Ho Chi Minh-ből repültem Da Nang-ba, ahol négy teljes napot töltöttem. Nemcsak a városban, hanem Hoi An-ba is ellátogattam ez idő alatt.
Héfő délelőtt VietJet Air-rel érkeztem, bő egy órás út után. A szállásom a tengerparttól pár száz méterre volt egy 3 csillagos hotelben (Hotel Prague), amivel tökéletesen meg voltam elégedve. Reggelivel 6000 Ft volt éjszakánként, szóval remek ár-érték arányúnak gondolom.
A reptérről a 6-os busszal mentem, de a menetrendet nem lehet kiszámítani. Hiába van időpont megadva, arra nem lehet alapozni. Egy csengtui fiatallal vártunk, aztán egyszer csak befutott egy busz, ami elvitt a szálláshoz közeli megállóig. Szóval a Grab alkalmazás lehet itt is jobb.
A szállás elfoglalása után elmentem egy steaket enni, ami sörrel együtt 3200 Ft-ba került! Ezután sétáltam a tengerparton és megvártam a sötétedést, hogy kivilágítva is élvezzem a látványt.
Tartalomjegyzék
Kedd
Hoi An és a közeli My Son szentély volt az úti cél. Hoi An-ba kisbuszt foglaltam a 12go.asia oldalon (itt már sokszor foglaltam, megbízható közvetítő), onnan pedig egy túraszervező oldalon transzfert a szentélyhez.
Hoi An csodás város, amely az esti lampionos hajóiról is híres. Fél 12-kor értem a városba, és 13 órakor volt a megbeszélt találkozó My Son-ba. A másfél órában sétálgattam, bejártam az óvárosi részt. Nagyon meleg volt, már ekkor ki voltam tikkadva.
Egy helyi sofőr vitt a My Son szentélybe, három olasz turistával voltunk a kocsiban, kellemesen elbeszélgettünk. Útközben láthattuk a vietnámi életet, ami közel sem olyan jó, mint a nagyvárosban látottak. Nagy a szegénység, az emberek jó része a földeken dolgozik. Vagy az út mentén árulja a kaját. Nem is tudom hova fogy el ennyi étel, mindenhol rengeteg kis kifőzde van.
A szentély a Champa Királyság központja volt, annak a maradványai láthatók. A vietnámi háborúban sajnos több épület is megsérült, de ennek ellenére mindenképp érdemes eljönni. Már a környezet is csodás, magas hegyek határolják. Emiatt nemcsak meleg, de párás volt az idő, nagyon fullasztó volt. Nem is éreztem magam komfortosan, de az élmény azért feledtette ezt.
Hoi An-ba vissza egy kis hajókázás is a program része volt, a folyón lengedező szél kellett is mindenkinek. Fél 6-kor értem vissza a belvárosba, még világosban. Ettem egy keveset és megvártam a sötétedést.
A lampionokkal kivilágított hajók látványa csodás! Leültem a partra és jó ideig csak élveztem az egészet. 20 órakor indult vissza a kisbusz Da Nang-ba, már vártam, hogy a szállásra érjek. Viszont nemcsak a fáradság volt a gond, hanem valószínű az egyik étellel voltak problémák.
Éjszaka már az ágy és a fürdő között járkáltam, a gyomrom eléggé odalett. De ez Ázsiában előfordul, fel kell ilyenre készülni.
Szerda
A gyomorrontás miatt egy teljes napi pihenőt „írtam elő” magamnak, próbáltam minél előbb rendbe hozni magamat. Széntablettát mindig viszek magammal, emellett lementem a boltba C-vitaminért és kekszért. Így délutánra már kezdtem rendbe jönni.
Szerencsére pont ez a nap esős volt, így amúgy se tudtam volna kinti programokat csinálni.
Csütörtök
A délelőtt még borongós, záporos volt, csak a tengerpartra néztem le és boltba mentem.
Ebéd utánra kisütött a nap, így besétáltam a belvárosba körülnézni. Nem sok látnivaló, a folyóparti sétány talán a legszebb része. Beültem egy kávézóba és kicsit elvegyültem a helyiek között.
Itt is érdemes megvárni a sötétedést, a Sárkány-híd, a sétány és a környező házak nagyon szép látványt nyújtanak.
Péntek
A reggeli után Grab-en taxit hívtam és a Ngũ Hành Sơn-hoz vagyis a Márvány-hegyhez mentem. Ez egy kis hegy a tengerparttól nem messze a város déli részén, amelynek barlangjában és tetején szentélyek vannak.
Trükkös, mert a barlangba és a tetőre külön jegyet kell venni. A barlangban meredek és szűk lépcsőn kell felfelé menni, a kilátás csak a déli részre nyílik. Aki nem szeret lépcsőzni, annak ide felesleges feljönni.
Szemben állva, jobb oldalon lehet lifttel felmenni a másik helyre. Itt szentélyek, szobrok vannak és széles lépcsőn lehet lejönni. Ez szerintem jobban megéri, sokkal hangulatosabb az egész.
Innen az 1 km-re lévő Quan Am pagodába sétáltam. Ez közel sem népszerű hely, de pont emiatt érdemes ellátogatni. Ez egy nagy pagoda, a lépcső mentén egy nagy sárkány motívummal. A Márvány-heggyel együtt kellemes délutáni program.
Visszamentem taxival a szállásra és a Sárkány-hídhoz gyalogoltam. A híd arról is ismert, hogy péntek, szombat, vasárnap este 9-kor fény- és vízishow van. Nagy tömeg gyűlt össze híd körül, de szerintem túlhájpolt az egész. Néhány tűzlángból és vízfröcskölésből áll a show. Mondjuk, aki ott áll a híd közvetlen környékén, az kap vizet a nyakába 🙂
Szombat
11-es indulású vonatra vettem jegyet Hue-ba a vasút weboldalán és emailben egy vonalkódos jegyet küldenek.
A vasútállomásra Grab-bel mentem. Kulturált az épület, sok ülőhely van és két büfé is. A vonat több mint egy órás késéssel futott be, bár ezt idehaza már megszoktam az évek alatt 🙂
Összegezve
Maga Da Nang számomra közepes értékelésű. Viszont a környéken Hoi An, a My Son szentély és a Ba Hills az Aranykéz-kilátóval mindenképp emeli az értékét. Utóbbi sajnos a gyomorrontás miatt kimaradt, de majd legközelebb bepótolom.
Aki szereti a tengerpartot, a jó ár-érték arányú nyaralást, az szeretni fogja a várost.
