Alaszka a világ egyik legvadregényesebb régiója, amelynek számos része még relatíve érintetlen. Éppen ezért is vágyik ide sok turista, hogy lássa ezt a csodás régiót.
Alaszka az Amerikai Egyesült Államok egyik exklávé tagállama. Keletről a kanadai Yukon, délkeletről Brit Columbia határolja (amely elválasztja az Egyesült Államoktól). Az állam északi és északnyugati határait a Jeges-tenger alkotja, nyugatról és délről pedig a Csendes-óceán határolja.
Tartalomjegyzék
Alaszka legszebb helyei
Denali Nemzeti Park
Az Észak-Amerika legmagasabb csúcsát magában foglaló nemzeti park igazi vadon, ahol a természet még ma is uralni látszik a tájat.
A park területe nagyobb, mint Belgium, és olyan élővilágot rejt, amely máshol már régen eltűnt a civilizáció előretörésével. A látogatók itt találkozhatnak grizzly medvékkel, farkasokkal és jávorszarvasokkal természetes közegükben.
A Denali csúcsa 6190 méteres magasságával tornyosul az alaszkai vadon fölött, és csak a legfelkészültebb hegymászók merészkednek a csúcsára. A parkban húzódó egyetlen út 148 kilométer hosszú, és csak különleges engedéllyel lehet végighajtani rajta. Nyáron a fehér éjszakák miatt szinte egész nap világos van, ami lehetővé teszi a hosszú túrákat.
A vadvilág megfigyelése itt mindennapi élmény: nem ritka, hogy az ember medvéket lát bogyót szedni, vagy farkascsaládokat figyel meg a távolban. A park öt fő tajga övezettel rendelkezik, és minden évszakban más arcát mutatja. Ősszel a tundravegetáció vörösre és aranyra változik, télen pedig hófehér vadonná alakul.

Glacier Bay Nemzeti Park
A jégtakaróról leszakadó jégtömbök mennydörgésszerű robaja visszhangzik a fjordok között, miközben hajók szelik át a hideg vizeket.
Ez a UNESCO Világörökségi helyszín több mint ezer négyzetkilométernyi jégmezőt foglal magában, amelyből tizenhat óriási gleccser nyúlik a tengerig. A park érintetlen természete olyan képet nyújt, amilyen Alaszka nagy része volt kétszáz évvel ezelőtt.
A legismertebb Margerie-gleccser közel száz méter magas jégfallal végződik, és rendszeresen szakadnak le róla hatalmas jégtömbök. A fjordok vizében bálnák, fókák és tengeri vidrák úszkálnak, míg a partokon barnamedvék halásznak. A park olyan fiatal geológiai szempontból, hogy még mindig formálódik: egyes területek évente több métert emelkednek, ahogy a jég súlya alól felszabadulnak.
Hajóval vagy kajakkal lehet a legjobban felfedezni a területet, bár szárazföldi túraútvonalak is vannak a bátrabbak számára. A levegő kristálytiszta, és a csend olyan mély, hogy szinte hallani lehet a jég mozgását.

Kenai Fjords Nemzeti Park
A part menti hegyek és a tenger találkozásánál húzódik ez a drámai szépségű nemzeti park, ahol a jég évezredek óta formálja a tájat.
A Harding Icefield több mint harminc gleccsert táplál, amelyek lassan csúsznak lefelé a hegyoldalon a tengerig. Az éghajlatváltozás hatására ezek a jégfolyamok gyorsan visszahúzódnak, új fjordokat és tavakat hagyva maguk után.
A tengeri élővilág rendkívül gazdag: púpos bálnák, kardszárnyú delfinek és tengeri oroszlánok tanyáznak a hideg vizekben. A sziklás partokon ezernyi tengeri madár költ, köztük a jellegzetes lunda madarak is. A part menti vizekben úszkáló jégtáblák fókáknak szolgálnak pihenőhelyül.
Az Exit Glacier az egyetlen könnyen megközelíthető gleccser a parkban, ahová gyalogosan is el lehet jutni. A gleccser szélénél táblák mutatják, hol állt a jég évtizedekkel ezelőtt – egy tanulságos emlékeztető a klíma változásáról. A park legjobb módja a hajós túra, amely során az ember közelről is megcsodálhatja a monumentális jégfalakat.

Inside Passage
Ez a tengeri útvonal British Columbia és Alaszka partjai között húzódik, ahol több ezer sziget, fjord és csatorna alkotja az egyik legváltozatosabb tengeri tájat a világon. A védett vizek évszázadok óta szolgálnak hajózási útvonalként, és ma turistahajók ezrei haladnak át rajta minden nyáron. A környező erdők mélyén ősi esőerdők nőnek, amelyek évente hat méter csapadékot is megkapnak.
A part menti falvak még mindig őrzik a tlingit és haida népek kulturális örökségét. Totempóznák sorakoznak a kis kikötővárosokban, és a helyiek halászatból és turizmusból élnek. Juneau, Alaszka fővárosa is ezen az útvonalon található, amely az egyetlen amerikai állam fővárosa, ahová nem lehet autóval eljutni.
A vizekben bálnák, delfinek és fókák élnek, míg a partokon medvék és sasok vadásznak. Nyáron a lazacok milliói úsznak fel a folyókon ívni, ami óriási lakomát jelent a természet ragadozóinak. A hajóút során áthaladni a szűk csatornákon és a hatalmas jéggel borított öblök mellett olyan élmény, ami egész életben elkísér.

Tracy Arm Fjord
Ez a fjord az Inside Passage egyik rejtett kincse, ahol keskeny vízi úton kell behajózni a magas sziklafalakon körülvett öbölbe. A fjord falai helyenként csaknem ezer méter magasra emelkednek, és kristálytiszta vízesések zuhannak le róluk. A víz hidegsége miatt a levegő hűvös még nyáron is, és gyakran köd telepszik a fjordra.
A végén két óriási gleccser, a Sawyer és a South Sawyer várja a látogatókat. Ezek a jégfalak harminc-negyven méter magasan végződnek a víz felett, és rendszeresen törnek le róluk jégtömbök hatalmas robajjal. A folyamat, amit „calving”-nak neveznek, lenyűgöző látvány és erős hanghullámokat kelt.
A vízben fókák pihennek a jégtáblákon, és bálnák úszkálnak a mélyebb részeken. Tavasszal és nyáron a part menti sziklák otthont adnak tengeri madaraknak, amelyek kolóniái ezrével népesítik be a szigetvonulatokat. Kajaktúrák is indulnak a fjordba, de csak tapasztalt evezősöknek ajánlottak a hideg víz és az esetleges jégtörmelék miatt.

Mendenhall-gleccser
Juneau városának közelében fekszik ez a könnyen megközelíthető jégfolyam, amely a Juneau Icefield részét képezi. Mindössze húsz perc autóút a városközponttól, mégis olyan érzés, mintha egy távoli vadont fedeznél fel. A gleccser egy gyönyörű tó fölött végződik, amelyben jégtáblák úszkálnak és tükröződik a kék jég.
A látogatóközpontból indulnak túraútvonalak, amelyek közül a legnépszerűbb a Nugget Falls vízeséshez vezet. Bátrabb kirándulók a jégbarlangokhoz is eljuthatnak, amelyek a gleccser alatt képződnek. Télen ezek a barlangok még látványosabbak, de be kell jelentkezni egy vezetett túrára a biztonság érdekében.
A gleccser területe folyamatosan változik: évente több métert húzódik vissza, és a múlt század óta több mint három kilométert vesztett hosszából. A tónál táblák jelzik a gleccser korábbi kiterjedését, ami egyértelműen mutatja a klímaváltozás helyi hatásait.

Katmai Nemzeti Park
A Brooks-vízesésnél minden nyáron több száz barnamedve gyűlik össze, hogy a felfelé úszó lazacokat fogja ki a vízből.
Ez az egyik legjobb hely a világon medvemegfigyelésre, ahol biztonságos megfigyelőplatformokról lehet figyelni az állatokat természetes viselkedésük közben. A medvék néha annyira közel vannak, hogy minden mozdulatukat látni lehet.
A park a Tízezer Füst-völgy miatt is híres, amely egy 1912-es vulkánkitörés nyomán alakult ki. A Novarupta kitörése az egyik legerősebb vulkáni esemény volt a 20. században, amely több négyzetkilométer területet borított be izzó hamuval és piroklasztikus áramlatokkal. Ma fumarólák jelzik a vulkáni tevékenység folytatódását.
A parkba csak repülővel vagy hajóval lehet eljutni, ami megőrizte eredeti jellegét. A völgyben túrázók között népszerű a többnapos túra a vulkáni tájban, ahol az ember szinte Mars felszínén érzi magát. A part menti területeken pedig számtalan vízimadár költ a rövid nyári hónapokban.

Északi fény
Fairbanks és környéke az egyik legjobb hely a Földön a sarki fény megfigyelésére, ahol évente átlagosan kétszáz éjszaka látható ez a természeti jelenség. A város az Északi sark közelében helyezkedik el, így télen szinte minden tiszta éjszakán van esély a fények megpillantására. A hideg, tiszta levegő és a csekély fényszennyezés ideálissá teszi a környéket a megfigyeléshez.
A sarki fény a Nap által kilőtt részecskék és a Föld mágneses mezeje közötti kölcsönhatás eredménye. A zöld, rózsaszín és lila fények táncot járnak az égen, néha gyorsan mozogva, máskor lassan hullámozva. A helyiek szerint minden egyes éjszaka más: néha csak egy halk fénysáv, máskor pedig az egész égboltot betöltő vibráló függönyök.
A legjobb időszak szeptember és április között van, amikor a hosszú éjszakák lehetőséget adnak a megfigyelésre. Sok helyi vállalkozás szervez kifejezetten sarki fény túrákat, ahol forró itallal és melegedési lehetőséggel várják a turistákat. Néhány szállás még éjszakai ébresztést is kínál, ha megjelennek a fények.

Wrangell-St. Elias Nemzeti Park
Az Egyesült Államok legnagyobb nemzeti parkja nagyobb területet foglal el, mint hat Yellowstone együtt, mégis évente csak néhány tízezer látogató talál ide utat. Négy nagy hegylánc találkozik itt, amely kilenc ötezres csúcsot eredményez, köztük a Mount St. Elias második legmagasabb tengerparti hegyet a világon. A park területének nagy része még feltérképezetlen vadon, ahol alig jár ember.
A Kennecott-bánya települése szellemvárosként őrzi a múlt század eleji rézbányászat emlékét. A vörös épületek még mindig állnak a hegyoldalban, és múzeumként látogathatók. Az ide vezető út, a McCarthy Road, maga is kaland: hatvannégy kilométer kavicsos út, amelyen átkelők és fából készült hidak is vannak.
A parkban több mint száz gleccser található, amelyek közül a Nabesna a világ leghosszabb belső gleccserei közé tartozik. Nyáron fehér bárányok, grizzly medvék és farkasok láthatók a magasabb régiókban. A távoli területekre csak repülővel lehet eljutni, ami megőrizte a park vadságát.

Kodiak-sziget
A sziget a világ legnagyobb húsevő szárazföldi állatának, a Kodiak-medvének ad otthont, amely akár 680 kilogrammosra is megnőhet. A szigeten mintegy háromezer medve él – több, mint ahány ember a helyi közösségekben. Az állatok általában békések, ha nem zavarják őket, de mindig ajánlott vezetővel túrázni a távolabbi területeken.
A sziget orosz gyökereket őriz: a 18. században alapított Kodiak város az orosz Amerika első fővárosa volt. Az orosz ortodox templom ma is áll a kikötőben, és az őslakosok sok tagja még beszél aleutiul. A halászat mindig is fontos volt itt: Kodiak a világ egyik legnagyobb halászati kikötője.
Partvidéke tagolt, fjordokkal és öblökkel teli, amelyek tökéletes búvóhelyet biztosítanak a tengeri élővilágnak. Bálnák, fókák és tengeri vidrák népesítik be a vizeket, míg a szárazföldön sörényes rókák futkosnak. A sziget déli részén még ősi alaszkai esőerdők találhatók, amelyek szokatlanul magra nőnek az enyhe éghajlatnak köszönhetően.

Sitka
Ez a gyönyörű tengerparti város a Baranof-szigeten fekszik, és olyan helyszín, ahol az orosz múlt találkozik a tlingit kultúrával. A város 1867-ig Oroszország része volt, és ma is láthatók az orosz építmények, köztük a Szent Mihály székesegyház. A Sitka Nemzeti Történelmi Park totempóznákkal teli erdőt rejt, ahol a tlingit művészet remekművei sorakoznak.
A kikötőben halászhajók ezrei horgonyoznak, és a helyi piac friss tengeri herkentyűket kínál. A város olyan békés, hogy szabadon lehet gyalogolni az utcákon, és gyakran látni sasokat ülni a fákon. A környező vizekben kardszárnyú delfinek és bálnák úszkálnak, amelyeket a kikötőből is meg lehet figyelni.
A hegyek és az erdők közelsége lehetővé teszi, hogy egy nap alatt tengeri kalandot és hegyi túrát is vállalj. A Mount Edgecumbe, egy kialudt vulkán, a város fölé tornyosul, és emlékeztet a Fudzsi-hegyre. Sitka különleges hangulatot áraszt: mintha két világ találkozna itt békésen.

Seward
Ez a kisváros a Kenai-félsziget déli részén fekszik, és az Alaszkai Vasút végállomása. A város a Resurrection-öböl partján épült, amely környezete miatt az egyik leglátogatottabb hely Alaszkában. Minden évben megrendezik itt a hegyi maraton versenyt, ahol a futók négyezer láb magasságot kell megtegyenek.
Az Alaszkai Tengeri Élet Központ a város fő látványossága, ahol közelebbről is megismerhetők a hideg északi vizek lakói. Medencékben lehet megfigyelni polipokat, rájákat és különféle halakat, míg kültéri tartályokban fókák és tengeri oroszlánok úszkálnak. A központ oktató programjai kiválóak a gyerekeknek is.
A város kikötőjéből indulnak a hajótúrák a Kenai Fjords Nemzeti Parkba, valamint halászkirándulások szerveződnek. A környező hegyek kiváló túraútvonalakat kínálnak, amelyek során látványos kilátás nyílik a tengerre és a gleccserekre. Ősszel az egész völgy vörösre és aranysárgára változik.

Skagway
Ez a kisváros az aranyláz korszakának élő múzeuma, ahol az épületek még mindig az 1890-es évek hangulatát idézik. A főutca mentén fából készült épületek sorakoznak, ahol színészek jelmezekben sétálnak, és szalonok várják a látogatókat. A város a Klondike Aranyláz kiindulópontja volt, amikor emberek tízezrei érkeztek ide szerencséjüket keresni.
A Chilkoot Trail, az aranyásók történelmi ösvénye, még mindig járható túraútvonal, amely Kanadába vezet. A negyvenkét kilométeres út meredek és kihívást jelentő, de a történelmi tárgyak, amelyek az út mentén hevernek, emlékeztetnek azokra, akik egykor nehéz terhekkel küzdöttek fel a hegyen. Sokan feladták útközben és hátrahagyták felszerelésüket.
A White Pass és a Yukon Route vasút szintén működik, és lélegzetelállító kilátást nyújt a hegyekre és völgyekre. A vonat keskeny nyomtávú, és olyan meredek szakaszokon halad, hogy néhol úgy tűnik, mintha a szakadék szélén lebegne. A város nyáron turistákkal telik meg, de télen szinte néptelen.

Valdez
A „Kis Svájc” néven is emlegetett város egy gyönyörű fjord végében található, amelyet minden oldalról hófödte hegyek vesznek körül. A város az Alaszkai Olajvezeték végállomása, ami jelentős gazdasági szerepet tölt be az államban. A közelben található Thompson-hágó télen az egyik legnépszerűbb síterep, ahol több méter hó is esik évente.
A város különösen népszerű kajaktúrázók és horgászok körében, akik a gazdag tengeri élővilágnak köszönhetően érkeznek. Nyáron lazacok milliói úsznak fel a környező folyókban, és ez vonzza a halászokat és a medvéket egyaránt. A Columbia-gleccser közelsége lehetővé teszi a hajós kirándulásokat, ahol az óriási jégfalakhoz lehet közelről is odamenni.
Az 1964-es Good Friday földrengés teljesen elpusztította az eredeti várost, amely aztán néhány kilométerrel arrébb épült újjá. A történelmi múzeum bemutatja a földrengés és az újjáépítés történetét. A hely télen is aktív, különösen a hegyi síelés és a jégmászás rajongói körében.

Iditarod Trail
Ez a legendás kutyaszán verseny útvonala Anchorage-ből Nome-ba vezet, több mint ezerkétszáz kilométeren át Alaszka legzordabb vidékein keresztül. Minden márciusban kutyaszános csapatok indulnak el ezen a nehéz útvonalon, amely áthalad hegyi hágókon, befagyott folyókon és végtelen tundrán. A verseny az aranyláz korszakának postai útvonalán alapul.
Az útvonal mentén kis falvak találhatók, amelyek checkpointként szolgálnak a versenyzőknek. Ezek a települések gyakran csak néhány tucat lakossal rendelkeznek, és az év nagy részében szinte elszigetelten élnek. A verseny idején azonban ezek a közösségek életre kelnek, és várják a versenyzőket meleg étellel és italokkal.
A nyertes általában kilenc-tíz nap alatt teljesíti a távot, ami hihetetlen teljesítmény a szélsőséges körülmények között. A kutyák speciálisan tenyésztett alaszkai és szibériai husky-k, amelyek elképesztő állóképességgel rendelkeznek.



