Voloteával repültem Athénba, ez volt aznap az utolsó járat. Fél 12 után landolt a gép, ilyen későn már csak busszal lehet bejutni a belvárosba (mármint a taxin kívül), a metró nem közlekedik éjszaka.

A reptér kijárata melletti bódénál lehet venni jegyet, sajnos automata nincsen. Épp ezért elég hosszú a sor. Az X95 busz megy a Syntagma térre (éjjel-nappal jár), közben több helyen is megáll. A jegyet a buszon lévő érzékelőhöz kell érinteni, így érvényesíthető.

Athén közlekedéséről bővebben is írtam!

A szállást a belvárosban foglaltam, ami egy szempontból nem volt jó ötlet. A hétvégi belváros nagyon hasonlít a pesti bulinegyedhez. Lépten nyomon bárok, éttermek, kocsmák és rengeteg ember. Szóval elég bulis város Athén.

Athén összes látnivalóiról egy külön cikk is van!

Csomagmegőrzés

Szombat reggel az első utam egy csomagmegőrzőhöz vezetett, hogy ne kelljen egész nap cipelnem a táskát. Több ilyen is van a belvárosban, én ezt választottam.

A Syntagma tértől pár percre van és teljesen automata. Több méretű tároló közül lehet választani. A nyomógombbal kiválasztjuk a kívánt rekeszt, majd fizetünk (kártyával és érmével is lehet). Először csak 1 eurót kell fizetni, a fennmaradó részt a kinyitáskor. (4 euró volt egész napra, tehát nagyon olcsó.) Nagyon egyszerű a működése, én mindenképp ajánlani tudom.

Akropolisz

Előre, neten megvettem a jegyet a hivatalos oldalon. Órás turnusokban lehet megvenni, ebben az időszakban lehet bemenni.

A bejárat a terület nyugati oldalán van. Hatalmas a tömeg már a bejutáskor is. Rögtön jobbra láthatjuk lent a Herodes Atticus színházat. Ezután ismét várakozás jön, mert a sziklaszirtre csak lépésben lehet haladni és turnusokban engedik fel a látogatókat.

Valóban érdemes ide eljönni. Maga az épületek, maradványok, na meg a kilátás is nagyon megéri. A város minden részére rá lehet látni.

A lejutás a kijárathoz viszont a legrosszabb. Iszonyat hosszú a sor, mivel itt ugyanazon a szűk lépcsősoron kell lemenni, mint fel. Így nagyon lassan halad a tömeg. Nekem kb 40 percig tartott. Még szerencse, hogy nem volt nagyon meleg, de így is fárasztó volt a várakozás.

A bejárattal szemben van az Areopagus domb, ahonnan a város északnyugati részére jó a kilátás. Az Agia Marina csíkos temploma nagyon közelről szemügyre vehető.

Panathenaic Stadion

Gyalog mentem a márványból épült stadionhoz, útközben a Zeusz templomát akartam megnézni. Kívülről azonban látni lehetett, hogy teljesen fel van állványozni, így ezért nem váltottam jegyet.

A stadion viszont kívülről is impozáns. Hatalmas méretű, a bejárása sem pár percig tart. A helyszínen lehet jegyet venni.

Nemzeti kert és Elnöki palota

A stadiontól ezen a parkon keresztül mentem a belváros felé. A park a papagájoktól hangos, remek sétálós program a város közepén.

A park keleti oldalán van az Elnöki palota, amely előtt épp őrségváltás volt. Az evzonik vagyis az őrök több perces „bemutatója” elég érdekes. Mintha egy lassított felvételt néznénk.

Nemzeti Régészeti Múzeum

Szintén előre megvettem online a jegyet, ugyanott kell, mint az Akropoliszra. Két órás turnusokban lehet megvenni, ebben az időszakban léphetünk be a múzeumba.

A görög ókori műalkotások tárházát láthatjuk. Rengeteg műtárgy, szobor, alkotás van kiállítva, én is majdnem két órát töltöttem itt. A régi művészeteket kedvelőknek igazi csemege a múzeum.

Lycabettus domb

A múzeum után a belvárosi rész legmagasabb pontjára gyalogoltam fel. Siklóval is fel lehet menni, de mivel alagútban megy, kilátás nincs útközben.

Egy szerpentines út vezet fel, kényelmes tempóban kb. 15 perc alatt felérhetünk. Már felfelé is szép a kilátás, de persze fentről a legjobb. A belvárosból kiemelkedő Akropolisz és a mögötte lévő tenger remek panorámát nyújt.

Óváros és Syntagma

Az athéni Deák tér a Syntagma, ahol a görög parlament is található. Minden órakor itt is őrségváltás van, ami több perces műsor. Sok turista van ilyenkor, egyszer érdemes megnézni.

Ezután az óvárosi részre mentem, néhány sétálóutcát jártam be és a fő téren, a Monastiraki téren pihentem.

A tér mellett található a Hadrian’s Library, ami egy ókori római könyvtár romja, valamint a Roman Agora. Mindkettő belépős, de kívülről is jól belátható a terület.

Agora

A tértől pár percre pedig egy nagy területen a görög agora van, amit utoljára látogattam meg.

Legismertebb épülete az Akropoliszról is jól látható Héphaiszteion. Az ókori, dór stílusú templom az egyik legjobb állapotban fennmaradt ilyen jellegű görög emlék.

De érdemes elidőzni a keleti részen álló Attalosz szóájánál is. A kétszintes épület önmagában is szép, de a kilátás az egész területre is az.

Ki a reptérre

A Syntagma téren szálltam fel a 3-as metróra, ez visz ki a reptérre. Automatából lehet venni jegyet, ez az Ath.ena ticket. Kifejezetten reptéri jegyet kell venni, ez 9 euró volt.

Viszont nem mindegyik automatánál lehet jegyet venni, csak feltölteni. Külön nem jelölik ezt, szóval ha valamelyiknél nincs jegyvásárlás opció, menjünk egy másikhoz.

Összefoglalva

Nem egy helyen olvastam, hogy Athén piszkos és elég kaotikus. Nos, én ezt nem tapasztaltam. Kifejezetten jó hangulatú városnak ismertem meg, tele ókori görög emlékkel. Pár napos kirándulásra abszolút ajánlom.

Árak tekintetében nagy eltérést nem tapasztaltam, az éttermi részek talán egy kicsit drágábbak. Viszont a boltokban hasonló árakra kell készülni, mint idehaza.

Ajánlott cikkek

Az athéni Akropolisz – az ókori görög művészet csúcsa

10 görög sziget – 10 görög tengerpart

Görögország legszebb helyei

The post Athén egy napban appeared first on Utazáskatalógus.

Az Akropolisz a görög ókori világ egyik legjelentősebb műemléke, mely az ókori Athén városának magaslatán impozánsan emelkedik ki. Ez a lenyűgöző építészeti remekmű és történelmi emlékhely jelképezi az ókori Görögország és a demokrácia kiemelkedő kultúráját.

Nem csupán vallási szentély volt, hanem az ókori görög művészet és építészet csúcsa is, amelyet a híres szobrászok és építészek alkotásaival díszítettek.

Az Akropolisz az UNESCO világörökségi helyszíne. Látogatók milliói érkeznek ide minden évben, hogy megcsodálják az ókori görög művészet és kultúra hagyatékát.

2023 őszén jártam itt, egy szombaton napon. Hatalmas tömeg volt mindenhol! Számítsatok arra, hogy már a bejáratnál nagy sor lesz. Utána azt gondolnánk, hogy minden okés, de nem! A csúcsra vezető út előtt lesz még egy sorbanállás, majd araszolás a szűk úton fel. És lefelé szintén egy hosszú sorba kell állni, mert néhol csak egy sorban lehet haladni lassan. Kb. 40 perc alatt jutottam ki a területről.
Lehetőleg a kora délelőtti órákban menjetek, mert hőségben a sorbanállás igencsak megterhelő lehet sokaknak!

Az athéni kirándulásomról itt olvashattok egy képes beszámolót!

Akropolisz története

Az i. e. 5. században kezdődtek meg azok a munkálatok, amelyek az Akropoliszt fellegvárrá változtatták, amikor a perzsák i. e. 452-ben vereséget szenvedtek a Periklész vezette athéniaktól. Győztes hangulatukban a görögök óriási építkezésekbe kezdtek. A költségeket a Déloszi Szövetségtől származó hűbéradókból állták, s a népgyűlésben ez heves tiltakozást váltott ki. A népgyűlés Periklészt választotta a tervezett építkezések vezetőjének, valamennyi munka intézőjének és felügyelőjének, a művészi kivitelezés irányítója pedig Pheidiasz lett – Periklész a város újjáépítésének központjába az Akropoliszt helyezte, de életében csak a Propülaia és a Parthenón lett készen. Utóbbi építkezése Kr. e. 447 és 438 között kezdődött.

A 18. század végéig viszonylag épségben maradt fenn annak ellenére, hogy a 4. századtól a Parthenónt keresztény templomnak, 1458-tól a törökök mecsetnek használták. 1687-ben Velence ostromolta meg a törököket, ekkor történt, hogy szeptember 26-án, Francesco Morosini tábornok ágyúgolyója becsapódott a Parthenónban elhelyezett lőporraktárba, amitől a felhalmozott puskapor felrobbant. A robbanás során háromszáz nő és gyerek halt meg. A robbanás szétrobbantotta a Parthenon hosszú oldalait, és az ezt követő két napig tartó tűz után az épület a ma látható csontváz állapotában maradt fenn.

A 19. század elején Lord Elgin angol követ a törökök engedélyével több szobrot és domborművet vett ki az épületből és szállított Londonba, ahol a British Museumban még ma is láthatók. Az Akropolisz restaurációja a 19. században kezdődött el Görögország felszabadulása után.

A nagy ásatásokra 1876-1885 között került sor a Görög Régészeti Társulat megbízásából, de az épületek restaurálása, vizsgálata ma sem fejeződött be.

Akropolisz épületei

Több mint 20 részből áll a komplexum, amelyből egyik-másik már csak maradvány. Legfontosabb épületei:

Parthenón

A Parthenón a legismertebb és legkiemelkedőbb épület az Akropoliszon. Ezt a dórikus stílusú templomot a Kr. e. 5. században építették Athéné istennő tiszteletére. 1209-ben keresztény templommá, majd a 15. században mecsetté alakították. Később lőporraktárként hasznosították.

A templom kívülről dór stílusú, anyaga sárgás színű, erezett pentelikoni márvány. Kialakításának minden részletén a klasszikus kor építészetének pontossága figyelhető meg. Az épület 70 méter hosszú és 31 méter széles talapzata nem teljesen négyszög alakú, alig észrevehetően a sarkok felé ívelt, az oszlopok befelé dőlnek, míg az oromzat enyhén kifelé hajlik. A templom rövidebb oldalán nyolc, hosszabb oldalán tizenhét dór oszlopot helyeztek el.

Erekhtheion

Az Erekhtheion az Akropolisz másik fontos temploma, melyet az 5. században építettek. Az épület dór és ion oszlopok keverékét használja, és Athéné és Poszeidón tiszteletére szentelték.

A rendkívül kecses, attikai ión stílusú épület i.e. 421 és i.e. 406 között épült, befejezésére azonban a Spártától elszenvedett vereség miatt soha nem került sor. Tervezője nem ismert. Valószínűleg itt volt Erekhtheusz legendás király sírja is, akiről az épület nevét kapta.

Az Erekhtheion több részből áll. Központja egy templom, amelyben az istennő fából faragott szobrát őrizték. E központi épülethez mindkét oldalon egy-egy oszlopcsarnok csatlakozik. Ezek közül a legismertebb a déli csarnok, amelynek oszlopai ruhás lányalakok.

Propülaia

A Propülaia az Akropolisz főbejáratánál található előcsarnok. I. e. 437 és i. e. 432 között épült Mnésziklész tervei alapján.

Stílusa, idomulva a Parthenónhoz, kívülről dór templom formáját mutatja timpanonnal koszorúzott oszlopsorával. A nyugati homlokzaton a bejáró két oldalán két előreugró szárny található, s emiatt a Propülaia inkább egy palotára hasonlít, mint kapura. Reprezentatív jellegét bizonyítja, hogy értékes építőanyagokból, fehér pentelikoni és kékesfekete eleusziszi márványból építették.

Nike Apterosz

Az Akropolisz sarkában található. Ez az épület a győzelmet és diadalt jelképezi. Az istennő Nike szentelt szentélyként szolgált, és egykor az istennő szobrát őrizte. Ma a helyén az eredeti szobor másolata található.

Dionüszosz színház

Mintegy 17 ezer néző befogadására alkalmas. A színház a domboldalba épült, és egyedi akusztikájának köszönhetően a hangok jól hallatszottak a nézőtéren.

A Dionüszosz színház az ókori görög dráma előadásainak kiemelkedő helyszíne volt, és híres drámaírók, mint például Szophoklész és Euripidész műveit itt mutatták be. Az évszázadok során több alkalommal felújították és átalakították.

Heródes Atticus színháza

Az épületet Heródes Atticus nevű gazdag görög római polgár és mecénás építtette Kr. u. 161-ben, az akkori felesége, Regilla tiszteletére.

A színház egy félgömb alakú amfiteátrum, amely mintegy 5 ezer néző befogadására alkalmas. A színház épületei részben márványból készültek, és az oldalán lévő dór oszlopok és a magas falak gyönyörű római stílusban készültek.

Híres a kiváló akusztikájáról. Ma is rendszeresen használják kulturális rendezvények, koncertek és előadások helyszíneként, különösen a nyári hónapokban.

További részei:

• régi Athéné-templom alapjai;
• Athéné Promakhosz szobrának alapozásai;
• Artemisz Braurónia-szentélyének maradványai;
• Chalkothéka: „érctár”, az istennőnek szánt fogadalmi ajándékok tárolására szolgáló csarnok és fegyvertár romjai;
• Pandroszeion: Pandoroszosz (Kekropsz lánya) szentélye;
• Athéné Poliasz (am. városvédő Athéné) oltárja;
• Zeusz Polieusz (am. Zeusz, a város pártfogója) szentélye;
• Pandión király szentélye;
• Aigeusz szentélye;
• Eumenész-sztoa maradványai az alsó teraszon;
• Aszklépiosz szentélye;
• Periklész színháza;
• Eleuthereusz Dionüszosz temploma;
• Aglaureion: Aglaurosz (Kekropsz másik lánya) templomának maradványa;
• Beulé kapu: egy városfal része volt;
• Athéné Ergané (am. Athéné, a kézművesség/művészet istennője) szentélye;
• Pelazgikus fal.

Akropolisz látogatása

Mindenképp érdemes megvenni a jegyet online, a helyszínen ez szinte lehetetlen. Ezt ezen a hivatalos oldalon tegyük!

A napon belül ki kell választani egy órás időszakot. Belépni a kezdő időpont előtt és a befejező időpont után 15 perces időszakban lehet. Tehát, ha például 10.00-11.00 időszakra vettük meg a jegyet, akkor 9.45 és 11.15 között tudunk belépni!

Extrém időjárás esetén rendkívüli zárva tartást is elrendelhetnek, ez főleg a nyári hőség idején már előfordult! Érdemes az athéni utazást nem a nyári hónapokra tervezni.

Az Akropolisz a leglátogatottabb Athénban, így nem meglepő, hogy bizonyos időszakokban nagy tömegre lehet számítani. Általában a legnagyobb látogatószámok az alábbi időszakokban tapasztalhatók:

• Nyári szezon (június-augusztus): ilyenkor vannak a legtöbben, mivel sok turista ebben az időszakban utazik. Ezen időszakban hosszabb sorok és zsúfoltság is előfordulhat.
• Tavasz (március-május) és ősz (szeptember-október): ezek az időszakok az enyhébb időjárás miatt is vonzóak a látogatók számára. A tavasz és az ősz hűvösebbek lehetnek, mint a nyár, és kevesebb turista tartózkodik az Akropoliszon, ami kellemesebb élményt jelenthet a látogatók számára.
• Húsvét körüli időszak: ilyenkor Athén és az Akropolisz környékén népszerű ünnepek és események zajlanak. Sok helyi és külföldi látogató érkezik ilyenkor az Akropoliszhoz, hogy részt vegyen az ünnepségeken és az egyéb kulturális eseményeken.
• Hétvégek és ünnepek: az athéniak is gyakran látogatják az Akropoliszt hétvégéken és ünnepek alkalmával. Ilyenkor is növekedhet a látogatószám, különösen olyan ünnepek környékén, mint az Athén városának nevében elnevezett Athéni Fesztivál.

Ajánlott cikkek

Athén közlekedése – reptér, jegyek, turistabérletek

10 görög sziget – 10 görög tengerpart

The post Az athéni Akropolisz – az ókori görög művészet csúcsa appeared first on Utazáskatalógus.

(Frissítve: 2024.01.12.)

Repülőtér és belváros közti közlekedés

Athén nemzetközi reptere az Eleftherios Venizelos Airport, a belvárostól 35 km-re keletre. A reptér honlapja itt található!

Közvetlen metró közlekedik a reptér és a belváros között. A 3-as számú metró (kék vonal) reggeltől késő estig jár. A reptér és a Syntagma tér közti menetidő 38 perc. Külön jegy kell rá vagy 3 napos jegyet kell venni, abban benne van egy oda-vissza út (erről lentebb írok). Minden információ itt!

Emellett az X95 busz közlekedik a Syntagma tértől/térig. Ez éjszakai is jár, egész nap 15-20 perces időközönként. Jegyet a reptéren a megálló melletti kioszkban és a metróállomásokon lehet venni. Minden információ itt!

Tömegközlekedés

A közlekedési eszközök igénybevételéhez ATH.ENA Ticket nevű kártya szükséges.

6 éves kor alatt ingyenes a tömegközlekedés!

7-18 éves kör között és 65 év felett kedvezményes árú jegy (discount fare) vásárolható!

Nincs egy útra szóló jegy, ehelyett 90 perces menetjegy van. Ez az első érvényesítéstől 90 percig érvényes, ezen időn belül az átszállás lehetséges.

Turistáknak három napijegytípus ajánlatos:

• A napijegy az első érvényesítéstől 24 óráig használható. A reptéri buszokra és a 3-as metró Koropi-reptér szakaszára nem érvényes!
• A 3 napos jegy az első érvényesítéstől 72 óráig használható. Ez tartalmaz két utat a reptéri buszokra vagy a 3-as metró Koropi-reptér szakaszára! (Tehát egy oda-vissza út benne van a reptér és a belváros között például az X95-ös busszal vagy a 3-as metróval. A visszautat is 72 órán belül kell leutazni.)
• Az 5 napos jegy az első érvényesítéstől 120 óráig használható. A reptéri buszokra és a 3-as metró Koropi-reptér szakaszára nem érvényes!

A metrónál a be- és kijutáskor is a kapunál lévő érzékelőhöz kell érinteni a kártyát. Buszon, villamoson és trolin csak a felszálláskor kell a járművön.

A jegyautomatánál angol nyelven a Buy Travel Product menüben lehet vásárolni jegyeket. Viszont vannak olyan automaták, ahol ilyen nincs, csak a kártya feltöltése lehetséges. Ebben az esetben keressünk egy másik automatát. Én is a 3. automatánál találtam ezt a menüpontot, külön jelzést nem láttam az automatákon.

Minden információ (menetrendek, jegyárak, stb.) itt található!

Turistabérletek

Ha több belépős helyre szeretnénk menni, érdemes lehet Athens Card-ot vásárolni.

Három típusa van: Bronze, Silver és Gold. Mindhárom öt napig érvényes, sorban állás nélkül juthatunk be a helyekre.

Silver és Gold bérlet esetén korlátlan utazás lehetséges a tömegközlekedési eszközökön.

Emellett több kedvezmény és szolgáltatás (pl. Hop on Hop off busz) is van mindhárom bérletben.

Minden információ itt található!

2024-es jegyárak táblázatban összefoglalva

Ajánlott cikkek

Athén látnivalók, térképek

Athén egy napban

10 görög sziget – 10 görög tengerpart

The post Athén közlekedése – reptér, jegyek, turistabérletek (2024) appeared first on Utazáskatalógus.

Nevét az ősi görög mitológiai városvédő istennőről, Athénéről kapta. Görögország legfontosabb városa volt az ókori görög civilizáció fénykorában, az i. e. 1. évezredben. A demokrácia bölcsőjeként Athén jómódú, szellemi központ volt az egész világon.

Sajnos a bizánci, majd török uralom alatt erőteljes hanyatlásnak indult a város. A 17. században szinte elnéptelenedett és a műemlékek is rossz állapotba kerültek. A 19. században kezdődött a nagyméretű újjáépítés, ennek köszönhető, hogy ma az ókori emlékek jó részét láthatjuk.

Athén közlekedéséről (jegyek, reptér, turistabérletek) külön cikkben írok!

Athén látnivalók

Akropolisz

Az ókori görög történelem legismertebb épületegyüttese, az európai civilizáció és demokrácia jelképe. A kékesszürke mészkősziklán több épület alkotja az Akropoliszt.

Messziről is látható a Parthenón vagyis a szűz Pallasz Athéné temploma. Pentelikoni márványból épült Kr. e. 5. században dór rendszerben, peripterosz elrendezésben, nyolcoszlopos, oktasztülosz homlokzattal. A templom rövidebb oldalán nyolc, hosszabb oldalán tizenhét dór oszlopot helyeztek el.

Másik nagyobb építménye a Heródes Atticus színháza. A kőszínházat Kr. u. 161-ben építtette Herodes Atticus római felesége, Aspasia Annia Regilla emlékére. Zenei koncertek színhelyeként használták, befogadóképessége 5000 fő volt.

Ezenkívül több, mint 20 épületrész alkotja az Akropoliszt. Például a régi Athéné-templom alapjai, Erekhtheion vagy Niké temploma.

Akropolisz bemutatása

Agora

Az Akropolisztól északnyugatra található terület piactér és szentélykörzet volt, i. e. 600-tól a város politikai életének központja.

A színházaknak, iskoláknak és az oszlopcsarnokok üzleteinek köszönhetően az Agora volt a város társadalmi és kereskedelmi központja is, az Athénban használatos ezüst érméket az itt lévő pénzverdében verték.

Legépebben fennmaradt épülete a Héphaiszteion templom az Agora nyugati részén. Thészeionként is ismert a párkányzatán végigvonuló, Thészeusz hőstetteit ábrázoló, triglifes dór metópéi után. A talapzattól a párkányig kb. 10 m magas, 32 m hosszú és 13,7 m széles.

A terület keleti részét Attalosz sztoája zárja le. Az eredeti épületet i.e. 2. században építtette II. Attalosz. A mai épület az 1950-es években készült el, múzeumként üzemel.

Római Agora

Ez a piactér kisebb a fenti, görög Agoránál. A római hódítás után, i.e. 2. században ez vált a fő kereskedelmi helyszínné.

Több épületet sikerült feltárni: a Szelek tornyának nyolcszögletű épületet, az Athena Archegitis kaput, a Keleti propylont.

Zeusz-templom

Az ókori Görögország legnagyobb temploma volt és az egyik legnagyobb szentély az antik világban.

Építése több mint 2500 éve kezdődött, és csak 130-ban, Hadrianus római császár idején fejeződött be. A cellájában Zeusz arany-elefántcsont szobrát és Hadrianus nagy szobrát állították fel. A 3. században azonban barbárok fosztották ki, innentől folyamatosan pusztult.

Eredetileg 110 méter hosszú és 43 méter széles építmény volt 104 kolosszális oszloppal, mára azonban csak 16 maradt meg belőle. Még így is a görög régészet egyik fontos helyszíne.

Hadrianus kapuja

A Zeusz templom északnyugati részén található, amely egy római diadalívre hasonlít.

A boltív 18 m magas, 13,5 m széles, kialakítása teljesen szimmetrikus. A híres diadalívekhez képest ez kisebb, de egy fénykép erejéig mindenképp érdemes megállni.

Panathenaic stadion

Az egyik legszebb athéni látnivaló, a világ egyetlen, teljes egészében márványból épült stadionja.

Az első stadion Kr. e. 330 körül épült, amit Heródes Atticus athéni római szenátor építtette át Kr. u. 144-ben. A befogadóképessége 50 ezer fő volt. A kereszténység elterjedésével elhagyatottá vált és a 19. században újították fel. 1896-ban az első modern olimpiai játékok nyitó- és záróünnepségének adott otthont.

A 2004-es olimpiának is helyszíne volt, ill. koncerteket is szoktak itt rendezni.

Nemzeti kert

A Zeusz-templomtól északra terül el a 16 hektáros kert, a legnépszerűbb athéni pihenőhely.

1838 és 1840 között hozták létre Amalia királynő, Görögország első királynője parancsára. Sokáig nem volt nyitva a nagyközönség előtt, 1975-től azonban már közparkként funkcionál.

Syntagma tér

Athén egyik fő tere, ahol a 2 és 3 jelű metró keresztezi egymást.

A tér hírességei a téren mozdulatlanul strázsáló, görög díszegyenruhába öltözött evzonok. Ők az elnöki testőrség katonái, akiknek az óránként őrségváltási ceremóniája az egyik legnagyobb athéni látványosság.

Monastiraki tér

Az óvárosi rész főtere, Athén egyik fő bevásárlónegyede.

A tér fő látnivalója a bizánci stílusú Pantanassa templom, a város egyik legrégebbi temploma, amely a régészek szerint a 10. században épülhetett.

Másik szép épülete a déli sarkon álló Tzisdarakis ottomán mecset, amelyben kerámiamúzeum működik.

Hadrianus könyvtár

A Monastiraki tértől pár lépésre látható ez az ókori építmény, amelyet Hadrianus római császár építtetett Kr. u. 132-ben.

A könyvtár nem csak könyvek tárolására szolgált, hanem kulturális és oktatási központként is funkcionált, ahol előadásokat és vitákat tartottak. Az épület impozáns méreteivel és elegáns építészeti stílusával kitűnt, beleértve a nagyméretű olvasótermeket, udvarokat és számos díszített oszlopot.

Ma már csak a könyvtár romjai maradtak meg, de ezek is lenyűgöző bepillantást nyújtanak az ókori Róma építészeti és kulturális nagyságába.

Agia Marina templom

A vörös csempekupolákkal díszített, 1931-ben épült templom a Nymphák hegyének északnyugati oldalán áll.

A csíkos fallal és a feltűnő kupolákkal a kor stílusa szerint szecessziós hatású. Érdekessége, hogy a mai épóletbe beépítve egy természetes, 13. századi barlangtemplom található, amely keresztelőtemplomként működött.

Dionüszosz színház

Az Akropolisz alatt, a déli oldal lejtőjén áll az egyik legismertebb szabadtéri színház.

Nevét Dionysos istenről kapta, legnagyobb befogadóképessége 25 ezer fő volt. A bizánci korban ez is pusztulásnak indult, a 19. században tárták fel és kezdték meg a felújítását.

Akropolisz Múzeum

A múzeum az Akropolisz déli oldalától pár száz méterre áll és természetesen az Akropolisz régészeti lelőhelyén talált leleteket mutatja be.

A múzeum gyűjteményei három szinten vannak kiállítva, míg egy negyedik, középső szinten találhatók a kiegészítő terek, mint például a múzeumi bolt, kávézó. Úgy alakították ki a „menetirányt”, hogy a kiállított tárgyak időrendben legyenek: elsőként a legfelső emeletet láthatjuk, ahol a Partheon leletei vannak.

Maga az épület is érdemel néhány szót. Üvegfelülete 1200 nm, a legfelső szint ferdén áll az épületen, ezzel utalva az ősi templomra az Akropoliszon.

Minden információ (belépőárak, nyitva tartás, stb) itt!

Benaki Múzeum

A múzeumot 1930-ban alapította Antonis Benakis az apja emlékére és a család kastélyában működik. Az egyik legjelentősebb görög kulturális intézmény.

A múzeumban a történelem előtti időktől a modern korig görög műalkotások, valamint kiterjedt ázsiai művészeti gyűjtemény található, valamint időszakos kiállításoknak ad otthont. Több mint 100 ezer műtárgyat őriz a görög történelemből és bemutatja a Görögország fejlődését befolyásoló számos korszakot, civilizációt és kultúrát.

Minden információ (belépőárak, nyitva tartás, stb) itt!

Nemzeti Régészeti Múzeum

A világ egyik legnagyobb múzeumaként tartják számon, a görög ókori leletek leggazdagabb gyűjteményét tartalmazza világszerte.

A múzeumban az őskortól a késő ókorig mutatják be a régészeti tárgyakat. A görög művészet és történelem mellett kiemelkedik még az egyiptomi gyűjtemény.

Minden információ (belépőárak, nyitva tartás, stb) itt!

Lycabettus domb

A belvárostól néhány száz méterre emelkedik ez a domb, ahonnan remek kilátás nyílik Athénra.

A tetőre egy sikló is közlekedik, ahol Szent György-kápolna, egy színház és egy étterem található. Főleg naplementekor vannak sokan, mivel innen 360 fokos a kilátás.

Interaktív és letölthető térképek

Ezen az oldalon találtok térképeket, amelyek letölthetőek!

Ajánlott cikkek

Athén egy napban

10 görög sziget – 10 görög tengerpart

Hallottál már ezekről a görög szigetekről?

Thesszaloniki látnivalók, térképek

The post Athén látnivalók, múzeumok, térképek appeared first on Utazáskatalógus.