Az út odáig hosszú, cserébe az időeltolódás mindössze 3 óra.

Ez az apró trópusi paradicsom elképesztő kincseket tartogat: vad vízesésekben fürödhetünk, különleges trópusi erdőkben kirándulhatunk, fehérhomokos tengerpartokat fedezhetünk fel, vadállatokkal kerülhetünk kapcsolatba, világhírű botanikus kertben barangolhatunk, lenyűgöző ültetvényeket és szokatlan templomokat látogathatunk, mennyei ételeket kóstolhatunk.

Egy magamfajta növénygyűjtőnek a sziget pedig maga a paradicsom!

Mauritiusnak különös varázsa van, ami egyrészt az egyedi növényzetében, a változatos természeti csodáiban, másrészt a különböző származású és kultúrájú emberek egyvelegében rejlik. Egy egészen sajátos világba csöppentünk. Számunkra szokatlan volt, hogy indiai emberek franciául beszélnek. A rádióban felváltva, sőt keverve használják az indiai, az angol, a francia és a kínai nyelvet. A szigeten keresztülhaladva egymást váltják a cukornádültetvények, a buja trópusi erdők jellegzetes növényekkel, a karakterisztikus hegycsúcsok, az afrikai, indiai származású emberek lakta falvak, városok.

Egy iszlám vallású település zöld-fehér mecsettel, az utcáról mosolygós muszlim férfiak talpig fehérben integetnek az autóban utazó gyerekeknek. A települést épphogy elhagyva egy másik világban találjuk magunkat: apró falucska, egy annál nagyobb és díszesebb hindu templommal. Kaotikus utcái tarka ruhás emberektől hangosak. Indiai fűszerek illata keveredik a fákról lehulló erjedő gyümölcsök édes illatával. A helyiek élénk színű házak udvarain különböző hindu istenek szobrai közt élik mindennapi életüket.

Ezután a falukép után egy Mária szobor következik, és egy keresztény templom parkosított trópusi kerttel.

Emberek

Az emberek végtelen kedvessége és segítőkészsége lekötelezett minket. Közvetlenek, de sohasem tolakodóak. Bárkivel, bárhol el tudtunk beszélgetni. Mivel Mauritiuson a hivatalos nyelv az angol és a francia, így nyelvi problémák sem adódtak. Feltűnően vallásosak. Ezenkívül nagyon szeretnek születésnapot ünnepelni. Összegyűlnek az utcákon, kiülnek a nagy családdal, vagy talán az egész faluval a tengerpartra, és boldogan ünnepelnek. Még a hindu templomból is hangosan szól a “Happy Birthday”. Szerintünk adott esetben születésnap híján is megtartják a szülinapi bulit, vagy a “Happy Birthday” náluk mást jelent…

Időjárás

Mauritiuson a nyár novembertől áprilisig tart. Ebben az időszakban magasabb a hőmérséklet (30 Celsius körüli), ez az időszak a ciklonszezon. A tél száraz, a hőmérséklet alacsonyabb (25-28 fok körüli).

Mi januárban voltunk a szigeten, mikor a tőlünk 900 km-re fekvő Madagaszkáron lecsapott a Cheneso nevezetű trópusi ciklon. (Az ebben a térségben előforduló heves viharokat nevezik trópusi ciklonnak, amit a Karib-tenger térségében hurrikánnak, Délkelet-Ázsiában pedig tájfunnak hívnak.) Ott tartózkodásunk utolsó két napjában Mauritiuson is érezni lehetett a ciklon hatását. Nem sokkal azután pedig, hogy elhagytuk a szigetet, a helyzet rosszabbra fordult. Pár napra rá az iskolákat, a házakat, a szállodákat elöntötte a víz, több út használhatatlanná, vagy kifejezetten veszélyessé vált, mindeközben Madagaszkáron több ember életét követelte, és több ezer embernek kellett elhagynia a lakóhelyét.

Humoros Mauritiusi fogadtatás

Majdnem 24 óra utazás után, mikor megérkeztünk Mauritiusra, az autókölcsönzőbe vettük az irányt. A kölcsönző egyik alkalmazottja megkérdezte a 9 éves lányunkat, hogy ő lesz-e a sofőr. A félig alvó lányunk már csak azon kapta magát, hogy koncentrál, próbál mindent megérteni abból, amit hadarnak neki angolul. Az alkalmazott neki kezdte el magyarázni, hogy hogyan kell baloldalon közlekedni, hogy indul az autó, hogy működik az automata sebváltó. Felírták együtt a sérüléseket, a végén pedig megkérdezte, hogy minden világos volt-e a számára. A lányunk udvariasan bólogatott, úgyhogy aláíratta vele az átvételi lapot, megkapta a kulcsot, és indulhattunk is.

A baloldali közlekedés nem vészes a szigeten, gyakran dudálnak, ezért időnként mi is megnyomtuk. Ahhoz pedig már biztos hozzászoktak, hogy a külföldiek a jobbra kanyarodási szándékukat az ablaktörlő bekapcsolásával jelzik…

Hogyan lett 2 szállásból 4?

Az első szállásunk egy csodálatos tengerparti villa, saját medencével, messze a a turistáktól. Egy férfi már várt minket, hogy körbevezessen. A konyha telis-tele volt finomságokkal, a hűtő feltöltve. Nyújtottuk is a borravalót, mire a férfi kedvesen közölte, hogy a villa az övé, majd beült a közelben parkoló luxusautójába, és elhajtott.

A szállást az Airbnb-n foglaltuk, Pointe aux Sables-en, a fővárostól nem messze.

Éppen leszakadt az ég, amikor a második szállásunkra érkeztünk. Hamar kiderült, hogy a ház beázik. Csöpögött a plafonról a víz, egy csepp a fejünkre, egy az ágyakra. Itt nem tölthettünk egyetlen éjszakát sem, ezt a tulajdonos is megértette. Elmondott nekem néhány salátareceptet, és karatemester lévén bemutatott pár karate mozdulatot, majd elhagytuk a szállást. Ezt is az Airbnb- n foglaltuk, a pénzt maradéktalanul visszakaptuk, sőt még extra 100 eurot is kaptunk, de azonnal szállást kellett találnunk.

Harmadik szállás. Az Airbnb-n gyorsan találtunk egy újabb villát a sziget túlsó oldalán. Azonnal el is tudtuk foglalni. Kipakoltunk, és lementünk a tengerpartra. Este, amikor hazaértünk, a konyhában egy tenyér nagyságú pók és egy kisebb csapat trópusi óriáscsótány gyűlt össze üdvözölni minket. Azonnal szóltam a házigazdának, hogy holnapra rovarirtást kérek. A házigazda egyébként nagyon segítőkész volt, bármit kértünk, azonnal intézkedett. Ezt is rögtön szervezte.

A villa egy ikerház volt, mellettünk egy fiatal orosz pár lakott. A következő reggel beinvitáltak, hogy körülnézhessünk náluk. Mivel ők egyetlen csótánnyal sem találkoztak, és éppen távozni készültek, úgy döntöttünk, átköltözünk az ő helyükre. Kértük a szállásadót, hogy délutánra takarítsák ki, és megelőzésképp végezzenek rovarirtást. Ezt is szó nélkül teljesítette.

A 9 éves lányunk egyébként a legkülönbözőbb féle dolgokat gyűjti, így nagyon szerette volna hazahozni a kb. 5 cm-es csótányok egyikét, de sajnos ebben az ügyben nem tudtam támogatni. Akármennyire fájdalmas is volt, a csótányok maradtak, mi költöztünk.

Itt is volt egy privát medencénk, az udvar tele finom gyümölccsel: banán, kókusz, maracuja, papaja, az utcán mangó.

Tengerpartok

Több tengerpartot kipróbáltunk, nevesebbeket is, eldugottakat is, nekünk ezek tetszettek a legjobban:

A legszebb a La Cuvette Beach (Grand Baie)

A víz mesébe illően türkizkék, a partján a hamisítatlan, puha, fehér homok. Mauritius északi, turistás részén található, elég kicsi, úgyhogy bizonyos időszakokban nagyon zsúfolttá válhat. Amikor felkerestük, egy 20 perces égszakadás a gyengébb idegzetű turistákat éppen elmosta a partról. Másodpercek alatt kiürült a hely, mi pedig az eső elől az Indiai-óceánba menekültünk.

A második legszebb a La Cambuse Beach

Ez a sziget déli részén található, ahol jóval kevesebb a turista. Partja széles, meredek, kevésbé puha fehérhomokos, a víz gyönyörű kék, áttetsző, de hirtelen mélyül.

Pointe d’Esny Beach – a harmadik legszebb, de a kedvencünk

A szállásunktól nem messze fekvő tengerpartra egy annyira félreeső út vezetett, hogy soha nem találtunk volna rá, ha a szomszédunkban lakó orosz pár nem árulja el nekünk. Ők egy hónapja voltak a szigeten, de szerintük ez a legszebb part egész Mauritiuson. Tényleg nem csalódtunk! Egy nyugodt, csendes, képeslapra illő paradicsomi hely. A partja fehérhomokos, de koralltörmelékes. A korallkertjeiről és biodiverzitásáról híres Blue Bay része, így minden nap egy fantasztikus korallparkban sznorkelezhettünk, mindössze néhány lépésre a parttól.

Fontosabb látnivalók

Iles aux Aigrettes

Iles aux Aigrettes-et természetvédelmi területté nyilvánították. A 26 hektáros szigeten a Mauritiuson őshonos növény- és állatvilág megőrzése, és az eredeti környezet helyreállítása a cél. Iles aux Aigrettes-en található az egykor Mauritiust alkotó erdő utolsó maradványa. Olyan növényekkel és állatokkal találkozhatunk itt, amilyenekkel sehol máshol a világon. Számos endemikus fajnak, mint például a kihalás szélén álló rózsaszín galambnak, -aminek a száma a megőrző programnak köszönhetően növekedni kezdett az elmúlt években-, vagy a mauritiusi fodinak és egyéb endemikus madárfajnak, illetve hüllőnek ad otthont a sziget.

Mauritiuson valaha óriásteknősök éltek, míg az ember ki nem pusztította a védtelen állatokat. Óriásteknősök most is élnek, de ezeket a Seychelle-szigeteki Aldabra Atollról szállították ide, méghozzá azért, hogy az itt élő, szintén kipusztulás szélén álló ébenfa szaporodását segítse. A fa gyümölcsét ugyanis a teknős elfogyasztja, ürülékével pedig a magját a földbe juttatja, ezzel támogatja a fa szaporodását.

A szigeten tett látogatásunk alkalmával volt szerencsém találkozni egy bizonyos hurrikánpálmával, amiből a világon 17 darab él, ebből 16 Mauritiuson, 1 Réunionon. Növényneveldét látogattunk, közelebbről megismertük az ébenfákat és a sziget történetét, találkoztunk aznap reggel született kisteknőssel. Megtudtuk azt is, hogy a Mauritiusra érkező holland telepesek kevesebb, mint 100 év alatt tűntették el a Föld színéről a dodót. A szigeten nem éltek ragadozók, a félelemérzet teljes mértékben hiányzott az állatból, bizalmas volt az emberrel. Az evolúció során ellenség hiányában röpképtelenné vált, és évi egy darab tojását is a földre épített fészekbe rakta. Ezek végül rövid idő alatt a faj vesztét okozták. Ennek az állatnak az esete döbbentette rá az embereket, hogy állatfajok képesek kihalni. Eltűnésük után körülbelül 30 évvel tűnt fel egyáltalán az, hogy egy ideje nem láttak egyetlen egyedet sem. Ennek ellenére könnyen elképzelhető, hogy hamarosan dodót is simogatunk, mivel a kutatók gőzerővel dolgoznak a világ legnagyobb galambjának a feltámasztásán.

Mahébourg öbölből indul a hajó a szigetre, a hajóút 10 perces. A látogatás másfél óra, a belépő 22 euro/fő (kb. 8600 Ft) felnőtteknek, a 3 gyereknek pedig 36 euro (kb. 14.000 Ft) volt összesen, amivel támogattuk a fajfenntartó programot.

La Vanille Crocodile Park

Egy nagyszerű park, több ezer krokodillal és óriásteknőssel. Itt tarthatunk az ölünkben bébi krokodilt, a kicsiket meg is etethetjük. Lehetőség van megnézni a krokodiletetést, de az étteremben akár meg is kóstolhatjuk őket, tehát elég közel kerülhetünk hozzájuk. A gyerekek már tartottak a kezükben bébi krokodilt, de az etetést szerették volna kipróbálni.

Vettem egy jegyet 200 rúpiáért (1600 Ft). Ezért 3 húscafat jár, tehát egy jeggyel mind a hárman ki tudták próbálni. Az etetés a következő: egy bot végéről belógatják a húst a ketrecbe, majd elkezdik rángatni, hogy az állatoknak meg kelljen küzdeniük érte, ahogyan a vadonban is. Az állatgondozó azt ígérte a gyerekeknek, hogy ha sikerül kifogniuk egy krokodilt, hazavihetik. A 6 éves lányunk ráfeküdt a dologra. Nem engedte túlságosan közel hozzájuk a húst, úgyhogy egy darabig eljátszott velük. Majd amikor egy ügyes felugrott a magasba és “horogra akadt”, a lányunk teljes erőbedobással küzdött, hogy ki tudja rántani a ketrecből. Láttam rajta, hogy olyan idegtépő volt számára, mint gyerekkoromban a markolós játékautomata gép, aminek a markolójából az utolsó pillanatban végül mindig kicsúszott a plüssállat.

Miután kijátszottuk velük magunkat, az étteremben meg is kóstoltuk őket. Többféle módon készítik el a krokodilhúst, mi vegyes tálat rendeltünk. Azt olvastam, hogy a halra és a csirkére emlékeztet az íze, az állaga pedig a marhahúsra hasonlít. Bennünket leginkább a csirkére emlékeztetett. Ha van is hal íze, azt elnyomták a fűszerek. Egyébként nagyon finomak voltak az ételek.

A pincér elmagyarázta, hogy régebben Madagaszkárról hozták az alapanyagot, de mára már elég nagy a farm ahhoz, hogy saját húsból dolgozzanak. Ha eléri egy egyed a 150 cm-es hosszúságot, a megfelelő méretű mellkörfogatot, és betölti az 5 éves kort, akkor válik alkalmassá a levágásra. Egyébként a világ számos pontján a krokodilhús a hagyományos konyha részét képezi. Szinte minden kontinensen fogyasztják, esetleg egy európai ember számára lehet idegen. Húsa szívbarát, és a diétában is ideális választás.

Az étterem ezenfelül mennyei gyümölcsös rumokat kínál.

A parkban számtalan óriásteknős él, látogatók viszont alig voltak. A teknősök etetését a gyerekek így gyakorlatilag egyedül végezték. Megérkezett nekik a nagy halom reggeli, később az ebéd, a gyerekek pedig úgy érezték, hogy az ő felelősségük, hogy aznap egyetlen teknős se maradjon éhen.

Egy olyan farm is található a parkban, ahol háziállatokat tartanak. A játszótéren tyúkok és kis kecskék rohangáltak körülöttünk.

Van egy bolt is, ahol krokodilból készült termékeket árusítanak, krokodil koponya is kapható, a bejáratánál pedig több millió éves kövületeket állítottak ki.

Rovargyűjteménye is van a parknak. A gigantikus trópusi rovarok láttán a 9 éves lányunknak felcsillant a szeme, mert eszébe jutott a csótányos téma. Abban reménykedett, hogy felveszem a kapcsolatot a szállásadónkkal, és megkérem szépen, hogy visszamehessünk a csótányos házba a rovarirtás hatására elpusztult csótányokat összeszedegetni…

Sajnos kis krokodil és csótány reménye nélkül távoztunk a parkból.

A felnőtteknek 500 rúpia (kb. 4000 Ft), a gyerekeknek 150 rúpia (kb.1200 Ft) a belépő. Mellesleg a park csodálatos, érdemes benne sétálgatni is.

Casela Nature Park

Ha nem láttad Casela-t, nem láttad Mauritiust! – így hirdeti magát a park.

Ez szerintem nem így van, viszont mi nagyon vártuk ezt a helyet, méghozzá a gepárd miatt. A 12 éves fiam rajong a gepárdokért, természetesen felnőttkorában is velük szeretne foglalkozni. Olvastuk, hogy Mauritiuson lehetőség van gepárdokkal találkozni. Olvastuk azt is, hogy ennek feltétele a 150 cm-es magasság és a 15. életév betöltése. Megbeszéltem a fiammal, hogy gond egy szál se, majd megmondom, hogy 15 éves. Nézegettem a gyereket, de egyáltalán nem tűnt annyinak.

A parkban egyébként lehetőség van orrszarvúsimogatásra, tevegelésre, karakállal, vagy szervállal való találkozásra, de lehet oroszlánnal sétálgatni, vagy etetni őket. Ez nem tűnt túl szimpatikusnak. Hallani lehet mindenféle kábított tigrisekről, de ilyen egyedeket nem állt szándékomban bemutatni a gyerekeknek. Az itt élő állatokról viszont azt mondják, hogy emberek közelében nőnek fel, és csak a szelíd, fiatal példányokkal lehet kapcsolatba kerülni. Az oroszlánsimogatást akkor is túlzásnak éreztem, a gepárdos találkozásba belementem, egyrészt a jövő generációja számára fontos állatmentő projekt ébrentartása érdekében, másrészt, ha a gepárdok jó háziállat hírében állnak, akkor csak nem kell őket nyugtatózni…

Mikor megérkeztünk a parkba, előre mentem puhatolózni. Azt mondták azért fontos, hogy legalább 15 éves legyen az illető, mert hiába emberekhez szokott állatokról van szó, mégis bizonyos dolgokat be kell tartani a találkozásnál, amire nem biztos, hogy egy 15 éven aluli gyerek képes. Be kellett látnom, hogy nem lenne okos döntés bezárni a gyereket a gepárdok közé… Helyette a szervállal való találkozást választottuk. Nem gepárd ugyan, de nagyon örült ennek is. A 9 évesünk is részt vehetett a programban, aminek egyetlen feltétele a 145 cm-es magasság. Ezt szigorúan veszik. A szervállal való találkozás is nagy élmény volt, sokat megtudhattunk a viselkedésükről. Az állatok pedig mozgékonyak, élénkek voltak, tényleg nem tűntek begyógyszerezetteknek.

Ebben a parkban is találkozhatunk óriásteknősökkel és még sok más állattal.

A belépő árában benne van egy kör bobozás (jó hosszú a pálya) és egy szafari program, ahova külön buszjárat indul. A helyszínre megérkezve kell átszállni a szafari buszra.

A belépő ára 1100 rúpia (8800 Ft) / fő a felnőtt, 880 rúpia ( kb.7000 Ft) / fő a gyerek. A szervállal való találkozás 550 rúpia/fő (kb. 4400 Ft).

Pamplemousses-i botanikus kert

Az egyik legrégebbi trópusi botanikai gyűjtemény a világ legszebb növényeinek ad otthont. Az arborétum körülbelül 25 hektáron terül el, majdnem 300 éves és több, mint 650 különböző növényfaj található benne.

Zöldségeskertként kezdte pályafutását, akkor még Mauritius francia gyarmat volt. Pamplemousses, ahol a kert is található, népszerű településnek számított, a cukorgyárban dolgozó rabszolgák lakták, ők dolgoztak a kertben is.

Később kialakítottak benne egy fűszerkertet, így került oda pl. szerecsendió, szegfűszeg, fahéj, bors, szegfűbors. A növényeket és a magokat a világ minden tájáról gyűjteni kezdték. Kámfort hoztak Kínából, licsit Kokinkínából, kenyérfát a Fülöp-szigetekről. A gyűjtemény folyamatosan nőtt, Afrikából, Indiából, Malajziából és Polinéziából származó növények is érkeztek.

Később páfrányokat, orchideákat, bougainvilleákat és különböző pálmafákat telepítettek a világ legkülönfélébb helyeiről. Jelenleg 85 különböző fajta pálma él az arborétumban.

A hinduizmushoz kapcsolódó lótuszvirág nagy számban van jelen a parkban. A lótusz a legszentebb növény, ami a szépséget és az örökkévalóságot szimbolizálja.

A botanikus kert egyik nagy látványossága az amazonasi óriás-tündérrózsa, melynek virága fehéren nyílik ki, másnapra rózsaszínű lesz, harmadnapra víz alá süllyed, ahol termést fejleszt. Beérése után szétesve 500 magot juttat a felszínre. Én éppen ezek közül keresgéltem egyet térdelve, a víz fölé hajolva. Mire felnéztem, az arra járó indiai nők ott álltak mellettem, kedvesen mosolyogtak és meghajtották a fejüket. Azt gondolhatták, az én vallásomban a tündérrózsa a szent virág, biztosan azért borultam térdre előtte. Nem akartam elmondani, mit keresek, ugyanis a növény hazájában, az Amazonas területén, összegyűjtik a temérdek magot, frissen főzeléket készítenek belőle, szárítva pedig lisztet. Úgysem értették volna, mit akarok egy szem maggal, úgyhogy inkább nem szóltam semmit, lassan felemelkedtem, mosolyogtam, (megfordult a fejemben, hogy vetek magamra egy keresztet, de inkább csak bólintottam) és arrébb sétáltam.

A kertben a rengeteg féle pálma között indiai üstököspálmát is lehet találni. Ez életében egyszer virágzik, valamikor 50-80 éves kora között, majd elpusztul. Ekkor viszont egyetlen, 6-8 méter magas, hatalmas virágzatot növeszt, amiben körülbelül 10 millió virág található. Ezután egy év múlva érnek be a pár centis termések, amik együttesen kb. 2 tonnát nyomnak. Ez igen ritka esemény, de ha 50 ezer évente erre járó üstököst is láthatok az égen, amit előttem a neandervölgyi ember látott, akkor egy ilyen üstököspálma-terméshullást is igazán elkaphattam volna mauritiusi látogatásom alatt. Pedig nem sokkal maradtam le az eseményről, a pálma éppen virágzott.

Kétségtelenül az egyik legszórakoztatóbb növény a kolbászfa volt. Találó a neve, tényleg úgy lógnak rajta a kolbászok, mint nagyapámnál a spájzban. Ezek körülbelül 0,5-1 méteresre nőnek, egy nagyobb példány akár 10 kilót is nyom.

A 20 méter magas fa alatt álltam, és eltűnődve néztem, ahogy kolbászok lógnak egy fáról. Ilyet még nem láttam. Aztán jött egy szél, azok jobbra-balra kilengtek. Elképzeltem, ha a fejemre esne egy, senki nem venné komolyan a halálomat, ha megtudná mi okozta… Ettől kezdve messzebbről néztük a fát.

Később megtudtam, hogy Nyugat-Afrikában, ahol a fa őshonos, rendszeresen tartanak alatta rituális szertartásokat. Gondolom, amíg nem fejlődnek ki a termések. Bár az is lehet, hogy kifejezetten a kifejlett termések alatt hatásos a szertartás – amennyiben túlélik -, mivel a kolbászt több mindenre alkalmazzák. Megenni ugyan nem lehet, de széles körben használják a népi gyógyászatban, és állítólag a viharoktól és a hurrikánoktól is megvéd, ha a házat körbeakasztgatjuk vele. Egy kisebb példányt elhoztunk, azt kiakasztom a kerítésre, hátha a nálunk előforduló enyhébb viharok ellen az is elég.

Nagyon jól sikerült a kertlátogatás, mert végig a kedvenc játékomat játszottuk: aki a legtöbb magot gyűjti össze anyának, az kap egy extra fagyit. Több száz maggal távoztunk (és körülbelül ugyanennyi szúnyogcsípéssel – szúnyogriasztó ellenére), anélkül, hogy akárcsak a kisujjamat is mozdítottam volna…

A belépés 200 rúpia/ fő (kb. 1600 Ft)

Grand Bassin

Grand Bassin egy krátertó a hegyekben, a legszentebb helyszín Mauritiuson. Grand Bassin másik neve Ganga Talao, jelentése: Ganga tó, ami utalás az indiai Gangesz folyóra. A hinduk szerint a tavat a Föld legszentebb vize, a Gangesz táplálja. A Gangeszbe az emberek milliói mennek megfürödni, sőt inni szennyezett vizéből, hogy megszabaduljanak a bűneiktől.

Mauritiuson a Grand Bassinben teszik ugyanezt. Fürdenek, üvegekbe vizet töltenek, mezítláb állnak a partján és imádkoznak. A tóba különféle dolgokat dobálnak, nagyobb szobroktól kezdve sokféle tárgyat láttunk mi is a víz alatt. A tó partjára és a tóba helyezett hindu istenek szobrai elé virágot és gyümölcsöket helyeznek, füstölőt égetnek és imádkoznak. A hangos kántálás, a harangok kongatása, a füstölők illata, a mezítláb imádkozó emberek és a különös szobrok látványa, na meg persze a gyümölcsök közt guberáló majmok szokatlan hangulatúvá teszik a helyet.

Bementünk Siva templomába, a papucsainkat a bejáratnál hagytuk. Egy hindu szerzetes megáldott minket, tilakot festett a homlokunk közepére, a hatodik csakra helyére. A hatodik csakra a bölcsesség helye. Ez a tilak segít megtartani az energiát, segíti a koncentrációnkat.

A templomban 108 harangot kongattunk, miközben 108-szor elmondtuk, hogy “Om Namah Shivaya”, ez az Istentől, Sivától való függés kinyilvánítása. Körülbelül annyit jelent: “Tisztelem Sivát”. Ez a hinduizmus legfontosabb mantrája, ami az önátalakítás erőteljes eszköze, ha odaadással kántáljuk mélyreható átalakulást hozhat az életünkben. Mondta a szerzetes, hogy összpontosítsunk arra, amit szeretnénk, azt Siva meghallgatja, és segíteni fog. A gyerekek is nagyon komolyan vették, erősen koncentráltak, aminek örülök, mert a kántálás hasznos, segít az elme megnyugtatásában és a figyelem összpontosításában. Azért 108-szor kongattunk, mert ez a szám egy szentszám, a szívcsakrát képviseli, a szeretethez és az együttérzéshez kapcsolódik. A templom emeletén folytattuk a kántálást. Az ima végén egy indiai nő kért ránk áldást, mutatta, hogy mit kell tennünk. A templomból kifelé menet a szerzetes egy fonalat kötött a csuklónkra, ami azt jelképezi, hogy Siva védelmez bennünket. Szerettünk ezen a helyen lenni, visszamentünk máskor is. De ezután már felkészülve, egy listányi kívánsággal érkeztünk.

Bois chéri

Mauritius első teaültetvénye, 1892 óta működik. A teázás a Mauritiusi emberek körében nagyon elterjedt. Annak ellenére, hogy a szigeten jó fajta kávét is termesztenek, a tea népszerűsége töretlen. Teázási szokásuk az angoloktól ered, tejjel és cukorral fogyasztják, kivéve a forró nyári hónapok alatt, amikor a jeges teát részesítik előnyben. Körülbelül 50 féle ízesítésű teát gyártanak Mauritiuson, mégis a vanília ízesítésű a kedvence az ittenieknek már körülbelül 100 éve. Teáznak reggel, teáznak délután, teáznak ha vendég jön, de a teáért nyúlnak különböző betegségek esetén is.

Bois chéri 42 féle teát gyárt, 700 tonnát termelnek évente, ennek 25 %-át szánják exportra. Az ültetvényen egy gyarmati stílusú épületben működik a gyár, ahol megismerkedhetünk a teatermesztéssel. Mauritius teájának minőségét az ideális éghajlati viszonyának köszönheti. A teacserje, a Camellia sinensis, ami rokona a jól ismert dísznövénynek a kaméliának (Camellia

japonica), a nedves klímát, a nagy tengerszint feletti magasságot, az erős napsütést és a mészmentes, savanyú talajt kedveli.

A helyszínen lehetőség van teakóstolásra, egy páratlan környezetben. Majmok társaságában fogyaszthatjuk el az 1-2-3… csésze teánkat angolosan, stílusosan. A teaterasz a páfrány- és pálmaerdővel szegélyezett, tóparti teaültetvényre néz.

A teakóstolás 250 rúpia/ fő (kb. 2000 Ft), gyerekeknek ingyenes.

La Plantation de Saint Aubin

Saint Aubin egy régi gyarmati birtok, a hozzá tartozó rumlepárlót felújították, és üzemeltetik. Lehetőség van végigkóstolni a cukornádból előállított különböző fajta és különböző korú rumokat. Itt található Mauritius egyik legnagyobb vanília ültetvénye. A vanília egy orchideaféle termése, ami Mexikóban őshonos, de ma már Madagaszkáron, Réunion szigetén, Comore-szigeteken és Mauritiuson termesztik a legjobb minőségűnek tartott Bourbon vaníliát. Ez a sáfrány után a világ második legdrágább fűszere. Kizárólag Mexikóban él az a méhfajta, ami a növény beporzását végzi, így ezeken a szigeteken még ma is egy fiatal rabszolgafiú kézi módszerét alkalmazzák a beporzásra. Miután betakarítják zölden a termést, hosszú hónapokon át különböző kezeléseken megy keresztül, hogy végül elkészüljön az általunk ismert vaníliarúd. Ennek a folyamatnak a lépéseit tekinthetjük meg az ültetvényhez tartozó épületben, ahol csodás vanília illat terjeng.

A bejáratnál citrusültetvény fogad, egy kis állatfarmon szarvas gidák, tyúkok, teknősök, pávák társaságát élvezhetjük. Flamingóvirág-ültetvényt nézhetünk meg, és trópusi fűszerkertben gyönyörködhetünk a kakaófák árnyékában. Találtunk a kertben egy ágyúgolyófát. Ezt a fát a világ egyik legérdekesebb botanikai kuriózumaként tartják számon. Termése emberi fogyasztásra ugyan nem alkalmas, de Indiában, Amazóniában a házi szárnyasokat etetik vele. Ebből kiindulva szereztünk mi is egyet kóstolóba, mivel tartunk otthon tyúkokat, libákat. Abban bíztunk, hogy viszonzásul egzotikusabb tojásokkal lepnek majd meg. Az ágyúgolyónak egyébként borzalmas szaga van, a bőröndön keresztül is érezhető volt.

A belépés ingyenes.

Hétszínű föld, Chamarel-vízesés, kávéültetvény

Mauritius egyetlen kávéültetvényén 1967 óta termesztenek kávét. Az ültetvényen arabika fajtájú kávé terem, ez a fajta adja a kereskedelemben kapható kávék 75%-át. A robustával szemben sokkal kényesebbek a cserjék, több gondoskodást, odafigyelést igényelnek. A fák novemberben virágzanak, mikor megérkezik Mauritiusra az eső. A szüret ideje május és szeptember közé esik. A kávébetakarításának többféle módja létezik, itt a nők kézzel dolgoznak, egyenként gyűjtik be a megfelelően érett, piros kávécseresznyéket. Az értékes kávébab tulajdonképpen a kávécseresznye magja, minden cseresznyében kettő darab található. A szemek nem egyszerre érnek, hanem több ütemben, ezért különösen időigényes munka. A szüret ideje alatt többször járják végig az ültetvényt. Ezek tudatában arra a döntésre jutottam, hogy segítek az asszonyokon legalább néhány szem erejéig. Ha nem is adom le azokat a végén szárításra és pörkölésre, de legalább annyival kevesebb szemet kell begyűjteniük.

Hatalmas palackpálmákkal szegélyezett út vezet a Chamarel-vízeséshez, ahol a víztömeg körülbelül 100 méter magasról zúdul le. Ettől nem messze található a Hétszínű föld.

A Hétszínű föld egy 3,5 millió évvel ezelőtt kialakult képződmény aktív vulkáni tevékenységnek köszönhetően. A kevésbé ellenálló rétegek az évmilliók alatt erodálódtak, ennek során felszínre kerültek a fém-oxidok, amelyek felelősek a Hétszínű föld színeiért: piros, barna, bordó, zöld, kék, lila és sárga. A vas-oxidok felelősek a vörös és a barna színárnyalatokért, amíg az aluminium- oxidok a kék és lila árnyalatokért.

A jellegzetes dűne formát a víz alakította ki több ezer év alatt. A Mauritiusra jellemző trópusi ciklonok a felfedezése óta nem tudtak kárt tenni benne.

A felnőtteknek 500 rúpia (kb. 4000 Ft), a gyerekeknek 250 rúpia (kb. 2000 Ft) a jegy.

Vízesések

Az ember nem is sejtené, de Mauritiuson szinte minden bokor mögött megbújik egy hatalmas vízesés. Néhányat ezekből megnéztünk.

Chamarel-vízesés: A Hétszínű földtől nem messze található. Két kilátópontról lehet rálátni a vízesésre, meglehetősen messziről.

Rochester vízesés: A 15 méter magasról lezúduló vízesés egy erdőben található. Autóval a közelében lehet leparkolni, a tetejénél. Kétféleképpen juthatunk le az aljára, vagy egy rövid sétával az erdőben, vagy ami még ennél is gyorsabb, egy határozott ugrással a vízbe.

Mi inkább lesétáltunk, és csak aztán ugrottunk bele. Mikor már kezdtük azt hinni, hogy az Isten kizárólag nekünk teremtette a vízesést, megjelent egy helyi fiú. Büszkén megmutatta, hogy hogyan ugrik a vízbe, a vízesés tetejéről. Aztán körülbelül ugyanannyi idő alatt vissza is mászott a meredek sziklákon, hogy megmutathasson egy újabb ugrást. Nekünk leesett az állunk. Na nem az ugrástól, azt bárki tud. Hanem a mászástól. Ilyet addig még egyedül a tv-ben láttunk. Ekkor már beláttuk, hogy az Isten mégsem nekünk teremtette a vízesést. A fiú gyakorlottságát mi sem bizonyítja jobban, mint a később megjelenő turisták szerencsétlen próbálkozásai. Maximum 4-5 szikla, és mind a vízben végezték. A gyerekeknek viszont megmutatta a fiú, hogy hogyan jutnak fel egy bizonyos magasságig, ahonnan kiélvezhették a sziklaugrás örömeit.

Tamarind-vízesés: Hét vízesésnek is szokták nevezni, mivel a víz 7 egymást követő teraszra zúdul rá. A körülbelül 300 méteres magasságával Mauritius legmagasabb vízesése. A legfelső teraszának a közelében lehet leparkolni. A vízesésig egy erdei úton juthatunk, meredek sziklákon keresztül.

Mikor megérkeztünk, egy kedves helyi pár fürdött az egyik mederben, ahol a Tamarin folyó vize összegyűlik, még mielőtt lezúdul a meredek hegyről. Majd a férfi kimerészkedett egészen a vízesés pereméig. Az idő ugyan száraz volt, a víz sodrása gyenge, azért mi a háttérből kíváncsian figyeltük, hogy túléli-e. Túlélte. Ezzel a lendülettel elfoglaltuk a szakadék szélén álló családi panorámamedencét. Ehhez fogható helyen még életünkben nem fürödtünk! Előttünk a hegyek között kanyargó folyó és a vízesés további teraszainak látványa, körülöttünk a délutáni hőséget enyhítő hűvös hegyi víz, fölöttünk a déli égbolt, alattunk a tátongó mélység. Ez tehát a világ egyik legextrémebb gyerekpancsolója, amit kizárólag bátor és fegyelmezett gyerekekre szabott a természet.

További szintekre nem jutottunk el, a sziklák csúszósak és meredekek, gyerekekkel kockázatos. A vízesés esős időben életveszélyes az erős sodrás miatt, látogatása csak száraz időben ajánlott.

Alexandra vízesés: A parkolóból egy rövid, különleges fák alkotta, majmok lakta erdei úton juthatunk el a kilátópontra.

Delfinúszás

Mauritius trópusi éghajlatát, melegvizű lagúnáját kedvelik a delfinek. Általában kétféle delfin figyelhető meg a partok közelében, a trópusi- és a palackorrú delfin.

A trópusi delfinnek több alfaja létezik, Mauritiusnál a hawaii trópusi delfin él. A legkisebbek közé tartozik, csupán 1,3-2,1 méter hosszúra nő meg. Akrobatikus mutatványairól híres. Kiugrik 3 méter magasra a vízből, és képes a tengelye körül akár 7-szer is megpördülni. A trópusi delfinen kívül csupán egyetlen másik delfinfaj képes erre. A reggeli órákban figyelhetjük meg játékos ugrásait, még mielőtt visszatér a mélyebb vizekbe vadászni.

A legismertebb delfin a palackorrú delfin. Mauritius partjánál az indiai-óceáni palackorrú delfin fordul elő. Szintén a délelőtti órákban tűnik fel a partok közelében, viszont együtt a két delfinfajt nem lehet látni. Nem osztoznak egy területen, amint az egyik megjelenik, a másik eltűnik. Kinek melyikhez van szerencséje.

A kora reggeli órákban kihajóztunk a zátonyon túlra. Hamarosan megpillantottuk az Indiai-óceán akrobatáit. Egyre többen és többen lettek, teljesen körülvették a hajót. Megvártuk, hogy egész közel jöjjenek hozzánk, majd a vízbe ugrottunk. Egy ilyen találkozás az, amit soha nem felejt el az ember, és ami miatt tudok bízni abban, hogy a gyerekeim máshogy látják majd a világot.

A családnak 5600 rúpia (kb. 45.000 Ft) volt a túra.

De la Cambuse au Pont naturel – avagy hogy történt az, hogy lesétáltunk a térképről

Az egyik lányunk tulajdonképpen mindent gyűjt. A minden között természetesen a prospektusokat, a katalógusokat, az útikönyveket is értem. Az első szállásunk tulajdonosától egy mauritiusi túraútvonalakról szóló útikönyvet kapott ajándékba, csak mert annyira szerette volna. Az utolsó napunkon fellapozta a könyvet, és kinézett egy tengerparton fekvő, sziklák által formált természetes hidat.

Ez idő alatt a tőlünk nem messze fekvő Madagaszkáron javában tombolt a Cheneso ciklon, amit akkor már Mauritiuson is lehetett érezni. Úgy döntöttünk, hogy ciklon ide vagy oda, útnak indulunk. Az eső már csak csepergett, mikor kiszálltunk az autóból egy cukornádültetvény kellős közepén, és nekivágtunk az összesen 5 km-es túrának. A semmiből egyszer csak ott termett egy kóbor kutya, beállt közénk, és körülbelül annyit kérdezett, hogy “indulhatunk”? Természetesen igent mondtunk, megtiszteltetés volt számunkra, hogy végig velünk tartott. Az út nagy része cukornádültetvényeken keresztül vezetett. Körülbelül 40 perc alatt értük el a sziklahidat. A hullámok a ciklon miatt nagyon hevesek voltak, hatalmas robajjal csaptak át alattunk. A sziklahíd környékén egy nagy kóbor kutya falka él, nekik nem tetszett a kiskutyánk betolakodása. Csak a távolból ugattak, nem bántották. Mikor visszaértünk az autóhoz, megállt előttünk a sovány kis mauritiusi barátunk, várva a következő programot. Hazahozni sajnos nem tudtuk, de éppen volt nálunk egy grillcsirke, amit nem volt szívünk elenni előle. Búcsúzóul megkapta, és gyorsan elhajtottunk. Ő és a kedves szigete cserébe sok szép emléket adott nekünk, meg egy jó pár növény magot, hogy az otthonunkban tovább tudjuk nevelgetni Mauritiust.

Andrea vezet blogot, ahol további utak részletes leírásait találhatjátok! Nézzetek körbe az Ő oldalán is!

Ajánlott cikkek

Mauritius – Balázsék nyaralása csodás képekkel és videóval

Legszebb egzotikus helyek a világban

The post Andrea beszámolója Mauritiusról – részletes írás a szigetről appeared first on Utazáskatalógus.

Marokkó régóta rajta volt a bakancslistámon, de nőként, egyedül annyira nem mertem belevágni. Aztán adódott, hogy kaptam egy szabad hetet, itt úgyis hideg van, elvágyódtam melegebb országba. A Kanári-szigetek nem tűntek érdekesnek hosszabb időre, úgyhogy legyőzve a bizonytalanságom, lefoglaltam az utam Marrakeshbe. Előtte azért jónéhány oldalon tájékozódtam a biztonságot illetően, konzuli szolgálat weboldala, csoportbejegyzések, videók. Minden arra irányult, hogy egy biztonságos országról van szó.

Néhány általánosság

Az időjárás februárban igencsak kellemes. Mivel a nap később kel, így a reggeli órákban vastag kabát ajánlott, a délutáni órákban tavaszias az idő, ilyenkor egy vékony dzseki vagy akár egy rövidujjú is megfelelő.

Az ország pénzneme a marokkói dirham. 1 dirham ~35 Ft vagy 0,09 euró, kinek melyik tetszik. A városban szinte mindenhol lehet pénzváltót találni, én a reptéren váltottam viszonylag jó áron.

Sim-kártyát ugyancsak a reptéren vettem. Az Orange pultjánál 20 Gb-os kártya 200 dirham, ez volt a legkisebb opció. A 4G hálózat mindenhol elérhető volt.

Árak

Meglátszik, hogy turistákra vannak specializálódva, drágább volt minden, mint amire számítottam. A turistákat szeretik mindenféle trükkökkel lehúzni, úgyhogy mindig nyitott szemmel kell járni, nehogy becsapjanak. Sok helyen pont emiatt nincsenek is árak kiírva. Ha turistaként rákérdezel valamire, neked automatikusan drágább lesz minden. Alkudozni lehet, sőt kötelező, ebben nagyon jók. Ha mondasz nekik egy árat, amit kevesellnek, csak sétálj tovább, úgyis utánadkiabálnak, és odaadják annyiért, amennyiért kérted.

Arra számítani kell, hogy mindenért fizetni kell. Fotó a kígyóról vagy a láncra vert kismajomról (ebben én nem vettem részt), és máris nyílik a marok egy kis apróért. A hennát festő asszonyok beleegyezés nélkül elkapják a turistanők kezét, és már festik is, ha kérik, ha nem. A borravaló mindenhol elvárt, így érdemes mindig tartani egy kis aprót a pénztárcában.

Közlekedés

Egyszóval kaotikus. Mindenki megy, amerre lát, dudaszó zengi be az utakat. Motorosok mindenhol, szabályok látszólag nincsenek. Sok szerencsét a zebrán való átkelésnél. A legbosszantóbb, amikor a bazárban, az egyébként is zsúfolt kis utcákban is motorral közlekednek.

Tömegközlekedést nem használtam, helyette taxiztam, ha nagyon muszáj volt. A reptérről például 200-ról 100 dirhamra sikerült lealkudnom a fuvar díját. Azt hittem, jól jártam, később derült csak ki, hogy jól lehúztak. Egy helyi ajánlotta az inDrive nevű alkalmazást, ami a helyi Uber. Utána csak ezt használtam. Nagyon egyszerűen és olcsón el lehet jutni vele bárhova. Agadirból például 100 dirhamért vitt el a plázsról a reptérre, ami körülbelül félórás út volt.

Emberek

A helyiek nagyon kedvesek, segítőkészek. Bár nem tudtam megállapítani, hogy ez őszinte-e, vagy csak a pénzemet akarják. Fiatal férfiak számtalanszor leszólítottak; vagy odajöttek hozzám, amikor egy padon ücsörögtem. Volt, akivel beszélgettem. Angolul szeretnének tanulni, vagy csak barátkozni a legtöbb esetben. Helyi nők szerint pedig egyszerűen csak kell nekik a vízum, és reménykednek egy európai feleségben.

Az árusok nagyon tolakodóak, szinte rá sem mertem nézni az árujukra, különben rögtön megszólítottak. A legtöbb esetben csak mentem tovább, mindenfajta reakció nélkül.

Ételek

A gasztronómiájuk valami csodálatos. A tagine volt a kedvencem, minden nap azt ettem, persze különféle változatban. A tagine egyébként nem az étel, hanem a cserépedény, amiben készítik. Az ára összetevőtől függően 60 és 90 dirham között mozgott.

A marokkói reggeli is kötelező, ami általában rghaif (helyi kenyér) mézzel és argán- vagy olívaolajjal. Mindig és mindenhol narancslevet kértem, mivel olcsó és istenien finom édes. 15 és 20 dirham körüli áron van.

A Jemaa el-Fna-n (főtér) számtalan stand van, ahol gyümölcsleveket árusítanak nagyon olcsón. A kicsi narancslé 5 dirham; a nagyobb, egyéb gyümölcslevek 20 dirham körül vannak. Szintén kötelező a mentatea. Nem tudom megmondani, hányszor ittam, annyira ízlett. Ára 15-20 dirham.

Szállás

Az Equity Point volt a szállásom, ami egy riád a medinán belül. A Google térkép sem találta, annyira el volt rejtve. Egy helyi árus látta a tétlenkedésem, felajánlotta, hogy megmutatja, merre van. A trükköt már ismertem videókból. A végén pénzt várnak az útbaigazításért cserébe, de tényleg rá voltam szorulva arra a segítségre. A végén nagy meglepődésemre nem fogadta el a felkínált aprót. A recepción a Google térkép helyett a Maps.me alkalmazást javasolták a medinán belüli tájékozódásra.

Látnivalók, programok

Első nap inkább csak pihentem, mivel az éjszakát a stanstedi repülőtéren töltöttem. Soha többet… Reggel hatkor indult Londonból a gép Marrakeshbe, és helyi idő szerint 11 óra körül érkezett meg. Egy delelés után szétnéztem a Jemaa el-Fna téren és a közelebbi épületeknél. Ekkor hallottam életemben először müezzint. Európai fülnek csodálatos, pozitív értelemben borzongató élmény. Ezután szétnéztem a bazárban, majd mivel már sötétedett, jobbnak láttam, ha visszamegyek a szállásra. Nem szívesen mászkáltam volna teljesen egyedül a sötét sikátorokban, bármennyire is volt biztonságos a város.

Másnapra volt egy Airbnb-n foglalt, vezetett, egésznapos túrám az Atlasz hegységbe tevegeléssel, berber-falu látogatással. A tevegelés előtt mindenkit beöltöztettek hagyományos berber viseletbe. A túra része volt egy argánolaj-manufaktúra meglátogatása reggelivel, bemutatóval, majd a túravezető családjánál elfogyasztott ebéddel fejeződött be. Rengeteg hasonló túra van meghirdetve, de ezt nagyon ajánlom, szó szerint tökéletes volt. Ára 200 dirham.

Következő nap a Majorelle kert volt porondon, ami egy csodálatos botanikus kert, kihagyhatatlan látnivaló. A felnőtt belépő 150 dirham, és csak online megvásárolható. A mellette elhelyezkedő Yves Saint Laurent-múzeum kiállításszervezés miatt sajnos zárva volt. Ezután a Ben Youssef Madrasa következett, ahova 50 dirham volt a belépő. A mellette lévő, Ben Youssef mecset csak muszlimoknak látogatható. Délután a riádban, ahol megszálltam, igénybevettem a hammamot, ami egyórás rituálé volt teljes testradírozással, hajmosással együtt, egy nagyon kedves hölgy végezte. Utána nagyon puha lett a bőröm. Ez általában minden hammamban 200 dirhamos program, ahogy én láttam.

A negyedik napon a Bahia és a Badi palota látogatása következett, mindkét helyre 70 dirham volt a belépő. A Badi palota falain rengeteg gólya tanyázott, ide menekülnek a hideg Európából. Estére volt egy asztalfoglalásom a Kui-Zin nevű étterembe egy élőzenés, svédasztalos vacsorára, hastánc-bemutatóval egybekötve. Nagyszerű élmény volt.

Másnap reggel a Menara kertbe vitt az utam, éppen napfelkeltekor értem oda, így csodás képeket készítettem.

Innen a buszpályaudvarra mentem, ahonnan Agadirba indultam. Az út körülbelül három és félórás volt. Marrakesh után nekem egy hatalmas csalódás volt a város. Sehol nem találtam azt az autentikus miliőt, amit előtte annyira megszerettem. Itt minden inkább a turizmusról szólt, túlságosan nemzetközi minden, és drágább is, mint Marrakesh volt. Kicsit megbántam, hogy nem maradtam inkább még egy napot Marrakeshben. Itt nem volt túl sok látnivaló, a helyi bazár meglátogatása után lementem az óceánpartra. Ez nagyon szépen kiépített, tele éttermekkel és fényűzéssel. A Host a sister nevezetű Facebook csoportban találtam egy lányt, akivel találkoztam, és mesélt kicsit a városról, így már annyira nem láttam idegennek, és nem mellesleg össze is barátkoztunk.

Következő nap a délutáni órákban indult a gép vissza Bécsbe, úgyhogy fájó szívvel, de hat nap után el kellett búcsúznom ettől a csodaszép országtól.

Sok országban jártam már egyedül, de ennyire még sosem éreztem jól magam. Könnyekkel küszködve szálltam fel a repülőre, és megfogadtam, hogy egyszer még visszatérek.

Úgyhogy bárki, aki bele akar vágni, de nincs kivel, vagy fél a közbiztonságtól, az ne is hezitáljon. Garantáltan életre szóló élmény lesz.

Ajánlott cikkek

Marokkó két útban – Orsiék beszámolója

Egy hét Marokkóban – Erika beszámolója

Fez látnivalók, időjárás, térképek

The post Kamilla egy hete Marokkóban appeared first on Utazáskatalógus.

Violettáék már írtak egy Santorini-Mykonos-Milos görög körútról és egy csernobili kirándulásról is élménybeszámolót. Olvass bele azokba is!

Nemrég érkeztünk haza Kenyából, a fotókon és videókon látható utazásunk főbb tudnivalói:

– az egész út végignézhető az instagramomon a “Kenya, Kenya 2, Kenya 3” highlightokban IG: lettischa

– Qatarral repültünk Budapestről, Dohán keresztül Nairobiba, ahonnan egy belföldi járattal repültünk tovább Ukundába az óceánpartra. A belföldi repjegyeket a Jambojet.com-on vettük.

– dollárt csak a programokra (Kisite Mpunguti Marine Park, Mombasa séta túra, szafari) vittünk, kenyai shillinget (KES-t) ATM-ből vettünk ki Mastercard és VISA kártyáinkról.

– autót béreltünk Ukundaban, azzal közlekedtünk Diani beachen és Mombasaban, jó döntés volt, mert jöttünk-mentünk, amikor csak akartunk

– első szállásunk életem egyik legszebb szállása volt, pedig voltam már pár helyen a Tequila Sunrise Sky Cabana nevű apartmant béreltük ki AirBnB-n. Saját medence és szavakkal le nem írható panoráma Diani beachre, az Indiai óceánra.

Rengeteg majom járt kelt felénk, a sykes majmok folyamatosan ott lógtak a teraszunkon, játszottak, verekedtek, néha megpróbáltak minket meglopni mindennap megérkeztek a páviánok is, egyszer az egyikük még a lakásba is bement (kinyitotta az ajtót, amikor nem figyeltünk, alig tudtuk kizavarni, mert még neki állt feljebb ) és olykor a fekete-fehér colobus majmok is megjelentek a teraszunkon – ők nagyon félénkek, de kedvesek voltak. Ez a szállás így egy mesebeli hely volt

– ellátogattunk a Kisite Mpunguti Marine Parkba, ahol csónakkal vittek minket körbe pár apró sziget körül, sznorkeleztünk és láttunk delfineket is, valamint kikötöttünk egy homokpadon is.

– megnéztük Mombasat egy helyi guide kíséretében, érdekes, nyüzsgő város, egy élmény volt tuktukozni (majdnem halálközeli, de vicces is) a tour guideot a Ringo Safaris Kenya-nál intéztük, a Mombasa séta Fort Jesus belépőjegyekkel együtt 32 USD / fő volt.

– gyűrűket gyűjtök a desztinációimról, így Kenyában is mindenképpen szerettem volna hozzájutni egy autentikus darabhoz – így vettem egy tsavorite gyűrűt. a tsavorite egy kenyai drágakő, amely több százszor ritkább a gyémántnál. a képek között megtaláljátok az általam megálmodott gyűrű fotóját a gyűrűt egy kenyai ékszerész készítette nekem, aki az Aqeeq Galleria nevű ékszerbolt tulajdonosa (Nairobiban és Mombasaban van két kicsi ékszerboltja). ha Kenyában jártok és vásárolnátok tsavoriteot, tanzanitot vagy egyéb féldrágakövet, drágakövet, akkor nyugodtan keressétek az Aqeeq Galleriat, azt fogjátok kapni, amit megálmodtatok. IG: aqeeqgalleria

– Diani beachen a következő éttermeket próbáltuk ki: The Salty Squid, Blue Marlin, Sails, Asha, Ali Barbour’s Cave Restaurant, Piri Piries – az Ali Barbour’s kihagyhatatlan, egy korall barlang étterem, egyszerűen csodás! a legfinomabbakat viszont a Piri Piriesben ettük, ahova zömmel a Kenyába költözött angolok, írek, skótok, franciák és németek járnak. péntekenként meccset néznek és egymás himnuszait énekelik, elég “tájidegen”, de vicces élmény volt megtapasztalni ezt

– a mindennapi italainkat, kisebb étkezéseinket Diani beachen a Carrefourból oldottuk meg, amely nagyjából olyan, mint egy budapesti szupermarket, sőt még talán jobb is a legtöbbnél.

– a Bora Bora Wildlife Parkban testközelből láthattunk zebrát, zsiráfot, teknősöket, pávát és egyéb állatokat. a zsiráfokat meg is etethettük

– Második szállásunk a The Sands at Chale Island volt. ez a szállás tulajdonképpen egy sziget, mégpedig Kenya egyetlen privát resort szigete. Lagoon Bandat foglaltunk, nagyon kényelmes, autentikus, szép helyünk volt. A szigetre apály idején egy TRAKTOR (igen, egy traktor ) visz be minket a Chale kikötőből, dagály idején pedig értelemszerűen egy kis csónak látja el ezt a feladatot. Azt gondoltam volna, hogy a tavalyi Como-i tavi szállásunkra feljuttató fogaskerekű volt a legextrémebb eddig, de ezt a Chale sziget legalább 50 éves kistraktora felülmúlta

– A Chale sziget gyönyörű, nyugodt, de ha unatkoznánk netalántán, akkor páviánok itt is vannak…

– utunkat a Chale után szafari követte: a Ringo Safaris Kenya szervezésében ellátogattunk első szafari állomásunkra a Tsavo West nemzeti parkba

– a Tsavo West bokros, hegyes, dombos, nagyon érdekes táj – az állatokat viszonylag nehéz észrevenni, de mindenképp ajánlanám ezt a nemzeti parkot a természet szerelmeseinek, mert csodás, mind az élővilága, mind a tájai.

– a Tsavo Westben a Kilaguni Serena Lodgeban szálltunk meg, amely szintén egy álomba vagy mesébe illő szállás: van egy hatalmas itató a lodge mellett, ahol rengeteg állat figyelhető meg. ha már csak ide mentünk volna game driveok nélkül, akkor is megérte volna, lenyűgöző volt.

– a Tsavo West után az Amboseli nemzeti parkba vezetett utunk, amit azért választottam, mert a Fuji után hatalmas vágyam volt látni élőben a Kilimanjarot is és az Amboseliből gyönyörű látkép nyílik Afrika legmagasbb hegyére. az volt az álmom, hogy legyen egy fotóm egy elefántról a háttérben a Kilimanjaroval – a posztomban az első fotó bizonyítja, hogy ez az álmom teljesült is az Amboseliben

– az Amboselit mindenkinek ajánlanám, aki könnyen, gyönyörű háttérrel szeretne vadállatokat látni tökéletes párosítás a Tsavo Westte, így az ember két park meglátogatásával teljesen különböző “világokat”, tájakat fedezhet fel.

– az Amboseliben szintén egy Serena lodgeot választottunk, viszont ez nem volt annyira “extra”, mint a Tsavo Westben a Kilaguni Serena, ha újra választhatnám, lehet, hogy másik lodgeba mennénk. amit viszont imádtam benne az az, hogy rengeteg vervet majom volt, egésznap balhéztak a szobánknál a kis hiperaktív szőrmókok

– az Amboseli után Emaliba vitt minket a Ringo Safaris Kenya, ahonnan a híres kenyai vonattal mentünk Nairobiba. A párom vonatozni akart, így vonatoztunk kicsit modern, kényelmes vonat közlekedik Mombasa és Nairobi között, nyugodt, gyors utunk volt.

– Nairobiban a The Boma nevű hotelben szálltunk meg és BOLT-tal közlekedtünk. sokkal olcsóbb, mint amennyi a sima taxi vagy a hotel által szervezett taxi lett volna.

– repülőnk indulása előtt ellátogattunk a Nairobi Safari Walk nevű helyre, amely a Nairobi nemzeti park része. nem rossz program, de csak abban az esetben ajánlom, ha viszonylag kevés időtök van, de mégis elütnétek valamivel és voltatok már rendes szafarin is.

Violetta Instagramján rengeteg szép fotót találsz!

Ajánlott cikkek

A többi élménybeszámolóból is sok információt tudhatsz meg!

Nairobi tudnivalók utazáshoz

Dél-Afrika szafarival – Gáborék másfél hete

Namíbia, te felejthetetlen – Andreáék 3 hete

The post Az óceántól a szavannáig: az ezerarcú Kenya appeared first on Utazáskatalógus.

Repülőjegy

– Qatar lett a befutó, a legfőbb igény a minél rugalmasabb módosítási/lemondási feltételek és gyors menetidő volt, az összegen kívül

– Utazás előtt kb 5 héttel vettük meg aránylag jó áron, végül jó döntésnek bizonyult, hogy nem a ‘sohaelneminduló’ Flydubai/Emirates-nél foglaltunk

Előkészületek/dokumentációk

– Ha előzetes anyagi ráfordítással járt, csak olyat foglaltunk (repjegy, szállás), ami 24-48 órával érkezés előtt teljes visszafizetéssel lemondható (ha esetleg pozitív teszt eredmény lenne vagy lebetegszik bármilyen formában valaki a családból az itthon maradók közül)

– 72 és 96 órás PCR teszt igény van sok helyen megemlítve, biztosabbra menve a 72 órást céloztuk be

– negatív lett mindenkinek, ezután indult be last minute a maradék ügyintézés (transzfer, repülő check-in, Zanzibár online regisztráció, biztosítás stb)

– A PCR teszten kívül online ki kell tölteni a Tanzania/a Zanzibár Eü regisztrációs adatokat, ezt érkezés előtt 2-3 nappal engedi a rendszer és ki kell nyomtatni

– Itthon a reptéren ezeket nézték meg (PCR, online Zanzibár reg)

– Helyben érkezéskor ezekre szintén gyorsan ránéztek és kb 1 óra alatt sikerül letudni a teljes beengedési procedúrát (két papír + vízum) – a régi terminálon, egy kis akklimatizálós káosz közepette 

– Zanzibáron kb. 10, veszélyesnek minősített országból érkező utasoktól kérnek plusz tesztet, nem tudom mennyire veszik ezt komolyan, Magyarország nincs a listán (amit min fél éve nem is frissitettek)

– Hazafele nem kértek/néztek sehol semmit (se teszt, se oltási igazolások), még itthon a védettségit sem

Szállások

– hosszú-hosszú kutatás után meglett a biztos befutó, ami tökéletesnek tűnt a rövid nyaralásra, északi csoda strandon a Riu Palace (all inclusive)

– Első éjszakára sajnos telt ház volt náluk és ez így is maradt az indulásig, hiába voltam napi kapcsolatban a hotellal, így arra a napra/éjszakára más lett választva, a Marijani hotel

– Marijani: teljesen új szálloda, gyönyörű a legutolsó részletig, nagyon kedves személyzettel, igényes félpanziós ellátással, kb 10-en voltunk vendégek (82 szobás), full relax, apálykor messze-messze be lehet sétálni. Majdnem csillagos ötös, az egyetlen zavaró tényező a lerázhatatlan Beach boy-ok, akik nulla privát zónát hagytak a tengerparton, bármennyire is voltunk kedvesek/nem kedvesek. Ők tényleg szintet léptek más régiókhoz képest.

– Riu Palace: döbbenetesen szép strandja van, apály/dagály nem nagyon érződik (mindig lehet úszni), hatalmas területen helyezkedik el (így nem igazán érződik a teltház), gyönyörű kert, pazar all inclusive (ételek és italok), ultra kedves és segítőkész személyzet. Lehet kérni szoba upgrade-et ingyen (ha van szabad kapacitás), adtak. Tökéletes volt, egyetlen negatív dolgot tudok csak megemlíteni… az orosz turisták nem sokat változtak az elmúlt években. Még mindig nagyon szeretnek inni (AI esetén még annál is többet) és még mindig nem tud mindenki viselkedni.

Transzfer

– Gettransfer alkalmazást használtam itt is, mint sok más utazós helyszínen

– Ajánlatok érkeznek is be, általában kb 10 db, nagy szórás nem volt az árakban és a járművek is ugyanolyanok

– Amire számítani kell, hogy a pontosság nem erősség (3-ból 2x 30-40p késés…), a jelzett felszereltség (pl. Wi-fi) és jármű életkor/állapot simán lehet kamu, de a sofőrök jól vezettek és kedvesek voltak

Program

– Az idő rövidsége miatt nagyon meg kellett rövidíteni a programok listáját, kettő maradhatott

– Az egyik a fél napos, sokak által beiktatott hajós program volt (Mnemba sznorkel, delfin les és sandbank), a kis csónakunk 55 éves, 2 feleséges, 11 gyerekes kapitánya pedig mindent meg is tett, hogy felejthetetlen élményekkel gazdagodjunk

– A másik pedig a Cheetah’s Rock mentett állatok rezervátuma volt, mely top Tripadvisor visszajelzésekkel ígéretesnek tűnt magas ára ellenére is. Előzetesen lehet csak foglalni, aránylag kis csoportos 4 órás program, angol nyelven (mi kb 12en voltunk). Nehéz szavakkal leírni mennyire gyorsan eltelt ez a négy óra, mennyire érdekes információkat és történeteket meséltek az állatokról, mennyire jó érzés volt pl. amikor evés közben a kezedbe kapaszkodott a kis tappancsaival a nagy szemű bushbaby vagy mennyire bizsergető érzés volt a közöttetek sétáló doromboló gepárdot simogatni/kezedből etetni. Bensőséges, érzelemdús és különleges élményt nyújtott. Nagyon ajánlott kategória.

– Extra programként még felfogható a kb összesen 5-6 óra autókázásunk is, megfigyelni a körülményeket, a rengeteg egyenruhás iskolás gyerekeket, a nagy fa árnyéka alatti oktatást, a lerobbant kisteherautó platóján utazó foci csapatot, a kaotikus közlekedést, a “boltokat”, az életet

Egyebek

– Tengeri sün szinte mindenhol van, nekünk is volt egy kisebb baleset a tengeri cipő ellenére (oldalt a hálós részen került be a tüske)

– A hőmérséklet szinte ugyanannyi éjjel-nappal, igazán csak a szél, felhő, napsütés befolyásolja a hőérzetet

– Covid helyzet Tanzániában elég speciális, hiszen alternatív módon közelítették meg a témát (nem nagyon szolgáltatnak be adatokat, a tavaly meghalt elnök korábban három napos országos imával próbálta elzavarni az országból a vírust, illetve találtak/publikáltak itt pozitív banán/papaya/motorolaj PCR tesztet is)… nekem az volt az érzésem, hogy a helyiek nem is igazán értik, hogy mi ez az egész felhajtás (a “fehér” ember problémája), szabadon teszik a dolgukat és élik az életüket, úgy ahogy covid előtt is tették

A rövid út ellenére is rengeteg élménnyel tértünk haza. És őszintén kérdésekkel is ezekben a kérdőjeles időkben,

…,hogy mi is az igazi szabadság, a boldogság vagy a személyes elégedettség. A sokszor döbbenetes körülmények ellenére is a többség vidámságot, kedvességét és pozitivitást sugárzott magából. Vagy egyszerűen csak rád szólt, hogy mosolyogj, pár mantraként ismételt Hakuna matata közepette.

Ajánlott cikkek

A többi élménybeszámolóból is sok információt tudhatsz meg!

Zanzibár tudnivalók utazáshoz

Legszebb egzotikus helyek a világban

The post Egy hét Zanzibáron – Tamásék beszámolója appeared first on Utazáskatalógus.

Az ország népsűrűsége alacsony, területe pedig kilencszer nagyobb hazánknál, ezért Covidos beteg is csak nagyon kevés van, azok is inkább csak a fővárosban. Utazás előtt érdemes tájékozódni a Ministry of Health Namibia oldalon, amelyet naponta frissítenek.

Jelenleg a beutazás feltétele az országba érkezéstől számított 72 órán belüli negatív PCR teszt.

Az ország megközelítésére két lehetőség van légi úton, az egyik Frankfurtból egy közvetlen járat, a másik, amellyel mi is utaztunk pedig az Ethiopian Airlines Bécsből induló járata Addis Abeba-i átszállással. Ez utóbbival a repülőút 2×6 óra és 2-3 óra van az átszállásra. A gépek elég korszerű Dreamlinerek, minden üléshez saját érintőképernyős monitorral és jókora lábtérrel. A felszolgált étel is ehető, jó ízű és elegendő.

Windhoekba érkezéskor a legjobb a reptéren pénzt váltani, de nagyon sok helyen – főleg a szállásokon és az ajándékboltokban – elfogadják az USA-dollárt és az Eurót is.

Jelenleg a Magyarországról érkezőknek még vízumot kell váltani, melyet érkezéskor, a reptéren lehet intézni.

Ott tartózkodásunk három hetéből kettőt egy a fővárostól délre kb. 55 km-re található vadász-és vendégfarmon, Brigadoonban töltöttük, amely az egyik legszebb vendégfarm az országban. A varázslatos hegyek között az osztrák tulajdonos vendégei voltunk.

A farm honlapja ahol érdeklődni lehet szállás és egyéb ügyben: www.kudu.at

Egy reptéri taxival, vagy bérelt kocsival másfél óra alatt elérhető ez a körbekerített, 40 ezer hektáros terület csodálatos környezetben, színvonalas szállásokkal, úszómedencével, és szíves vendéglátással.

A birtok állatpopulációja rendkívül gazdag és bőséges, a zsiráfokat kb. 10-15 méterről lehet nézegetni, mintha egy állatkertben tennénk, csak hát itt nincs köztünk kerítés. A zebrák, különféle antilopok csapatai, a mongúzok, szurikáták és számtalan madárfaj meglesése természetes élőhelyükön mind óriási élmény.

Aki előtt pedig vadászik egy gepárd, netán leopárd, az pedig különösen szerencsésnek érezheti magát.

Tavaly épült a farm egyik hegyének csúcsán egy új apartman két szobával, fürdőkkel, konyhával, nappalival, bámulatos körpanorámával, hideg és meleg vizes medencékkel. Mi négy napot töltöttünk itt el, mondhatom, hogy aki a nyugalmat keresi egy csodás környezetben, nos, az itt megtalálja!

Az egyik napon ellátogattunk Maltahöhe közelében egy völgybe, amely évente csak 4-5 napon fogad látogatókat, ugyanis csakis itt és ekkor nyílnak milliószámra ezek a csodálatos homoki liliomok. (Sandhof lilies)

Harmadik hetünkön 2500km-es körútnak indultunk neki egy öreg Toyota Condorral, amelyre egész utunk alatt egy rossz szót nem szólhattunk. Egyszer sem hagyott minket cserben és még egy defektet sem kaptunk.

Először az Ethosa NP felé indultunk, ide végig jó minőségű betonúton lehet eljutni. Okahandjában érdemes megállni az út melletti óriási fapiacon. Itt azt hiszem minden olyan tárgy kapható, amit emlékbe haza akarsz vinni és fele áron, mint Windhoekban az ajándékboltokban. Alkudozni pedig mindenhol lehetséges!

Egy egész bolt árukészletét is elhozhattunk volna, de a kisebbik fiam nem akarta adni érte a kedvenc sportcipőjét, amely pedig felettébb megtetszett a bolt tulajdonosnak… nem is értem

A parkban Okaukuejo Campben a vízlyuk előtti házban szálltunk meg, de esőt és vizet sajnos azon kívül is rengeteget láttunk és kaptunk, elefántot és oroszlánt pedig nem, ezért egy nap s egy éjszaka után továbbindultunk az óceán felé.

Outjon keresztül Khorixasba érve szálltunk meg egy nagyon kedves, mind árban, mind pedig személyzetben barátságos helyen, az IGowati Lodge-ban.

Másnap a recepciós hölgy szerzett nekünk egy félig himba származású idegenvezetőt, aki elkalauzolt minket eme népcsoport egyik falujába, ahol az ő segítségével sok mindent megtudhattunk az ott élő emberek mindennapi életéről, szokásairól, viseletéről.

Délutánra pedig elintézte, hogy egy olyan helyen várjanak minket, ahol lehetőség nyílik sivatagi elefántokkal találkozni. Igaz, mentünk érte 120km-t, oda és vissza is, de azt kell mondjam, hogy megérte! (C39-ről a D2612-re)

Twyfelfontein a hely neve, ahol mindjárt a tetszetős Country Lodge-hoz befutva (itt érdemes lehet megszállni) nézhettük meg a kb. 5000 éve itt élt emberek bámulatos kőfaragványait.

Már várt minket Lotto a túravezetőnk egy nagy, nyitott szafarikocsival, amellyel a csodás hegyek és dűnék között zötyögtünk el egy kiszáradt folyómederig, amelynek mélyén, a homok alatt lehet némi víz, hisz tele volt zöldellő lombú fákkal, amelyek az elefántok táplálékául is szolgálnak. Egy óra nyomkeresés után megtaláltuk őket. Konkrétan hatan bandáztak éppen arrafelé.

Hát, ha valami nagy élmény volt utunk során, akkor ez volt az egyik!

Mikor naplementekor visszaérkeztünk Twyfelfonteinbe, akkor sajnáltuk igazán, hogy nem itt szálltunk meg erre az éjszakára, mert már sötétben tettük meg Khorixasba vissza az út nagy részét, igaz végig boldogan az átélt élmények hatása alatt, valamint az útra kapott biltongos-gyümölcsös-magos tálat majszolgatva, ráadásul reflektorral, mert a 120km-en keresztül senki nem jött szembe…

Kora reggel Damaralandon keresztül haladtunk tovább az óceán felé. A C35-ön autózva az út mellett, a Brandberg lábánál csodálatos ásványokat árultak, potom pénzekért…

Swakopmund előtt értük el az Atlanti-óceánt, ahol mindjárt egy óriási hajóroncs bizonyította, hogy biza, itt a víz az úr!

A Walvis-öbölbe érve egy a víz fölé épült étteremben ettünk egy bőséges haltálat. A gasztronómiai élményt színesebbé tették a közvetlenül az ablak alatt ugráló fókák.

Ha már itt voltunk, meglátogattuk a pár kilométerrel délebbre lévő partszakaszt, ahol flamingók tömegei kotorászták az iszapot élelem után kutakodva s egymással perlekedve. Nos, itt kellett volna újra megszállni, s nem nekiindulni délután négykor a sivatagnak…

De mi nekiindultunk. Az út szinte végig a Namib-Naukluft Nemzeti Parkon keresztül vezetett. Először egy parti-dűnés homok, majd kősivatagon keresztül. Aztán megláttuk a hegyeket, s azt, hogy ott bizony valami nagy vihar tombolgat, s ez különösen egyedivé tette a naplementét.

Kicsit sok időt töltöttünk itt elbámészkodva, de a hegyes terepen azért még szürkületben átjutottunk szorosok, kanyonok, szerpentinek, folyóvölgyek, csodálatos egyvelegén keresztül.

Sötétben és szakadó esőben értünk Solitaire-be, ahol már bezárt a benzinkút és minden is, és itt egy útmenti farmon érdeklődtünk, hogy melyik a jobb út Sesriembe, mert olvastuk, hogy pár napja az egyik valószínűleg járhatatlanná vált az áradások miatt.

Némi kerülővel, és kisebb-nagyobb tócsákon és vízmosásokon át jutottunk el majdnem Sesriemig. Még átkeltünk egy, a sötétben eléggé félelmetes kb. 10 méter széles vízmosáson, aztán a domb után előttünk az úton egy akkora időszakos folyó dübörgött – aminek a mélységét nem tudtuk megítélni – hogy megálltunk. Visszamentünk a dombtetőre, s ott, az ezercsillagos hotelben (autóban) töltöttük az éjszakát.

Reggel láttuk, hogy jól tettük, hogy nem vágtunk át az akkorra már kis csermellyé szelídült folyón, amely kb. félméteres sarat hagyott maga után. Mire visszafordultunk volna, jött egy hatalmas, kétkéses földgyalu és pár perc után, szinte tökéletes úton indulhattunk tovább.

A Sussus Dune Lodge hangulatos házacskáiban vettünk szállást, egészen jó áron, s gyönyörű hely, mondhatom.

Aznap csak délután tudtunk bemenni Sossusvleibe, mert meg kellett várnunk mire a szintén megáradt Tsauchab folyó kicsit visszahúzódik, hogy át merjünk rajta hajtani. Így a Deadvleibe már nem jutottunk el, mert az oda vezető homokos út szintén víz alatt volt. A környező vízben álló és vízmosta vörös dűnék viszont ritka szép látványt nyújtottak az utat több helyen elborító folyóval együtt.

Másnap a napkelte már a 45-ös dűne tetején ért minket, fantasztikus színekkel és kilátással.

Ezután a farmra visszavezető úton már csak a Baktérítőt kellett átlépnünk és egy-két nagyobb hegység szerpentinjeit leküzdeni. Útközben oryxok és hegyi zebrák futkostak mellettünk s varacskos disznók nézték elképedve, hogy ki merészeli megzavarni nyugalmukat.

Igaz, hogy mi az esős évszakban voltunk Namíbiában, de mondták az ott lakók, hogy tíz éve nem volt ennyi csapadék. Érdekes kalandokat éltünk át ezáltal és ritka felvételeket készíthettünk a vízben álló és sok helyen zöldellő, virágzó sivatagról.

Ezt az országot a kalandra és a pihenésre vágyóknak egyaránt szívből ajánlom, mert aki odamegy, mindegyikre lesz lehetősége.

További csodás képeket találsz a Nemetbalint Photo Fb-oldalon!

További képek

Ajánlott cikkek

A többi élménybeszámolóból is sok információt tudhatsz meg!

Gambia 1 hétben – Zsófiék beszámolója

The post Namíbia, te felejthetetlen – Andreáék 3 hete appeared first on Utazáskatalógus.

Zanzibár Tanzániához tartozó szigetcsoport Afrika keleti partjainál. Mindössze két szigetből áll: Unguja és Pemba. Székhelye és legnagyobb városa Zanzibar City.

Zanzibárt a Fűszer-szigetnek is nevezik, mert a turizmus mellett a fűszer a legfontosabb a sziget számára.

Közlekedés

A sziget repülőtere (Abeid Amani Karume International Airport) a fővárostól délre, 8 km-re található. Innen taxival vagy shuttle buszokkal juthatunk el a célállomásra.

Zanzibáron nincs hivatalos busztársaság, emiatt a közösségi közlekedés is elég hiányos. Ezeket a dala dala elnevezésű minibuszok bonyolítják le. Nincs menetrendjük, akkor indulnak, amikor megteltek.

Hajóval el lehet jutni Tanzánia fővárosába, Dar es-Salaam-ba, valamint Pemba szigetére is.

Zanzibár látnivalói

Zanzibar City

A sziget fővárosa a nyugati részen fekszik, ahonnan Tanzánia szárazföldi részéről is érkeznek a hajók.

Híres óvárosa, a Stone Town a tengerpart mentén található, amely a régi idők építészetét, remekeit mutatja be. Az UNESCO Világörökség része.

Legismertebb épülete az Old Fort nevű erőd, amelyet az arabok építettek a 18. század elején. Bent kiállítások mellett kávézó és ajándékbolt is található.

Az erőddel szemben van a Forodhani kert, amely népszerű park a városrészben. Nem kell nagy területűre gondolni, de sok kifőzdénél kóstolhatjuk meg a helyi finomságokat.

A Csodák háza Zanzibár szultánjainak a palotája volt, most a Művészeti Múzeum otthona.

Sokan nem tudják, de Zanzibáron született Freddy Mercury. Emlékét a Stone Town-ban található Freddy Mercury Múzeum ápolja, ahol rengeteg fénykép, videó és személyes tárgy látható.

Az egyházi épületek közül az Anglikán katedrális a legszebb. A templom belül is nagyon szép, érdemes az oltárát megcsodálni.

Zanzibár a régió egyik legnagyobb rabszolgatartó helye volt. Ezt örökíti meg a Rabszolgapiac emlékmű (Slave Chambers) és a mellette lévő épület. A föld alatt rabszolgakamrák is vannak.

Mnemba-sziget

A fő sziget északkeleti részén, a parttól nem messze lévő sziget, ahol csodaszép fehér homokos tengerpart várja a turistákat.

Csakis kirándulás keretében látogatható, Kigomani településről indul több túra is. A szigeten érdemes sétálni is, mindössze 1,5 km alatt körbejárható.

A sziget mintegy 150 halfajjal büszkélkedhet és nagyon látványos a víz alatti természeti szépségű növény-és állatvilága.

Changuu-sziget

A Zanzibár City-től nem messze fekvő kis szigetet Börtön-szigetként is nevezik.

A szigeten kialakítottak egy teknős állatkertet is, ahol hatalmas Aldabra-teknősöket láthatjuk és etethetjük.

A sziget Zanzibár City kikötőjéből induló hajókkal közelíthető meg.

Jozani Chwaka Bay Nemzeti Park

Zanzibár középső részén található egy kisebb méretű, de a legismertebb park.

A park híres állata a vörös Colobus-majom, amely veszélyeztett faj és itt nagy számban élnek.

A mangrove erdőben túraösvényeket alakítottak ki, így közvetlen közelről láthatjuk az esőerdős környezetet.

Fűszerfarmok

Ahogy a bevezetőben már említettem, a sziget híres a fűszereiről. Nem csoda, hogy több ilyen jellegű farm is található.

A fővároshoz közeli Masingini erdő körül is találunk több farmot. A túra keretében megismerhetjük a termesztett fűszernövényeket (pl. fahéj) és gyümölcsöket, a végén pedig vehetünk friss fűszereket.

Kuza barlang

Jambiani település határában van ez a kisebb barlang, amely a mexikói cenote-kra hasonlítanak.

A cseppköves barlang alján tiszta vízben úszkálhatunk. Meleg időben egy kis felüdülést jelenthet.

Nungwi

A sziget északi csücskében található, ezen a részen a turizmus központja. A városban számos szálloda, étterem és bár van és sokféle éjszakai szórakozási lehetőségeket kínál.

A tengerpartján kívül említést érdemel a Baraka Natural Aquarium. Itt sérült teknősöket kezelnek és szoktatják őket vissza a természethez. Ami miatt mindenképp látogassunk el, hogy együtt lehet úszni velük, nagy élmény mindenki számára.

Mellette van egy mini állatkert (Zanzibar Kilosas Conservation), ahol többek között krokodilok, struccok, pitonok, majmok is láthatók. Információk itt találhatók!

Zanzibár tengerpartjai

Nungwi Beach

A fent említett város tengerpartja gyönyörű fehéren vakító homokos part.

A part jól kiépített, számos étterem, bár található a közelben.

Kendwa Beach

A Nungwi Beach „kishúgának” nevezett Kendwa Beach sokkal csendesebb, mint északi testvére.

Szintén hófehér homokkal borított, így itt is élvezni lehet az egzotikus érzést.

Paje Beach

Zanzibár keleti partjának egyik legismertebb tengerpartja.

Paje település strandja, amely remekül kiépített. Sok étterem, bár és szállás található itt.

A vízi sportok szerelmeseinek egyik legnépszerűbb helye. Számos sport kipróbálható, a búvároknak is kedvelt helyszín.

Jambiani Beach

Paje Beach-től délre lévő tengerpart, amelyet lehet mondani Paje folytatásának.

Kevésbé turistás part, így aki a romantikus sétákat szereti, annak tökéletes választás.

Nakupenda

Egy kis homoksziget, amely nappal létezik, mivel éjszaka a tenger „eltünteti”.

Zanzibár City-től mindössze pár km hajóval, így a fővárosból számos túra indul ide. Sok hely irodában befizethetünk egy rövid kis látogatásra.

Matemwe Beach

A keleti rész északi felén is található egy hosszabb partszakasz, ennek egyik strandja Matemwe településen van.

A széles, fehér homokos part hosszan húzódik, így kellemes sétát lehet tenni a pálmafák árnyékában.

Zanzibár időjárása

A hőmérséklet egész évben közel állandó, 26 és 28 fok között van.

A legideálisabb utazási időszak június és október között van, ez a száraz évszak. Ekkor az idő kellemes, napos és meleg.

Január és március között is van egy rövid, száraz időszak, de ilyenkor kicsit párásabb az levegő.

Áprilisban és májusban nem ajánlatos odautazni, a legtöbb eső ekkor esik. Gyakoriak a hirtelen záporok és viharok, magas a páratartalom.

Interaktív és letölthető térképek

Ajánlott cikkek

A honlapon lévő helyszínek cikkei tematikusan és ABC-sorrendben itt találhatók!

Zanzibár tudnivalók utazáshoz

Seychelle-szigetek látnivalók, tengerpartok

Legszebb fehér homokos tengerpartok a világban

The post Zanzibár látnivalók, közlekedés, tengerpartok, térképek appeared first on Utazáskatalógus.

Mauritius egy kicsiny szigetállam az Indiai-óceánban, Madagaszkártól 900 km-re keletre. Két nagyobb és több apró szigetből áll.

Mauritius nagy része a délnyugat felé fokozatosan emelkedő központi fennsík. Legmagasabb csúcsa a 828 m-es Piton de la Petite Rivière Noire csúcs.

A fehér homokos tengerpartok leginkább a sziget északi részén találhatók, ez a rész Mauritius fő nyaralóhelye. A déli részen vannak a természeti látnivalók, valamint több, a helyi kultúrához tartozó nevezetesség.

Mauritius közlekedése

Mauritius nemzetközi repülőtere a sziget délkeleti részén lévő Sir Seewoosagur Ramgoolam International Airport. Menetrendszerinti busszal eljuthatunk Mahebourg-ba és a fővárosba, Port Louis-ba is.

Repülőtéri információkat itt találtok!

A szigeten elég jónak mondható a buszközlekedés. Kétféle buszjárat van: standard és expressz. Utóbbi légkondicionált és gyorsabb.

A buszjáratok viszonylatai és menetrendjei itt találhatók!

A szigetet legkönnyebben autót bérelve járhatjuk be. Fontos, hogy Mauritiuson bal oldali közlekedés van!

Mauritius látnivalók

Port Louis

Mauritius fővárosa a nyugati partvidéken fekszik. A várost 1735-ben a franciák alapították.

Sok látnivaló nincs a városban, de egy napos kirándulást érdemes tenni. A látványosságok a belvárosban összpontosulnak, ahol lépten-nyomon árusokba botlunk.

A Caudan sétány a kikötőben Port Louis leghangulatosabb utcája. Az esernyőkkel fedett sétányon sok üzlet, étterem, kávézó található.

A város legszebb 360 fokos kilátást nyújtó pontja a Citadel, az Adelaide erőd. A 19. század közepén a felkelések megakadályozására épült az erőd.

A központi piacra (Central Market) érdemes ellátogatni. Igazi autentikus piacot találunk, ahol különböző kultúrák portékáit árulják.

A múzeumok közül a Blue Penny Múzeum az egyik legérdekesebb. Ez egy Mauritius kulturális örökségének szentelt bélyeg-, érme- és művészeti múzeum.

A Természettudományi Múzeum a sziget természeti értékeit mutatja be. Itt láthatjuk a kihalt madár, a dodó csontvázát is.

Pamplemousses botanikus kert

A fővárostól 14 km-re lévő Sir Seewoosagur Ramgoolam botanikus kertben több, mint 500 növényfajt láthatunk.

Egzotikus fák, gyógynövények és számos madár, teknős található itt. A park két legnépszerűbb növénye az óriási vízililiom (Victoria Amazonica) és az indiai ernyőpálma.

Grand Baie

Az északi rész fő turistahelye egy kis öbölben van, ahol mindent megtalálunk, ami egy egzotikus nyaraláshoz szükséges. A településen rengeteg étterem és szálloda található.

A vízisportok kedvelőinek is remek lehetőségek vannak, a búvárkodáshoz is ideális a helyszín Grand Baie.

Két csodás fehér homokos tengerpartja is van, a La Cuvette és a Grand Baie Beach.

Itt találjuk az Undersea Walk nevű vízi programot is. A nem búvároknak egy nagyon jó kis kaland. A tengerfenéken gyalogolhatunk és figyelhetjük meg a víz alatti élővilágot. (Súlyövet kapunk, az oxigén pedig egy csövön érkezik.)

Maheswarnath Mandir templom

Port Louis és Grand Baie között, Troilet-ben található Mauritius legnagyobb hindu temploma. 1888-ban építették Siva tiszteletére.

A templomot különféle hindu istenségek képei és virágminták díszítik. Építése óta a templom mindig fehérre van festve, míg a szobrok és a virágminták színesek

A templom híres az első zarándoklatról, amely Ganga Talao-ba, a szent tóba vezet.

Domaine les Pailles

A közel 1500 hektáros park Quatre Bornes és Port Louis között két hegy ölelésében fekszik, amely több remek programot nyújt.

A parkban láthatunk működő cukormalmot, rumfőző üzemet, ahol friss rumot meg is kóstolhatunk. Ezenkívül szafari túra, kisvasutas és lovaskocsis utazás is szerepel a programban.

Cap Malheureux

Mauritius legészakibb pontján lévő település legnépszerűbb épülete egy piros tetejű katolikus templom.

A Notre-Dame Auxiliatrice de Cap Malheureux nevű templom nagyon népszerű fotós helyszín a színek nagyszerű kombinációja miatt. Mögötte a parton egy kis homokos part is van.

A templom egy, az északi partoknál történt hajószerencsétlenség áldozatainak emlékére épült.

Chamarel vízesés

A sziget délnyugati részén van Mauritius világhírű vízesése a Riviere du Cap folyó részeként.

Ez a festői, több mint 80 méteres vízesés egy fennsíkról tekinthető meg, lent pedig meg lehet mártózni a sekély vízben.

Hétszínű föld

A Chamarel vízeséstől nem messze találjuk, így e két fantasztikus látványosságot össze lehet kötni.

A vulkáni tevékenység hatására jött létre, amely verőfényes napsütésben mutatja meg legjobban a hét különböző színt (barna, lila, piros, bordó, kék, zöld, sárga).

A földrészre nem lehet rálépni, körülötte több kilátópontot létesítettek.

Mellette egy teknősfarm is található.

Információkat itt találtok!

Tamarind vízesés

A hét vízesésnek is nevezett Tamarind Mauritius legszebb kanyonjában található. A víz egymást követő teraszrészekre zúdul, amiből hét ilyen van.

Ha szeretnénk leereszkedni az aljára, készüljünk fel jól, mert elég nehéz túra a csúszós kövek és a vízpermet miatt!

Rochester vízesés

A fenti két vízeséstől eltérően egy kicsi vízesés Souillac közelében.

A víz lávaoszlopok között zúdul alá kb 15 méteres magasságból. A kellemesen hideg vízbe lehet ugrálni és fürödni is.

Ganga Talao

A Grand Bassin tónál található ez a hindu szent hely. A bejáratnál egy 33 méteres Siva szobor áll.

Több templom és szobor is van a tó körül.

L’Aventure du Sucre cukornádüzem

Közel a fővároshoz fekszik ez a cukormalomból átépített múzeum.

Nagyon érdekes múzeum, amely bemutatja a sziget történelmét a gyarmatosítástól a rabszolgák történetéig, valamint a cukor és a rum előállítását.

A látogatás végén rumot és több cukorfajtát is megkóstolhatunk.

Információkat itt találtok!

Bois Cheri teagyár

Egy koloniális stílusú épületben található ez a gyár és múzeum, ahol a tea termesztésével és készítésével ismerkedhetünk meg.

Aki szereti a teát, annak kötelező program! Természetesen lehetőség van tea kóstolására is.

A teagyár területén van egy étterem is, a Le Bois Cheri, amely a gyönyörű panorámás kilátáson felül nagyon jó értékeléssel is rendelkezik.

La Rhumerie de Chamarel rumüzem

Közel van a Hétszínű Földhöz és a Chamarin vízeséshez, így érdemes ellátogatni ide.

A rumüzem bemutatja a rum-nádgyártás folyamatát és persze többféle rumot is kóstolhatunk. Az egész terület nagyon szép, sok növényzettel és virággal.

Információkat itt találtok!

Casela Nature Parks

A fővárostól nem messze fekvő állatparkban sok program várja a látogatókat.

Nagyon szép hely, ahol nagy csúszdák, nyári bob pálya, állat simogató és buszos szafari is van. Emellett simogathatunk oroszlánt és gepárdot is!

A beszámolók szerint mindenképp megéri ellátogatni ide!

Információkat itt találtok!

La Vanille Nature Park

Mauritius déli részén található, ahol a krokodilokon kívül óriás teknősökkel is találkozhatunk.

Egy bambuszerdőben lett kialakítva a park, az állatokon kívül egy szép rovargyűjteményt is megnézhetünk.

Aki szeretne egzotikus állatokat közel természetes környezetben látni, azoknak mindenképpen megéri a kirándulás ide!

Információkat itt találtok!

Blue Bay Tengeri Park

Mauritius délkeleti részén, a reptér mellett található ez az öböl és nyaralóhely.

A nevéből is sejthető, hogy a víz alatti élővilág szerelmesei számára az egyik legjobb hely a szigeten. A sznorkelezés és búvárkodás mellett üvegfenekű hajóval is felfedezhetjük a vízivilágot.

Az öböl környéke mára már jól kiépült, sok szálloda várja a turistákat.

Ile aux Cerfs

Mauritius keleti partjánál fekszik a Szarvasok szigete, amely népszerű kiránduló program.

Bár a sziget nem nagy és akár gyalog is bejárhatjuk nagy részét, de az igazán fehér homokos tengerpartot és a türkizkék vizet itt találjuk meg!

Hajóval Trou d’Eau Douce kikötőjéből közelíthető meg szervezett túra formájában.

Ile Plate és Ile de Gabriele

Mauritius északi partvidékétől északra található ez a két sziget, amely szintén kellemes kirándulást nyújt.

Grand Baie-ből érhetjük el a két szigetet, akár katamaránnal is utazhatunk. A szigeteken hasonlóan szép parton pihenhetünk, mint Ile aux Cerfs-en.

Ile Aux Benitiers

A délnyugati csücsöknél, La Morne-félsziget mellett található ez a kis sziget.

Amiről ismert, az a parttól nem messze a vízben álló Crystal Coral Rock. Ez egy kiemelkedő szikladarab, ami jó sznorkelezőhely, mivel csodás korallzátonyok vannak körülötte.

Mauritius tengerpartjai

La Morne Beach

A sziget délnyugati csücskében található kis félsziget rejti az egyik legszebb tengerpartot. Az egyik legismertebb mauritiusi fénykép is itt készült.

A tengerpart mögött a La Morne-hegy magasodik, ami olyan, mint egy hatalmas kőtömb. Ez, valamint a lengedező pálmafák miatt is érdemes ellátogatni ide.

Flic en Flac Beach

A volt halászfalu a csodás tengerpartja miatt népszerű nyaralóhellyé vált.

A hosszú part kazuárfákkal van övezve, vize pedig lassan mélyül, így családosoknak is kiváló.

Grand Baie

A látnivalóknál már említettem az északi rész turistaközpontját és a tengerpartjait.

Az öböl bejáratánál két partszakasz van: La Cuvette és Grand Baie Beach.

Mont Choisy Beach

Grand Baie-től mindössze 1 km-re van ez a fehér homokos tengerpart.

A közel 1 km hosszú part néha kissé zsúfolt, ám az egyik legjobb strand a szigeten. Az egyik végén egy kis hindu templom színesíti a csodás látványt.

Belle Mare Beach

Mauritius keleti partjának legnépszerűbb tengerpartja.

Nagyon hosszú szakasz, így sok olyan része van, ahol a csendes, nyugodt pihenés biztosított.

La Cambuse Beach

A blue Bay öböl déli részén található ez a szép tengerpart.

Egy nagyon csendes partszakasz, közvetlenül a parton nincs is vendéglátóhely. Aki nyugalmat keres, annak tökéletes választás.

Időjárás

Mauritius a Baktérítő közelében fekszik, így éghajlata szubtrópusi. A nyár decembertől júniusig, a tél júliustól szeptemberig tart.

Nyáron az átlaghőmérséklet 30 °C körül van, télen éjszaka 17 °C, kora délután 24 °C körül. A kettő között – szeptembertől novemberig – az átlaghőmérséklet 25 °C és 28 °C között van.

A központi fennsík éghajlata eltér a sziget többi területén lévő éghajlattól: télen 12 °C és 22 °C között, nyáron 18 °C és 30 °C között van. A levegő párás és szinte folyton esik az eső.

A sziget délkeleti oldalán az éves csapadék eléri a 4000 mm-t, az északnyugati (esőárnyékos) parton „csak” 1000 mm.

Interaktív és letölthető térképek

Ezen az oldalon találtok térképeket, amelyek letölthetőek!

Ajánlott cikkek

Utazás előtt nézd át a hasznos tanácsokat!

Mauritius – Balázsék nyaralása csodás képekkel és videóval

Seychelle-szigetek látnivalók, tengerpartok

The post Mauritius látnivalók, közlekedés, tengerpartok, térképek appeared first on Utazáskatalógus.

Megérkezés

Az agadiri reptérről vettük fel a bérautónkat, melyet előrefoglaltam a rentalcars oldalon, a Europcarnál (tőlük már béreltünk Toszkánában is, és korrektek voltak). Kisautót béreltünk, szinte vadiúj volt. Full biztosítást a helyszínen kötöttünk, így a letét szépen mérséklődött. Már az első éjszaka meghúzták az autó hátulját a parkolóban, úgyhogy szívből örültünk a biztosításnak.

Egy éjszakát Taghazoutban, egy másikat pedig Sidi Kaoukin töltöttünk, szörfös hostelekben, nagyon kényelmes szálláshelyeken. Sajnos az időjárás nem volt túl kedvező. A szálláshelyeinken azt mondták, hogy már egy hete naponta esik az eső, mely eddig nem fordult elő túl gyakran arrafele. Sárban közlekedtünk.

Kaouki

Kaoukiban a szálláshelyen érdeklődtünk a kozmetikai argánolaj áráról, a házigazdánk édesanyja által gyártottat 400 MAD-ért reklámozták. Nem volt nagy bizalmunk, mert semmi arra utaló jelet nem láttunk, hogy ilyesmit árusítanának, így az Essaouira fele vezető úton álltunk meg egy női manufakturánál.

Olyan cikket is olvastam, hogy ezek között is van olyan ahol a tulajdonos férfi, aki nagyon de nagyon kevés pénzért foglalkoztatja az asszonyokat. A bemutatóteremben törik az argánt, hogy a turistának biztosítva legyen a látvány, de a „női” manufakturák között ritka az, ahol valóban a nők kapnak részesedést a forgalomból. Mindenesetre azon a helyen ahol megálltunk, nem érzékeltem eladási kényszert a velünk foglalkozó hölgyön, és nem is láttam férfit a „coop” területén.

Szavíra

Ezt követően Szavírába mentünk, ahol az autót a medina falain kívül letettük miután megegyeztünk a parkolóőrrel az árban. A medina nagyon szép árukkal van tele, nyugisan sétálható, (át)élhető. A merészebbeknek javasolnám, hogy hagyják el a turistás övezetet egy kis kaland kedvéért a Bab Doukkala kapun keresztül.

Egy buszpályaudvar van vele szemben, a kapun kiérve menjenek el jobbra, egy forgalmas utcán pár tíz méter és szuper kávézó- édességboltot találnak. Utána pedig egy klasszik helyi falatozót ahol helyiekkel ehetik a nagyon finom harirát vagy egy szuper helyi húsos szendvincset a turisás zónák árainak töredékéért. Tőlünk 60 MAD-ot kértek a medinában a teaházban 3 sütiért és egy kávéért, ez kint 16 MAD. Egy harira kinn 6 MAD és így tovább. És nem turisták között ülsz, hanem helyiek között.

A kajálda után pár lépéssel van egy másik cukrászda ahol a sütim nem volt életem desszertje, de van frissen facsart akármi (narancs, banán, avokádó).

Az óceánpartot kint nem javaslom, ha meglátod, soha többé nem mész a vízbe. Az árusok diszkréten nyomulósak, nyugodtan nézelődhetsz.

A Sidi Mohammed Ben Abdellah Múzeum nagyon tetszett, nem hatalmas, de szép gyűjteménye van. Utitársam hátfájása miatt egy masszázs is képbe került, 180 MAD-ot fizetett amiért a feje búbjától a lábujjáig átmaszírozták 30 perc alatt, de hosszabb időre is lehet menni. Az ilyen helyeken fürdők is vannak, jöttek- mentek köntösben a vendégek míg várakoztam és a vendégfogadó lányok naranccsal tömtek. Szívből ajánlok egy ilyen programot is, a kikapcsolódás garantált.

Marrakesh

Innen Marrakesbe mentünk, a HERE gyönyörűen bevitt a szálláshely közelébe, aztán egyszercsak olyan szűkké vált az út, hogy nem mertünk tovább menni. Ekkor leptek el a gájdok, akik előbb parkolóhelyet akartak eladni, de arra nemet mondtunk, végül egyik kölök elkalauzolt a szálláshelyhez. Nem nagyon akarózott neki megmondani, hogy mennyiért teszi ezt, kérdezte, hogy mennyit adunk, én 10 MAD-ot ajánlottam, azt mondta, hogy oké. Meg is dolgozott érte, mert találkoztunk egy szamaras kordéval, ami egy nagyobb dugó kialakulásához vezetett melyben 5 helyi 8 irányból magyarázta az utitársnak, hogy milyen irányba tekerje a kormányt (mindenki másképp gondolta).

Egy paradicsomárus is kötődni kezdett hozzánk, miután a földre kipakolt paradicsomai veszélyes közelségbe kerültek egyik hátsó kerékkel. Közben a kordé mögött felhalmozódtak a motorosok, autók, a paradicsomárus ordított a gájddal, szóval volt felfordulás rendesen. De végül minden megoldódott és meglett a szálláshely bejárata is.

Ekkor jelent meg a gájd biciklis haverja, aki átvette az irányítást, közölte, hogy a 10 helyett 20 MAD, amit adni akartam, az semmi, és 10 eurót fizessek. Közben én bekopogtam a riádba és ki is nyílt az ajtó, ekkor már eléggé ordibáltunk, úgyhogy a tulaj is kijött és szelíd hangon magyarázott a biciklisnek, és míg ők elvoltak, behordtuk a cuccainkat, aztán kimentem a 20 MADdal, de az elképzeléseink továbbra sem találkoztak, így becsuktam az ajtót és nem adtam semmit. Utitárs viszont izgatta magát az autó miatt, így kiment ő, odaadta a pénzt és amikor új ötletekkel álltak elő (én is adjak egy 20-ast), akkor rájuk csukta az ajtót.

Délután megnéztük a Koutubiát, a főteret, és reménytelenül bolyongtunk a szukban, míg az utitárs össze nem omlott lelkileg, ekkor egy kávézó pincérje hazakísért a 300 méterre található szállásunkra, úgy, hogy útközben kétszer kért útbaigazítást más riádokban.

Marrakesben gyakorlatilag egy helyen vásároltunk, az El Badi palota közelében egy fűszer-tea-olaj boltban. Egy nagyon kedves berber nő foglalkozott velünk, teáztunk, beszélgettünk és kártyás fizetésre is volt lehetőség, melyre nem sok helyen nyílt alkalom az országban.

Meglátogattuk a királysírokat és az El Badi palotát, ezeket is szívből ajánlom.

Mivel frászunk volt a hazatalálás miatt, több fizetős nevezetességet nem is néztünk meg. A bazárban gyakorlatilag rá sem mertem nézni semmire, nem hogy megkérdezni az árát, és a huszonháromezredik „Where are you from?” is nagyon fárasztott már.  Továbbindulásunkkor a házigazdánk (zagorai berber fiú) kikalauzolt bennünket a sikátorokból, onnan már megbízhatóan vitt a HERE.

Át az Atlaszon

Átkelni az Atlaszon szenzációs élmény volt, legalább 5, egymástól teljesen külömböző tájegységen haladtunk át. Ettünk útmentén kilógatott birkacombból sültet és igyekeztünk egy ásványgeoda- árust sem elgázolni. Nem bírtunk olyan elhagyatott helyen megállni, hogy perceken belül fel nem bukkanjon egy sapkás, vastag dzsekit viselő ember (úgy 29 fok lehetett napon) egy nylonzacskával és jött a „where are you from?”.

Utolsó éjszakánk Aït Benhaddou- ban volt, mind közül a legpazarabb, pedig egyik sem volt kutya. A napkeltét egy rakás olasz fotóssal vártuk a számos filmforgatás helyszínén, elindulásunk előtt pedig az utolsó apró ajándékokat is sikerült megvenni a helyszínen.

Összefoglalás

Nagyon szép hetünk volt egy kb. 1000 km-es körúton. Anyagiakat tekintve az egy hét oda- vissza repjeggyel, bérautó, biztosítás, étel-ital, ajándékok, stb, szóval tokkal- vonóval 170000 ft-ba került per fő.

Gyakorlatilag egy hely van ahová nem térnék vissza: Marrakes. Annyi prosztó beszólást életünkben nem kaptunk mint ott, úgy, hogy fel voltunk rendesen öltözve, semmi vállpánt vagy rövidnaci. A suhancok undorítóak. Gondolom, ha van férfitársaság, más a helyzet, de nőként ott fel lehet készülni a legmocskosabb pofákra.

Persze minden arról szól, hogy betereljenek valami labirintusba, ahonnan majd sok pénzért hazavisznek. Volt olyan helyzetünk, hogy nem engedtek a helyes útvonalon továbbmenni, azt állítva, hogy oda csak muszlimok mehetnek be. Egy picit visszahőköltünk, de újra rohamoztunk, és akkor már átjutottunk, persze akkor már jöttek a szexmasszázsra vonatkozó bunkóságok. Van ahol azt hazudják, hogy az zsákutca, és átterelnek egy másikba. Felismerhetőek arról, hogy látszólag egyedül támasztják a falat, de 3 másodpercen belül ott terem egy haver is, aztán még egy és így tovább.

A szálláshelyen azt mondták, hogy ne adjuk meg a szállás címét, mert még ha sikerül is magunktól hazajutni, fél óra múlva dörömbölhetnek az ajtón. A királysíroknál befele menet egy nő mutogatta a karkötőket, nem kértem, ráhúzott egyet a kezemre, hogy az ajándék és eltűnt. Kifele persze ügetett utánam, hogy azért nézzem meg még egyszer a többit és amikor továbbra sem akartam megnézni, visszakérte az elsőt és meg is köszönte, hogy visszaadtam. Mondjuk nem tudom mi lett volna ha nem, de nem is szándékoztam megtartani.

Szóval női utazóknak Marrakes elég nehéz falat, de nem lehetetlen túlélni. 

Ajánlott cikkek

A többi élménybeszámolóból is sok információt tudhatsz meg!

The post Egy hét Marokkóban – Erika beszámolója appeared first on Utazáskatalógus.

Az ellátás minden felsorolt szállodában all inclusive, ami reggelit, ebédet, vacsorát és napközbeni apróságokat, snackeket jelent.

Két gyűjtőoldalt is ajánlok, ahol tudtok ajánlatot is kérni:

Egyiptomi gyerekbarát szállodák

Egyiptomi felnőtt szállodák

Hurghada legjobb szállodái

Mint a legnépszerűbb egyiptomi nyaralóhely, Hurghadán van a legtöbb szálloda. Sok remek hotelt találunk, ahol kicsik és nagyok, napozásra és kirándulásra vágyók is megtalálják a megfelelő helyszínt!

Long Beach Resort ****

Az alacsonyabb kategóriában ez egy jó választás, a 4 csillag első felében helyezhető el. Nem egy ultramodern szálloda, viszont egy első egyiptomi utazásra tökéletes.

Kb. 1 km hosszú tengerpartja van, homokos és lassan mélyülő. Családoknak ideális választás!

Long Beach Resort ajánlatok

Sunwing Waterworld Makadi *****

A Sunwing igazi gyerekparadicsom! Rengeteg csúszda van a szálloda területén, kicsik és nagyok is találnak megfelelő csúszdát.

A Makadi öböl híres a gazdag élővilágáról. Hurghadán itt található az egyik legszebb korallrész, így a sznorkelezők is kiélhetik vágyaikat.

Bár a partrész korallos, a Sunwing előtt homokos a tengerpart, ami ráadásul lassan mélyülő!

Sunwing Waterworld Makadi ajánlatok

Sentido Mamlouk Palace *****

Közel a reptérhez található ez a tengerparti szálloda. A nyugodt pihenésre vágyóknak tökéletes hely!

A közel 400 méter hosszú tengerpartja egy gyönyörű öbölben van, amely homokos és lassan mélyülő. Emiatt gyerekkel is tökéletes választás!

A szálloda mellett található a Sunrise Garden Beach Resort, amelynek csúszdáit ingyenesen lehet használni.

Sentido Mamlouk ajánlatok

Tropitel Sahl Hasheesh *****

Az 5 csillagos szállodák között is a magasabb kategóriába tartozik Egyiptomban.

Közvetlenül a tengerparton fekszik, amely részben homokos. Viszont a vízben szép korallrészek is vannak, így a sznorkelezők számára is ideális nyaralóhely.

A szolgáltatások, a szobák, az ételek mind a legszínvonalasabb hotel közé emeli a Tropitelt.

Tropitel Sahl Hasheesh ajánlatok

Titanic Royal Resort *****

Egy nagyon gyerekbarát szálloda, amely lassan mélyülő homokos tengerparttal rendelkezik.

A testvérszállodában igénybe lehet venni az aquaparkot, ahol 30 csúszda várja az itt nyaralókat.

Titanic Royal Resort ajánlatok

Sharm El Sheikh legjobb szállodái

Jaz Fanara Resort ****

A közvetlen tengerparti szálloda az élővilágot felfedezni kívánóknak tökéletes. A Ras Um Sid zátony itt található.

Kisgyermekeseknek is ideális, mivel a víz lassan mélyül és homokos, ami Sharm-on rendkívül ritka! Sharm El Sheikh legszebb öblében van a partrész!

A beszámolók egyértelműen az egyik legjobb szállodaként emlegetik a Jaz Fanara-t!

Jaz Fanara Resort ajánlatok

Siva Sharm Resort ****

A reptértől néhány percre található az egyik legjobb alacsony árkategóriájú szálloda.

A közvetlen tengerparti Siva Sharm igazi sznorkeles hely. Csodás élővilággal rendelkezik, ezt számos beszámoló ki is emeli.

Kb. 1 km-re van a SoHo Square, Sharm El Sheikh egyik turistaközpontja. Itt rengeteg üzlet, bár, étterem, bazár található, hangulatos része a városnak.

Siva Sharm Resort ajánlatok

Albatros Aqua Blu Resort ****

Az Aqua Park City tagja és egy kávézókkal és üzletekkel teli, 450 méter hosszú sétánnyal rendelkezik.

Bár nem tengerparti szálloda, de 8 úszómedencével, 3 gyermekmedencével és 64 különböző csúszdával gondoskodik a felhőtlen kikapcsolódásról.

A Pickalbatros Cyrene Grand Resort homokos-korallos tengerpartját lehet használni, ahová shuttle busz közlekedik.

Albatros Aqua Blu Resort ajánlatok

Marsa Alam legjobb szállodái

Port Ghalib Resort **** / Siva Port Ghalib ****

Egy területen fekszik a két szálloda és mindkettőben ugyanazt a szolgáltatást igénybe lehet venni.

Az alacsonyabb árkategóriában mindkettő nagyon jó választás. A különbség, hogy a Siva Port Ghalib a tengerparti és ott vannak tengerparti szobák.

Port Ghalib Resort ajánlatok

Siva Port Ghalib ajánlatok

The Palace Port Ghalib *****

A Port Ghalib és a Siva Port Ghalib mellett található, amely elsősorban a nyugodt pihenésre vágyóknak tökéletes!

A partrész nagyon jó a sznorkelezőknek, hosszú korallzátony található szép élővilággal.

The Palace Port Ghalib ajánlatok

The Three Corners

Ez egy szállodalánc, amelynek szinte minden tagja nagyon jó minőségű.

A The Three Corners Fayrouz Plaza Beach Resort 800 méter hosszú tengerparttal rendelkezik és saját korallzátonya van.

A móló 368 méterre nyúlik be a tengerbe, ily módon határtalan lehetőségeket kínál búvárkodásra és sznorkelezésre.

The Three Corners Fayrouz Plaza Beach Resort ajánlatok

A The Three Corners Sea Beach Resort szintén tengerparti szálloda. Közvetlenül a tengerparton fekszik, egy hosszú partszakaszra néz, amely az egész családnak nyugodt nyaralást biztosít. A szálloda legújabb vonzereje a kibővített csúszdapark.

Van egy fantasztikus móló is, ami körülbelül 60 méterre nyúlik be a korallzátonyhoz, ahol a mély víz kezdődik, és ahol fantasztikus korallokat és halakat láthatunk.

The Three Corners Sea Beach Resort ajánlatok

A The Three Corners Equinox Beach Resort tengerpartja 1300 méter hosszú, amiből 900 méter homokos. A 230 m hosszú móló egy víz alatti zátonyhoz vezet, mely telis tele van korallokkal, számtalan halfajjal és teknősökkel.

A tengerpart az öböl által védett és egy zátony mögött van, így az úszni vágyó gyermekeknek sem jelent veszélyt.

The Three Corners Equinox Beach Resort ajánlatok

Ajánlott cikkek

The post Egyiptom legjobb szállodái a Vörös-tenger partján appeared first on Utazáskatalógus.

Mi a FTI-nél foglaltuk a csomagot, ami a repjegyet a Corendon Airlines-nál és két hotelben lévõ all inclusive szállást foglalta magába.

Szállás

Elõször a 4*-os Labranda Coral Beach hotelben töltöttünk 3 éjszakát, ami a fõvárostól, Banjultól fél órányira van taxival, majd az 5*-os Kairaba hotelbe költöztünk át ami Szerakundában fekszik.

(TIPP: érdemes csomagban megvenni a szállást és a repjegyet mert a hotelek amiben voltunk éjszakánkênt 150 €-tól kezdõdnek a repjegy pedig 500€-tól több átszállással)

Mi a Labranda Coral Beach hotelben jobban éreztük magunkat, mert a személyzet kedvesebb volt, az ételek választékosak, a part füves-homokos, lassan mélyülő óceánnal.

Fakultatív programok

Az FTI-től volt kint helyi idegenvezető, akitől lehetett programokat vásárolni, de az országban a taxisofőrtől kezdve a lobby boyon és a picéreken át a rendőrig(?!) mindenki árul programokat.

Nekünk először a lobby boy jelentkezett helyi idegenvezetőnek majd az óceán partján sétálgatva egy srác (későbbiekben Mustafa) jött barátkozni, aki elkísért minket a helyi halpiacra, majd a megérzéseinkre hagyatkozva megbíztuk a fakultatív programok megszervezésével.

Mustafa nekünk a majom parkot, krokodil parkot, Fathala parkot (Szenegálban) és a helyi piacot összesen 200€-ért mutatta meg, ami az FDI-nél 370€ /2 fõ lett volna. Ezzel az árral mindenki jól járt.

Majompark: vigyetek magatokkal banánt és mogyorót, akkor garantáltan tudtok törpe kecskéket és majmokat simogatni. Nekem ez volt a legnagyobb élmény a programok közül.

Krokodilpark: a krokikat minden reggel degeszre etetik, hogy ne vadásszanak a lelkes turistákra, bár én ennek tudatában is remegő lábakkal csoszogtam oda a nyugisan heverésző állatokhoz.

Fathala: az alap csomagban a zebrát, zsiráfot, orrszarvút és gnút lehet látni. A látogatás hossza az állatoktól függ, hogy milyen gyorsan találjátok meg õket. Ha láttátok az összes állatot, akkor véget ér a túra. Kb 30-60 perc. +30 €/fõ-ért lehet menni oroszlán sétára ami kb 5 percig tart. Mi arra nem fizettünk be, mert a YouTube-on láttunk videót, amiben az oroszlánokat verik, és én nem támogatom az állatkínzást.

Mustafával mi maximálisan meg voltunk elégedve, mert részletesen mesélt Gambiáról, a majmokról és a krokodilokról, amiket a parkban láttunk. És elhessegette a minket lerohanó árusokat a piacon és az utcán. Nélküle nem tudtuk volna megnézni Banjulban azt a piacot, ahová turista nem igazán teszi be a lábát. Minket is nagyon megbámultak, és mi voltunk a „gazdag turisták” akikre mindent rá lehet sózni, hiszen az ár nem számít – gondolták õk.

Egyébként semmilyen atrocitás nem ért minket, Gambia egy biztonságos és barátságos ország. Talán olyannyira is, hogy több idősebb európai férfit és nõt láttunk kezén fogva sétálgatni fiatalabb helyiekkel .

Oltás

mi beolttattuk magunkat sárgaláz ellen és kiváltottuk a ’’Malaront’’ a malária megelõzése miatt. A ’’Malaronnak’’ nagyon durva mellékhatásai vannak amik 10-bõl 1 embernél jelentkeznek, de nekünk szerencsére semmi bajunk nem volt tõle.

A sárgaláz elleni oltásról az igazolást Gambiában nem kérték, viszont a határátkelésnél Szenegálba kérik. (Ha nincs igazolásod, akkor a szenegáli határon 10-20€ kenõpénz fejében gond nélkül átengednek )

Érdemes Tetanuszos oltást is kérned, és veszettség ellen nincs Gambiában oltás.

Malaron helyett mi az Atovaquon/Proguanilhydrochlorid Stada 250mg/100mg tabit váltottuk ki mert ennek 40 euró/ doboz ára van, a Malaront 60euró/ doboz áron adják, de a hatóanyag azonos.

Pénzváltás

Pénznemük a Dalasi. 1€-ért 54-56 Dalasit adnak, pénzváltótól függ. Érdemes pénzt váltani, mert ha euroval fizetsz, õk biztosan dalasiban adnak vissza, amit persze nem a legjobb árfolyamon fognak váltani.

A dollárt nem szeretik! Bankártyát nagyon kevés helyen lehet használni, és a ha azzal fizetnétek, +3%-ot felszámolnak. Szóval jobb ha eurót visztek magatokkal kpban.

Fontos!

Szenegálban TILOS az utcán kamerázni! Mi ezt úgy tudtuk meg, hogy Mustafa a párom kamerájával kamerázott a nyitott tetejű jeepből, amit az őrs elött kint álló rendőrök megláttak. Leintették az autót. Elvették a kamerát és a párom útlevelét (aki egyébként semmit nem tett csak a kamera tulajdonosa).

Azzal fenyegették, hogy széttépik az útlevelet és elviszik Dakarba a követségre, mert megmondta a Mustafa, hogy korrupt rendõröknek nem fizetünk. Bő negyed órás dulakodás és ordibálás, illetve egy kis baleset után kijött az õrs vezetője, aki „rendet” rakott. Visszakaptuk az útlevelet és a kamerát is, de a videót le kellett törölni róla. 

Mi korábban jó véleménnyel voltunk Szenegálról, de ez a korrupt incidens villámcsapásként ért minket, és úgy döntöttünk, hogy köszönjük mi abba az országba be NEM tesszük a lábunkat. 

Jó tudni

• Gambiába nem kell külön vízumot intézni, hanem a határon pecsételnek az útleveledbe, és ezzel az ingyenes turista vízummal 28 napig tartózkodhatsz az országban.
• Valamelyik utazós oldalon olvastam, hogy Gambiában a férfiaknak inget kell hordani — falsch információ.
• A drága ékszereket és órákat célszerű otthon hagyni. Nem állítom, hogy leszedik rólad, de anélkül is nagyon feltűnő leszel nekik.
• Csapvíz nem iható, fogmosást is jobb ásványvízzel kivitelezni, viszont a hotelekben jégkockát kérni az italodba biztonságos.
• Sok a szúnyog reggel és este ezért jó, ha visztek magatokkal szúnyogriasztó spayt (icadirin tartalom 25%) illetve ruha impregnalót (DEET 50%) amivel pizsamát, hosszú ruhát lekezelitek. Mi úgy olvastuk, hogy a B1 vitamin szedése ( 25-50 mg/nap és jó, ha indulás előtt 2 héttel elkezditek szedni) is elriasztja a szúnyogokat. Sem Magyaro.-on sem Ausztriában nem volt olyan magas hatóanyagú tabletta, így azt Németországban vásároltunk meg. Egy szúnyog sem csípett meg… 
• Reggel és este hûvös van, elkél a hosszú nadrág és pulcsi, napközben 25-30 fok körül alakul hõmérséklet.
• Az óceán lassan mélyül, de nagyon hullámzik, 20 fokos.
• Angolul mindenki beszél az országban.
• A napszemüveg nem csak a nap miatt hanem a nagy por miatt is hasznos, ha nálatok van.
• Taxizást a hotelben nagyon magas áron adják, de a hotelen kívül alkudozósan jó áron bárhova eljuthatsz. Mi Mustafával mindenhova taxiztunk.
• Alkudozni mindenhol lehet, kivéve az éttermekben és a boltokban, gyógyszertárakban.

(A beszámolót írta: Farkas Zsófia)

Ajánlott cikkek

Érdekelnek az élménybeszámolók? Sok hasznos információt tudhatsz meg belőlük!

The post Gambia 1 hétben – Zsófiék beszámolója appeared first on Utazáskatalógus.

(A képek nem sorrendben vannak, bár igazából bármelyik tengerpart csodás Seychelles-en.)

A beszámoló után nézd meg a Seychelle-szigetekről szóló cikket is, ahol tengerpartokról és látnivalókról is olvashatsz térképekkel együtt!

Miért Seychelles?

Remélem lesznek, akik tudnak belőle profitálni a jövőbeni útjaikhoz, illetve akik voltak, azoknak sikerül nosztalgiázni

Életem nagy álma volt. Az az igazi bakancslistás Top 1.

Nagyjából 30 évvel ezelőtt- talán 15 lehettem, internet még nem létezett -láttam egy újságban egy képet, fehér homokos part, hatalmas,egymásra dobált fura alakú gránitsziklák, pálmafákkal. A kép alatt pedig: Kanári szigetek.

Én meg elhittem

Aztán 8-10 évvel később eljutottam Tenerifére, ahol persze sem fehér homok,sem gránitsziklák nem voltak.

Viszont ezzel egy időben lett internet(betárcsázós) és rájöttem,hogy nekem Seychelles az álmom

De akkoriban egy nagyon-nagyon elérhetetlen,távoli cél volt.

10-12 évvel ezelőtt kezdtem utazgatni a világban, és Seychelles mindig előkerült. Nyitottam egy mappát a gépemen,ahová sorba mentettem az infókat,amiket különböző fórumokon, cikkekben találtam. Éveken át nézegettem a repülőjegyeket, a szállásokat, olvastam beszámolókat, de valahogy mindig másfelé mentem.

Egy éve viszont egyszer csak,amikor szembesül az ember az élet rövidségével,és akkor úgy éreztem, hogy most!

Nagyjából 6 hónap alatt állt össze az egész a repjegy vásárlástól a kiutazásig.

Előkészületek

Repjegyvadászat

Általában Pelikánt használok,de az utóbbi időben azt látom,hogy a Qatar az,aki a legjobb átszállási időket hozza,ezért mostanában már közvetlenül őket nézem. Ráadásul Ázsia, és Afrika felé nagyjából felezik az utat. Nem kell 8-10 órákat ülni egyhuzamban.

A Qatar árképzése kissé fura volt. Találtam jegyet 185 000.-ért, majd másnaptól 2 napon át ugyan az 370 000.-, majd visszaesett 210 000.-re pár napig… Mi ekkor megvettük, persze egy hét múlva megint 185 000.- lett… Viszont még a Qatar nagy előnye,hogy ingyen és bérmentve közvetlenül a jegyek megvásárlása után a konkrét üléseket is foglalhatod mindegyik járatra.

Átlagban azt mondom minimum 4-5 hónappal előbb érdemes megvenni. Később beáll 230 000.- körülre Bp-Mahe-Bp.

Az utazás időpontja: Mindenki azzal biztatott, hogy mindegy mikor megyünk, jó lesz. Én április-május, vagy október-novembert néztem ki, mert állítólag ekkor fordul a monszun,és ilyenkor kisebb a szélmozgás, hullámzás, stb.

Esőből mondjuk kijutott rendesen De ezért olyan szép zöld minden.

Szállás, autóbérlés

Szállásokat Booking-on néztem. Mahe-ra, és Praslin-ra is itt foglaltam, illetve LaDigue-ra is itt néztem ki,de ott írtam közvetlenül a szállásnak, és közvetlenül náluk is foglaltam.

Ami fura volt,hogy egyik szállás sem vont le pénzt előre. (Később kiderült ennek az oka)

Itt megjegyezném, hogy első körben 30e/napig kerestem szállást. Aztán ezt a limitet emelnem kellett 45e/napra. (120EUR körül érdemes nézelődni szerintem. Ettől természetesen van lejjebb, feljebb, de ez az az összeg,amiért már egy elfogadható szállást adnak reggelivel)

Autót is előre foglaltam itthonról a Creol Car nevű cégnél. Az egyetlen cég volt,aki hitelkártya és deposit nélkül hajlandó volt autót adni. Nincs hitelkártyám,és nem is szeretnék. Nekik ez nem volt akadály. Mindenki másnak igen. Nagyságrendileg 40EUR/napért adják az autót.

Azért velük is volt némi fanyar szájíz. Mahe-ról mentünk Praslin-re. Reggeli komppal, a kikötőben a kocsi lead, 1 óra múlva Praslin-en felvesz. Persze mindkét helyen kifizetették a napot… Illetve annyi még a szabályuk, hogy minimum 3 napra adnak kocsit.

A végén mi 2 napra akartuk Mahe-ra még bérelni,de hármat számoltak fel. Úgy voltam vele, hogy bármelyik szigeten 30EUR egy taxizás, és mentünk annyit össze vissza,hogy ez a 2 nap-80EUR már nem érdekelt,amit pluszban kifizettem bérlésre,de azért…

Utazás

17:30-as indulás Budapestről, percre pontosan. Sima ügy, nem egy gasztronómiai csoda a repülőn adott étel,de nem is várható el szerintem. Ami kellemes meglepetés,hogy már koktélokat is lehet kérni a sztyuárdeszektől Filmeket már mind láttam,be is aludtam.

2 és fél órás átszállás, reggeli érkezés.

És elkezdődött… Egy órán keresztül köröztünk Mahe felett, mert annyira esett az eső,hogy, hogy nem bírt leszállni a gép. 10 körig számoltam,de jóval több volt. Kettesével kísértek be az épületbe a géptől,hatalmas ernyőt tartva a fejünk fölé,mert annyira zuhogott.

Beléptetés viszonylag szigorú. Minden napi szállásodat le kell igazolnod a szállás által küldött visszaigazolással. Ezt be kellett mutatni. + Egészségügyi kérdőív, hogy milyen betegségeid voltak,vannak…

Bőröndök megvoltak, kisétálunk. Egy srác várt egy táblával,amire a nevem volt írva. Gyorsan váltottam 300 EUR-t Ruphiára a reptéri váltónál.

(Ami a pénzváltást illeti: 1 EUR-ért kb 15 Ruphiát adnak. 1 Ruphia kb 22 HUF. Nem láttam nagy eltéréseket egyébként egyik váltónál sem. Ezt a részt nem kell túlizgulni.)

Egész Seychellesen inkább az EUR az elfogadottabb. USD-ban nem is láttam árakat kiírva. Vagy Ruphia, vagy EUR. Általánosságban jellemző,hogy nagyobb tételeknél EUR (szállás, túrák,autóbérlés) napi szintű kiadásoknál Ruphia.

Autófelvétel

A Creol Car kihelyezett embere átvitt az „irodájukhoz” ,ami a reptérrel szemben,az út túloldalán volt a benzinkút mellett. Fehér Hyundai i10 automata, 14 000 km-el. Sérülésmentes. Körbenézzük,minden ok. Illetve rossz oldalon van a kormány

Kocsi átvétele, megállunk a benzinkútnál, próbálom beüzemelni a Map.me-t, de nem indult el valamiért. Vissza a sráchoz papír térképért,mert a szállás a sziget túlsó oldalán volt.

Életemben először vezettem autót a bal oldalon, szakadó esőben,hogy tetézzük Ablaktörléskor sokszor indexeltem,és kanyarodások előtt rendszeresen letöröltem az ablakot

Az utak szélén a sokat emlegetett meredek árkok, ömlik a víz, csak nagyjából sejtettük a térkép alapján,hogy merre járunk. Találtunk egy utat ,és átvágtunk a hegyen a túloldalra. Levert a víz párszor. Meredek emelkedők, nem látod be,hogy ki jön szemből, szűk utak, Nejem ki is akadt párszor Azt mondta, Ő itt soha nem vezetne

Utólag kiderült,hogy a 4 átvezető út közül,a legrosszabbat választottuk elsőre… Későbbiekben a legdélebbit használtuk, az lényegesen szebb részeken, enyhe dimbes-dombos utakon vezetett.

Mahe

Mahe szállásunk a Lazare Picalut volt.

Ha újra mennék, akkor is ezt választanám. Gyönyörű helyen, minden szobából tökéletes panoráma (mi az 5-ös számú szobában voltunk) a Baie Lazare öbölre.

Az egyetlen szállásunk,ahol nem „kreol reggeli” volt,hanem svéd asztalos.

Ha valaki kisgyerekkel megy, ez a szállás tökéletes választás. Az öböl gyerekeknek is fürödhető, a nagy hullámoktól védett. Apálykor széles homokpad.

Sok helyi család szervez ide programokat. Láttunk gyerek szülinapi zsúrt, hétvégéken nagy össznépi kitelepüléseket. Meglepően sok esküvőt,esküvői fotózást is szerveznek az öbölbe. Ennek ellenére mégsem zsúfolt, Sőt! Mi imádtuk.

Egész nap repkedtek a repülő kutyák, élmény volt nézni az öböl hullámzását a teraszról, a naplementék kiemelkedően színesek voltak a partról nézve.

Egyetlen hátránya,hogy kizárólag reggelit biztosít,és a közvetlen közelben csak egy étterem van,ami erősen „fapados” és horror árú. Legalábbis nekünk az volt 250 ruphia körül volt egy egytál étel. 2 főre ez italokkal kb 600-700 ruphia lett volna . (13-15000 HUF. )

Egyébként Mahe-ne az étkezés nem egy bonyolult dolog . Millió take away van. Kisbolt szintén.

Mahe-n a kedvencünk az Ole Pirat volt Anse Royal-on. Sokszor csak egy kajáért átugrottunk oda. Kikértük, lesétáltunk Anse Royal partjára (50m) leültünk egy csónakra, és néztük az óceánt, a helyiek bandázását, közben megettük a pizzát, halas curry-t, bármit. Szembe volt fagyizó, kisbolt. Sokszor ettünk ott.

A szállás: Említettem,hogy előre soha nem vontak le pénzt. Hát itt kiderült miért nem. Első nap fizetéskor kiderült,hogy ugyan van kártyaleolvasójuk, de jobban szeretik kp-ban az Eurót Rögtön fel is ajánlották,hogy -5%,ha úgy fizetek. Úgy fizettem. (És ez minden szálláson így volt…)

Azt tudni kell általánosságban Seychelles-ről,hogy reggel 5:30 körül kel a Nap, 18:20-30 közt megy le, és onnantól kezdve vége az életnek. Nincs éjszakai élet. Mindenki vonuljon vissza, nézzen filmeket a laptopján (mi erre tartogattuk a Trónok Harcát :-))) ),majd alvás.

Itthon is hajnali kelő vagyok, ott is láttam minden Napkeltét.

Anse Lisette

Első napunkon ahogy a szállásra értünk,elállt az eső. Átvettük a szobát, kocsiba pattantunk, és elindultunk a sziget Északi része felé kocsival. Anse Lamouche, Anse Lisette irányába. Útközben egy take away-nél megálltunk enni (50 ruphia/fő), egy boltban megvettük az első Seybrew-t, az első kókuszos Takamakát+colát estére

De rendesen elkenődtem. Nem volt szép. Nem tetszettek az öblök, borult volt végig az ég. Felmentünk egész addig,amíg tartott az út. (kb 2 óra volt nézelődéssel együtt) Kicsit meg is ijedtem,mert nem erre számítottam…

Este korán alvás.

Anse Intendance

Másnap elhatároztuk,hogy dél felé indulunk felfedezni a szigetet.

És onnantól áll-leejtős. Anse Takamaka, Anse Intendance…egész Police Bay-ig. Gyönyörű. De nem kimondottan fürdőzős.

Valójában olyan hullámok,amik közé jó úszóként is meggondoltam,hogy bemenjek e. Nem mentem… Millió fotó, csak kettesben a partokon. Meseszép volt.

Megjegyezném, hogy az utazással töltött 24 nap alatt 2 olyan nap volt,hogy nem esett az eső. Ami nem annyira gáz,mert általában hajnalban-reggel esett jelentősebb mennyiség, illetve napközben 20-30 perces felhőszakadások előfordultak. Időjárás miatt „szobafogságunk” nem volt, de jó párszor bőrig áztunk. Ami után meg jött a párolgás,és izzadás

Egyik nap átmentünk Victoriába megvenni a Praslin-i kompjegyeket. A teagyár felé mentünk, hogy megcsináljuk a Copolia Trailt.

Túraösvények

Seychellesen viszonylag sok Trail-túraösvény van. A Copolia egy kiemelkedően jó ezek közül. A Mahe feletti sziklatömbökre visz fel,brutális panorámával a fővárosra,és a környező szigetekre.

Kb 1 óra alatt egy kevésbé edzett ember is simán feljut az úttól. Ott fent aztán leesik az áll

Nem tudod letenni a fényképezőt, olyan a kilátás. És egy különleges húsevő növény is éldegél itt fent a csúcson Nagyon ajánlott!

Lejöttünk,megkerestük a kikötőt, megvettük a Cat Cocos jegyeket a Praslin transferre. Itt egy picit lehúztak. Itthon előre kinéztük,hogy EUR-ban mennyi lesz. A pénztáros Ruphiában kérte, mi EUR-ban szerettük volna fizetni. + 10 EUR-ónk bánta…

Déli részen

5 napot voltunk a Lazare Picalutban. Minden este lesétáltunk az öbölbe naplementét nézni. A lemenő Nap fényében – szinte mindig apály volt ilyenkor -nagyon sok kiemelkedően jó képet lehetett készíteni.

Utolsó nap reggel után irány a kikötő. A kocsit itt adtuk le. Illetve átvételkor közölte a srác,hogy csak tegyük a szőnyeg alá a kulcsot,és zárjuk le az autót.

Praslin

A kompozás sima ügy volt 2 dedalonnal :-). Praslinon a kikötőben szintén táblával várt a Creol Car képviselője. Aki amikor kérdezte,hogy hol fogunk megszállni, elmosolyodott a választ hallván, és közölte,hogy az az Édesanyja hotele, ezért minden nap fogunk találkozni És tényleg…

Itt is fehér Hyundai i10, automata. 950(!!!)km-el. Újszagú

Praslinon már rutinosan vezettem, lényegesen kisebb sziget kisebb forgalommal,mint Mahe-n. Itt a szállásunk Grand Anse-n volt,a Le Tropique villa.

Szállás

Azt kell mondjam,hogy az utóbbi éveim legszínvonalasabb szállása volt. Teljesen új épület, az egyik emeleti apartmant kaptuk. Itt szintén a kp-s verzió játszott

A part: Hááát, egy picit csalódás volt . Vastagon terítette a tengerifű. És a vízben is volt bőségesen. Erre nem figyeltem sajnos.

A szállásadónknak a megérkezéskor jeleztük,hogy szeretnénk meglátogatni a Lemuria hotel partját. Rögtön le is egyeztette telefonon.

Maga a szállás fekvése tökéletes volt. A part szintén. Simán ajánlanám kisgyerekkel is. Láttad a napfelkeltét, és a naplementét is. Esténkén jókat lehet sétálni-ha nem zavar a tengerifű- . Lehet,hogy más időszakban nincs is, de én ezt nem vettem figyelembe…

Praslinon is voltak nagyon jó take away-ek. A leírásokban szinte mindenki figyelmeztetett,hogy ez itt egy sarkalatos pont lesz, de mi nem éreztük annak.

Itt találkoztunk először olyan bolttal,ahol nem árultak pl alkoholt, illetve ahol árultak, ott 11:30-ig nem. Jót mosolyogtunk, és nosztalgiáztunk azokra az időkre, amikor Magyarországon reggel 9-ig nem lehetett kapni

Tehát a szállás: Nagyon fullos volt . Egy teljesen modern lakás feeling hihetetlen tisztasággal, kényelemmel. A személyzet valami bámulatosan segítőkész. Itt találkoztunk először a „kreol reggelivel” . 4 szelet pirítós, lekvár, vaj, tojás ahogy kéred, péksüti, gyümölcs, tea, kávé, gyümölcslé. Minimális változtatásokkal minden másnap. De ez a későbbiekben is mindig így volt.

Praslin-n szintén 5 napot tartózkodtunk.

Megnéztük a Valley di May-t. Érdekes volt, amolyan földtörténeti-őskor-nak éreztem. Hihetetlen méretű növények, a Coco de Mer-a tengeri kókusz…, kellemes kb 2 órás séta. Ajánlanám bárkinek.

A bejelentésünk napján elmentünk a Lemuriába. (Elég közel laktunk hozzá, kb 5 perc autóútra volt. A repülőtér lámpás kereszteződése szintén nagy poén )

Anse Georgette

Sima bejutás, átsétálás a golfpályákon, és Anse Georgette. Meseszép, de „tömeg”. Nem Siófok-aranypart, de voltak szép számmal. Nehéz volt olyan képet készíteni,ahol nem látszottak idegen emberek.

Egy érdekesség: Egy ösvény-trail vezet át ide Anse Lazio-ról. Ha onnan jössz, nem kell bejelentkezni sem. Sajnos ez kimaradt,de van ok visszatérni

Anse Lazio

A sziget túlsó fele, kb 35-40 perc volt kocsival átjutni. A Világ egyik legszebbnek tartott partja. Valóban szép, brutális hullámokkal. Itt hullám-fürdőztem néhányszor, de sokszor úgy odavágott a víz,hogy azt sem tudtam a víz alatt,hogy merre van lent,meg fent.

Illetve van még egy nagy probléma ezzel a parttal. Divat lett a nagyhajós szigetjárás. Az embereket 1-2 órára lerakják az óceánjárókról, és persze mivel itt ez a leghíresebb strand, ide áramlik mindenki. Így délután abban az 1-2 órában „Siófok feeling”.

Anse Lazio-t jó sznorkel helynek tartják. Ööööööö…. Aki annak tartja,nem sokat látott még a víz alatti világból.

Viszont itt volt egy nagy élményünk. Láttunk egy tengeri teknős épp tojást lerakni,majd visszamenni a tengerbe. Ez tényleg nagy élmény volt.

Ezt picit kifejteném: Szerintem Seychellesen nem érdemes snorkelezni. Kár elvinni a cuccot is oda.

Alig látni élő korallt, halat egyet-kettőt. (Ok,ezt LaDigue-on megcáfolom majd) Thaiföld legsilányabb sznorkell helye is kenterbe veri Seychellest ezen a téren. (Direkt nem említem Maldívot, vagy a Vörös tengert, mert azok más dimenziók)

Az 5 nap gyorsan eltelt. Praslin lényegesen kisebb,mint Mahe. 5 nap tényleg a maximum rá. Szerintünk. Nem volt olyan strandja,amit ne tudtunk volna felfedezni ez idő alatt.

La Digue

Szintén kompozás LaDigue-ra. (Kocsi szokásos módon a kikötőben hagyva.)

15 perc alatt ott voltunk. La Digue-on a szállásunk a Rising Sun Guesthouse volt.

1 km a kikötőtől. Kellemesen leizzadtunk,mire odaértünk a bőröndöket magunk után húzva.

Itt közvetlenül a szállást kerestem meg neten. 10 napig voltunk. Kerékpárt minden napra béreltünk tőlük. Ezt utólag kissé bánom. A kikötőnél sokkal jobb kölcsönzők voltak, normális bringákkal. A Feleségemé pl olyan volt,hogy első nap után cserét kértünk. De a többi is hulladék volt. A szállással elégedettek voltunk,de napi 14 EUR a 2 bringáért…no comment. Amilyen állapotban voltak, kb hetente kifizettük az áraikat.

Maga a szállás elhelyezkedése tökéletes. Ha Grand Anse-ra, Petit Ansera, Coco -ra mész, úgyis errefelé mész . Az STC bevásárlóközpont 100m, Gala Take Away 100m, pizzeriák, kisboltok…

Maga a szállás …hááát, olyan kis egyszerű. Dehát Seychelles-en ez a részünkre megfizethető kategória. Ha esetleg itt szállnátok meg, papucsot ne hagyjatok a teraszon,mert a szomszéd kutyák gyűjtik őket

Reggeli a szokásos kreol-reggeli. És amit csak később vettünk észere esténként kreol-büfé vacsora is van,persze külön fizetős.

Egyik vasárnap (amikor minden Take away zárva, boltok nagy része zárva) vacsorázni mentünk az STC melletti olasz pizzeriába, visszafelé láttuk,hogy nálunk, helyben is lehetett volna vacsorázni

De akkor LaDigue. Messze a legmagasabb elvárásaim voltak a szigettel kapcsolatban. És nagyrészt hozta is.

Anse Source Dargent

Kezdeném a negatívummal: Anse Source Dargent. A világ egyik leghíresebb partja. Nem tudnám megindokolni,hogy miért. Tényleg tömeg. Szó szerint.

A sziklái sem annyira kiemelkedően mutatósak, ráadásul fizetős a belépő. Mindenhol 100 Ruphiára írják,de jelentem már 125. Írták,hogy a helikopter leszállónál kikerülhető a belépő, de mi dagálykor mentünk arra,és inkább fizettünk (Illetve van egy másik opció is,Grand Anse felől, Anse Maronon keresztül,de ez elég hosszú út.)

Tényleg sokan vannak. Az oka leginkább az,hogy napközben hatalmas óceánjárókon hozzák La Digue-ra az embereket, kapnak 2-3 órát a parton,és persze mindenki ide rohan fotózkodni. Pedig ha tudnák,hogy ettől sokkal-sokkal jobb helyek is vannak! Addig jó,amíg nem tudják…

A sziget bicajjal

A sziget biciklivel csak részben körbejárható. Ha a kikötőből nem Source Dargent irányába,hanem a temető felé mész, egész Anse Fourmis-ig vezet út. Onnan elvileg egy ösvény menne Coco irányába, de nem próbáltuk. Illetve kb 50m után a többiek kérésére visszafordultunk. Ha valaki kalandvágyó, bevállalósabb,szerintem meg tudja csinálni egyébként.

Amúgy ez a rész nekem nem annyira tetszett. Meglehet,hogy ebben közrejátszott az is,hogy borús volt az idő,és bőrig is áztunk,de nem ez a rész volt a favorit.

Ha a Rising Suntól balra indultunk, A Gala irányába, több kisbolt, étterem,Take Away is volt. Illetve erre vezetett az út Grand Anse-ra. Nagyjából 15-20 perc bringa. Az út mellett egy helyi családnál a kertben szabadon tartva volt óriás teknős, akivel – a gazdáitól kért engedély után- lehetett fotózkodni. Jó volt látni,hogy végre nem ketrecben, kőfalakkal körbevéve tartják.

A bringákat mindig az étterem előtt lakatoltuk le. Onnan 20m séta Grand Anse.

Kilépsz a bokrok közül,és eléd tárul az,amiért Seychellesre mentél azok a hihetetlen kék árnyalatok a vízben,a felhők a víz felett,a vakítóan fehér homok, az öböl 2 oldalán a sziklák Nem lehet elmondani, látni kell.

Jobbra kissé éles sziklás a víz,és a part, ezért az emberek is inkább az öböl bal felébe tartottak.

Az öböl bal szélénél egy ösvényen fel lehet kapaszkodni a sziklákra, és onnan tovább Petite Anse-ra. Kb 10 perc az út. Ha valaki kissé bevállalósabb, fel is tud mászni a 2 öböl közti sziklaformációra, és onnan aztán nézelődhet,fotózhat Eszméletlen…

Petite Anse

Ide többször is visszatértünk. Van kitelepült bár, nyilván horror áron,de ezt még el is fogadom, hisz a Seybrew-t idehozni,hűteni… Nem kis meló. De az 50 ruphiás kókuszdiót,amit a mögötte álló fáról vág le,hááát… Itt is volt egy kis kellemetlenség egy helyi rasztával.

Láttuk,hogy a parton pálmalevelekből kis naptól védő árnyékolók lettek összetákolva. Egybe begubóztunk,majd jöttek,hogy ez csak akkor jár,ha vásárolunk a bárban. Inkább a fák közé húzódtunk…

Itt az öbölnek mindkét fele nagyon szép sziklás volt. Nekem mondjuk a bal oldala tetszett jobban.

Ott egyszer egy olasz párnak még esküvői fotósnak is felcsaptam Mókás volt,ahogy megjelentek, táskából előkerült a menyasszonyi ruha,beöltöztek, és elkezdték magukat fotózni. Nem bírtam megállni,hogy ne fotózzam én is őket,mert annyira adta magát. Egyszercsak odajöttek,hogy csinálnék e róluk képeket. Készült jó pár,de jó lenne őket megtalálni,mert az én gépemen is van néhány jó fotó róluk . Esetleg ötlet,hogy akadnék rájuk?

Coco

Innen az öböl bal szélétől kb 20 perc sétára,a sziklákon át volt Coco. Tényleg az egyik legszebb,ha nem a legszebb part,amit életemben láttam. A jobb felében kitelepült bár. (Tényleg nem értem,idáig már hogy hozzák az árút… Respect.)

Középen több száz méteres vakítóan fehér homok, gyönyörű hullámokkal, eszméletlen színekkel.

A bal felében egy kis öböl a sziklák közt.

Na,ha idáig eljöttök, ide érdemes sznori cuccot hozni. Itt minden nap,amikor voltunk, minden vízbemenetelkor 4-5-6 cápával úszkáltunk. Kis szirtiek voltak,de tényleg nagy élmény volt.

Ha a végében a sziklákon elmásztok a nyílt vízig, tökéletes képeket lehet csinálni Coco-ról.

Anse Maron

La Digue talán legkevésbé megközelíthető öble. Két irányból is megközelíthető ugyan, de mégsem sokan vállalják be. Lehet jönni Source Dargent felől, vagy Grand Anse irányából.

Robert Agnes-ék szerveznek ide túrákat 40 EUR/fő áron. Ár-apály függő,hogy melyik irányból hozzák a guide-ok a turistákat.

Source felől könnyebb, valójában egy erdei túrázás. Végigmész a kikövezett járdán, és a végén fel a sziklákra… Annyian járják végig naponta,hogy rendesen ki van taposva a csapás. Szerintem el sem lehet rontani. A strand végétől kb 30 perc lehet maximum az út.

Grand Anse felől: Ameddig a szilárd útburkolat tart, jöttök bringával. Ott le kell tenni. Ha egyenesen mennétek tovább, Grand Anse étterméhez juttok, de itt az út végén rögtön megy jobbra egy széles ösvény. Kb 1-200 m múlva egy romos épület jön. Majd egy kis patak, és ezután egy gyönyörű sziklaformációjú háttér,ahogy kiléptek Anse Songe pici öblébe. Nekem ez lett az egyik kedvenc fotós helyszínem.

Innen séta tovább a part mentén, néhol erdőben,pálmák és bokrok közt Grand L Anse sziklás partjához. Idáig kb 20-30 perc séta volt. Itt a szikláknál, a végén,valahogy fel kell jutni a parti kövek tetejére. Én össze-vissza kerestem itt ösvényt, könnyítési lehetőséget,de nem találtam. Seciék videóján láttam,hogy Roberték a vízben bújtak át sziklák közt, és onnan másztak fel. Én egyszerűen felkapaszkodtam, és átugráltam egyik kőről a másikra. Ok, ne szédülj, ne tangapapucsban csináld, és ne félj. De szerintem simán teljesíthető.

Ha fent vagy, onnan már csak mész az erdőben, viszonylag jól kitaposott ösvényen. Én először két alkalommal is elkeveredtem, de nem gáz,mert pár perc alatt vissza lehetett találni az ösvényre.

Anse Maron előtt kivisz a csapás a sziklákra, és felülről pillantod meg először az öblöt. Az állam egy darabja azóta is ott maradt szerintem Leugrasz,vagy lemászol a kövekről, és ott állsz a világ legszebb partján. Egyedül.

Ehhez az utóbbihoz az kell,hogy jól időzíts, és elkerüld Roberték túráit,amikor 40 embert odahoznak egyszerre. Bár meglepő volt,hogy egyik alkalommal,amikor találkoztam ott velük, magában a nagy öbölben senki nem volt. Fél órája fotóztam,amikor egy drónt láttam, és átnéztem a kis öbölbe,ahol fürdeni is lehet. Na ott volt a tömeg. De tényleg tömeg! Egy törülköző sem fért volna el. Közben meg a nagy öbölben,ami sokkal szebb, egy ember sem volt.

Kiveséztük már,hogy ennek a túrának a veszte a népszerűsége lesz. Több okból. Aki egyszer volt, nem akar még egyszer ide menni Robertékkal, hogy negyvened magával ücsörögjön egy nagyon pici parton,és öbölben. Aki akar,az meg odamehet magától,mert már olyan ösvényt tapostak a tömegek,hogy eltévedni sem lehet.

10 napot töltöttünk La Digue-on. Ha nagyon necces az időtök, ide talán 7-8 nap is elég lehet, hogy kimaxold.

Ismét Mahe

Csütörtöki napon jöttünk vissza Mahe-ra egy reggeli 7:00-kor induló közvetlen hajóval. (illetve megállt Paslin-n, de nem kellett leszállni.) Mahe-n már várt az autó a parkolóban, irány a szállás Victoria központjában, közel mindenhez.

Hilltop, Butique hotel. Egy éjszakára voltunk. Ennek tökéletesen megfelelt. Nagyon segítőkészek voltak. Reggel 8:40-kor már átvehettük a szobát. Kérdezték mikor indul a gépünk, és azt mondták maradhatunk akár du. 5-ig is.

A személyzet,és a kreol-reggeli tökéletes volt. Helyileg pár perc séta a Hindu templom,a piac, és az óratorony is megvolt egy órán belül Közvetlen szomszédban étterem, boltok, take-away-ek.

Ami elszomorított, hogy pont az ablakunkból ráláttunk a szomszéd étterem udvarára,ahol egy betonteknőben 5 db óriásteknős nyomorgott Minek kell ez? Kíváncsi lennék, egyszer,hogy az ilyen fajta tartást mivel tudják indokolni…

Bőröndöket letettük, kocsiba pattantunk, és elindultunk felfedezni Mahe eddig kimaradt részeit.

Átmentünk a hegyen Beau Vallon felé,és végigjártuk az északi csücsköt.

Anse Major Trail

Végigmentünk az Anse Major Trail-en, ami fizikailag könnyű, gyönyörű, de … jelenleg épp vízvezetéket építenek ki Anse Major irányába, a túraút mellett közvetlenül. Hát nem szép…

Maga Anse Major öble egy álom. Hajóval is hoznak ide embereket,annyira meseszerű. Kristálytiszta, hullámmentes a víz.

Anse Royal felé

Utolsó napunkon reggeli után bepakoltuk a bőröndöket a kocsiba, majd lementünk Anse Royal-ig.

Útközben megálltunk egy boltnál,hogy megvegyük az ajándék kókuszos Takamakákat. Indiai boltos, mondom neki,hogy 5 nagy üveg kókuszos, + 15 üveg kisampulla 69%-os, 15 üveg kisampulla Dark. Hááát, nézett egyet,aztán kezdte,hogy még csak 9 óra. Basszus! Totál elfelejtettük,hogy 11:30-ig nincs alkohol. Persze milyen egy jó üzletember…A főnök egy nem átlátszó szatyorba, hátul bepakolt mindent, nem ütötte be, és átadott mindent. Reméljük Shiva, vagy Buddha, és a helyi NAV sem nézett pont oda abban a pillanatban

Megebédeltünk az Ole Piratban, sétálgattunk a parton,majd vissza a repülőtérig.

Jó volt ez az utolsó 2 nap autókázás a partokon. Egy picit elbúcsúztunk Seychellestől.

Irány haza

Kocsit leadtuk a reptérrel szemben,ahol első nap felvettük. Becsekkoláskor volt egy kis para,mert a sok ajándék Takamaka miatt lett némi túlsúly Qatar 30 kg-ot enged, a bőröndöm 32.8 volt. Egy szót sem szóltak érte. (Offtopic: Az oroszok egyszer Bangkokból hazafelé + 1.5 kg miatt 100USD-t akartak felszámolni…)

18:10-kor indult a gép, 05:45-re érkeztünk Budapestre.

Qatar sima út hazáig. Etettek, itattak, aludtunk, filmet néztünk, eltelt.

Összefoglalva

Pénzügy

Tudom, mindenkit a költségek érdekelnek leginkább. Utazásokkal együtt 24 nap volt. Szinte forintra 2M-ba állt meg kettőnknek. Hogy ez sok,vagy kevés, az döntse el mindenki maga.

Nem spóroltunk. Voltak felesleges kiadásaink, (autóbérlés+2 nap, bringabérlésen is tudtunk volna 1-2 napot húzni). Nem kajáltunk étteremben, nem mentünk másik sziget túrákra, átlagos szállásokat béreltünk.

2 repjegy: 400e, 21 éjjelre szállás: kb: 1M, autó,és bicikli bérlések: 200e, Beváltottunk : 1000EUR- ruphiára költőpénznek (kajára, belépőkre, innivalókra, ajándékokra) , kompok, biztosítás…. Ebből állt össze a 2M.

Kinek ajánlott?

Többen kérdezték,hogy visszamennénk e. Ez a legnehezebb kérdés Nagyon jó volt,tényleg egy álom valósult meg. De annyi szép hely van még a világon. Ha visszamennék, nem tudom mi nyújthatna még újdonságot. Talán egyszer, sok-sok év múlva…De addigra már lehet,hogy annyit urbanizálódnának a szigetek,hogy csalódás lenne…

Kérdezték jó páran,hogy melyik volt jobb? Maldív (Filitheyo révén van csak összehasonlítási alapunk) , vagy Seychelles? Nem lehet összehasonlítani a kettőt. Teljesen más. Más amit nyújt, más az értéke mindkettő desztinációnak.

Maldív nagyon lazulós, Seychelles felfedezős, kirándulós. Mindkettőt lehet élvezni, csak tudd,hogy mit szeretnél, és ez alapján válassz. Persze Seychellesen is el lehetne vegetálni egy vízparti szállodában koktélozgatva, de szerint azért az érzésért meg nem oda kell menni.

És hogy kinek ajánlom Seychellest? Annak,aki szereti az aktív nyaralást. A kirándulás, túrázás nem riasztja vissza.

A partok gyönyörűek, de nem mind fürödhető.

Aki szeret fotózni, annak egy álom. Bár előfordulhat, hogy egy-egy helyszínre a jobb fényviszonyok miatt többször vissza kell menni

Igazság szerint Mindenkinek ajánlanám. Hogy átérezze, mert tényleg egy álom.

Ajánlott cikkek

Érdekelnek az élménybeszámolók? Sok hasznos információt tudhatsz meg belőlük!

Seychelle-szigetek tudnivalók, információk utazáshoz

Seychelle-szigetek időjárása

Legszebb egzotikus helyek a világban

The post Seychelle-szigetek élménybeszámoló – Anita és Zoli útja appeared first on Utazáskatalógus.

Az utazáshoz szükséges tudnivalókról (beutazás, vízum, pénz, stb) ebben a cikkben találsz meg mindent!

Seychelle-szigetek általánosságban

Seychelle-szigetek szigetállam az Indiai-óceánban, Afrika keleti partjától legközelebb Szomáliához van, Madagaszkártól északkeletre, Mauritiustól északra található.

Afrika önálló államai közül a Seychelle Köztársaság népessége a legkisebb. Nincsenek őslakók; a seychelle-iek főleg francia, afrikai, indiai és kínai bevándorlók utódai.

Több mint 100 sziget tartozik az országhoz, de a fő turistahelyek három szigeten összpontosulnak: Mahé, Praslin és La Digue.

Mahé

A legnagyobb sziget dzsungelbe burkolódzó hegyekkel, több mint 60 gyönyörű stranddal, álomszép öblökkel, titkos szegletekkel, sűrű, erdős belsővel, kisvárosokkal, egyedülálló kreol kultúrával a szigetcsoport központja.

Itt található a főváros, Victoria is. A legtöbb turista a szigeten található reptérre (Victoria-Seychelles Airport) érkezik.

Praslin

A 2. legnagyobb sziget Mahétól egy kicsit távolabb esik. Nyugodtabb pihenésre tökéletesen alkalmas és a legszebb tengerpartok talán itt vannak. A világ legszebb strandjai is itt találhatók.

Híres növénye a coco de mer, a tengeri kókusz, amely természetes közegben csak itt nő.

La Digue

A legnyugodtabb sziget, ahol úgy érezni, mintha megállt volna az idő. Kerékpárral könnyen bejárható.

A különlegességét azon is láthatjuk, hogy a sziget fő közlekedési eszköze az ökrösszekér. Faunája nagyon gazdag, rengeteg madár él itt.

Andi és Zoli több hétig járta Seychelles-t, amiről egy remek élménybeszámolót is írtak!

Közlekedés

A három fő sziget között hajóval közlekedhetünk. Mahé és Praslin között pár óra, Praslin és La Digue között mindössze 30 perc a hajóút. Menetrend és jegyvásárlás itt lehetséges!

Mahé és Praslin szigetén buszhálózat is van. Mahén relatíve elég sok járat üzemel, amivel a legfőbb látnivalókhoz eljuthatunk.

Mahé buszmenetrend

Praslin buszmenetrend

Mahé szigetén lehet autót is bérelni, míg Praslin-en és La Digue-n akár kerékpárral is körbe lehet járni a szigetet. Sőt, sokan taxit bérelnek, ami több fő esetén ideális megoldás.

Seychelle-szigetek tengerpartjai

Anse Intendance

Mahé déli részén található, ami sokak szerint a legszebb a szigeten. Fehér homok és gyönyörű türkiz víz jellemző.

Egy hátránya, hogy mivel nincs zátony, sokszor erős hullámok vannak a parton. Autóval is könnyedén megközelíthető, van parkolóhely is.

Grand Anse

Mahé délnyugati partján található, amely csak kb. 15 perces séta után érhető el. A part finom homokos, sznorkelezésre kitűnő, mert nincsenek áramlatok.

Anse Royale

A legszebb strand egész Mahé szigeten. Gránitsziklák, fehér homok, pálmafák várnak és a víz is nagyon kellemes, sekély.

Baie Lazare

Könnyen elérhető part Mahé-n, közvetlenül mellette vezet a főút.

A víz sekély, éppen ezért úszásra, sznorkelre nem alkalmas. Viszont a fehérhomokos part kiváló pihenésre.

Anse Volbert (Côte D’Or Beach)

Praslin egyik legnépszerűbb tengerpartja. A többitől eltérően itt több szálloda, étterem található.

Anse Lazio

Praslin sziget északkeleti részén található. Sokak szerint a világ legszebb tengerpartja.

Egy öbölben van, az északi részén gyönyörű gránitsziklák emelkednek ki a homokból. A víz színei csodásak, a parton a pálmafák dőlnek a víz fele. A homok fehér és nagyon kellemes.

Érdemes a naplementét megvárni, mert legszebb arcát talán ekkor mutatja az Anse Lazio.

Anse Georgette

Nem messze az Anse Lazio-tól találjuk egy kis öbölben. Többen ezt még szebbnek tartják, mint az Anse Lazio-t. A tengerpart feletti részről gyönyörű kilátás nyílik a partra.

Figyelni kell, mert a víz hirtelen mélyül. A tenger itt hullámosabb, mert nincs zátony a part előtt, talán ez az egyetlen negatívum. A homok nagyon finom és vakítóan fehér.

Egy kicsit nehézkes az elérése, mert a Lemuria Resorton keresztül vezet az út. Előzetes regisztráció szükséges, de a belépés ingyenes. A recepción kell jelentkezni, innen kb. 20 perces út a tengerpart.

Anse Source D’Argent

La Digue szigeten fekszik, a világ egyik legtöbbet fotózott tengerpartja. A hófehér homokból hatalmas gránitsziklák emelkednek ki, amiket a természet erői alakítottak ilyenné. A víz sekély a zátonynak köszönhetően.

A partszakasz a L’Union Estate Park része, belépőt kell fizetni. Viszont bőven kárpótol minket a látvány!

Grande Anse

La Digue szigetének egyik legszebb, fehérhomokos tengerpartja. Viszont készülni kell rá, hogy sokszor erős hullámok vannak.

 Az öböl két szélen hatalmas gránitsziklák teszik festőivé a tengerpartot.

Petite Anse

Gyönyőrű strand 10 perc sétára Grande Anse-tól. Hogy láthassuk, a nagy sziklákon és a növényzeten kell átjutni egy kis kitaposott ösvényen.

A séta alatt a kilátás is fantasztikus, fehér homok és türkiz víz fogadja az ide átgyalogolókat.

Anse Marron

La Digue déli csücskénél található ez a kis part. Nehéz megközelíteni, a Grand Anse-tól sokszor a gránitsziklákon vezet az út.

Mahé látnivalók

Victoria

Seychelle-szigetek fővárosa, amely kb. 25 ezer fős lakosságával a világ legkisebb fővárosai között van. Mivel nincs hosszú múltja, kevés látnivaló akad.

Az egyik legismertebb látnivaló az óratorony (Lorloz), amelyet 1903-ban emeltek a londoni Big Ben mintájára.

Az Arul Mihu Navasakthi Vinayagar egy szép hindu templom, amely az ország egyetlen ilyen temploma.

Mindenképp látogassunk el a Sir Selwyn Selwyn-Clarke piacra! Bár nem egy nagy piac és számunkra furcsa szaggal is találkozhatunk, mégis autentikus hely. Vásárolhatunk halat, gyümölcsöket, ruhákat, kókuszból készült termékeket és akár kézműves dolgokat is.

A Botanikus kert az óratoronytól 1 km-re található. Leghíresebb növénye a kókuszpálma, a coco de mer. A kertben van néhány óriás teknős is.

Beau Vallon

A fővárostól csupán pár km-re nyugatra találjuk az egyik népszerű nyaralóhelyet. A háttérben lévő hegyek teszik még szebbé a tájat.

Szép fehérhomokos partja van, ahol a vízisportok, sőt búváriskola is elérhető. A családok számára ideális hely, mivel a víz sekély és nincsenek benne sziklák.

Domaine de Val des Prés

A kreol életet és mesterségeket bemutató falu. Megismerkedhetünk a helyi építészeti stílussal, művészetekkel és kézművességgel.

Látványos boltok is vannak, de a helyi kézművesektől is lehet vásárolni termékeket.

Teagyár

A seychelle-i teatermesztést és feldolgozást mutatja be ez a nagyon szép helyen fekvő manufaktúra. A sziget egyik legszebb panorámája innen van.

Kot Ma-Ya Exotic Flower Garden

A növényeket szeretőknek igazi paradicsom a kert.

A több mint kétszázféle trópusi növény és orchidea mellett teknősök, békák, gekkók és nyulak is vannak a kertben.

Jardin Du Roi Spice Garden

A kertben rengeteg növény és gyümölcs van, például vanília, fahéj és ananász.

A fűszereket növő formában láthatjuk. Nagyon szép kilátás nyílik az Anse Royale-ra.

Kreolfleurage Parfums

A kicsi laboratórium a sziget északi csücskében található. Az egyetlen parfümmanufaktúra az Indiai-óceán térségében.

A helyi olajokat és esszenciákat használják fel a különleges parfümökhöz, melyek meg is vásárolhatók.

Morne Seychellois National Park

Seychelle-szigetek legnagyobb nemzeti parkja. A legmagasabb pont is itt van, a Morne Seychellois 905 méter magas.

Több útvonalon is lehet túrázni.

A Trois Freres Peak Trail a legnépszerűbb. Ez mindössze 800 m hosszú és 200 m-es a megtett szintkülönbség, de végigsétálva rajta egzotikus fűszerekkel és csodás panorámával találkozhatunk.

A Dans Gallas Nature Trail hosszabb, 2 km-es 310 m-es szintkülönbséggel. Innen a Beau Vallon Bayre van szép kilátás. Victoriából könnyen eljuthatunk ide.

A park északnyugati részén, a partok mellett vezet az Anse Major Nature Trail. Kb. 2,5 km után egy szép tengerparthoz, az Anse Major-hoz jutunk el. Éppen a megközelítése miatt csendes strandra jutunk.

Bazar Labrin

Egy zenés, táncos kreol mulatság, ami minden szerdán kerül megrendezésre Beau Vallon-on.

Sok helyi különlegességet kóstolhatunk meg: kreol kókuszos süti, répatorta, polipos curry, grillezett halak.

Praslin sziget látnivalói

Vallée De Mai Nemzeti Park

Ez az egyetlen hely, ahol a Coco de mer nevű, veszélyeztetett kókuszfaj még fellelhető ilyen tömegben (több mint 4000 példány van). A tengerikókusz a Seychelle-szigetek jelképe. A park az UNESCO Világörökség része, belépőt kell fizetni.

Ez a világ legnagyobb növényi termése, a több 100 éves fák termésének tömege akár a 18 kilogrammot is elérheti. Ezenkívül sok állatfaj is található mint például a Seychelle-szigeteki bülbül.

A nemzeti parkban 3 túraútvonalon sétálhatunk. Közben információs táblán olvashatjuk a fontosabb fajok leírását.

Cousin Island

Praslin szigettől 2 km-re nyugatra található ez a kis sziget, ami egy természetvédelmi terület több mint 50 éve. Csak helyi túraszervezőkkel látogatható.

Ritka fajok lakhelye ez: közönséges cserepesteknős, Dayal-rigó, Seychelle-i poszáta, stb.

Curieuse Island

Praslin-től mindössze 1 km-re található ez a sziget.

Leghíresebb látnivalója a teknősfarm. Itt a teknősök szabadon élnek, rendesen gondozzák őket. Nagyon szelídek, akár etethetjük, simogathatjuk is őket.

Legszebb strandja az Anse St. Jose. Hosszú, széles tengerpart, ami nagyon jó sznorkelezőhely is.

E strand közelében van a Doctor’s House, amely egykor egy lepratelep volt. A kór történetéről a leprát tanulmányozó orvos házában egy múzeum is működik.

La Digue látnivalói

L’Union Estate

Egy információs központ és park, egykori kókuszpálma ültetvény, ahová belépő ellenében mehetünk.

A kókuszolaj készítését mutatja be. Emellett egy hatalmas, 750 millió éves gránitszikla is látható, amelyet a természet erői különböző formákra alakítottak.

Nid d’Aigle

A sziget legmagasabb pontja 333 méterrel. Nagyon szép kilátás nyílik a szigetre.

Időjárás

Az évi középhőmérséklet 27 Celsius fok, a páratartalom 80%-os. A trópusi esők miatt az évi csapadékmennyiség 2300 mm (Magyarországon 500-900).

Áprilistól októberig a frissítő délkeleti passzátszelek miatt az időjárás hűvösebb és szárazabb.

Az enyhébb északnyugati monszun-szélrendszer Karácsony táján éri el a Seychelle-szigeteket, csapadékot hozva és felhőszakadásokat idézve elő. Záporok és zivatarok az év bármelyik napján előfordulhatnak.

Annak ellenére, hogy a hatalmas Indiai-óceán kis szigeteiről van szó, mégis számos mikroklíma alakult ki. Ez változatossá teszi a Seychelle-szigetek éghajlatát – előfordulhat, hogy az egyik tengerparton esik az eső, a másikon süt a nap és a hegyekben köd ereszkedett le.

Térképek

Videó

Ajánlott cikkek

Seychelle-szigetek időjárása – minden tudnivaló az utazáshoz

Seychelle-szigetek élménybeszámoló

Legszebb fehér homokos tengerpartok a világban

Mauritius látnivalók, tengerpartok

The post Seychelle-szigetek látnivalók, tengerpartok appeared first on Utazáskatalógus.