Dél-Afrika szafarival – Gáborék másfél hete

by radopeter1983
Dél-Afrika szafarival - Gáborék másfél hete

Sziasztok, egy újabb beszámolót hoznék nektek az afrikai kontinensről, ezúttal Dél-Afrikáról 🙂

Másfél hete érkeztünk haza (2021 november), az utazással együtt 11 napos, szokás szerint teljesen magán szervezésű utunkról. Remélem pár hasznos információval tudunk szolgálni azoknak, akik ide készülnének, esetleg a többieknek pedig meghozni a kedvét ehhez a remek országhoz 🙂

Gáborék Hawaii-on is voltak, 3 hét alatt három szigetet jártak be! Beszámolójukat itt olvashatod!

Utazás

A repjegyeket multicityként vettük, Budapest – Cape Town; Johannesburg – Budapest vonalon (Qatar), Cape Town és Johannesburg között pedig a helyi menetrendszerinti járatra vettünk jegyet, külön. A beutazáshoz a szokásos 72 órán belüli PCR tesztre volt szükség, megérkezéskor (vagy már a repülőn is, mert osztogatják a nyomtatányt) egy health formot kell kitölteni és kész. Meglepően nagyon gyors volt a bejutás és kijutás is a reptérről. Magyar állampolgárként ha jól emlékszem csak 30 napon túlnyúló utazás esetén kell vízum, egyéb esetben csak egy pecsétet kapunk határátlépésnél az útlevelünkbe.

Covid korlátozások tekintetében elég szigorúak a dolgok, nagyon sokáig tilos volt az alkohol árusítása és fogyasztása is, ezt szerencsére már feloldották, viszont mindenhol kötelező a maszkhasználat. Tényleg komolyan betartják, mindenhol rászólnak az emberekre, illetve az utcán láttam rebellis embereket megbüntető rendőröket is. Ezenkívül bármilyen helyre mész be (kávézó, étterem, pláza, sarki kisbolt stb), kötelező a kézfertőtlenítés és erre mindenhol figyel legalább 1 alkalmazott. Kijárási korlátozás van éjfél és reggel 4 között, ez alól felmentést jelent, ha a nemzetközi járatod ekkor érkezik/indul (repjeggyel kell bizonyítani).

Sokakban valami oknál fogva egyfajta mitikus “jaj de veszélyes és rossz a közbiztonság” tévhit kering az országról (nem tudom miért). Ezzel szemben nagyon jó volt a közbiztonság, mindenhova egyedül jártunk, egyszer sem éreztem veszélyben magam, sőt Tanzániához képest teljesen más Afrika fogadott. Nagyon európaias/amerikaias volt Fokváros, illetve a kisvárosok, amiket a Kruger felé láttunk. Tényleg úgy éreztem magam mint egy színes nyugati országban. Az emberek nagyon kedvesek voltak, mindenki beszél angolul és ami nekem a személyes kedvencem, egy bankártyával végig lehet csinálni az egészet. Mindenhol elfogadnak kártyás fizetést, még a street foodosoknál is. Csak abban az esetben javaslok készpénzt, ha befizetett programok végén borravalót szeretnénk adni a guide-oknak.

Fokváros

Ennyit szerettem volna a kötelező körökről és most már kicsit inkább az izgalmasabb részre kanyarodnék, a programokra, miket csináltunk. Szombati napon érkeztünk meg, 25 fok napsütés. Kinéztük, hogy szombatonként van egy street food piac, név szerint a The Old Biscuit Mill. Ha ezen a napon jársz Fokvárosba, ide mindenképp menj el! Baromi jó kaják, rengeteg helyi, szól a zene, egy kis visszafogott gasztrofesztivál feelingje van az egésznek.

Még aznap este elmentünk a V&A Waterfrontra, ami kvázi a város kikötője. Rengeteg étterem, a helyiek is láthatóan itt töltik az idejüket, nincs az a nagyon turista-kirakat érzése a helynek. És mivel óceán part, nagyon jó kis sea food tálakat lehet enni.

Másnap korán kezdtünk, a belvárosban volt a szállásunk, konkrétan a híres Bo Kaap városnegyed mellett, ahol a szivárványszínű lakóházak között lehet sétálgatni.

A nap további programjait a hegycsúcsoknak szenteltük, először a Táblás hegységre mentünk fel a felvonóval, ahonnan baromi szép kilátás van az egész városra, a Lions Head csúcsra és a Signal Hillre is.

Ezután megmásztuk a Lions Headet is, oda vissza kb egy 2 és fél órás túrázás, beleértve azt a részt is ahol láncokkal kell megmászni a sziklákat.

Végül a naplementét a Signal Hill oldaláról néztük végig, ahol muszáj megint megemlítenem, hogy mennyire jó kis közössége van a helyieknek. A hegy oldalán legalább százan voltunk, de nem zavaró tömeg, mindenki hozta a kis pókrócát, kis piknik kosarát sörrel és borral, együtt élvezte mindenki a napnyugtát. Irigykedtem is rájuk, hogy ők ennek bármelyik nap részesei lehetnek.

Jóreménység Foka

A harmadik napon kocsit béreltünk és reggel elindultunk a Jóreménység Fokára. Nos, mivel jobb oldalt vezetnek és én pedig még soha nem próbáltam, ezért kicsit stresszes voltam 😃 De, szerencsére jó élményekkel távoztam, úgyhogy adnék pár tippet azoknak, akik félnek tőle és még nem próbálták:
👉 El kell felejteni a rutinszerű vezetést
👉 Minden mozdulatot (legalábbis az elején) végig kell gondolni, kb úgy mint amikor vezetni tanultál
👉 Nekem az segített az első órákban nagyon sokat, ha mondogattam magamban, hogy “balra kisív, jobbra nagyív” illetve, hogy “balra tarts”
👉 Mindenképp automata váltós kocsit bérelj, hogy ne kelljen a fordított váltásra is figyelned.

Természetesen az előző 2 napi 25 fok napsütés eltűnt és helyette a 8 fok, óriási széllökések és szakadó eső jött, de megmondom őszintén ezzel valahogy még autentikusabbá vált a Jó Reménység foka, jobban együtt tudtam érezni a hajdani hajósokkal. Mindenképp érdemes ide eljönni, kisebb nemzetiparkként funkcionál a hely, szép sziklák, kisebb nagyobb túra utvonalak, gyönyörű kilátás.

Hazafelé meglátogattuk még a Boulder’s Beachen lévő pingvin kolóniát és hát mondanom sem kell mekkora élmény látni ezeket a kis fickókat szabadon a saját környezetükben. Egy kisebb belépődíj ellenébe lehet belépni a strandra, ahol szépen ki van építve egy sétáló, ami az emberektől kellőképp elszeparálva tartja az állatokat, de mivel nagyon érdeklődőek voltak a pingvinek, szinte karnyújtásnyira jöttek maguktól oda hozzánk.

A parton ki van építve egy tényleges strand is, ahol ha az állatoknak is olyan kedvük van, még úszni is lehet velük.

Hozzá kell tennem, hogy Dél Afrika nem egy Zanzibar vagy hasonló. Az áramlatok miatt itt folyamatosan hideg az óceán, mi most amikor voltunk azt mondták ma épp meleg a víz, 13 fokos, amúgy 10 alatt szokott lenni. A tavasz utolsó hónapjában vannak, a nyári kánikulákban azoknál az öblöknél ahol jobban felmelegszik a víz természetesen szoktak strandolni, de senki ne várjon kellemes 25-26 fokos strandokat ekkor sem. Ez inkább a neoprémes szörfőzők uticélja.

De azért másnap mi is bemerészkedtünk az óceánba mivel életem egyik (ha nem a legjobb) vadállat “encounter”-én vettem részt: Oroszlánfókákkal snorkeleztünk. Merültünk már cápákkal és úsztunk éjjel manta rájákkal Hawaiion, úsztunk delfinekkel Zanzibaron de mégis ez volt az eddigi legjobb élmény. A Hout Bay közelében él egy 3000 fős populáció, egy kis sziklaszigeten, ide hoztak ki minket motorcsónakkal. Ezt követően beugrottunk a vízbe hozzájuk és hát elképesztő érdeklődőek és játékosak voltak. Odajöttek hozzánk, tekeregtek előttünk, a szemünkbe néztek, egyáltalán nem zavartuk őket, sőt. Bár a víz 13 fokos volt, baromi vastag neoprém ruhát kaptunk, ráadásul dupla rétegben, ugyhogy voltak pillanatok a vízben, amikor inkább már melegem volt 😃 Összesen kb 30-40 percet töltöttünk a vízben a fókákkal.

Még aznap délután sétálgattunk a Kirstenbosch botanikus kertben, majd a Camps Baynél néztük végig, ahogy a nap lemegy, szemben a 12 Apostol hegységgel.

Az utolsó napunkat egy egésznapos bortúrának szenteltük, ahol részünk volt 3 különböző borkostolón, láttuk a börtönt, ahonnan Nelson Mandelat engedték szabadon. Akik szeretik a borokat, mindenképp érdemes egy ilyen dél-afrikai bortúrára elmenni.

Kruger Nemzeti Park

Másnap hajnalban repültünk Johannesburgba, ahol a reptéren kocsit béreltünk és nekivágtunk a 7 órás utunknak a Kruger Nemzeti Parkba. Izgalmas volt végig vezetni az ország ezen részén, főleg ilyen hosszan. Említettem, hogy minden nagyon nyugatias, azonban voltak néha hibák a mátrixban és elő-elő jöttek afrikai sajátosságok. Például az, hogy a 2×3 sávos autópályán keresztbe közlekednek teljesen random gyalog az emberek, az teljesen természetes (azért ilyet viszonylag ritkán látunk Európában). A Parkban összesen 2 éjszakát és 3 teljes napot töltöttünk, amit most megpróbálnék egyben összefoglalni nektek és kicsit összehasonlítani a Tanzániai szafariainkkal.

Szóval a park nagy különlegessége, pl egy Serengetivel szemben, hogy teljesen magadtól járhatod be. Kicsit az amerikai nemzeti parkokhoz tudnám hasonlítani, ahol minden szépen ki van építve, le van betonozva, ki van táblázva. Jó pár, úgynevezett rest-camp van a parkban, ahol meg is lehet szállni. A nagyobbakban van bolt, benzinkút, apartmanok, éttermek, medence stb, az egész pedig körbe van kerítve elektromos kerítéssel. Ezért tényleg bárhova megy az ember, teljesen ki tudja minden modernkori igényét elégíteni. Viszont ennek meg van pont az a hátránya, hogy emiatt számomra a Serengeti sokkal vadabb volt, sokkal érintetlenebb, sokkal természetesebb. Ott nem mehetsz egyedül, visznek a safaris cégek, keréknyomokon a jeepekkel. De ettől függetlenül meg van a maga bája annak, hogy itt saját magad mehetsz és te döntheted el, hogy a következő kereszteződésben jobbra, balra esetleg egyenesen mész tovább.

A fő aranyszabály a parkban, hogy napnyugtára (minden nap konkrétan megadják percre pontosan ezt az időt) vagy a szállásodul szolgáló rest-campbe kell visszaérned, vagy ki kell érned a parkból, mert minden kaput bezárnak. Azt nem tudom mi történik azzal, aki nem ér vissza, de inkább nem akartuk kipróbálni. A self-safarik mellett viszont tök izgalmas olyan extra dolgokra tudsz befizetni a rest-campekben, amiket magadtól nem tudsz megcsinálni, sőt ilyenekre nem volt lehetőségünk Tanzániában sem. Az egyik ilyen volt a night-drive, ahol kapuzárás után vittek ki minket a sötétbe. Reflektorokkal kerestük az állatokat, a napközben is rengeteget látott elefántok és gazellák mellett találkoztunk 3 hím oroszlánnal is, akik mint a házimacskák a radiátoron, a betonúton hasalva melegedtek éjszaka. Láttunk pár méter közelről leopárdot is az út mellett.

A másik extra program a napkeltés bushwalk volt. 2 fegyveres vadőrrel vittek ki minket egy áltatuk bejáratott ösvényen, de sajnos mivel brutálisan nagy vihar volt az előző este (egyik képen láthatjátok is) ezért az állatok nem voltak annyira aktívak, keveset láttunk, de még így is találkoztunk egy elefánt bikával és vaddisznó családdal. Állatok ide vagy oda, óriási élmény volt ott sétálni, ahol ők is élnek, illetve az is plusz adrenalin löketet adott, hogy 500 méterre onnan ahonnan elkezdtük a 2 órás túrát 4 nőstényoroszlánt láttunk, akkor még az autóból.

Időjárásról csak röviden annyit, hogy a napi legmagasabb hőmérséklet amit mértünk az 44 fok volt, úgyhogy igen, kicsit meleg volt 😃 Rengeteg állatot láttunk egyébként a 3 nap alatt, köztük olyanokat is akik kimaradtak a legutóbb Tanzániában. A teljesség igénye nélkül voltak: Elefántok, zsiráfok, vad kutyák, hiénák, oroszlánok, leopárdok, bivalyok, krokodilok, vízilovak, gnúk, zebrák stb.

Az utolsó éjszakánkat a parkon kívül, annak közvetlen a határát húzó Crocodile River szélén töltöttük egy kis, pár-szobás hotelben, ahol medencézés közben is még tudtunk állatokat keresni a bozótban. Egyébként általánosságban elég jók voltak a szállás árak, 7-8 ezer forint/fő per éjnél nem fizettünk többet, kivéve a Krugerben, ahol a elérte ez az összeg a 10 ezer forint/fő per éj árat. Egyébként mindkét éjszakát a Lower Sabie rest-campben töltöttük, ide a Kruger nemzeti park hivatalos oldalán lehet szállást foglalni csak és kizárólag (pontosabban a parkon belül bárhová máshová is csak itt lehet.)

  • És ha már árak:
  • Boltok és éttermek kb másfél – kétszer olyan drágák mint nálunk
  • Benzin kb azonos mint itthon, kocsi bérlés is kb ugyan az (14 ezer forint körül volt/nap az autó)
  • Hotel árakról már írtam, azok elég korrektek voltak
  • Ami meglepően nagyon olcsó volt, az az Uber és a Bolt. Pl a reptértől a szállásunkig (belváros) 20 perces út volt és 2200 forintot fizettünk. És mivel ennyire olcsó volt mindkét app, ezért csak így közlekedtünk mindenhová (amikor nem volt bérelt kocsink), nem használtuk a tömegközlekedést. Érdemes mindkettőt letölteni mert a kocsik elérhetősége drasztikusan változik illetve az Uber mindig kicsit olcsóbb volt, de kevesebb is volt a sofőr.
  • A fókás program 15ezer forint/fő volt. Az egész napos bortúra a 3 kóstolással 10ezer forint/fő. Illetve egy programunk maradt ki, szerettem volna bálna lesre menni, de az időjárás és az idő szűkössége miatt végül nem tudtuk volna összehozni, az amúgy eléggé borsos árú programot (kb 25-30 ezer forint/főért láttuk őket neten)

Nekünk baromira tetszett az ország, teljesen más arcát mutatta Afrika, ahhoz képest amit eddig láttunk. Tanzánia vadregényesebb, Dél-Afrika pedig kényelmesebb. Nem tudnám azt mondani, hogy egyik jobb mint a másik, ahogy a Kruger és a Serengeti között sem tudnék dönteni, mert mindkettőnek meg van a maga előnye és szépsége. Mi abszolút beleszerettünk Afrikába idén, úgyhogy az biztos, hogy még jó néhány helyet meg fogunk látogatni az elkövetkező években!

Ha érdekelnek további videók és sztorik az útról, itt nézelődhettek: https://www.instagram.com/villgabor/?hl=hu

Ajánlott cikkek

A többi élménybeszámolóból is sok ötletet meríthetsz!

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Rendben Adatkezelési tájékoztató