A Hernád folyó partján, az ország keleti részén található, mindössze 20 kilométerre a magyar határtól. Kassa 2013-ban Európa Kulturális Fővárosa címet viselte, ami nemcsak kulturális gazdagságát, hanem élénk művészeti életét is bizonyítja. Majd megkapta a 2019-es önkéntesség európai fővárosa címet, így történelmileg az első város lett Közép-és Kelet-Európa országaiból, Barcelona, Lisszabon, London, Sligo és Aarhus után pedig a hatodik európai város, amely megkapta ezt a rangos díjat.

Kassa látnivalók

Fő utca (Hlavná ulica)

A város szívében húzódó sétálóutca Kassa legfontosabb közterülete, amely több mint egy kilométer hosszan nyúlik el észak-déli irányban. Ez az impozáns főtér-jellegű utca Európa egyik leghosszabb és legszebb történelmi főutcája, amely a középkorban kereskedelmi és kulturális központként funkcionált.

A Fő utca mentén sorakoznak a város legjelentősebb építészeti emlékei, polgárházai és középületei. A különböző korok – gótika, reneszánsz, barokk és szecesszió – építészeti stílusai harmonikus egységet alkotnak, amely sétálva igazi időutazást kínál. Az utca mentén található a Szent Erzsébet-dóm, az Állami Színház, számos kávéház és étterem.

A sétálóutca egész évben pezsgő élettel teli, ahol helyiek és turisták egyaránt szívesen időznek. Nyáron utcai zenészek, művészek és teraszok teremtenek remek hangulatot, télen pedig a karácsonyi vásár varázsol különleges atmoszférát.

Szent Erzsébet-dóm

Közép-Európa legnagyobb gótikus temploma és egyben Szlovákia legjelentősebb szakrális építménye a 14. században épült. Az eredeti román stílusú templom helyén álló mai dóm építése 1378-ban kezdődött, és mintegy 150 évig tartott. A templom nevét Árpád-házi Szent Erzsébetről kapta, aki 1207-ben Sárospatakon született.

A székesegyház lenyűgöző méretei – 60 méter hosszú és 16 méter széles – mellett különleges látványosságot jelentenek a két 59 méter magas tornya. A belső térben a főoltár faragott fatáblái a 15. századból származnak és Szt. Erzsébet életét ábrázolják 48 jelenetben. A templom értékes gyűjteményt őriz: középkori freskók, gótikus szobrok és a 17. századból származó orgona.

Külön érdekesség a templom alatti királyi kripta, ahol II. Rákóczi Ferenc fejedelem belső szerveit őrzik. A dóm kriptájában nyugszik Thurzó György is, aki a templom egyik jelentős mecénása volt. A templom körüli Dóm tér napjainkban kulturális események és koncertek helyszíne.

Esti kivilágításban a székesegyház páratlan látványt nyújt. A tornyokba felvezető lépcsőn felkapaszkodva lélegzetelállító panoráma tárul az óvárosra és környékére.

Szent Mihály-kápolna

A Dóm tér déli oldalán álló kétszintes gótikus kápolna a 14. század végén épült a Szent Erzsébet-székesegyház mellé.

Az épület különlegessége, hogy alsó szintje egykori osszáriumként, azaz csontkamraként szolgált, felső szintje pedig imahelyként funkcionált. Ez a megoldás a középkorban jellemző volt az európai temetőkápolnáknál.

A kápolna sekrestyéjében található Kassa történelmének egyik legkülönlegesebb emléke: a Kassai Aranykincset őrző múzeum. Az 1906-ban felfedezett kincs több mint 2900 aranypénzérmét tartalmaz a 15-17. századból, valamint reneszánsz aranyműveket, medalionokat és dísztárgyakat. A kincset valószínűleg a 17. századi Habsburg-ellenesség idején rejtették el a kápolna falai közé.

A kápolna gótikus boltozata és faragott kődíszítései az eredeti középkori hangulatot idézik. A kápolnában látható néhány értékes festmény is a 15-16. századból. Az épület kis mérete ellenére jelentős turisztikai attrakciónak számít, elsősorban az aranykincs-kiállítás miatt, amely Közép-Európa egyik legértékesebb numizmatikai gyűjteménye.

Orbán-torony

A Szent Mihály-kápolna mellett magasodó 14. századi gótikus harangtorony eredetileg önálló épületként épült a Dóm tér déli részén. A 60 méter magas torony nemcsak szakrális, hanem védelmi funkcióval is bírt, hiszen egyben az óváros őrtornyaként szolgált.

Az épület építészeti különlegessége, hogy nem kapcsolódik közvetlenül a székesegyházhoz, ami szokatlan megoldás a középkori templomépítészetben. A torony alsó részén gótikus kapuzat vezet be, míg a felső szinteken szűk, csigalépcsős átjárók húzódnak. A toronyban található harangok közül a legnagyobb több mint 5 tonna súlyú.

A torony nevét Szent Orbán pápa tiszteletére kapta, aki a szőlőművesek és a viharok elleni védelem patrónusa. A torony falán napóra látható, amely a 18. században készült. Restaurálása a 20. században történt, amikor megújították a tetőszerkezetet és a homlokzati díszítéseket.

Ma a torony a Dóm térhez tartozó műemlékegyüttes szerves része. Látogatása különösen ajánlott azoknak, akik szeretnék megismerni Kassa középkori városszerkezetét és védelmi rendszerét. A torony és a kápolna együttese egyedülálló látványt nyújt az európai gótikus építészetben.

Zenélő szökőkút

A Fő utca központi részén található modern látványosság 1986-ban épült, és azóta Kassa egyik legnépszerűbb találkozóhelye.

Különlegessége, hogy vízjátéka zenével és esti fényekkel szinkronizálva működik, amely egyedülálló élményt nyújt a látogatóknak. A programozott vízsugaras előadások naponta több alkalommal is megtekinthetők.

A szökőkút körül tágas tér terül el, padokkal és pihenőhelyekkel, ahol a helyiek és turisták egyaránt szívesen időznek. Nyári estéken a környező teraszok vendégei is gyönyörködhetnek a fény- és zenés előadásokban. A népszerű dallamok mellett klasszikus zenei részletek is felcsendülnek.

Állami Színház

A Fő utca északi végén álló neobarokk stílusú épület 1899-ben nyílt meg, és azóta Kelet-Szlovákia legfontosabb kulturális intézménye. Az épületet Adolf Lang bécsi építész tervezte, aki a kor kedvelt historizáló stílusát alkalmazta. A homlokzat gazdag szobordíszítése és a bejárat feletti erkély a 19. század végi színházépítészet remeke.

Az épület belsejében 600 fős nézőtér, három emeleti páholy és pompázatos csillár fogadja a közönséget. A belső tereket aranyozott stukkódíszek, freskók és vörös bársony borítású ülések teszik elegánssá. A színház nemcsak opera- és balettelőadásoknak, hanem drámai és musical-produkcióknak is helyet ad.

A színház története során számos híres művész fellépett itt, és jelentős operabemutatók színhelye volt. A 20. században többször felújították, legutóbb 2012-ben, amikor Kassa Európa Kulturális Fővárosa címet viselte. A rekonstrukció során az épület visszanyerte eredeti pompáját.

Szentháromság-szobor

A Fő utca közepén, a Szent Erzsébet-dóm és a városháza között emelkedik a 14 méter magas barokk emlékoszlop.

A pestis elmúlása után 1723-ban emelték, követve azt a közép-európai hagyományt, amikor a járványok után hálaadó oszlopokat állítottak. A szoborcsoport tetején a Szentháromság, alatta pedig szentek és angyalok szobrai láthatók.

Az emlékművet Johann Anton Krauss bécsi szobrász tervezte és készítette. Az oszlop talapzatán Szent Sebestyén, Szent Rozália és Szent József szobrai találhatók, akik a pestisjárványok védőszentjei. A gazdag szobordíszítés és az aranyozott részletek a barokk művészet jellemző kifejezési formái.

Az oszlop körüli tér a 18. században központi találkozóhely volt, ahol vásárokat és városi ünnepségeket tartottak. Ma is fontos orientációs pont a városban, amelynél találkoznak a turisták és a helyiek. A szobor környezetét napjainkban felújították, és tavasszal virágágyások díszítik.

Jakab-palota

A Fő utca 71. szám alatti szecessziós remekművet 1899 és 1902 között építették Peter Jakab kereskedő megrendelésére.

Az épületet Lajos Kozma tervezte, aki egyike volt a budapesti szecesszió legkiválóbb képviselőinek. A palota homlokzata különleges majolika-kerámia díszítésekkel, virágmotívumokkal és színes cserépburkolattal ékesített.

A ház építészeti egyedisége a Zsolnay-gyárban készült kerámiadíszek használata, amelyek a homlokzatot szinte művészi alkotássá változtatják. Az épület sarkán álló erkély és a díszesen faragott erkélyrácsok kiválóan példázzák a századfordulós díszítő művészetet. A földszinten üzlethelyiségek, a felső szinteken lakások kaptak helyet.

A Jakab-palota története során mindig kereskedelmi és lakófunkciókat töltött be. A 20. században többször felújították, de sikerült megőrizni eredeti szecessziós jellegét. Napjainkban az épület védett műemlék, amely a magyar szecesszió egyik legkeletibb példája Szlovákiában.

Kassa legjobb múzeumai

Kelet-szlovákiai Múzeum

A város egyik legrégebbi és legnagyobb múzeumát 1872-ben alapították, és a Fő utca melletti palotában kapott helyet. A múzeum gyűjteménye Kassa és Kelet-Szlovákia történelmét, régészetét, természetrajzát és néprajzát mutatja be. Az állandó kiállítások több ezer tárgyat tartalmaznak a kőkorszaktól napjainkig.

A múzeum régészeti osztálya különösen értékes leleteket őriz a környék avar és szláv településeiről. A történelmi gyűjtemény bemutatja Kassa középkori fejlődését, a céhek működését és a város szerepét a Habsburg Birodalomban. A természettudományi részleg a térség geológiai és botanikai értékeit dokumentálja.

A néprajzi kiállítás a környék hagyományos népi kultúráját, viseleteit és mesterségeit mutatja be. Külön figyelmet érdemel a múzeum numizmatikai gyűjteménye, amely több ezer érmét tartalmaz különböző korokból. A középkori érmék között találhatók kassai veretek is.

Minden információ itt található!

Kelet-Szlovákiai Képtár

Kelet-Szlovákia legjelentősebb képzőművészeti gyűjteményét bemutató galéria a 20. század elején épült palotában kapott helyet.

Az intézmény 1951-ben alapított kelet-szlovákiai galériaként kezdte működését, majd 2013-ban, Kassa Európa Kulturális Fővárosa évében jelentősen bővítették és modernizálták. A galéria több ezer műalkotást őriz.

Az állandó kiállítás a 14. századtól napjainkig mutatja be a térség képzőművészetét. A gótikus szakrális művészet darabjai mellett reneszánsz és barokk festmények láthatók. A 19-20. századi gyűjtemény szlovák és magyar művészek alkotásait egyaránt tartalmazza. Modern és kortárs művészeti részleg is működik.

A galéria külön büszke középkori faszobor-gyűjteményére, amely Szlovákia egyik leggazdagabb ilyen jellegű kollekciója. A 19. századi tájképfestészet reprezentatív darabjai szintén megtalálhatók, valamint szecessziós és Art Deco művek. A kortárs részlegben interaktív installációk és videóművészeti alkotások is helyet kaptak.

Minden információ itt található!

Szlovák Műszaki Múzeum

Közép-Európa egyik legérdekesebb technológiatörténeti múzeuma 1947-ben nyílt meg Kassán. A múzeum egyedülálló gyűjteményt mutat be a bányászat, kohászat, közlekedés és távközlés történetéből. Az épület több szárnyból áll, és a kiállítótermek mellett interaktív bemutatóhelyek is várják a látogatókat.

A múzeum legismertebb része a Kassai Műszaki Egyetemhez kapcsolódó kiállítás, amely a térség ipartörténetét dokumentálja. A bányászati osztályon eredeti bányaszerelvények, eszközök és modellek láthatók. A vasúttörténeti részleg mozdonyokat, vasúti kocsikat és jelzőberendezéseket mutat be. A repülési részleg különlegessége a magyar és csehszlovák repülőgépek gyűjteménye.

A távközlési kiállítás a telefónia és a rádió fejlődését követi nyomon. Az egyik legérdekesebb attrakció az érmemúzeum, amely a szlovákiai és környékbeli pénzverdék történetét mutatja be működő gépekkel. A múzeum pinceszintjén találkozhatunk a 19. századi technológiák működő replikáival.

Gyerekek számára különösen vonzó a múzeum interaktív része, ahol kipróbálhatják a különböző szerkezeteket. A múzeum szabadtéri részében vasúti kocsik és ipari gépek állnak.

Minden információ itt található!

Kommunizmus Áldozatai Múzeum

A 2016-ban megnyílt kortárs történelmi múzeum a 20. századi diktatúrák áldozataira emlékezik. A múzeum célja, hogy bemutassa a kommunista rendszer működését, elnyomó mechanizmusait és az emberi jogok megsértését Csehszlovákiában. Az intézmény modern múzeumpedagógiai eszközökkel dolgozik, és különös hangsúlyt fektet a fiatal generációk történelmi nevelésére.

A kiállítás kronologikusan mutatja be a kommunista hatalomátvételtől a rendszer bukásáig tartó időszakot. Személyes történetek, dokumentumok, fotók és tárgyi emlékek teszik hitelesé az élményszerű bemutatást. Külön rész foglalkozik a politikai perek, a munkatáborok és a határőrizet kérdéseivel. Az 1968-as prágai tavasz leverésének is önálló terme van.

A múzeum legmegrendítőbb része a politikai foglyok történeteit bemutató interaktív installációk sora. Eredeti cellákat és kihallgatóhelyiségeket rekonstruáltak, ahol a látogatók átérezhetik a diktatúra embertelenségét. Audiovizuális anyagok és szemtanúk beszámolói teszik még elevenebbé az élményt.

Minden információ itt található!

Miklós-börtön

A város keleti részén található egykori börtönépület napjainkban múzeumként működik, és Kassa egyik legautentikusabb történelmi helyszíne.

Az épületet a 18. században építették, és több mint két évszázadon át szolgált fogdaként. A börtön az 1990-es évek közepéig működött, így a látogatók közvetlen betekintést nyerhetnek egy valódi büntetés-végrehajtási intézmény életébe.

A múzeum bemutatja a börtönrendszer fejlődését a 18. századtól napjainkig. Az eredeti cellák, folyosók és közös helyiségek megőrizték autentikus hangulatukat. Látható a fogvatartottak mindennapi élete, a börtönviseletek, munkaeszközök és büntetési eszközök. Külön kiállítás foglalkozik a hírhedt politikai foglyokkal, akiket a kommunista időszakban tartottak fogva itt.

A börtön különlegessége az úgynevezett „halálcella”, ahol a kivégzésre váró elítélteket őrizték. A látogatók megtekinthetik az udvart, ahol a fogvatartottak sétálhattak, valamint a műhelyeket, ahol dolgoztak. Interaktív elemek teszik élményszerűvé a múzeumlátogatást: hangfelvételek, vetítések és történelmi dokumentumok.

Rodostói ház

A Fő utca 88. szám alatt található különleges emlékmúzeum II. Rákóczi Ferenc és a bujdosók emlékét őrzi.

Az épület 1994-ben nyílt meg, és az anatóliai Rodostóban (ma Tekirdağ, Törökország) található eredeti Rákóczi-ház hű másolata. Az intézmény célja, hogy bemutassa a szabadságharc bukása után Törökországba menekült magyar emigránsok életét.

A múzeum kiállítása a fejedelem rodostói száműzetésének éveit idézi fel autentikus berendezési tárgyakkal, bútorokkal és személyes tárgyakkal. Láthatók korabeli dokumentumok, levelek és festmények, amelyek Rákóczi utolsó éveinek hangulatát közvetítik. A múzeum bemutatja a török-magyar kulturális kapcsolatokat is.

Külön terem foglalkozik a kuruc korszakkal és a szabadságharc eseményeivel. A látogatók megismerhetik Rákóczi politikai programját és a bujdosók sorsát. Az intézmény rendszeresen szervez megemlékezéseket március 15-én és október 23-án.

Interaktív térkép

Ajánlott cikkek

Szlovák látnivalók a magyar határ közelében

Pozsony látnivalók, térképek

The post Kassa látnivalók, múzeumok, térképpel appeared first on Utazáskatalógus.

A pozsonyi vár története

Már a honfoglalás előtt vár állt Pozsonyban, Braszlav pannóniai karoling hűbéres herceg erődje. A várhegy 902-től folyamatosan magyar uralom alatt volt, határvédő szerepe korán kialakult. Először 907-ben említi a mai vár helyét a Fuldai évkönyv.

1042-ben, az I. Szent István király halálát követő trónharcok idején I. Břetislav cseh fejedelem rövid időre el tudta foglalni a fa-föld jellegű várat, innen ered a város mai neve.

A következő nevezetes esemény 1402-ben történt, amikor Zsigmond király az első pozsonyi országgyűlést tartotta itt. Hozzá kapcsolódik a vár nagy átalakulása is: a vár gótikus stílusban történő átépítése és egy kút ásása is, de a nagyméretű építési munkálatok az uralkodó halálakor még csak a kezdeti szakaszban voltak.

A mohácsi csata után a vár délnyugati tornyában őrizték a magyar koronát.  Az 1536. évi országgyűlés kimondta, hogy a magyar kormány székhelye, az ország fővárosa Pozsony legyen. A 16. században már 43 országgyűlést tartottak a fellegvárban.

1552-től 1556-ig tartott a vár reneszánsz átépítése Pietro Ferrabosco vezetésével, akkorra a várpalota kinézete kezdte megközelíteni a napjainkban látható formáját.

A vár időközben romba dőlt, újjáépítése Pálffy III. Pál nádornak volt köszönhető, majd a 17. században nagy fontosságú eseményeknek adott otthont a vár. 1784-ig itt működött az Országos Levéltár.

Mária Terézia leánya, Mária Krisztina 1766-ban költözött férjével, Albert herceggel a várba. Ebben az időben létesült a vár vízvezeték rendszere. II. József idejében a várban börtönt, és papnevelő intézetet létesítettek.

A vár 1811. május 28-án leégett. A tűz által megkímélt épületrészeket a későbbiekben a katonaság laktanyaként használta. Az egykori prímási palotában írta alá Haynau az 1848-49-es forradalom és szabadságharc magyar főtisztjeinek, az aradi vértanúknak a halálos ítéletét.

Az első világháború után a pozsonyi vár a Csehszlovák Köztársaság, majd a Jozef Tiso vezette első Szlovák Köztársaság része lett, ahol felvetődött a magyar uralomra emlékeztető várrom teljes eltüntetése, hogy helyére az állami hivataloknak vagy a Comenius Egyetemnek új épületet emeljenek. Ennek érdekében nemzetközi pályázatot is hirdettek a várhegyen, és a mellette lévő Víz-hegyen épülő diákváros terveire.

A második világháború után az eredeti tervekkel ellentétben mégis sor került a vár újjáépítésére, de a vár alatti zsidónegyedet az épülő új Duna-híd miatt csaknem teljes egészében lebontották. 1953-ban a kommunista csehszlovák hatóságok döntöttek a rekonstrukciójáról. A palotának kész kellett lennie 1968. október 28-ára, hogy ott írhassák alá a cseh-szlovák föderációról szóló törvényt. Ennek az eseménynek az emlékére ültették a külső várfalakon belül lévő nagymorva bazilika mellett álló három hársfát.

A vár napjainkban

A várkomplexum több részből és épületből áll. A központjában a látképet adó fehér falú Palota áll. A vár területére a délnyugati részen lévő Bécsi-kapun juthatunk be. Idáig autóval és tömegközlekedéssel is feljöhetünk.

A kapun áthaladva a Palota előtti teraszrészhez jutunk, innen szép kilátás nyílik Pozsonyra és a Dunára. A téren áll a 2010-ben átadott I. Szvatopluk morva fejedelem lovas szobra.

A keleti részen látható a nagymorva bazilika és a Legszentebb Megváltó templomának maradványai, alapkövei. Az emelletti parkrészen áll Szent Erzsébet szobra, aki 1207-ben itt született.

A Palota északi irányában lévő részen alakították ki pár évvel ezelőtt a barokk kertet.

A várban működik a Szlovák Nemzeti Múzeum fő része, a Történeti Múzeum. Ez Szlovákia egyik legjelentősebb kulturális (gyűjtő, tudományos-kutatói és kulturális művelő) intézménye.

A vár területére ingyenes a belépés, a Palotában lévő múzeumban van belépő! Minden információ itt található!

Ajánlott cikkek

Pozsony közlekedése – reptér, tömegközlekedés, parkolás

Szlovák látnivalók a magyar határ közelében

Szlovákia legszebb helyei

The post Pozsonyi vár appeared first on Utazáskatalógus.

Pozsony közlekedése

Repülőtér

A nemzetközi repülőtér (Letisko M. R. Štefánika) Pozsony keleti részén található.

Közvetlen buszjárattal juthatunk ki: a 61 és 96 jelzésű hajnaltól késő estig, az N61 jelű éjféltől hajnalig jár. A 61-es és N61-es a főpályaudvar és a reptér között közlekedik.

Tömegközlekedés

Pozsonyban buszok, villamosok és trolibuszok közlekednek, metróvonal nincs.

Minden információ itt található (útvonaltervező, menetrendek, jegyárak, stb.)!

A főváros és környéke zónákra van osztva. A belvárosi rész a 100-as zóna, itt van minden fontos látnivaló, így egy zónás jegy, bérlet elég a turistáskodáshoz.

Időtartamhoz kötött jegyek kaphatóak (30, 60, 90, 120, 150, 180 percesek), de csak egy útra szólnak, tehát nem szállhatunk át ezen időn belül! Emellett a jegyek különböző zónaszámokra vonatkoznak: pl. a 30 perces jegy két zónára érvényes, a 60 percesből van három és négy zónára érvényes is.

Van 24, 72 és 168 órás jegy is. Ezek a 100-101 zónára érvényesek (belváros+reptér), de a 24 órásból van minden zónára érvényes jegy is.

Papír és elektronikus jegyet is tudunk venni, utóbbit az IDS BK applikációban. Az elektronikus jegyeket 10 % kedvezménnyel vehetjük meg.

5 éves korig ingyenes a tömegközlekedés!

Parkolás

A város nagy részén fizetős a parkolás a nem helyi lakosok számára. Az új rendszer bevezetésével (PAAS) az egyes zónák parkolási díja is eltérő, miközben eltérő az az idő is, amikor az adott zónában ingyen lehet parkolni.

Fontos, hogy a kék parkolási táblás helyeken csak lakossági kártyával lehet parkolni!

A zöld színű tábla jelzi a nem lakossági parkolási helyet! Az alkalmazásban vagy a parkolóautomatában be kell írni annak az utcaszakasznak a kódját, ahol a gépjármű parkolt, és a rendszer kiszámolja az adott szakasz óradíját.

Pozsony parkolási térképe, a díjak és fizetési időrészek itt találhatók! (A Zone Map menüpont alatt térképnézetben ellenőrizhető.)

Ajánlott cikkek

Pozsony látnivalók, térképek

Szlovák látnivalók a magyar határ közelében

Szlovákia legszebb helyei

The post Pozsony közlekedése – reptér, tömegközlekedés, parkolás appeared first on Utazáskatalógus.

Szlovákia fővárosa az ország délnyugati részén, az Ausztriával és Magyarországgal közös határháromszögben, a Kis-Kárpátok lábánál fekszik, elfoglalva a Duna mindkét partját és a Morva bal partját. Számos egyetem, múzeum, színház, galéria és más kulturális és oktatási intézmény működik itt.

Pozsony látnivalói

Pozsonyi vár (Bratislavský hrad)

A Duna bal partján, Pozsony történelmi városrészében egy hegycsúcson áll a messziről is jól látható fehér színű várkomplexum.

Magyar vonatkozása elég veretes. A vár 902-től hosszú ideig magyar uralom alatt volt, 1536-tól a magyar kormány székhelye, de itt működött sokáig az Országos Levéltár is.

A várban a Szlovák Nemzeti Múzeum egyik fő része, a Történeti Múzeum (Historické múzeum) mintegy negyedmillió kiállítási tárggyal és a Szlovák Nemzeti Tanács reprezentációs termei működnek.

A várban 2016-tól barokk kertet létesítettek sok fával, változatos növényekkel.

A vár előtt áll I. Szvatopluk morva fejedelem lovas szobra.

Pozsonyi vár bemutatása, látogatása

Szent Márton-dóm

A pozsonyi koronázótemplomként is ismert templom a 15. században épült gótikus székesegyház, amely a vár után a 2. leglátogatottabb épület.

Pozsony legnagyobb és legjelentősebb római katolikus temploma. Összesen tizenegy Habsburg-házi magyar uralkodót és nyolc magyar királynét koronáztak meg itt.

Fő tér

Pozsony legnagyobb piaca volt régen, emiatt is a város legfontosabb tere, körülvéve szép épületekkel.

Legjelentősebb az északkeleti részen álló Óvárosháza, amely a 15. században épült. Jelenleg a Városi Múzeum üzemel itt.

Prímáspalota

A belvárosban található Pozsony egyik legszebb neoklasszicista stílusban épült palotája.

A palota legfontosabb látnivalója a 17. századi angol gobelinek gyűjteménye, amely (görög mitológiai) Leanderosz és Hero szerelmi történetét ábrázolja.

Mihály-kapu

A kapu Pozsony erődítményének négy kapuja közül az egyetlen fennmaradt emlékmű az óvárosban.

A 14. században építették és az 1750-es években alakították át a mai barokkos stílusúvá. Az épületben fegyvermúzeum működik, amely Pozsony történelmét, a város védelmét mutatja be. Ezenkívül fegyverek, vértek, katonai és a tornákon használt páncélok, felszerelések tekinthetők meg.

A legfelső emeletről nagyon szép kilátás nyílik a belvárosra.

Szobrok a belvárosban

Néhány érdekes szobrot is találunk a belvárosi részen.

Legismertebb a Čumil: egy bronzszobor egy csatornatisztító emberről, aki a csatornanyíláson „kukucskál ki”. A belvárosi séta közben látogassuk meg „őt” is.

A Fő tér sarkán áll egy másik híres szobor, a Schöne Náci. Az egykori pozsonyi bohémról, Lamár Ignácról mintázták, aki mindig elegánsan, nagy cilinderrel a fején járta a város utcáit.

A Fő tér egyik padjára támaszkodva látható a Napóleon katonája bronzszobor a Francia Nagykövetség épülete előtt.

Szlavín

Közép-Európa legnagyobb háborús emlékműve 52 méteres magasságával. A szovjet hadsereg 6845 katonája van itt eltemetve, akik a második világháború alatt Pozsony felszabadításánál estek el.

Az emlékművet Pozsony majdnem minden részéről láthatjuk, mert egy dombon található, innét is kilátással a várra.

Grassalkovich-palota

A késő barokk-rokokó stílusú palota a korábbi Grassalkovich téren található, amely Pozsony közkedvelt találkahelye.

Az épületet Mayerhoffer András tervezte és építette a magyar nemes, gyaraki gróf Grassalkovich Antal megbízásából 1760-ban. A kastély szobái, spanyolterme mind a tervező-építtető munkáját dicséri, csakúgy, mint a szobrokkal gazdagon díszített lépcsőház.

1996 óta a köztársasági elnök rezidenciája. Az egykori hatalmas park ma közpark, egy helyi születésű zeneszerző és zongoravirtuóz, Johann Nepomuk Hummel szobrával. Található még a kertben egy Mária Terézia-szobor is, a nyitrai érseki palotánál található szobor másolata.

Szlovák Nemzeti Színház történelmi épülete

2007-ben adták át az új épületet, de a „régi”, történelmi épületben máig tartanak előadásokat.

Az eklektikus stílusban épült épületet Ferdinand Fellner és Hermann Helmer építészek tervezték, 1886-ban nyitották meg.

A Hviezdoslav téren lévő épület az egyik leglátogatottabb pozsonyi hely, köszönhetően a színháznak.

Kék templom

Hivatalos nevén Szent Erzsébet-templom, amely a színéről kapta a másik elnevezést.

A templomot Lechner Ödön tervezte, a szecessziós stílus egyik legszebb alkotása. A templom Árpád-házi Szent Erzsébetnek van szentelve, de Erzsébet királyné szimbolikus mauzóleumaként építették.

UFO kilátótorony

A Szlovák Nemzeti Felkelés Hídján kelhetünk át az óvárosba, amelyen egy csészealj-szerű kilátóépület áll.

Maga a híd is különleges építészeti szempontból, formájának és az acélkonstrukció fesztávolságának köszönhetően egyedülálló egész Európában.

A 95 méter magasságban lévő kilátóból remek panoráma tárul elénk, ahová gyorslifttel juthatunk fel. Ezenkívül egy étterem is található itt.

Kamzík TV torony

A belvárostól északi irányban, egy hegytetőn áll a TV torony, ami kilátóként és étteremként is funkcionál.

Nemcsak a városra, hanem Csehországra, Ausztriára és Magyarországra is nagyon jó kilátás nyílik.

Ajánlott cikkek

Pozsony közlekedése – reptér, tömegközlekedés, parkolás

Kassa látnivalók, múzeumok, térképpel

Szlovák látnivalók a magyar határ közelében

The post Pozsony látnivalók, térképek appeared first on Utazáskatalógus.

Látnivalók a határ mentén

Pozsony

A szlovák főváros Magyarország történelmének egyik kiemelkedő helyszíne.

A város felett magasodó vár és a Szent Márton-dóm ennek legkiemelkedőbb példája. A mohácsi csata után a vár a magyar kormány székhelye is volt, de sokat tartózkodott a várban Mátyás király és Mária Terézia is. Ma a Szlovák Nemzeti Múzeum fő részlege működik itt. A dómban pedig tizenegy Habsburg-házi magyar uralkodót, valamint nyolc magyar királynét koronáztak meg.

Pozsony látnivalók, térképek

Betléri Andrássy-kastély

Betlér Rozsnyótól pár km-re található, nem messze az aggteleki határátkelőtől.

A kastély elődjét a 18. század elején építették fel, Andrássy István utasítására. Az eredetileg gótikus kastélyt 1792 és 1795 között klasszicista stílusban építették át. Mai, barokkos alakját 1880 környékén nyerte el, amikor akkori tulajdonosa, Andrássy Manó (a „Vasgróf”) elképzelései alapján jellegét egy vadászkastélyhoz hasonlóvá tették.

Kastélyparkját a 18. század végén alakították ki. Az angolkert ma 57 hektáron terül el és a számos szobor mellett kerti pavilonokat, egy műbarlangot és egy vízesést is magában foglal.

A kastélyban ma múzeum működik, amely a korabeli bútorok mellett képtárat, szalonokat, fegyver-, porcelán- és üveggyűjteményeket tartalmaz. Pincéjében az időszakos kiállítások mellett az Andrássyak egzotikus vadászkincsei és műemlékei is helyet kaptak.

A látogatók előtt nyitva áll, idegenvezetést is tartanak. Minden információ itt található!

Krasznahorka vára

Egyelőre még csak jövő időben írhatom, hogy a várat kötelező meglátogatni…

Rozsnyó keleti részén, Krasznahorkaváralja falu fölött emelkedik ez a 13. századi középkori vár. Nagy szerepet kapott évszázadokon át, 1676-ban nagyon szép palotává alakították át.

A vár domboldalán 2012-ben tűz ütött ki, ami átterjedt a várra. A legrégebbi, gótikus palota-rész és Andrássy Gyula fegyvergyűjteménye megsemmisült, de az épület szerencsére nem lett teljesen a tűz martaléka. Jelenleg még a helyreállítási munkálatok folynak és folyamatosan tolódik ki a megnyitás időpontja. Remélhetőleg nem kell sokat várni rá.

Domica barlang

A Szlovák-karszt tájegység legnagyobb barlangja, az Aggteleki-barlang folytatása.

A Magyarországon található Baradla-barlanggal együtt 25 kilométer hosszú, összefüggő barlangrendszert alkot. Maga a Domica 5140 méter hosszú, melyből 1932 óta 1775 méter látogatható a nagyközönség számára.

Fő látnivalója természetesen a barlang számos cseppkőképződménye, amelyek közül kitűnik a Majko-dómban található Római-fürdő.

Minden információ (belépőárak, nyitva tartás, stb) itt!

Komárno belvárosa

A település az egyik legrégebbi szlovák város, melynek belvárosát érdemes meglátogatni, ha éppen erre járunk.

Legismertebb és legszebb része az Európa-udvar. Ez egy különleges építészeti együttes, amely tervei a komáromi Európa Ateliér építészeitől származik. Az új tér stilizált formában mutatja be Európa egyes részeinek építészeti stílusait. A város ódon részeit az Európa-udvarral történelmi kapuk kötik össze, ezek történelmi magyar királyok nevét viselik.

Emellett a Klapka György tér emelendő ki, ahol a városháza és a Zichy palota épülete áll. Utóbbiban működik a Dunamenti Múzeum.

Ógyallai csillagvizsgáló

Itt létesült Közép-Európa első obszervatóriuma, amelyet Konkoly Thege Miklós alapított 1871-ben. Európa egyik meghatározó csillagvizsgálója volt, rendszeresen folytak itt már akkor is megfigyelések.

Jelenleg Szlovákia központi obszervatóriuma, tudományos munkával, megfigyelésekkel és oktatással foglalkoznak az intézetben. A látogatók számára a régi csillagvizsgálóban kialakított múzeum, valamint a planetárium áll nyitva.

Kassa

Szlovákia 2. legnagyobb városa Miskolc irányából közúton és vasúton is könnyen megközelíthető.

Habár sokan az acélgyártás hanyatlása miatt elhanyagolt városnak gondolják, belvárosa nagyon sok látnivalóval rendelkezik. Legtöbb műemléke az 1 km hosszú Fő utcán van, csaknem mindegyiknek magyar vonatkozása is van, közülük a legfontosabb a Szent Erzsébet-dóm.

Emellett érdemes megnézni a botanikus kertet, a Rodostói házat, az Orbán-tornyot és a Kelet-szlovákiai Múzeumot.

Kassa látnivalók, múzeumok, térképpel

Somoskő vára

A Salgótarjánhoz tartozó Somoskő település külterületén, a magyar-szlovák határ túloldalán magasodik a vár egy vulkáncsúcson.

A 13. században épült vár évszázadokig volt végvár, funkcióját 1682-ben vesztette el.

A vár előtt áll a Petőfi-kunyhó, ami a híres költő látogatásának emlékére építettek. A várból pedig nagyon szép kilátás nyílik a környékre.

Az északi oldalán található a „bazaltzuhatag”. A kiömlő láva vízesés formában szilárdult meg, létrehozva egy csodás képződményt.

Kékkő vára

A balassagyarmati határtól 25 km-re található, nevét az alatta lévő kőszikla színéről kapta.

A gótikus stílusban felépített vár történelmi jelentőségének csúcspontját a 16. század jelentette, amikor gróf Balassa Bálint hősiesen, de sikertelenül védekezett a törökök ellen.

Jelenleg a Szlovák Nemzeti Múzeum tulajdonában lévő bábszínháztörténeti múzeum működik a várban.

Minden információ (belépőárak, nyitva tartás, stb) itt!

Malkia Park

Dunaszerdahelytől nem messze találunk egy állatkertet, amelyet macskamentő helynek is nevezhetünk.

A park azért is különleges, mert cirkuszokból, állatkertekből, megmentett állatoknak nyújtanak menedéket, amelyekkel korábban rosszul bántak. Itt megfelelő körülmények között élhetik le életüket.

A macskafélék több képviselője (oroszlánok, tigrisek, párducok, jaguárok, hiúzok, pumák, gepárdok) is otthonra talált itt. Közelről tekinthetünk meg gibbonokat, csuklyásmajmokat és makikat, papagájokat, szurikátákat, vagy akár teknősöket is.

Minden információ (belépőárak, nyitva tartás, stb) itt!

Ajánlott cikkek

Szlovákia legszebb helyei

Hazánk legszebb helyei, „kötelező” látnivalói

The post Szlovák látnivalók a magyar határ közelében appeared first on Utazáskatalógus.

Az ország kétharmada hegyvidéki terület, ahol a Kárpátok északi ívének jelentős része található. Nyugatról Csehország és Ausztria, délről Magyarország, keletről Ukrajna, északról pedig Lengyelország határolja.

Szlovákia legszebb helyei, látnivalói

Pozsony

Kezdjük is a fővárossal, amely a mi történelmünkben is kiemelkedő helyet foglal el. Itt volt a Magyar Királyság koronázási helye, törvényhozó központja és fővárosa 1536 és 1783 között.

A város látképét a dombon magasodó négy saroktornyos, fehér színű vár határozza meg, amelyben a Szlovák Nemzeti Múzeum található.

A vár alatt áll a gótikus koronázótemplom, a Szent Márton-dóm. A templom a 14. század elején épült a korábbi 1221-ben épített Szent Megváltó templom helyén, mai formáját 1895-ben nyerte el. Neogótikus tornya 85 m magas, tetején az aranyozott Szent Korona másolata csillog, annak emlékére, hogy 1563 és 1830 között tizenegy magyar királyt és nyolc királynőt koronáztak meg.

Pozsony tökéletes választás gyalogos vagy kerékpáros bejárásra, mivel minden fontos látnivaló mintegy két km-es körzetben helyezkedik el. Sőt, akár össze is lehet kapcsolni egy bécsi átruccanással is.

Pozsony látnivalók, térképek

Hernád-áttörés

Egyik legjobb túralehetőség a Hernád folyó által kivájt, 16 km hosszú és helyenként a 300 m magasságot is elérő szurdokvölgy a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park területén.

1906-ban a Magyarországi Kárpát-egyesület helyi vezetője döntötte el, hogy a túrázók számára is járhatóvá kell tenni ezt a szép helyet. Az út néhol láncok és fémpadlók segítségével teljesíthető, nagy élmény végigmenni itt.

Szepesi vár (Spišský hrad)

A Szepesváralja település felett magasodó vár Tátra és Kassa között, a D1 autópálya mentén található.

Közép-Európa egyik legnagyobb vára, amely a társított kulturális emlékműveivel (Szepeshely, Szepesváralja, Zsigra) együttesen a világörökség részei. Újjáépített részeiben a múzeum kiállításainak adnak otthont: régészeti leletek, fegyvergyűjtemény, kínzókamra, vártörténeti kiállítás.

Selmecbánya (Banská Štiavnica)

Az egykori Magyar Királyság egyik legjelentősebb bányavárosát az egyik leghangulatosabbnak tartják Szlovákiában. Belvárosa az UNESCO világörökség része.

A belvárosban 360 történelmi objektum található, amelynek legismertebb tagja az Óvár. Legrégebbi épülete a néhai plébániatemplom, melyet a szomszédos csontházzal együtt háromhajós román stílusú bazilikának épült. Ma az Óvár múzeumként működik, és többek között nagyon érdekes pipagyűjteménnyel is rendelkezik.

Az Óvárral szemben található az Újvár, ahonnan szép kilátás nyílik a városra.

A város felett magasodik a Kálvária, amelyet sokan Európa egyik legszebb kálváriájának mondanak. Egy vulkánkúpon emelkedik, 19 kápolnából és két templomból áll az épületegyüttes. Szintén csodás panoráma tárul elénk.

Magas-Tátra

A lengyel határ melletti hegyvidék a túrázók és a sielők paradicsoma is egyben. Tiszta időben több helyről is láthatjuk idehaza is (a Börzsönyből én is megcsodálhattam).

A legfontosabb célpont a Csorba-tó, amely 1346 méter magasan remek kiindulópont a környező hegycsúcsok meghódítására: két legismertebb a Rysy (Tengerszem-csúcs) és a Kriván. Jómagam is megmásztam e kettőt néhányszor.

Ha nem túrázni szeretnénk, a Lomnici-csúcsra kabinos felvonóval is feljuthatunk, ahonnan parádés kilátás nyílik.

Bajmóci várkastély

A Nyitra folyó jobb partján, egy jól megközelíthető kis dombon épült a 13. század második felében vizesárokkal körülvéve. Egyike azon magyar főnemesi lakhelyeknek, melyek képesek valamennyit megmutatni a monarchia uralkodói pompájából és a történelmi időkből.

Eredetileg a végvérrendszer részeként épült, majd később már a fényűzés egyik helyszíne lett. Az épületegyüttesben 182 helyiséget alakítottak ki, ezek közül 50 lakószoba.

Egy külső és egy belső várból áll, legszebb részei a Márvány terem, a toronyszoba és az Arany terem. Utóbbi nevét a tiszta arannyal beborított mennyezeti hársfa faragásról kapta.

Lőcse (Levoča)

A Tátrától nem messze fekvő kisvárost nemcsak hangulata miatt érdemes felkeresni, az egyik templomáról és szép főteréről híres.

A Szent Jakab-templom az egykori Magyarország egyik legszebb temploma. 1245-ben román stílusban kezdtek hozzá, majd 100 évig épült és közben fokozatosan gótikus stílusú álbazilikális elrendezésűvé építették át. Oltárai a középkori faszobrászat legszebb alkotásai közé tartoznak.

Pöstyéni fürdő

Az Alsó-Vágmente északi részén fekvő világhírű fürdőváros, Pöstyén hírnevét geotermális gyógyvizének és gyógyhatású kénes iszapjának köszönheti.

A pöstyéni iszap és az ásványi anyagokban gazdag termálvíz rendkívüli gyógyhatást fejt ki a mozgásszervi megbetegedésekre. Nemcsak Európában, hanem világszerte is egyedülállónak számít.

Árva vára (Oravský hrad)

A Tátrától nyugatra lévő település vára a középkorban fontos szerepet játszott Magyarország északi határa és a Lengyelország felé vezető kereskedelmi út védelmében.

A tatárjárás után, egy sziklaoromra épült vár mára már teljes pompájában látható újra és népszerű nemzetközi turistahellyé vált. A látogatók megcsodálhatják a barokk kápolna oltárát, a lovagtermet, képgalériát, fegyvertárat, a korabeli szobák bútorait és értékes régészeti és néprajzi leleteket, a gyűjteményes kiállítást a belsejében.

Barlangok

Szlovákia sok barlanggal rendelkezik, amelyek nagy része nyitva áll a látogatók előtt. Ezek közül hármat említek meg.

Legismertebb az Aggteleki-barlang folytatása, a Baradla-Domica-barlangrendszer. Ez a Szlovák-karszt tájegység legnagyobb, világméretű jelentőségű barlangja. A cseppkőalakzatok kivételes sokfélesége és gazdagsága sorolja a Domica-barlangot a legszebbek közé. A látogatóknak felejthetetlen élményt nyújt a Styx nevű föld alatti folyón hajókázni.

Különleges a Dobsinai-jégbarlang, Közép-Európa egyik leglátogatottabb jégbarlangja. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai részeként 2000 óta a világörökség része, bár nem a Szlovák-karszt területén helyezkedik el.

A Martonházi-aragonitbarlang azért különleges, mert a világon csak három ilyen típusú látogatható barlang van. Föld alatti csarnokait az aragonitból formálódott különféle képződmények díszítik, amelyek a felszíni vizek korróziós tevékenysége és mészkő kikristályosodása folyamán jöttek létre.

Bártfa (Bardejov)

A lengyel határ mellett fekvő város szerepel az UNESCO természeti és kulturális világörökség listáján is. Sokan Szlovákia leggótikusabb városának is nevezik.

Legismertebb látnivalója a főtéren álló régi városháza 1505 és 1508 között épült gótikus stílusban. Gazdag kőcsipkéiről híres, reneszánsz lépcsőfeljárója és a meredeken emelkedő díszes tetőzete egyaránt nevezetes.

Másik legszebb látványossága szintén a főtéren található Szent Egyed-bazilika. A 15. századi gótikus templom műkincsekben rendkívül gazdag: faragott gótikus oltárai, miseruhái, imaszékei, domborművei vannak.

A közelben érdemes felkeresni a Zborói várat, amely egykor Rákóczi tulajdon volt. Az egyik legerősebb határmenti vár volt, ám aztán elhanyagolt lett. Manapság nagy részét helyreállították, így egy kirándulást bőven megér.

Zólyomi vár

Zólyom város jelképe a gótikus-reneszánsz kastély, amelyet a 14. század 70-es éveiben I. Lajos magyar király építtetett. A magyar királyok vadászkastélyaként és nyári rezidenciájaként szolgált. Gótikus stílusban, az olasz várkastélyok mintájára készült.

A magyar történelemben is jelentős a vár: itt született Balassi Bálint és koronázták királlyá Bethlen Gábort.

A várkastély legszebb része a fából készült festett, kazettás mennyezet a Királyok termében, ahol 78 római és német császár festett portréja látható.

Trencséni vár (Trenčiansky hrad)

Trencsén városának szívében, a Várhegy mészkőszirtjén emelkedik a Vág völgye fölött. A meglehetősen nagy alapterületű vár szépen felújított.

Trencsén és a vár fontos szerepet játszott mindenekelőtt a török betörések idején, majd fokozatosan több jelentős nemesi család birtoka lett. Leghíresebb tulajdonosa Csák Máté volt.

A vár kiemelkedő voltát a palotaegyüttes, a Máté-torony és az Ágyú-bástya adja.

Kassa (Kosice)

A Hernád partján fekvő 2. legnagyobb Kelet-szlovákiai város több nemzet és nemzetiség sajátosságait egyesíti, amely acélgyártásáról lett ismert.

Többen gondolhatnánk, hogy Kassa látnivalók tekintetében „nem áll jól”, ám szerencsére ez nem igaz. Legtöbb műemléke a Fő utcán, a település ősi központjában található, csaknem mindegyiknek magyar vonatkozása is van.

Az egyházi épületek jelentős szerepet játszanak a város látképének kialakításában, ez is bizonyítva, hogy a város lakosságát sokféle nép alkotja.

A város főterén áll a lenyűgöző Szent Erzsébet-székesegyház, Közép-Európa egyik legnagyobb gótikus temploma. Nem messze tőle található az Urban-torony, ahonnan páratlan kilátás nyílik a városra. A főtér melletti sétálóutcán, a Május 1. utcán számos művészeti galéria van.

Kassa látnivalók, múzeumok, térképpel

Csicsmány (Čičmany)

Zsolna és Trencsén között egy völgyben található, amely feketére festett fehér díszítésű faházai, színes népviselete teszik nevezetessé. A népi építészet remekeit az 1970-es évek végén védetté nyilvánították.

A falut a szlovák Hollókőnek is nevezik, mivel a helyi népművészeti kultúrát láthatjuk. A sötét színű házakon fehér színű minták vannak festve. A falumúzeumban néprajzi gyűjtemény található.

Vlkolinec

A település Rózsahegy városrésze egy kis hegyi falu, amely szinte változatlanul megőrizte a jellegzetes hegyi falvak építészeti és kulturális sajátosságait és szerepel a világörökségi helyszínek listáján.

Nem skanzen, hanem lakóhely, ahol ma is élnek. A faluban 45 jellegzetes, kőalapú, agyaggal kent falú, zsindelyes paraszti kis ház látható.

Minden ház fából készült, csak a falu temploma épült kőből. A 19. században épült házak egyedi alaprajzzal, három helyiséggel rendelkeznek. Előszobájuk padlója vert agyag, a lakószoba padlózott. A kemence az előszobában van, a füst a nyerges zsindelytető nyílásán távozik.

Késmárk

A Magas-Tátra keleti oldalán fekvő város elsősorban a váráról ismert.

A 15. századi vár Sokáig a Thökölyek birtoka volt, akik pompás várkastéllyá alakították át. Sajnos a 18. században várossal együtt leégett, amit a mai formájában építettek újjá. A gótikus eredetű várkápolnában a Laszkiak és a Thökölyek sírjai láthatók.

Másik nevezetessége az evangélikus fatemplom. Az 1500 személy befogadására alkalmas építmény belső tere fafaragványokkal gazdagon díszített. Alakját az egyenlő szárú görög keresztet formázó amszterdami Noorderkerk templomról mintázták.

Szlovákiai Kárpátok fatemplomai

A világörökségi helyszín nyolc, a 16. és a 18. század között épült fatemplomot és egy haranglábat tartalmaz.

A templomok között van két római katolikus, három evangélikus és három görögkatolikus, amelyek szép példája a vallásos építészet gazdag helyi hagyományainak, a latin és bizánci kultúrák találkozásának.

A nyolc fatemplom a következő helyeken találhatók: Hervartó, Turdossin, Késmárk, Lestin, Garamszeg, Rózsadomb, Ladomérvágása, Oroszsebes.

Alacsony-Tátra

Szlovákia középső részén, a Vág és a Garam folyók völgyei között terül el a népszerű túrahely és síközpont.

A hegység keleti részén, különösen az Ördöglakodalma-hágó és a Király-hegy között valódi őserdő található, sok vaddal, közöttük medvével is. A csaknem érintetlen őserdőben több érdekes túrát végezhetünk.

Három egymás melletti csúcsa (Gyömbér, Chopok, Déres) a legnépszerűbb kirándulóhely, amely Trangoška parkolóból közelíthető meg a legkönnyebben.

Úrvölgy (Špania Dolina)

A Besztercebányához közeli falu látnivalóját a fából és kőből épített bányászházak együttese alkotja.

A község a népi építészet védett területe. Jellegzetes földszintes és emeletes bányászházai zömmel a 19. században kőalapra épültek. Kőből és fából épített falait agyaggal vonták be és mésszel fehérítették ki.

A Kopogtató (Klopacska) emlékeztet a bányászatra. A bányaigazgatóság székhelyének fatornyában alakították ki ezt a kereplőszerű hangjelző szerkezetet, amely kopogó hangjával a bányászokat szólította munkába.

Legszebb épülete a 13. századi Urunk Színeváltozása tiszteletére szentelt római katolikus temploma. Különlegessége, hogy a gótikus templomhoz 160 lépcsőfokból álló fedett lépcsőház vezet.

Ajánlott cikkek

Gyűjts minél több ötletet a jövőre nézve!

Szlovák látnivalók a magyar határ közelében

Hazánk legszebb helyei, „kötelező” látnivalói

The post Szlovákia legszebb helyei – 20 TOP látnivaló appeared first on Utazáskatalógus.