Bosznia-Hercegovina fővárosa és egyben legnagyobb városa, amely a Miljacka folyó völgyében, a Dinári-hegység lábainál terül el. A város egyedülálló módon ötvözi a keleti és nyugati civilizációk hagyományait. Mecsetek, ortodox templomok, katolikus katedrálisok és zsinagógák egyaránt megtalálhatók az óváros szűk utcácskáiban.

Szarajevó látnivalók

Baščaršija

Az óváros szíve és egyben Szarajevó leghíresebb történelmi negyede a 15. században épült ki, amikor a város az Oszmán Birodalom része volt. A Baščaršija név a török „baš” (fő) és „čaršija” (piac) szavakból ered, utalva a negyed kereskedelmi jelentőségére. A kövezett utcák labirintusában ma is több mint 200 bolt, kézműves műhely és kávéház működik.

A negyed központi pontja a Sebilj, egy oszmán stílusú, nyolcszögletű ivókút 1891-ből, amely a város egyik szimbólumává vált. A környező téren mindig nyüzsgés van: galambok, turisták, és helyi mesteremberek töltik meg élettel a teret. A Baščaršija legismertebb utcája a Kazandžiluk, ahol hagyományos rézművesek kínálják termékeit – kávékészleteket, tálcákat és különféle használati tárgyakat.

A negyed keleti varázsa nem csak az építészetben, hanem a gasztronómiában is megmutatkozik. A számtalan cevabdžinica (hagyományos grillétterem) és buregdžinica (burekező) autentikus bosnyák specialitásokkal várja a látogatókat.

Sebilj

A Baščaršija központi terén álló faoszlopos, nyolcszögletű ivókút a város egyik legemblematikusabb jelképe, amely minden Szarajevóról készült képeslapon megjelenik. Az eredeti építmény 1753-ból származott, de a mai forma 1891-ben született meg Mehmed-pasa Kukavica ajándékaként. A név az arab „sebil” szóból ered, amely nyilvános ivóhelyet jelent az iszlám hagyományokban.

A kút pszeudo-mór stílusban készült, zöld réz kupolája és faragott fa oszlopai jellegzetes látványt nyújtanak. A központi medencéből kis csapokból folyik a friss hegyi forrásvíz, amelyből szabadon lehet inni. A bosnyák hagyomány szerint aki iszik a Sebilj vizéből, az biztosan visszatér Szarajevóba.

A Sebilj körüli tér a városi élet pulzáló központja: itt találkoznak a helyiek, itt kezdődnek a városnéző túrák, és itt forgatták számos film jeleneteit. Estére a kút megvilágítása különleges hangulatot teremt.

Latin-híd

Az 1798-ban épült kőhíd a Miljacka folyó felett a modern történelem egyik legjelentősebb helyszíne.

1914. június 28-án itt lőtte le Gavrilo Princip szerb nacionalista Ferenc Ferdinánd főherceget és feleségét, Sophie-t, amely esemény az első világháború kitörésének közvetlen oka lett. A híd eredeti neve Princip-híd volt, de később visszakapta eredeti elnevezését.

A híd északi oldalán emléktábla és láblenyomatok jelzik azt a pontot, ahol Princip állt a merénylet pillanatában. A közeli saroképületben működik a merényletnek szentelt múzeum, amely részletesen bemutatja az esemény előzményeit és következményeit. A híd mindössze 10 méter hosszú, de jelentősége messze túlmutat fizikai méretein.

Ma a Latin híd népszerű találkozóhely és turistalátványosság. A környező épületek osztrák–magyar hangulatot árasztanak, kávéházak sorakoznak a parton. Különösen szép a kilátás innen a folyó mentén.

Gazi Husrev-bég mecset

A Balkán egyik legjelentősebb iszlám építménye 1530-1531 között épült klasszikus oszmán stílusban Gazi Husrev-bég szandzsákbég (tartományi kormányzó) megbízásából. A mecset építésze Adzem Esir Ali volt, aki sikerrel ötvözte a bizánci és oszmán építészeti elemeket. A 45 méter magas minaret ma is meghatározza a város sziluettjét.

A mecset belső tere lenyűgöző: a központi imaterem kupolája 26 méter magas, alatta kézi csomózású szőnyegek borítják a padlót. A falakat arabeszkek és kalligrafikus versek díszítik a Koránból. A mihrab (imanicche) és a minbar (szószék) finom mészkő faragványokkal ékesített. Az eredeti 16. századi csillár még mindig használatban van.

A komplexumhoz tartozik egy medresa (iszlám iskola), egy könyvtár több mint 50.000 kéziratos könyvvel és dokumentummal, valamint a mecset alapítójának türbéje (síremléke). Az udvaron található vízóra (sahat-kula) egyedülálló, amelyet vízzel hajtottak, és amely még ma is a holdnaptár szerint mutatja az időt. A mecset működő vallási központ, ezért látogatása során illik betartani az iszlám protokollt: a nők fejkendőt kapnak a bejáratnál, cipőt ki kell venni.

Városháza (Vijećnica)

Az 1896-ban felépült neoromán-mór stílusú épület Szarajevó egyik legpompásabb építészeti remeke. Az osztrák-magyar uralom idején született alkotás eredetileg városházaként funkcionált, később azonban a Nemzeti és Egyetemi Könyvtár otthona lett.

1992-ben, a boszniai háború alatt, szerb tüzérségi támadás érte az épületet, amely majdnem teljesen elpusztult. A tűzvészben több mint 2 millió könyv, 100.000 kézirat és ritka dokumentum égett el, a világ kulturális örökségének pótolhatatlan vesztesége. A helyreállítási munkálatok 1996-ban kezdődtek, de csak 2014-ben nyílt meg újra az épület ünnepélyes keretek között.

Ma a felújított Vijećnica kulturális központként és múzeumként működik, különféle kiállításoknak és kulturális rendezvényeknek ad otthont. Az épület homlokzatát színes csempék, stukkódíszek és lóhere alakú ablakok díszítik, amelyek az alhambrai építészetet idézik.

Vrelo Bosne park

A város délnyugati részén, Ilidža településnél található természeti csoda a Bosna folyó forrásvidéke. A 600 hektáros parkot 1891-ben hozták létre, az osztrák-magyar korszak idején, és Szarajevó egyik legkedveltebb pihenőhelyévé vált. A parkot több mint 3 kilométer hosszú fasor szegélyezi, amelyen tradicionálisan lófogattal lehet végigutazni.

Központi látványossága maga a forráscsoport, ahol a kristálytiszta víz erőteljesen tör fel a földből, több kis patakká ágazik, majd egyesül. A források körül fahidak ívelnek át, platánok és kőrisek adnak árnyékot. A víz hőmérséklete az év bármely szakában 10 Celsius-fok körül van.

A park kiváló hely piknikre, sétára vagy egyszerűen pihenésre a városi forgatag után. Hétvégén helyi családok kedvelt kirándulóhelye. A parkból villamoson vagy lóvonattal könnyen meg lehet közelíteni a városközpontot.

Sárga erőd (Žuta tabija)

A város felett 730 méter magasságban található erődítmény a 18. században épült az oszmán védelmi rendszer részeként. Az erőd nevét a sárga színű kövekről kapta, amelyekből épült.

Az eredetileg katonai funkcióval bíró építményt mára a város egyik legjobb panorámapont­jaként tartják számon. 360 fokos kilátás nyílik Szarajevóra: látható a teljes óváros, a Miljacka folyó kanyargása, a modern városrészek és a környező hegyek. Különösen lenyűgöző a kilátás naplementekor, amikor a város fényei kezdenek kigyulladni. Ramadán idején az erődnél hagyományosan ágyúlövéssel jelzik a napi böjt végét, ezt a szertartást turisták is megtekinthetik.

Az erődhöz vezető út meredek, de a gyalogút során elhaladunk jellegzetes bosnyák házak mellett, amelyek a város török örökségét tükrözik.

Fehér erőd (Bijela Tabija)

A Sárga erőd mellett, valamivel magasabban található testvérerőd, amely szintén a 18. századi oszmán védelmi rendszer része volt. A nevét a világos színű kövekről kapta, amelyekből építették. Az erőd valamivel nagyobb, mint a Sárga, és jobban megőrzött állapotban van. Eredetileg tüzérségi állásként funkcionált, és a környező dombokkal együtt átfogó védelmi rendszert alkotott.

Az erődből még lenyűgözőbb kilátás nyílik a városra, mint a Sárga erődből, mert valamivel magasabban helyezkedik el. Kevésbé turistás hely, így csendesebb élményt nyújt. A falak részben épek, fel lehet mászni rájuk, és végig lehet sétálni az erőd peremén. Az erőd területén információs táblák mutatják be a védelmi rendszer működését és történetét.

Az erődhöz vezető út meredekebb, mint a Sárga erődhöz, körülbelül 30-40 perces gyaloglást igényel az óvárosból. Útközben festői környéken haladunk át: szőlőskertek, gyümölcsösök és kis temetők között. Helyiek körében népszerű túracél, hétvégén családok is felsétálnak. A két erőd között is vezet ösvény, így lehetőség van mindkét kilátópontot egy túra során meglátogatni.

Szarajevói Sörfőzde

Az 1864-ben alapított sörfőzde Bosznia-Hercegovina legrégebbi működő gyára és egyben fontos kulturális emlék. Az épületet az osztrák-magyar korszakban emelték, és mind a mai napig termel sört. A főzde épülete jellegzetes 19. századi ipari építészetet képvisel: vörös tégla falak, magas ablakok és hatalmas fermentációs tartályok jellemzik.

A főzdében látogatóközpont működik, ahol be lehet tekinteni a sörgyártás folyamatába. A túra során megismerhetjük a malátakészítéstől a palackozásig tartó teljes folyamatot, valamint a főzde történetét, amely szorosan összefonódik a város történelmével. Érdekesség, hogy az 1990-es évek ostroma alatt a főzde a város legfontosabb ivóvízforrásává vált: amikor a vízvezeték nem működött, a lakosok ide jártak vízért.

A látogatás végén kóstolóra is lehetőség nyílik a főzde különféle termékeinek kipróbálására: világos és barna sörök, prémium választékok egyaránt megkóstolhatók. A Sarajevska Pivara sör Bosznia-Hercegovina egyik legismertebb márkája, amelyet az egész Balkánon ismernek.

Avaz Twist Tower

A 2008-ban épült, 172 méter magas felhőkarcoló Szarajevó legmagasabb épülete és a Balkán egyik leglátványosabb modern építészeti alkotása. A torony a BH Dani lap székháza, de felső szintjein kilátóterasz működik. Az épület neve az utal, hogy a torony felső harmada 45 fokkal elcsavarodva áll az alsó részhez képest, ami egyedülálló vizuális hatást kelt.

A 36. emeleten található kilátó 142 méter magasságban kínál lélegzetelállító 360 fokos panorámát a városra és a környező hegyekre. Tiszta időben akár 50 kilométer távolságra is el lehet látni. A kilátóterasz fedett és szabadtéri részekből áll, utóbbin az időjárás függvényében lehet tartózkodni.

A torony különösen látványos este, amikor LED-világítással van kivilágítva, és messziről látható. Az épület maga is modern Szarajevó szimbólumává vált: megmutatja, hogy a város a történelmi örökség mellett a 21. században is fejlődik és modernizálódik.

Bjelašnica

A városhoz közeli, 2067 méter magas hegy a Dinári-hegység része, és az 1984-es téli olimpia egyik fő helyszíne volt. A hegyről lenyűgöző panoráma nyílik Szarajevóra és a környező völgyekre. Télen népszerű síközpont: 8 sípálya és 5 felvonó várja a téli sportok szerelmeseit. A leghosszabb pálya 3,2 kilométer, a szintkülönbség pedig 1000 méter.

Nyáron a Bjelašnica kiváló túraútvonalakat kínál minden nehézségi szinten. A csúcsra vezető túra közepesen nehéz, körülbelül 3-4 órát vesz igénybe. A túraútvonalak mentén pásztorok tradicionális kolibái (katun) találhatók, ahol helyi sajtot és egyéb termékeket lehet vásárolni.

A hegy történelmi jelentőséggel is bír: az 1990-es években itt húzódtak a frontvonalak, és még ma is találhatók olyan területek, ahol aknák lehetnek, ezért fontos a kijelölt utakon maradni. A hegy tövében kis falvak találhatók, ahol vendégházak és éttermek várják a látogatókat. A Bjelašnica megközelíthető autóval vagy szervezett túrával is, körülbelül 25 kilométerre van a városközponttól.

Szarajevó legjobb múzeumai

Nemzeti Múzeum

Az ország legnagyobb és legrégebbi múzeuma 1888-ban nyílt meg az osztrák-magyar kormányzat kezdeményezésére. Az olasz reneszánsz stílusban épült épület négy pavilonból áll, amelyek egy belső kertet vesznek körül.

A gyűjtemény rendkívül gazdag és változatos: régészeti leletek az ősidőktől a középkorig, néprajzi tárgyak, természettudományi kiállítás növény- és állatgyűjteménnyel, valamint művészeti osztály festményekkel és szobrokkal. A legismertebb kiállítási tárgy a Szarajevói haggada, egy 14. századi illuminált zsidó kézirat, amely csodával határos módon túlélte az évszázadok viszontagságait.

A régészeti részleg bemutatja Bosznia őstörténetét, a középkori Boszniai Királyság relikviáit és a római korszak emlékeit. A látogatói élmény szempontjából kiemelendő a természettudományi pavilon, ahol a Balkán-félsziget egyedülálló növény- és állatvilága látható kitömött példányokban és herbáriumokban.

Minden információ itt található!

Szarajevó Múzeuma (Muzej Sarajeva 1878-1918)

Az 1878 és 1918 közötti osztrák-magyar korszakot bemutató múzeum a Latin-híd melletti Appel rakparton található, pontosan abban az épületben, ahonnan Gavrilo Princip kilépett a végzetes merénylet végrehajtása előtt.

A kiállítás részletesen dokumentálja Szarajevó modernizációját az osztrák-magyar időszakban: a villamos bevezetését, az épületek megjelenését, az oktatási és kulturális intézmények fejlődését. Külön terem foglalkozik Ferenc Ferdinánd látogatásával és a merénylet részleteivel. Eredeti fényképek, dokumentumok, fegyverek és személyes tárgyak teszik autentikussá az élményt. Látható az a pisztoly is, amellyel Princip véghezvitte a merényletet, valamint a főherceg vérfoltos egyenruhája.

A látogatói élmény szempontjából kiemelendő az interaktív elemek jelenléte: videóbemutatók, korabeli filmfelvételek és részletes térképek segítik a történelmi kontextus megértését. A múzeum nem csupán a merényletre fókuszál, hanem megmutatja, hogyan változtatta meg ez az esemény a világtörténelmet. A tetőtérről szép kilátás nyílik a Latin hídra és a folyóra.

Minden információ itt található!

Galerija 11/07/95

Ez a 2012-ben megnyílt múzeum a srebrenicai mészárlás áldozatainak állít emléket, amely 1995 júliusában történt, és Európa legnagyobb tömeges gyilkossága volt a második világháború óta.

A múzeum neve a tragédia dátumára utal. Az intézmény nem hagyományos értelemben vett múzeum, hanem sokkal inkább emlékközpont, amely személyes történeteken keresztül mutatja be az eseményeket.

A kiállítás három fő részből áll: dokumentumfilmek, túlélők és hozzátartozók személyes történetei, valamint a tragédiát megelőző és követő események bemutatása. A látogatók fejhallgatóval járják végig a sötét termeket, ahol audiovizuális installációk keltik életre az emlékeket. A kiállítás erősen megindító, sok látogató könnyekig van meghatva. Külön terem őrzi az áldozatok személyes tárgyait: cipőket, ruhákat, fényképeket.

A múzeum célja nem csupán az emlékezés, hanem a megelőzés is: felhívja a figyelmet a népirtás veszélyeire és a rasszizmus következményeire. A múzeum nem ajánlott gyermekek számára. A belépés ingyenes, de adományokat szívesen fogadnak.

Minden információ itt található!

Alagútmúzeum (Sarajevski ratni tunel)

A város déli részén, a repülőtér alatt található alagút az 1992-1996 közötti ostrom idején épült létfontosságú összeköttetésként az ostromlott város és a szabad területek között. Az 800 méter hosszú alagutat kézzel ásták 1993-ban, és életmentő szerepet játszott: ezen keresztül jutott el élelem, gyógyszer, fegyver és emberek a városba.

A múzeum egy lakóházban található, amely az egyik alagútbejárat felett áll. A kiállítás dokumentumfilmekkel, fényképekkel és tárgyi emlékekkel mutatja be az ostrom borzalmait és a lakosság túlélési stratégiáit. A látogatók kb. 20 métert bejárhatnak az eredeti alagútból, amely mindössze 1,6 méter magas és 1 méter széles – így közvetlenül megtapasztalható, milyen körülmények között kellett az embereknek közlekedniük.

A környéken még láthatók az ostrom nyomai: lövedékek ütötte épületek, emléktáblák az áldozatok tiszteletére. A múzeum kertjében hadifelszerelések, járművek maradványai találhatók.

Minden információ itt található!

Svrzo-ház (Svrzina kuća)

Ez a 18. századi oszmán időszakból származó lakóház a Baščaršija északi részén található, és Szarajevó egyik legjobban megőrzött történelmi otthona.

A ház 1950-ben lett múzeum, és teljes mértékben bemutatja, hogyan éltek a tehetősebb bosnyák családok a török uralom idején. Az épület tipikus példája a helyi oszmán lakóépítészetnek: fehérre meszelt falak, barna faerkélyek és cseréptetős szerkezet jellemzi.

A múzeumban minden helyiség autentikus bútorzattal és használati tárgyakkal van berendezve. A földszinten a férfiak terébe (selamluk) léphetünk be, ahol az üzleti és társadalmi élet folyt. Az emeleten található a nők háza (haremluk), színes szőnyegekkel, párnákkal és háztartási eszközökkel. A ház külön érdekessége a bőségesen faragott fa bútorok, a falra festett növényi minták és a régi rézedények gyűjteménye.

A ház udvara is látogatható, ahol kút, kis kert és tradicionális szabadtéri kemence található. A látogatás során betekintést nyerünk az oszmán családmodellbe, a mindennapi szokásokba és az akkori életkörülményekbe.

Minden információ itt található!

Szarajevó időjárása: mikor a legjobb ideutazni?

Szarajevót kontinentális éghajlat jellemzi, mediterrán hatásokkal, amely négy jól elkülöníthető évszakot eredményez. A város völgyben helyezkedik el, a környező hegyek befolyásolják az időjárást: télen felmelegítik, nyáron lehűtik a levegőt.

Tavasz (március-május):

A hőmérséklet fokozatosan emelkedik 10-ről 20 fokra. Áprilisban és májusban gyakori az eső, de a természet gyönyörűen kizöldül. A nappalok hosszabbodnak, a város parkjai virágba borulnak. Időnként még előfordulhatnak hidegebb periódusok.

Nyár (június-augusztus):

Meleg, de nem rekkenő időjárás jellemző, átlagosan 25-28 Celsius-fok. Az éjszakák kellemesen hűvösek maradnak. Időnként előfordulnak heves zivatarok, különösen délutánonként. A napfényes órák száma magas, akár 10 óra naponta.

Ősz (szeptember-november):

Szeptember még kellemes, 20 fok körüli hőmérséklettel, októbertől fokozatosan hűl az idő. November már hideg, sokszor esős. Az őszi lombszínek különösen szépek a környező hegyekben. Köd gyakran lepi be a völgyet reggelente.

Tél (december-február):

Hideg évszak, gyakori hóesésekkel. A hőmérséklet általában -5 és +5 fok között mozog, de előfordulhatnak -15 fokos fagyok is. A környező hegyek kiváló sílehetőséget biztosítanak. A város karácsonyi hangulattal telik meg, működik a karácsonyi vásár.

Legjobb időszak az utazásra:

A legideálisabb időszak Szarajevó látogatására a késő tavasz (május-június) és a kora ősz (szeptember). Ezekben a hónapokban kellemes az időjárás, 18-25 Celsius-fok között alakul a hőmérséklet, és kevesebb turista látogat, mint nyár közepén. Május különösen ajánlott, amikor a város zöld és virágos, de még nem túl meleg. Aki téli sportokat szeretne űzni, annak december és március között érdemes érkeznie, amikor a környező hegyek sípályái teljes kapacitással működnek.

Interaktív és letölthető térképek

Ezen az oldalon találtok térképeket, amelyek letölthetőek!

Ajánlott cikkek

Egy hét Boszniában – Mária beszámolója

Montenegró legszebb helyei

Belgrád látnivalók, múzeumok, időjárás, térképek

The post Szarajevó látnivalók, múzeumok, időjárás, térképek appeared first on Utazáskatalógus.

Az egykori Jugoszlávia volt tagköztársasága. Keletről Szerbia, délről Montenegró, 20 km-es partszakaszon az Adriai-tenger, a többi oldalról Horvátország határolja.

Az 1990-es évek délszláv háború mély nyomokat hagytak az országon. Mind a bosznia-hercegovinai államnak, mind az entitásoknak a fővárosa Szarajevó, bár a Szerb Köztársaság kormányzati központja a gyakorlatban Banja Luka.

Vallási tekintetben Európában egyedülálló: a bosnyákok nagy része muzulmán vallású, a szerbek ortodoxok, míg a horvátok római katolikusok. Ez az építészetben is nagymértékben meglátszik.

Bosznia-Hercegovina legszebb helyei

Mostar

Ha Bosznia és az utazás szóba kerül, legtöbben a mostari hídra gondolnak először.

A város nevét is erről a hídról kapta: az Öreg híd helyi neve Most stari. A 16. században építették az oszmánok, amit a délszláv háborúban leromboltak, majd a kétezres évek elején újjáépítettek. A híd az UNESCO kulturális örökség része.

Ám ezen kívül is van látnivaló. A Mária-katedrális harangtornyában van Európa 2. legnehezebb harangja. Híres még a Karađoz bég dzsámija, mely a legrégebbi hercegovinai dzsámi.

Blagaj

A Mostarhoz nagyon közeli települést egy folyó és egy épület miatt keresik fel sokan.

Blagaj határában ered a Buna folyó, amelynek forrása Európa egyik legbővízűbb karsztforrása. Emiatt a víz nagyon tiszta, környezete nagyon hangulatos.

A forrás felett áll a Dervisek háza. A kolostort a muzulmán szúfi vallásúak építették, ahol remeteként éltek a szerzetesek. Ennek a vallásnak az egyik legfontosabb zarándokhelye a kolostor.

Una Nemzeti Park

A nemzeti park Bosznia északnyugati részén, a horvát határnál terül el az Una folyó mentén.

A folyó egy kanyont alakított ki, amelynek legnépszerűbb látnivalója a szebbnél szebb vízesések. Ezek közül a legismertebb a Strbacki Buk. Több lépcsőből áll, a környezet miatt pedig tökéletes látvány fogad minket. Kiépített gyalogutak, hidak segítik a könnyű megközelítést.

Szarajevó

Bosznia-Hercegovina fővárosát az oszmán uralom nagy mértékben befolyásolta.

A város egyedülálló légkörét a történetét alakító négy vallási csoport (római katolikus, ortodox kereszténység, muszlim és zsidó vallás) által hátrahagyott épített és más kulturális javak adják. Az útikönyvek szerint Szarajevó a világ azon kevés városának egyike, ahol néhány száz méteren belül katolikus és ortodox templom, mecset és zsinagóga is található.

Legismertebb épülete a Gazi Huszrev-bég mecset, amely az ország legrégebben álló mecsete. Emellett az Osztrák-Magyar Monarchia legszebb épülete, a Vjecnica vagyis a Városháza is kötelező program.

Szarajevó látnivalók, múzeumok, időjárás, térképek

Jahorina

Szarajevótól délkeletre, mindössze 25 km-re található az ország legnépszerűbb síközpontja.

Az 1984-es olimpia egyik helyszíne már régóta kedvelt a síelők körében. Nagyon jól kiépült a környék, teljes mértékű hóágyúzhatósága miatt folyamatos a látogatottsága.

Kravica-vízesés

Bosznia déli részén, közel a horvát határnál található a Trebizat folyón.

Több, egymás mellett elhelyezkedő vízesés alkotja. Szélességük 120 méter, legnagyobb magassága 26 méter. Hasonlít a Plitvicei-tavakhoz, itt is ugyanolyan fapallókon sétálhatunk.

Ha esetleg Dubrovnikba megyünk autóval a horvát A1-es autópályán, akkor mindenképp tegyünk egy kis kitérőt, nagyon közel van.

Banja Luka

Bosznia-Hercegovina második legnagyobb városa, amely sok területen az ország kiemelkedő helyszíne.

Turisztikai vonzerejét leginkább a termálforrások és gyógyfürdők adják, emiatt az ország gyógyturisztikai központja.

Hosszú és fordulatos történelme miatt Banja Luka igazán gazdag kultúrával rendelkezik. Számos múzeum található a városban: kiemelkedő a Modern Művészetek Múzeuma, a Bosanski Krajina Múzeum és a Néprajzi Múzeum.

Leghíresebb kulturális nevezetessége a Banski Dvor vagyis a báni palota. A palotát 1930-ban építették Orbász Bánság bánjainak rezidenciájául. Ma a nemzeti tanács épülete.

Tara-kanyon

Bosznia és Montenegró határán, néhány km hosszan halad a Tara folyó, amely a hegybe vájt egy szép kanyont.

Éppen a jellege miatt a Balkán egyik legjobb raftingos helye a folyó. Néhol igazán erős a sodrás, így az adrenalinfüggők itt kiélhetik magukat.

De a kirándulóknak is érdemes ellátogatni ide. A folyó körüli erdőkben remek sétákat lehet tenni, a fekete fenyők különösen szépek.

Jajce-vízesés

Banja Luka és Szarajevó között félúton található, amely így tökéletes megálló, ha a két város között utazunk.

A vízesés a Plitva-tó és az Orbász folyó találkozásánál alakult ki, 30 méter magasan zuhog alá. Szépségéről sokat elárul, hogy még Csontváry Kosztka Tivadar is megfestette.

Még többet árul el, hogy beválasztották a világ legszebb 12 vízesése közé is.

Pocitelj

A Mostartól délre, a Neretva folyó partján lévő falu egy lakott skanzennek mondható.

A Világörökség listájára felvett település rekonstrukciója a 2000-es évek elején fejeződött be, így sok történelmi épületet láthatunk eredeti formájában. Főbb látnivalói: Ali pasa mecset, Sisman-Ibrahim pasa mecset, Gavran Kapetanovic ház, Sahat-kula óratorony.

A dombon álló tornyokba mindenképp menjünk fel, mert az épületek és a lent folyó Neretva csodás látványt nyújt.

Travnik

A Szarajevó és Banja Luka közti város múltja messzire nyúlik vissza, a rómaiak alapították.

Leghíresebb látnivalója a középkorban épült vár, amely a török időben Bosznia legfontosabb városa lett. Ebből az időből származik a Vezírváros elnevezése.

Itt található az ország egyik legszebb dzsámija, a Šarena, azaz Tarka Dzsámi, melynek földszintjén egykor vásárcsarnok működött.

Trebinje

Egy kisváros Bosznia legdélibb csücskéban, közel Dubrovnikhoz.

A déli fekvése miatt elkerülték a háború pusztításai, így az eredeti városkép fogad minket. Legismertebb látnivalója Mostarhoz hasonlóan egy híd: az Arslanagića-híd körülbelül 500 éves.

Másik nevezetessége a dombtetőn álló Hercegovačka Gračanicai ortodox kolostor, ahonnan pazar kilátás nyílik a városra.

Bihać

Bihács az Una Nemzeti Parktól északra, az Una folyó partján található, az ország nyugati részének egyik fontos városa.

Történelmében több fontos állomás is volt. Ilyen például, hogy itt volt a legnyugatabbra fekvő európai erőd, amelyet az oszmánok valaha meghódítottak. Ennek emléke a Fatihija dzsámi és a Kapitány-torony.

Az Una folyó a városban több kis szigetet hozott létre. Ez nagyon hangulatossá teszi az amúgy hamar bejárható belvárost.

Višegrad

Szarajevótól keletre, a szerb határtól nem messze található ez a hangulatos város.

Nevezetessége a Drina folyó feletti híd, amely a Világörökség része. Az 1571-ben épült hidat Szokoli Mehmed budai pasa építtetett, mivel gyerekként itt nőtt fel.

A város híres szülötte Ivo Andrić, Nobel-díjas költő, akinek a Híd a Drinán műve erről a hídról készült.

Ajánlott cikkek

Egy hét Boszniában – Mária beszámolója

Montenegró legszebb helyei

The post Bosznia-Hercegovina legszebb helyei – 14 csodás látnivaló appeared first on Utazáskatalógus.

A beszámolót a szerző, Ilek Mária engedélyével teszem közzé!

Saját kocsival mentünk otthonról, és egy klasszikus autós körutat szerveztünk, melynek során összesen 1800 km-t autóztunk, ebből kb. 1000 km-t tettünk meg Bosznián belül, egy nagy kört leírva és bejárva az ország középső, délnyugati és nyugati részeit. Minden éjszakát másik városban töltöttünk, s így néztük meg a közbeeső látnivalókat.

Az útvonal és látnivalók

Szarajevó

Óváros, mecsetek, Latin híd, bazárnegyed, kilátás a Sárga erőd romjaitól, háborús alagút a külvárosban.

Konjic

Itt raftingoltunk a Neretva folyó völgyében (egy helyi cégnél fizettünk be egy egész napos raftingtúrára – Raft Kor, 35 EUR/fő).

Počitelj – Kravica-vízesés – Medugorje 

Földrajzilag ebbe a régióba tartozik még két híres helyszín, Mostar és Blagaj – itt már korábban jártunk, ezért most ezeket kihagytuk.

Jajce és környéke – Jajce-vízesés, Pliva-tavi vízimalmok

Una Nemzeti Park

Bihács környéke

Praktikus infók

A szállásainkat részben spontán kerestük, részben pedig a Bookingon foglaltuk előre. Végig egyszerűbb motelekben, panziókban és 3 csillagos hotelekben aludtunk. Mindennel maradéktalanul elégedettek voltunk.

Jelenleg Boszniában még csak egy nagyon pici autópálya-szakasz létezik, ami mindössze néhány kilométer. Az autópályán fizetőkapuk vannak, ahol lehet kártyával és készpénzzel is fizetni. Országszerte láttuk, hogy teljes gőzerővel zajlanak az építkezések, de biztosan beletelik még pár évbe, mire az egész országban autópályákon suhanhatunk végig. Ennek ellenére a közlekedés abszolút kellemes meglepetés volt – sehol nem voltak fennakadások, gördülékenyen tudtunk haladni, és csodaszép tájakon autóztunk.

A fizetőeszköz a konvertibilis márka (KM), melynek árfolyama jelenleg: 1 KM = 0,5 EUR. Sok helyen lehet kártyával fizetni, de azért célszerű érdemi mennyiségű készpénzt is tartani magunknál. Szállásokon elfogadnak eurót.

Mivel Bosznia nem tagja az EU-nak, vigyázni kell az adatroaming használatával, nehogy kikerekedjen a szemünk, ha meglátjuk a következő havi telefonszámlánkat. Ilyenkor általában helyi SIM-kártyát szoktunk venni, de ez inkább csak Európán kívüli, nagyobb utaknál jellemző, itt nem foglalkoztunk ilyesmivel. Minden szállásunkon volt wifi, de én személy szerint még azokra sem csatlakoztam rá – egy hétig teljes digitális detoxot tartottam, ami igazán üdítő volt, és nagyon jólesett. Útközben pedig olyan térképprogramokat használtunk a navigációhoz, amelyek offline is működnek (maps.me, mapy.cz). Egyedül arra kell odafigyelni, hogy az utazás előtt le kell tölteni az adott ország térképét, amihez értelemszerűen kell internet, de utána már lehet velük navigálni offline módban is.

Bosznia-Hercegovina minden szempontból kellemes meglepetés és abszolút pozitív csalódás lett számunkra. Kaotikusabb körülményekre, nehézkesebb közlekedésre, több negatívumra számítottunk, de nagyon gördülékenyen zajlott minden. Az útviszonyok teljesen jók, a közlekedés kulturált, a közbiztonsággal sem volt problémánk, az ország pedig a balkáni viszonyokhoz képest meglepően tiszta és rendezett. Finom ételeket ettünk baráti árakon, és kedves, segítőkész emberekkel találkoztunk. Boszniának eleve egy kicsit negatív a megítélése, és sokaknak még mindig a délszláv háború jut róla elsőként eszébe, pedig manapság az országban már abszolút békés, barátságos és biztonságos légkör uralkodik. Bosznia a Balkán egyik csiszolatlan gyémántja, ami számos kincset rejt, melyeket érdemes felfedezni.

Sok remek beszámolót Mária honlapján, még több képet az Instagramján olvashattok, láthattok!

Ajánlott cikkek

A többi élménybeszámolóból is sok információt tudhatsz meg!

Bosznia-Hercegovina legszebb helyei

Montenegró legszebb helyei

The post Egy hét Boszniában – Mária beszámolója appeared first on Utazáskatalógus.