű tó, melynek köszönhetően a település Magyarország egyik első számú turisztikai célpontja. A tavat 38 méter mély Hévízi-forrásbarlangból feltörő, percenként 30-40 ezer liter vízhozammal 38 °C-os víz táplál.

Érdekes épülete a városnak a Szentlélek-templom, amely kék színével és alakjával már a modern kort szimbolizálja.

A város északi felén lévő Egregy a borútjáról és az Árpád kori templomáról nevezetes. Sok borozó, étterem van lépten nyomon, ahonnan csodás kilátás nyílik a szemközti dombokra.

Miért érdemes Hévíz városába látogatni?

Festetics-kilátó

Ha szép panorámát szeretnél, akkor a Keszthelyhez legközelebbi kilátóhoz érdemes menni.

A Gyenesdiás feletti kilátóhoz autóval is fel tudunk menni, így csak pár percnyi gyaloglással csodás kilátásban részesülhetünk.

Kis-Balaton

A Zala-folyó mentén elhelyezkedő nagy terület európai viszonylatban is kiemelkedően értékes vizes élőhelyünk.

2020-ban adták át a Kis-Balaton Látogatóközpontot, amely a terület élővilágát mutatja be. Fő elemei egy interaktív kiállítás, tetőn lévő tanösvény, játszótér, mozi és étterem.

Aki szeret kirándulni, annak a Kányavári-sziget kötelező látnivaló! A sok információs táblával kialakított tanösvények mellett a szigetre vezető különlegesen ívelt, fa szerkezetű híd már önmagában is egyedi élményt nyújt.

Kihagyhatatlan a Kápolnapusztai Bivalyrezervátum is, ahol Magyarország legnagyobb látogatható bivalycsordája tanyázik. Emellett van állatsimogató is, ahol szelíd állatok várják a kisebbeket is.

Interaktív térkép

Ajánlott cikkek

Balaton-felvidék látnivalói

Csodás balatoni kilátók, megközelítésük

Hazánk legszebb helyei, „kötelező” látnivalói

The post Keszthely és környéke látnivalók, programok, kirándulások appeared first on Utazáskatalógus.

Székesfehérvár látnivalók

Országalma

A Fehérvári jog, közismertebb nevén az Országalma egy vörösmárvány díszkút, mely a Városház tér közepén található.

A díszkút Ohmann Béla szobrászművész alkotása, 1943-ban állították fel annak emlékére, hogy Székesfehérvár volt a Magyar Királyság fővárosa, koronázóvárosa.

Püspöki palota

A Városháza téren épült 1788-1801 között épült empire- és copf stílusban. A fehérvári püspöki rezidencia a legjelentősebb ilyen stílusú épület Magyarországon.

Leghíresebb gyűjteménye a kb 40000 kötetet számláló középkori kódexek és ősnyomtatványok.

Szent István-székesegyház

Székesfehérvári bazilika néven is ismert, Magyarország egyik legnagyobb katedrálisa, IV. Béla 1235-ös koronázása révén egyike hazánk koronázótemplomainak.

A gazdag barokk, néhol gótikus és klasszicista elemeket viselő bazilika előtt bizánci stílusú négykaréjos templom állt. Mai formáját a 18. században érte el, 1938-ban XI. Piusz pápától basilica minor rangot kapott.

Az altemplomban nyugszik a székesfehérvári püspökök többsége. Továbbá nevezetessége III. Béla király és felesége, Châtillon Anna királyné márványkoporsói. A katedrális szentélyének hátfalán, az altemplom bejáratánál építették fel az I. világháborús hősök emlékművét.

Szent Anna-kápolna

Másik nevén Hentel-kápolna a város egyetlen épen maradt gótikus műemléke, valamint az egyetlen épségben fennmaradt középkori épülete. A Szent István-székesegyházzal szemben található.

I. Mátyás király uralkodása idején, 1474 körül építtette a gazdag helyi polgár, Hentel és a koronázóbazilika akkori prépostja, a mecénás Kálmáncsai Domonkos. A kápolnát 1711 és 1729 között Nádasdy László csanádi püspök, székesfehérvári őrkanonok restauráltatta, ekkor került a tetőre a barokk stílusú huszártorony.

A szentélybe a barokk oltárt Nádasdy László püspök állíttatta. Az oltárkép Szent Annát ábrázolja, a képkeret oromzatában Nádasdy-címerrel. A falakon több helyen láthatók török kori ornamentális falfestmények maradványai.

Középkori romkert

A püspökség melletti romterület a középkori Magyarország legfontosabb templomának, a Szűz Mária királyi prépostsági templom maradványait őrzi. Alapítója Szent István volt, akit itt temettek el.

A templom többször újjáépült a történelem során és az 1601-es felrobbantásával kezdődött a hanyatlás. A 17. század végén már csak az északi oldalon lévő kápolnák álltak.

A 19. század második felében kezdődtek meg az ásatások, amelyek feltárták a bazilika jelentős részét és szabadtéri romkertként láthatók ma is. A mauzóleumban olyan emlékek vannak mint például  Szent István szarkofágja és Aba Novák Vilmos történelmi seccója.

Ciszterci templom

A Nagyboldogasszony- és Nepomuki Szent János-templom a sétálóutcán található és az egyik legjelentősebb magyar barokk épület.

A templomot 1756-ra építették fel a jezsuiták, akik a török hódoltság után érkeztek a városba. Később a pálosok, 1813-ban pedig a ciszterciek kezelésébe került. Sekrestyéjében Magyarország legértékesebb rokokó stílusú templombútorzata tekinthető meg.

Szent István Király Múzeum

A Ciszterci templomhoz tartozó egykori rendház ma a Szent István Király Múzeum központi épülete, melyben Magyarország második legnagyobb régészeti gyűjteménye tekinthető meg.

A múzeum küldetése a régészet, a néprajz, a képző- és iparművészet, a helytörténet és az antropológia tárgyi és szellemi örökségének gyűjtése, feldolgozása, kutatása, konzerválása, megőrzése és bemutatása.

Az állandó kiállítás olyan i. e. 12. századi kincseket mutat be, amelyeket gyerekek találtak meg a Velencei-tó partján: ékszereket, sisakokat, lábvérteket. Királyaink, őseink sírmaradványai a múzeum rendházában tekinthetők meg.

Fekete Sas Patikamúzeum

A Szent István Király Múzeum állandó kiállítása a sétálóutca egyik ismert látnivalója. A gyógyszerészettörténetbe, illetve Székesfehérvár gyógyszerészetének múltjába nyújt betekintést.

A barokk stílusú bútorzattal és felszereléssel berendezett múzeum egy 18. századi patika korhű, jellegzetes arculatával fogadja a látogatókat. A múzeum bemutatja a jezsuita, majd polgári irányítású patika kétszáz éves működését.

Órajáték

Székesfehérvár egyik legismertebb látnivalója, amelynek figurái a magyar történelem legendás királyi személyiségeit ábrázolják.

Az órafigurái a harsonás, Szent István király és Imre herceg, Szent László király, Szent Erzsébet és Szent Margit, Mátyás király és Beatrix királyné. Az óramű számlapja különleges, 24 órás beosztású. A világos alapon lévő számok a nappali órákat, a sötét alapon lévők az esti és éjszakai órákat mutatják.

Délelőtt 10 órakor van az első előadás és este 6 óráig minden 2. órában látható a pár perces műsor.

Óramúzeum

Az Órajáték udvarában található, a műemlék ház boltíves helyiségeiben több száz különböző korból származó fali-, asztali-, zseb- és karóra, sőt egy 17. századi toronyóra szerkezet is látható.

A gyűjteményben megtalálhatók a magyar polgári családok órái, nagypolgári otthonokban használt különleges kandalló órák, asztali órák, valamint a parasztpolgárok órái is.

Virágóra

A sétálóutca északi részén, az Országzászló téren alakították ki 1960-ban.

A hatalmas óramutatókat földbe süllyesztett, speciális óraszerkezet működteti, segítségével tavasztól őszig mutatja a pontos időt. A „számlap” mellett virágokból kirakott, naponta átültetett, pontos dátum is olvasható.

Kati néni szobra

Kati néni, a fertályos asszony bronzszobra a belvárosban, a Liszt Ferenc sétálóutcában található.

Az egykori fehérvári piac jellegzetes alakját, a portékáit Felsőváros városrészből kiskocsijával a belvárosi piacra toló idős asszonyt ábrázolja. Ihletője Molnár Imréné Boda Katalin volt, aki még 93 éves korában is árulta döcögős kocsiján a tejet, tejfölt és a sült liba- és kacsafertályokat (utóbbi egy székesfehérvári ételkülönlegesség).

Hetedhét Játékmúzeum

Székesfehérvár történelmi belvárosának egyik legszebb épületében, a Hiemer-Font-Caraffa épülettömbben igazi játékbirodalom található a gyermekek legnagyobb örömére.

A kiállított játékgyűjtemények mellett egész évben számos szórakoztató program várja a gyermekeket és szüleiket egyaránt. Kézművesfoglalkozások, meseház, ünnepi készülődés, játékfesztivál várja az óvodásokat, kisiskolásokat és a felnőtteket is.

Árpád fürdő

Az 1905-ben épült szecessziós stílusú, kagylódíszítésű, kupolás műemlékfürdő manapság is üzemel.

Az Árpád-forrás szénsavas vizére létesített épületben a 2010-es felújítás során eredeti szépségében állították helyre a faragott kabinsort, a korabeli díszburkolatokat és stukkókat. A fürdő leglátványosabb része a török fürdő, a mozaikkal kirakott ülőmedence, az ülő pezsgőfürdő és a központi fürdőmedence.

Minden információ itt található!

Palotavárosi skanzen

Közel a belvároshoz, a Palotavárosban, tízemeletes panelházak tövében húzódik a 80-as évek óta skanzenként megőrzött Rác utca. Szerb ortodox templom és néhány jellegzetes építészeti ház őrzi a régi hagyományokat.

A Rác utca 11. számú házban nyílt meg Palotavárosi emlékek címmel a városrész történetét és néprajzát bemutató kiállítás. Ez az egyik legtipikusabb szerb földműves ház, amely teljes mértékben őrzi eredeti berendezését.

Sóstói tanösvény

Nem messze a központtól, a Sóstó városrészben 218 hektáron helyezkedik el, melyből 121 hektár országosan védett.

A 2000-es években kezdtek el kialakítani sétányokat információs táblákkal. Jelenleg a tanösvény 7,2 km hosszú, több kis kilátóval, egy tóval és pihenőkkel. Kellemes környezetben sétálgathatunk, figyelhetünk meg madarakat.

Bory-vár

Székesfehérvár keleti részén, az Öreghegyben áll ez a csodás várkastély, amelyet Bory Jenő építész, szobrász és festő épített évtizedeken át.

A vár a kazamatától a legmagasabb tornyok tetejéig több mint 30 méter magas. Hét torony, harminc kisebb-nagyobb helyiség és rengeteg szobor, kép, műtárgy látható a vár egész területén.

Szinte teljes egészében látogatható. Én csak biztatni tudok mindenkit, hogy egyszer menjen el és nézze meg ezt a gyönyörű épületet és az alkotásokat!

A várról részletesen itt olvashatsz!

Aranybulla-emlékmű

Székesfehérvártól Pákozd felé haladva, a város szélén található ez a műemlék egy kis dombon.

A történelem szerint ezen a helyen hirdette ki 1222-ben II. András a magyar alkotmány alapját jelentő bullát. Rétfalvi Sándor 1972-ben, az Aranybulla kiadásának 750. évfordulójára készítette el mészkő alkotását.

A fentebb említett látogatható helyszíneket a Szent István Király Múzeum üzemelteti. Jegyárak és nyitvatartások itt találhatóak!

(Fő forrás: Székesfehérvár Turizmus)

Székesfehérvár környéki látnivalók

Velencei-tó

Természetesen a legjobb program a közelben hazánk harmadik legnagyobb természetes tava és a Balaton után a leglátogatottabb. Főleg nyáron, hiszen kis mélysége miatt Európa egyik legmelegebb tava.

Déli oldalán találjuk a strandokat. Gárdony és Agárd jól kiépített partrészén rengeteg szállás, étterem létesült, a víz szerelmesei itt igazán jól érezhetik magukat.

Északi oldalán a Velencei-hegység a kirándulók számára tökéletes. Sukoróról több turistaútvonal indul, a Bence-hegyi kilátóhoz pedig autóval is fel lehet menni. Innen remek kilátás nyílik a tóra és a környékre.

Nádasdladányi kastély

Mint nagy kastélyrajongó, nem hagyhatom ki a Székesfehérvártól 20 km-re lévő Nádasdy-kastélyt!

A 19. század második felében, Tudor-stílusban emelt épület, mely elkészültétől fogva egészen a második világháborúig a Nádasdy család egyik székhelyeként szolgált.

A kastélyt nemrég újították fel, kívül-belül csodás épület várja a látogatókat. A kastélypark ráadásul ingyenes, ahol kellemes sétát lehet tenni.

A kastélyról részletesebben itt találsz leírást, képeket!

Gaja-völgy

Az erdőt kedvelőknek a Fehérvárcsurgó és Bodajk közti Gaja-völgy is remek programot kínál.

A Gaja-patak mentén jól jelzett túrautak találhatók, ahol egy körtúrát is lehet tenni. A hidak, pihenők mellett egy kilátó is élményt nyújt, akár a kisebbeknek is.

Interaktív térkép

Ajánlott cikkek

Kattints, ha több magyar cikket szeretnél olvasni!

Fejér megye legszebb kastélyai

Hazánk legszebb helyei, „kötelező” látnivalói

The post Székesfehérvár és környéke látnivalók, kirándulási lehetőségek appeared first on Utazáskatalógus.