Athén a görög történelem és kultúra fellegváraként számos látnivalóval szolgál. Az Akropolisz és környékén szinte mindenhol belebotlunk ókori emlékekbe!
Nevét az ősi görög mitológiai városvédő istennőről, Athénéről kapta. Görögország legfontosabb városa volt az ókori görög civilizáció fénykorában, az i. e. 1. évezredben. A demokrácia bölcsőjeként Athén jómódú, szellemi központ volt az egész világon.
Sajnos a bizánci, majd török uralom alatt erőteljes hanyatlásnak indult a város. A 17. században szinte elnéptelenedett és a műemlékek is rossz állapotba kerültek. A 19. században kezdődött a nagyméretű újjáépítés, ennek köszönhető, hogy ma az ókori emlékek jó részét láthatjuk.
Athén közlekedéséről (jegyek, reptér, turistabérletek) külön cikkben írok!
Tartalomjegyzék
Athén látnivalók
Akropolisz
Az ókori görög történelem legismertebb épületegyüttese, az európai civilizáció és demokrácia jelképe. A kékesszürke mészkősziklán több épület alkotja az Akropoliszt.
Messziről is látható a Parthenón vagyis a szűz Pallasz Athéné temploma. Pentelikoni márványból épült Kr. e. 5. században dór rendszerben, peripterosz elrendezésben, nyolcoszlopos, oktasztülosz homlokzattal. A templom rövidebb oldalán nyolc, hosszabb oldalán tizenhét dór oszlopot helyeztek el.
Másik nagyobb építménye a Heródes Atticus színháza. A kőszínházat Kr. u. 161-ben építtette Herodes Atticus római felesége, Aspasia Annia Regilla emlékére. Zenei koncertek színhelyeként használták, befogadóképessége 5000 fő volt.
Ezenkívül több, mint 20 épületrész alkotja az Akropoliszt. Például a régi Athéné-templom alapjai, Erekhtheion vagy Niké temploma.
Agora
Az Akropolisztól északnyugatra található terület piactér és szentélykörzet volt, i. e. 600-tól a város politikai életének központja.
A színházaknak, iskoláknak és az oszlopcsarnokok üzleteinek köszönhetően az Agora volt a város társadalmi és kereskedelmi központja is, az Athénban használatos ezüst érméket az itt lévő pénzverdében verték.
Legépebben fennmaradt épülete a Héphaiszteion templom az Agora nyugati részén. Thészeionként is ismert a párkányzatán végigvonuló, Thészeusz hőstetteit ábrázoló, triglifes dór metópéi után. A talapzattól a párkányig kb. 10 m magas, 32 m hosszú és 13,7 m széles.
A terület keleti részét Attalosz sztoája zárja le. Az eredeti épületet i.e. 2. században építtette II. Attalosz. A mai épület az 1950-es években készült el, múzeumként üzemel.
Római Agora
Ez a piactér kisebb a fenti, görög Agoránál. A római hódítás után, i.e. 2. században ez vált a fő kereskedelmi helyszínné.
Több épületet sikerült feltárni: a Szelek tornyának nyolcszögletű épületet, az Athena Archegitis kaput, a Keleti propylont.
Zeusz-templom
Az ókori Görögország legnagyobb temploma volt és az egyik legnagyobb szentély az antik világban.
Építése több mint 2500 éve kezdődött, és csak 130-ban, Hadrianus római császár idején fejeződött be. A cellájában Zeusz arany-elefántcsont szobrát és Hadrianus nagy szobrát állították fel. A 3. században azonban barbárok fosztották ki, innentől folyamatosan pusztult.
Eredetileg 110 méter hosszú és 43 méter széles építmény volt 104 kolosszális oszloppal, mára azonban csak 16 maradt meg belőle. Még így is a görög régészet egyik fontos helyszíne.
Hadrianus kapuja
A Zeusz templom északnyugati részén található, amely egy római diadalívre hasonlít.
A boltív 18 m magas, 13,5 m széles, kialakítása teljesen szimmetrikus. A híres diadalívekhez képest ez kisebb, de egy fénykép erejéig mindenképp érdemes megállni.
Panathenaic stadion
Az egyik legszebb athéni látnivaló, a világ egyetlen, teljes egészében márványból épült stadionja.
Az első stadion Kr. e. 330 körül épült, amit Heródes Atticus athéni római szenátor építtette át Kr. u. 144-ben. A befogadóképessége 50 ezer fő volt. A kereszténység elterjedésével elhagyatottá vált és a 19. században újították fel. 1896-ban az első modern olimpiai játékok nyitó- és záróünnepségének adott otthont.
A 2004-es olimpiának is helyszíne volt, ill. koncerteket is szoktak itt rendezni.
Nemzeti kert
A Zeusz-templomtól északra terül el a 16 hektáros kert, a legnépszerűbb athéni pihenőhely.
1838 és 1840 között hozták létre Amalia királynő, Görögország első királynője parancsára. Sokáig nem volt nyitva a nagyközönség előtt, 1975-től azonban már közparkként funkcionál.
Syntagma tér
Athén egyik fő tere, ahol a 2 és 3 jelű metró keresztezi egymást.
A tér hírességei a téren mozdulatlanul strázsáló, görög díszegyenruhába öltözött evzonok. Ők az elnöki testőrség katonái, akiknek az óránként őrségváltási ceremóniája az egyik legnagyobb athéni látványosság.
Monastiraki tér
Az óvárosi rész főtere, Athén egyik fő bevásárlónegyede.
A tér fő látnivalója a bizánci stílusú Pantanassa templom, a város egyik legrégebbi temploma, amely a régészek szerint a 10. században épülhetett.
Másik szép épülete a déli sarkon álló Tzisdarakis ottomán mecset, amelyben kerámiamúzeum működik.
Hadrianus könyvtár
A Monastiraki tértől pár lépésre látható ez az ókori építmény, amelyet Hadrianus római császár építtetett Kr. u. 132-ben.
A könyvtár nem csak könyvek tárolására szolgált, hanem kulturális és oktatási központként is funkcionált, ahol előadásokat és vitákat tartottak. Az épület impozáns méreteivel és elegáns építészeti stílusával kitűnt, beleértve a nagyméretű olvasótermeket, udvarokat és számos díszített oszlopot.
Ma már csak a könyvtár romjai maradtak meg, de ezek is lenyűgöző bepillantást nyújtanak az ókori Róma építészeti és kulturális nagyságába.
Agia Marina templom
A vörös csempekupolákkal díszített, 1931-ben épült templom a Nymphák hegyének északnyugati oldalán áll.
A csíkos fallal és a feltűnő kupolákkal a kor stílusa szerint szecessziós hatású. Érdekessége, hogy a mai épóletbe beépítve egy természetes, 13. századi barlangtemplom található, amely keresztelőtemplomként működött.
Dionüszosz színház
Az Akropolisz alatt, a déli oldal lejtőjén áll az egyik legismertebb szabadtéri színház.
Nevét Dionysos istenről kapta, legnagyobb befogadóképessége 25 ezer fő volt. A bizánci korban ez is pusztulásnak indult, a 19. században tárták fel és kezdték meg a felújítását.
Akropolisz Múzeum
A múzeum az Akropolisz déli oldalától pár száz méterre áll és természetesen az Akropolisz régészeti lelőhelyén talált leleteket mutatja be.
A múzeum gyűjteményei három szinten vannak kiállítva, míg egy negyedik, középső szinten találhatók a kiegészítő terek, mint például a múzeumi bolt, kávézó. Úgy alakították ki a „menetirányt”, hogy a kiállított tárgyak időrendben legyenek: elsőként a legfelső emeletet láthatjuk, ahol a Partheon leletei vannak.
Maga az épület is érdemel néhány szót. Üvegfelülete 1200 nm, a legfelső szint ferdén áll az épületen, ezzel utalva az ősi templomra az Akropoliszon.
Minden információ (belépőárak, nyitva tartás, stb) itt!
Benaki Múzeum
A múzeumot 1930-ban alapította Antonis Benakis az apja emlékére és a család kastélyában működik. Az egyik legjelentősebb görög kulturális intézmény.
A múzeumban a történelem előtti időktől a modern korig görög műalkotások, valamint kiterjedt ázsiai művészeti gyűjtemény található, valamint időszakos kiállításoknak ad otthont. Több mint 100 ezer műtárgyat őriz a görög történelemből és bemutatja a Görögország fejlődését befolyásoló számos korszakot, civilizációt és kultúrát.
Minden információ (belépőárak, nyitva tartás, stb) itt!
Nemzeti Régészeti Múzeum
A világ egyik legnagyobb múzeumaként tartják számon, a görög ókori leletek leggazdagabb gyűjteményét tartalmazza világszerte.
A múzeumban az őskortól a késő ókorig mutatják be a régészeti tárgyakat. A görög művészet és történelem mellett kiemelkedik még az egyiptomi gyűjtemény.
Minden információ (belépőárak, nyitva tartás, stb) itt!
Lycabettus domb
A belvárostól néhány száz méterre emelkedik ez a domb, ahonnan remek kilátás nyílik Athénra.
A tetőre egy sikló is közlekedik, ahol Szent György-kápolna, egy színház és egy étterem található. Főleg naplementekor vannak sokan, mivel innen 360 fokos a kilátás.
Interaktív és letölthető térképek
Ezen az oldalon találtok térképeket, amelyek letölthetőek!
