Tbiliszi neve a grúz „tbili” szóból származik, amely meleget jelent, utalva a város híres termálforrásaira. A grúz főváros évszázadok óta a Kaukázus kulturális és kereskedelmi központja, ahol a keleti és nyugati civilizációk találkoznak.

Tbiliszi látnivalók

Óváros

Tbiliszi szíve és legautentikusabb része, ahol szűk macskaköves utcák között sétálhatunk.

A történelmi negyed a 12. században alakult ki, és máig megőrizte középkori hangulatát. A színes erkélyekkel díszített házak, a rejtett udvarok és a hangulatos kávézók között bolyongva felfedezhetjük a város valódi arcát. A terület különlegessége, hogy különböző építészeti stílusok keverednek itt: grúz, örmény, perzsa és európai elemek alkotnak egyedülálló harmóniát.

Az Óvárosban található a legtöbb történelmi templom és mecset, amelyek Tbiliszi multikulturális örökségét tükrözik. A szűk utcácskákban rejtett kézműves műhelyek, antik boltok és hagyományos éttermek várják a látogatókat.

Óratorony

A különleges kinézetű óratorony az óváros egyik legnépszerűbb látnivalója.

Nem egy történelmi épület a klasszikus értelemben: Rezo Gabriadze, a világhírű grúz bábszínész, forgatókönyvíró, rendező és képzőművész álmodta meg és építtette saját kezűleg a 2010-es évek elején. A torony egyfajta művészi szimbóluma lett Tbiliszinek.

Minden egész órában egy kis bábjelenet elevenedik meg az óránál: egy angyal jelenik meg és megkongatja a harangot. Naponta kétszer (délben és este 7 órakor) egy különleges miniatűr bábelőadás is látható „Az élet körforgása” címmel. Ez egy szerelmi történetet mutat be bábfigurákkal, zene kíséretében.

Narikala erőd

A város feletti magaslaton álló ősi erőd Tbiliszi legismertebb jelképe.

Az erődöt a 4. században alapították, és több évszázadon keresztül védelmezték a várost a megszálló seregektől. A „Narikala” név jelentése „isten erődje”, ami jól mutatja, milyen fontos szerepet töltött be a város védelmében. Az évszázadok során többször átépítették és bővítették, így különböző korszakok építészeti elemei figyelhetők meg a falak között.

Az erődből lenyűgöző panoráma tárul elénk Tbiliszire és a Kura folyóra. A történelmi bástyák között sétálva megcsodálhatjuk a Szent Miklós-kápolnát, amely az erőd területén áll. Az erődhöz kötelek segítségével lehet feljutni, vagy gyalogosan is megközelíthető a meredek ösvényeken. Különösen naplementekor varázslatos a kilátás.

Szűz Mária-templom

Tbiliszi egyik legszebb és legjelentősebb ortodox temploma a város vallási életének központja.

A templomot a 6. században alapították, de jelenlegi formáját a 13. században nyerte el. Az épület a grúz ortodox építészet remekműve, különleges kupola-szerkezetével és gazdag freskóival. A templom falain ősi grúz írásban készült feliratok láthatók.

Belső tere lenyűgöző: aranyozott ikonosztáz, részletesen kidolgozott falfreskók és a hívők által égető gyertyák teremtik meg a meditatív hangulatot. A templom udvarán egy kis temető található, ahol grúz írókat és művészeket temettek el.

Szabadság tér

A város központi tere Tbiliszi modern arcát és politikai történelmét tükrözi.

A tér a 19. században alakult ki, és többször átnevezték a történelmi változások következtében. Jelenleg a grúz függetlenség szimbóluma, ahol a Szent György-szobor magasodik az ég felé. A tér körül impozáns épületek sorakoznak: a Városháza, a Marriott Hotel és számos kereskedelmi létesítmény.

Népszerű találkozóhely a helyiek és turisták számára egyaránt. Rendszeresen kulturális események, koncertek és politikai gyűlések színhelye. Télen korcsolyapálya működik a téren, nyáron pedig szabadtéri koncertek és fesztiválok zajlanak.

Kénes fürdők (Abanotubani)

Tbiliszi legkülönlegesebb és legrégebbi látnivalója, ahol a természetes termálvizek gyógyító ereje évszázadok óta vonzza a látogatókat.

Az Abanotubani negyed a város alapítási legendájához kapcsolódik. A hagyomány szerint Vakhtang király a 5. században fedezte fel a forró forrásokat, amikor egy vadászat során sebesült sólyma a meleg vízbe esett és meggyógyult. Az „abano” jelentése fürdő, ami a negyed nevét adja.

A fürdők különleges építészeti stílusban épültek: a félköríves tetők alatt rejtőznek a medencék, amelyeket természetes kénforrások táplálnak. A víz hőmérséklete 37-47°C között változik, és gyógyító hatással bír reuma, bőrbetegségek és egyéb egészségügyi problémákra. Ma is működő fürdők várják a látogatókat, ahol hagyományos grúz masszázs és kénes fürdőzés élvezhető autentikus környezetben.

Szentháromság-székesegyház

Tbiliszi legmagasztosabb vallási épülete és Grúzia ortodox egyházának központi temploma.

A székesegyházat 2004-ben szentelték fel, és az egyik legmagasabb ortodox templom a világon. Az impozáns építmény arany kupolájával messzire látható a városból, és Tbiliszi modern szimbólumává vált.

Belső tere lenyűgöző: hatalmas pillérekkel tagolt terek, részletesen kidolgozott freskók és modern ikonosztáz díszíti a falakat. A székesegyház befogadóképessége meghaladja a 15000 főt, így Grúzia legnagyobb temploma. A komplex több épületből áll, köztük egy kisebb templom, lelkészi lakások és oktatási intézmények találhatók.

Béke hídja

Tbiliszi modern építészetének gyöngyszeme a Kura folyó felett ível át futurisztikus dizájnnal.

A hidat 2010-ben adták át olasz tervek alapján, és azóta a város egyik legikonikusabb látványossága lett. A 150 méter hosszú acél és üveg szerkezet éjszaka különleges LED-világítással pompázik, amely folyamatosan változó színjátékot mutat. A híd formája egy ívre emlékeztet, ami összhangban áll a környező történelmi épületekkel.

Nemcsak közlekedési létesítmény, hanem kulturális szimbólum is. A híd tervezése során fontos szempont volt, hogy harmonikusan illeszkedjen a történelmi városképbe. Sétálva a hídon gyönyörű kilátás nyílik az Óvárosra, a Narikala erődre és a folyópartra. Este a világítás különösen látványos, amikor a híd fényei tükröződnek a víz felszínén.

Mtatsminda Park

A város felett magasodó hegy tetején található szórakoztató parkról páratlan kilátás nyílik Tbiliszire.

A Mtatsminda-hegyre felvezető sikló már önmagában élmény: a meredek pályán haladva fokozatosan tárul fel alattunk a város panorámája. A hegy tetején modern szórakoztató park várja a látogatókat különböző korcsoportoknak megfelelő attrakcióval. A vidámpark mellett éttermek, kávézók és szabadtéri színpad is található.

A park legnépszerűbb attrakciója az óriáskerék, amelyről 360 fokos kilátás nyílik a környező hegyekre és a városra. Családoknak és gyerekeknek számos játék és szórakozási lehetőség áll rendelkezésre. A hegy oldalában séták vezetnek a természetben, ahol pihenőhelyek és kilátópontok találhatók.

Grúz Anya szobra (Kartlis Deda)

Tbiliszi védőszentjének monumentális szobra a Narikala erőd közelében őrködik a város felett.

Az 1958-ban felállított, 20 méter magas alumínium szobor Grúzia anyját ábrázolja, aki a két kezében bort és kardot tart. A szimbólum jelentése, hogy a barátoknak bort, az ellenségeknek kardot nyújt – ez a grúz vendégszeretet és büszkeség megtestesítője. A szobor Szilvestr Amiranasvili szobrász munkája, és a szovjet időszak egyik legjelentősebb műalkotása.

A Kartlis Deda nemcsak művészeti alkotás, hanem a grúz nemzeti identitás szimbóluma is. A szobor környezetéből lenyűgöző panoráma nyílik Tbiliszire, a Kura folyóra és a környező hegységre. Különösen naplementekor és éjszaka lenyűgöző a látvány.

Tbiliszi Pantheon

A város történelmi temetőjében Grúzia legnagyobb művészei, írói és közéleti személyiségei nyugszanak.

A Pantheon a Szent Dávid-hegyen található, és 1929 óta szolgál a nemzet nagy alakjainak végső nyughelyeként. Itt temették el többek között Ilia Csavcsavadze írót, Niko Pirosmanis festőt és számos más grúz kultúra meghatározó személyiségét.

A síremlékek között sétálva megismerkedhetünk Grúzia kulturális örökségével. Sok síron grúz nyelven készült feliratok és versek olvashatók, amelyek a művészek életét és munkásságát méltatják. A temető felől gyönyörű kilátás nyílik Tbiliszire.

Rustaveli sugárút

Tbiliszi legfontosabb utcája és kulturális központja.

A sugárút Sota Rustaveli grúz költőről kapta nevét, aki a 12. században alkotta meg a „Párducbőrös vitéz” című nemzeti eposzt. Az elegáns út mentén sorakoznak a város legfontosabb kulturális intézményei: az Opera, a Parlament, a Nemzeti Múzeum és számos színház. Az utca európai stílusú épületei a 19. és 20. századból származnak.

Napközben nyüzsgő üzleti negyed, este pedig a kulturális élet központja. A széles járdákon kávézók, éttermek és butikok kínálják szolgáltatásaikat. Különösen délutánonként és esténként élénk az utcai élet, amikor a helyiek sétálni járnak.

Grúzia krónikái

A Tbiliszi közelében található monumentális szoborcsoport Grúzia történelmét mutatja be lenyűgöző formában.

A Zurab Cereteli grúz szobrász által alkotott emlékművet 1985-ben leplezték le a Tbiliszi-tó partján. A 16 hatalmas bronz oszlop Grúzia történelmének kulcsfiguráit ábrázolja a keresztény királyoktól kezdve a modern időkig. Minden oszlop tetején és alján különböző történelmi jelenetek láthatók domborműveken, amelyek a grúz nép küzdelmeit és diadalait mutatják be.

Az emlékműcsoport impozáns látványt nyújt: a több mint 30 méter magas oszlopok messzire láthatók, és monumentális jellegük miatt Grúzia egyik legfotózottabb látványossága. A szobrok között sétálva megismerkedhetünk a grúz történelem legfontosabb személyiségeivel és eseményeivel. A környező park és a tó partja kellemes helyet biztosít a pihenésre.

Dry Bridge bolhapiac

Tbiliszi leghangulatosabb és legkülönlegesebb piaca, ahol antik tárgyak és kézi munkák között barangolhatunk.

A piac a Száraz híd közelében található, innen kapta nevét. Itt árusítanak mindent, ami a grúz kultúrához és történelemhez kötődik: szovjet kori tárgyakat, antik ékszereket, hagyományos kézműves termékeket, régi könyveket és festményeket. Az árusok között sok művész és kézműves is megfordul, akik saját alkotásaikat kínálják eladásra.

A vásárlók között helyiek és turisták egyaránt megfordulnak, keresve az egyedi és autentikus tárgyakat. A piac nyitvatartási ideje időjárásfüggő, leginkább hétvégeken és kellemes időben nyitva. Az alkudozás része a vásárlásnak, és az árusok szívesen mesélnek az árucikkek történetéről.

Lisi-tó

A Tbiliszi külvárosában lévő tó népszerű pihenőhely.

A mesterséges tó a város északi részén található, körülbelül 20 kilométerre a központtól. A kristálytiszta víz és a környező erdős dombok békés környezetet teremtenek a pihenni vágyók számára. A tó körül sétautak vezetnek, amelyek lehetővé teszik a természetjárást.

A Lisi-tó népszerű úti cél a helyiek körében, akik hétvégéken családjukkal vagy barátaikkal látogatnak ide piknikezni és fürdőzni. A tó partján kisebb strandok alakultak ki, ahol nyáron lehet úszni és napozni.

Grúz Nemzeti Múzeum

Grúzia legnagyobb és legjelentősebb múzeuma az ország gazdag történelmét és kultúráját mutatja be.

A múzeum a Rustaveli sugárút mentén található, és több ezer éves grúz történelmet ölel fel. Épülete már önmagában történelmi érték: a 19. század végén épült neoklasszikus stílusban.

A gyűjtemény magában foglalja az őskori régészeti leleteket, az arany kincseket a kolchiszi civilizációból, a középkori grúz egyházművészet remekműveit és a modern grúz kultúra dokumentumait. A legkülönlegesebb kiállítási tárgyak között található a Mtskheta-ból származó arany ékszerek és a grúz ortodox kultúra értékes relikviái.

Minden információ itt található!

Szabadtéri Néprajzi Múzeum

Tbiliszi különleges múzeuma, ahol a grúz hagyományos építészet és népművészet elevenedik meg a természetben.

A múzeum a Vake-parkban található, és több mint 70 hektáros területen mutatja be Grúzia különböző régióinak hagyományos építészetét. A skanzenben eredeti vagy gondosan rekonstruált házak, templomok, védekezési létesítmények és gazdasági épületek tekinthetők meg. Minden épület a saját eredeti környezetében lett felépítve, így autentikus képet kapunk a grúz falusi életről.

A látogatók bemehetnek az épületekbe, és megtekinthetik a hagyományos bútorokat, eszközöket és használati tárgyakat. Időszakos rendezvényeken hagyományos kézműves technikákat mutatnak be, és grúz népzene- és táncbemutató is látható. A múzeum területén sétálva megismerkedhetünk a különböző grúz etnikumok (sván, megrel, laz) sajátos építészeti stílusaival és kulturális hagyományaival.

Minden információ itt található!

Tbiliszi időjárása: mikor a legjobb ideutazni?

Tbiliszi nedves szubtrópusi éghajlattal rendelkezik, amely meleg nyarakat és enyhe teleket jelent változatos évszakos jelleggel.

Tavasz (március-május):

A tavasz kellemes és fokozatosan melegedő időjárást hoz, amikor az átlaghőmérséklet 12-22°C között alakul. Ez az évszak ideális a városnézésre, mivel a csapadék mérsékelt, és a természet újjáéled. Májusban különösen szép a város, amikor a fák és virágok teljes pompájukban virágoznak.

Nyár (június-augusztus):

A nyári hónapok forrók és néha igen csapadékosak. Az átlaghőmérséklet 25-32°C között mozog, de néha elérheti a 35°C-ot is. Július és augusztus a legmelegebb hónapok, amikor a magas páratartalom miatt a hőérzet kellemetlen lehet. A hirtelen zivatarok gyakoriak, de általában rövid ideig tartanak.

Ősz (szeptember-november):

Az ősz Tbilisziben különösen varázslatos időszak. Az átlaghőmérséklet 15-25°C között alakul, a csapadék csökken, és a tiszta, crisp levegő kellemes sétákra ösztönöz. A hegyek őszi lombszínezése lenyűgöző látványt nyújt, különösen októberben.

Tél (december-február):

A tél enyhe, de változékony időjárást hoz. Az átlaghőmérséklet 2-10°C között mozog, és ritkán esik hó. Januárban és februárban néha fagyos napok is előfordulhatnak, de általában rövid ideig tartanak.

Legjobb időszak az utazásra:

Tbiliszi látogatásához a legideálisabb időszak a tavasz végén (április-május) és az ősz elején (szeptember-október), amikor az időjárás kellemes, a turistaforgalom mérsékelt, és a város természeti szépségei a legjobban élvezhetők.

Interaktív és letölthető térképek

Ezen az oldalon találtok térképeket, amelyek letölthetőek!

Ajánlott cikkek

Egy hét Grúziában – Árpád beszámolója

Örményország – Árpád Jerevánban és vidéken

Baku látnivalók, időjárás, térképek

The post Tbiliszi látnivalók, időjárás, térképek appeared first on Utazáskatalógus.

Sziasztok. E hét csütörtökön jöttem haza Grúziából, ezért hoztam egy kis beszámolót nektek, illetve ízelítőt az országból. Én már harmadszor jártam ott, de bizonyos időközönként szeretek visszatérni az országba és felfedezni valami újat.

Eredetileg a terv Oroszország lett volna, de a vírushelyzet miatt a Wizzair eleinte csak tologatta a járatot, aztán végül már törölte is. Így lett belőle Grúzia, bár annak is módosították a menetrendjét két héttel indulás előtt, mert 4 teljes napot terveztem, aztán egy teljes hetet kellett kinn lenni. Miután már végül véglegessé vált a dolog, hogy tényleg elindul a járat és nem módosítanak, lefoglaltam az út további részét is, busz, vonat, szállás.

Mivel ez volt az első grúz járat a víruszárlat után, ami indult, sok utas sem volt, kb 70-en, így mindenki kényelmesen ott foglalhatott helyet a gépen, ahol szeretett volna. Beszállás előtt a kapuban, az útlevél ellenőrzés mellett, csak az oltás második dátumára voltak kíváncsiak és lehetett is beszállni.

Az út eseménytelen volt, három órás repülést követően Kutaisi repterén szállhattunk le. A terminál elé sétáltam ki, ahol is a helyi távolsági busszal mentem volna ki Batumiba. A busz már kinn állt, várva az utasokra, jegyemet is kaptam volna elő, hogy igazoljam, azt megvettem, de azt sem kérték. A buszon hárman voltunk. Első és, ami legszembetűnőbb volt, hogy a grúz lakosok, nem hordanak maszkot. Hivatalosan a rendelet szerint, kötelező mindenhol hordani, még a szabadtéren is, ehhez képest senkin nem volt, nemhogy a közterületen, de buszon, vagy vonaton sem, akin meg volt, az az álla alatt hordta.

Batumi

De térjünk is vissza, az utunkra busszal kivergődtem Batumiba (25 lari a jegy), mondhatnám azt is, hogy eltérítettem a távolsági buszt a sofőrrel együtt, mert miután megmutattam neki, hol van a szállásom, a sofőr a buszával a szállás bejárata előtt tett le, holott ugye nem volt erre köteles. Becsekkolás után a szálláson, máris alvás volt, mert az időeltolódásnak köszönhetően, már éjfél után jártunk. A következő három napot Batumiban kívántam tölteni. Kifejezettem örültem is, hogy csak napközben 24 fok van (miközben Magyarországon hőségriadóval ijesztgettek), de ez a hőmérséklet is nagyon párás volt, és a napon így is le lehetett égni, pár perc alatt.

Mit nézzünk meg Batumiban? Van egy nagyon – nagyon hosszú sétányuk a tengerpart mentén több kilométer hosszan. Érdemes rajta megindulni, nem csak a tengert látjuk magunk mellett, de néhány nevezetességet is, amit útba ejthetünk, ilyen a Statue of Ali and Nino, Alphabetic Tower (beugró 15 lari), Chacha Tower, Argo Cable Car (30 lari retúrjegy), felmehetünk a hegy tetejére és megcsodálhatjuk Batumit felülnézetből, Piazza Square, Europe Square, Stroll down the Boulevard, Botanical Garden, Delfinárium. Nagyon sok magas épülete van Batuminak, kicsit már úgy mondanám, mintha mini Dubai lenne, a magasságokat tekintve, és folyamatosan építkeznek.

Tbilisi

Vasárnap a székhelyemet áttettem a fővárosba Tbilisibe. A vonatjegyet előre megvettem az interneten (jegyár 22 lari). A vonatjegyet a kalauz indulás előtt nézte meg felszálláskor a vonatajtóban, aztán többet nem is foglalkozott senkivel, több ellenőrzés nem volt. 350 km a táv Batumi és Tbilisi között, modern emeletes vonattal, amit öt és fél óra alatt tesz meg. A vonat mindösszesen kétszer állt meg, de mind a két megállás, Batumi után nem sokkal történt, így elmondhattam magamról azt, hogy úgy utaztam öt órát vonattal, hogy az sehol nem állt meg, nemhogy kis helyeken, de nagyobb városokban sem, csak a végállomásnál.

Tbilisiben egy helyi úriembernél sikerült bérelni egy földszinti lakást, gyakorlatilag fél perc sétára a Belvárostól. Batumihoz képest, Tbilisiben bedurrant a meleg és 37 fokos hőmérsékletek voltak. Mit nézzünk meg a fővárosban? Az Óvárost, ami említést érdemel, Abanotubani, Holy Trinity Cathedral, Botanical Garden, Függővasút, Mother Georgia Statue, Peace Bridge, Rustaveli Avenue, Liberty Square, Jumah Mosque, Atashgah, Mtatsminda Park, Lado Gudiashvili Square. Ha megéhezünk, gyakorlatilag, bárhol találhatunk éttermet megfizethető áron, javaslom a helyi specialitásokat (Khinkali, Khachapuri, Mtsvadi, Kharcho stb). Igazából nekem nagyon ízlik a grúz konyha, így nem az a baj, hogy mit eszek, hanem, hogy bár harmadszor vagyok ebben az országban, már megint mit kóstoljak meg, mert annyi minden van és valami kimarad, hogy majd legközelebb.

Tbilisiben kettő metróvonal található, egy menetjegy ára kb 40 forint, a pénztárban veszel hozzá feltöltőkártyát és azt töltöd fel előre és húzod le a kapuban beszállás előtt. A jegy érvényes a siklóra is, viszont annak az ára 2.5 lari.

A grúz hegyekben

Egy napot terveztem, hogy kimegyek a hegyekbe is, múltkori látogatásom alkalmával ez kimaradt. Nagyon előre nem kell szervezni, helyben el tudod intézni, mert hirdetnek ilyen utakat a városban. A terv az volt, hogy elmegyek Ananuriba, Gudauriba és a Kazbek hegyekbe, ami már az orosz határnál van szinte pár kilométerrel. Egy délután felkerekedtem és elindultam Tbilisi óvárosába, elintézni egy sofőrt és egy utat. Kb 160 km-res útról van szó egy irányban, az út elején 75 lariért (kb 6000 forint) egy férfi kínált ilyen utat oda – vissza. Mondtam is magamban ez nagyon sok, mert tavaly volt ennél olcsóbb, így haladtam tovább a városban, láttam 60 lariért is, míg kipécéztem egy lányt, aki 55-ért hirdetett ilyen utat, elbeszélgettem vele és megálltunk 45 lariban (kb 4000 forint), hogy akkor másnap reggel kilenckor mennék. Gyorsan le is szurkoltam az árat, nehogy meggondolás legyen a vége, másnap reggel, vissza is mentem a helyszínre.

Végsősoron egy kisbusz jött értem, első megálló Ananuri volt. Itt van egy Vár meg egy hatalmas víztározó, területe 2800 km2 gyakorlatilag ez biztosítja Grúzia majdnem teljes áramellátását.

A következő megálló Gudauri volt, ez elsősorban télen jelentős forgalmat bonyolító város a maga 3000 méter feletti magas hegyeivel, lehet síelni, meg egyéb téli sportot űzni. Nyáron viszont siklórepülés zajlik, a magas hegyekből, le a völgybe, így aki késztetést érez, nyugodtan kipróbálhatja, nem minden nap szokott az ember ilyen magas hegyekben repülni, főleg szép tiszta időben.

A végső állomás a Gergeti templom volt, a Kazbek hegyekben. Maga a hegy majdnem 5100 méter magas (télen – nyáron mindig havas hegycsúccsal), félúton 2400 magasan található a Gergeti templom. Érdemes felmenni, megcsodálni fentről az utolsó várost Grúziában Oroszország előtt (Stepantsminda), leülni a templom tövében, megcsodálni a sok zöld tájat, az ötezres havas Kazbek hegyet és a nyugalmat, ami körülvesz. Az ember ül ott fél órát és le sem akar onnan menni, fentről minden olyan más.

Ami a hazautat illeti Tbilisiből közvetlenül busszal mentem Kutaisi repterére, bár a busz 14:00-kor indul, az indulás majd 40 perccel később volt, a sofőr ráérősen cigizett, beszélgetett, úgy voltam vele végsősoron hová is sietni, majd elindul, ha jónak látja.

Reptéren becsekkolás, a beszállókártyákat a check-in pultban kapod meg. A gép indulása pontos volt a visszaúton, a fedélzeten kb. 40 utassal. Budapesten a kiszállást követően busz visz be a terminálba, a rendőr csak az útlevélre kíváncsi, kérdezi van védettségi? Távolról mutatom, fél szemével ránéz, és integet mehetek a dolgomra.

Ajánlott cikkek

Baku látnivalók, időjárás, térképek

3 hét Üzbegisztánban – Inezék beszámolója

The post Egy hét Grúziában – Árpád beszámolója appeared first on Utazáskatalógus.