Székesfehérvár látnivalók

Országalma

A Fehérvári jog, közismertebb nevén az Országalma egy vörösmárvány díszkút, mely a Városház tér közepén található.

A díszkút Ohmann Béla szobrászművész alkotása, 1943-ban állították fel annak emlékére, hogy Székesfehérvár volt a Magyar Királyság fővárosa, koronázóvárosa.

Püspöki palota

A Városháza téren épült 1788-1801 között épült empire- és copf stílusban. A fehérvári püspöki rezidencia a legjelentősebb ilyen stílusú épület Magyarországon.

Leghíresebb gyűjteménye a kb 40000 kötetet számláló középkori kódexek és ősnyomtatványok.

Szent István-székesegyház

Székesfehérvári bazilika néven is ismert, Magyarország egyik legnagyobb katedrálisa, IV. Béla 1235-ös koronázása révén egyike hazánk koronázótemplomainak.

A gazdag barokk, néhol gótikus és klasszicista elemeket viselő bazilika előtt bizánci stílusú négykaréjos templom állt. Mai formáját a 18. században érte el, 1938-ban XI. Piusz pápától basilica minor rangot kapott.

Az altemplomban nyugszik a székesfehérvári püspökök többsége. Továbbá nevezetessége III. Béla király és felesége, Châtillon Anna királyné márványkoporsói. A katedrális szentélyének hátfalán, az altemplom bejáratánál építették fel az I. világháborús hősök emlékművét.

Szent Anna-kápolna

Másik nevén Hentel-kápolna a város egyetlen épen maradt gótikus műemléke, valamint az egyetlen épségben fennmaradt középkori épülete. A Szent István-székesegyházzal szemben található.

I. Mátyás király uralkodása idején, 1474 körül építtette a gazdag helyi polgár, Hentel és a koronázóbazilika akkori prépostja, a mecénás Kálmáncsai Domonkos. A kápolnát 1711 és 1729 között Nádasdy László csanádi püspök, székesfehérvári őrkanonok restauráltatta, ekkor került a tetőre a barokk stílusú huszártorony.

A szentélybe a barokk oltárt Nádasdy László püspök állíttatta. Az oltárkép Szent Annát ábrázolja, a képkeret oromzatában Nádasdy-címerrel. A falakon több helyen láthatók török kori ornamentális falfestmények maradványai.

Középkori romkert

A püspökség melletti romterület a középkori Magyarország legfontosabb templomának, a Szűz Mária királyi prépostsági templom maradványait őrzi. Alapítója Szent István volt, akit itt temettek el.

A templom többször újjáépült a történelem során és az 1601-es felrobbantásával kezdődött a hanyatlás. A 17. század végén már csak az északi oldalon lévő kápolnák álltak.

A 19. század második felében kezdődtek meg az ásatások, amelyek feltárták a bazilika jelentős részét és szabadtéri romkertként láthatók ma is. A mauzóleumban olyan emlékek vannak mint például  Szent István szarkofágja és Aba Novák Vilmos történelmi seccója.

Ciszterci templom

A Nagyboldogasszony- és Nepomuki Szent János-templom a sétálóutcán található és az egyik legjelentősebb magyar barokk épület.

A templomot 1756-ra építették fel a jezsuiták, akik a török hódoltság után érkeztek a városba. Később a pálosok, 1813-ban pedig a ciszterciek kezelésébe került. Sekrestyéjében Magyarország legértékesebb rokokó stílusú templombútorzata tekinthető meg.

Szent István Király Múzeum

A Ciszterci templomhoz tartozó egykori rendház ma a Szent István Király Múzeum központi épülete, melyben Magyarország második legnagyobb régészeti gyűjteménye tekinthető meg.

A múzeum küldetése a régészet, a néprajz, a képző- és iparművészet, a helytörténet és az antropológia tárgyi és szellemi örökségének gyűjtése, feldolgozása, kutatása, konzerválása, megőrzése és bemutatása.

Az állandó kiállítás olyan i. e. 12. századi kincseket mutat be, amelyeket gyerekek találtak meg a Velencei-tó partján: ékszereket, sisakokat, lábvérteket. Királyaink, őseink sírmaradványai a múzeum rendházában tekinthetők meg.

Fekete Sas Patikamúzeum

A Szent István Király Múzeum állandó kiállítása a sétálóutca egyik ismert látnivalója. A gyógyszerészettörténetbe, illetve Székesfehérvár gyógyszerészetének múltjába nyújt betekintést.

A barokk stílusú bútorzattal és felszereléssel berendezett múzeum egy 18. századi patika korhű, jellegzetes arculatával fogadja a látogatókat. A múzeum bemutatja a jezsuita, majd polgári irányítású patika kétszáz éves működését.

Órajáték

Székesfehérvár egyik legismertebb látnivalója, amelynek figurái a magyar történelem legendás királyi személyiségeit ábrázolják.

Az órafigurái a harsonás, Szent István király és Imre herceg, Szent László király, Szent Erzsébet és Szent Margit, Mátyás király és Beatrix királyné. Az óramű számlapja különleges, 24 órás beosztású. A világos alapon lévő számok a nappali órákat, a sötét alapon lévők az esti és éjszakai órákat mutatják.

Délelőtt 10 órakor van az első előadás és este 6 óráig minden 2. órában látható a pár perces műsor.

Óramúzeum

Az Órajáték udvarában található, a műemlék ház boltíves helyiségeiben több száz különböző korból származó fali-, asztali-, zseb- és karóra, sőt egy 17. századi toronyóra szerkezet is látható.

A gyűjteményben megtalálhatók a magyar polgári családok órái, nagypolgári otthonokban használt különleges kandalló órák, asztali órák, valamint a parasztpolgárok órái is.

Virágóra

A sétálóutca északi részén, az Országzászló téren alakították ki 1960-ban.

A hatalmas óramutatókat földbe süllyesztett, speciális óraszerkezet működteti, segítségével tavasztól őszig mutatja a pontos időt. A „számlap” mellett virágokból kirakott, naponta átültetett, pontos dátum is olvasható.

Kati néni szobra

Kati néni, a fertályos asszony bronzszobra a belvárosban, a Liszt Ferenc sétálóutcában található.

Az egykori fehérvári piac jellegzetes alakját, a portékáit Felsőváros városrészből kiskocsijával a belvárosi piacra toló idős asszonyt ábrázolja. Ihletője Molnár Imréné Boda Katalin volt, aki még 93 éves korában is árulta döcögős kocsiján a tejet, tejfölt és a sült liba- és kacsafertályokat (utóbbi egy székesfehérvári ételkülönlegesség).

Hetedhét Játékmúzeum

Székesfehérvár történelmi belvárosának egyik legszebb épületében, a Hiemer-Font-Caraffa épülettömbben igazi játékbirodalom található a gyermekek legnagyobb örömére.

A kiállított játékgyűjtemények mellett egész évben számos szórakoztató program várja a gyermekeket és szüleiket egyaránt. Kézművesfoglalkozások, meseház, ünnepi készülődés, játékfesztivál várja az óvodásokat, kisiskolásokat és a felnőtteket is.

Árpád fürdő

Az 1905-ben épült szecessziós stílusú, kagylódíszítésű, kupolás műemlékfürdő manapság is üzemel.

Az Árpád-forrás szénsavas vizére létesített épületben a 2010-es felújítás során eredeti szépségében állították helyre a faragott kabinsort, a korabeli díszburkolatokat és stukkókat. A fürdő leglátványosabb része a török fürdő, a mozaikkal kirakott ülőmedence, az ülő pezsgőfürdő és a központi fürdőmedence.

Minden információ itt található!

Palotavárosi skanzen

Közel a belvároshoz, a Palotavárosban, tízemeletes panelházak tövében húzódik a 80-as évek óta skanzenként megőrzött Rác utca. Szerb ortodox templom és néhány jellegzetes építészeti ház őrzi a régi hagyományokat.

A Rác utca 11. számú házban nyílt meg Palotavárosi emlékek címmel a városrész történetét és néprajzát bemutató kiállítás. Ez az egyik legtipikusabb szerb földműves ház, amely teljes mértékben őrzi eredeti berendezését.

Sóstói tanösvény

Nem messze a központtól, a Sóstó városrészben 218 hektáron helyezkedik el, melyből 121 hektár országosan védett.

A 2000-es években kezdtek el kialakítani sétányokat információs táblákkal. Jelenleg a tanösvény 7,2 km hosszú, több kis kilátóval, egy tóval és pihenőkkel. Kellemes környezetben sétálgathatunk, figyelhetünk meg madarakat.

Bory-vár

Székesfehérvár keleti részén, az Öreghegyben áll ez a csodás várkastély, amelyet Bory Jenő építész, szobrász és festő épített évtizedeken át.

A vár a kazamatától a legmagasabb tornyok tetejéig több mint 30 méter magas. Hét torony, harminc kisebb-nagyobb helyiség és rengeteg szobor, kép, műtárgy látható a vár egész területén.

Szinte teljes egészében látogatható. Én csak biztatni tudok mindenkit, hogy egyszer menjen el és nézze meg ezt a gyönyörű épületet és az alkotásokat!

A várról részletesen itt olvashatsz!

Aranybulla-emlékmű

Székesfehérvártól Pákozd felé haladva, a város szélén található ez a műemlék egy kis dombon.

A történelem szerint ezen a helyen hirdette ki 1222-ben II. András a magyar alkotmány alapját jelentő bullát. Rétfalvi Sándor 1972-ben, az Aranybulla kiadásának 750. évfordulójára készítette el mészkő alkotását.

A fentebb említett látogatható helyszíneket a Szent István Király Múzeum üzemelteti. Jegyárak és nyitvatartások itt találhatóak!

(Fő forrás: Székesfehérvár Turizmus)

Székesfehérvár környéki látnivalók

Velencei-tó

Természetesen a legjobb program a közelben hazánk harmadik legnagyobb természetes tava és a Balaton után a leglátogatottabb. Főleg nyáron, hiszen kis mélysége miatt Európa egyik legmelegebb tava.

Déli oldalán találjuk a strandokat. Gárdony és Agárd jól kiépített partrészén rengeteg szállás, étterem létesült, a víz szerelmesei itt igazán jól érezhetik magukat.

Északi oldalán a Velencei-hegység a kirándulók számára tökéletes. Sukoróról több turistaútvonal indul, a Bence-hegyi kilátóhoz pedig autóval is fel lehet menni. Innen remek kilátás nyílik a tóra és a környékre.

Nádasdladányi kastély

Mint nagy kastélyrajongó, nem hagyhatom ki a Székesfehérvártól 20 km-re lévő Nádasdy-kastélyt!

A 19. század második felében, Tudor-stílusban emelt épület, mely elkészültétől fogva egészen a második világháborúig a Nádasdy család egyik székhelyeként szolgált.

A kastélyt nemrég újították fel, kívül-belül csodás épület várja a látogatókat. A kastélypark ráadásul ingyenes, ahol kellemes sétát lehet tenni.

A kastélyról részletesebben itt találsz leírást, képeket!

Gaja-völgy

Az erdőt kedvelőknek a Fehérvárcsurgó és Bodajk közti Gaja-völgy is remek programot kínál.

A Gaja-patak mentén jól jelzett túrautak találhatók, ahol egy körtúrát is lehet tenni. A hidak, pihenők mellett egy kilátó is élményt nyújt, akár a kisebbeknek is.

Interaktív térkép

Ajánlott cikkek

Kattints, ha több magyar cikket szeretnél olvasni!

Fejér megye legszebb kastélyai

Hazánk legszebb helyei, „kötelező” látnivalói

The post Székesfehérvár és környéke látnivalók, kirándulási lehetőségek appeared first on Utazáskatalógus.