Sopronba sokat jártam korábban, főleg a Lővérek erdeiben túrázva. Az aktív pihenést kedvelői mindenképp jól fogják érezni magukat a hűség városában, hisz Sopron és környéke sok szép látnivalót tartogat!
Sopron hazánk egyik legvonzóbb turisztikai célpontja. A Dunántúl észak-nyugati kiszögellésében helyezkedik el, a Fertő tó medencéje és a Soproni-hegység között. Ausztria keleti tartományától, Burgenlandtól csupán 6 km választja el, ezért nevezik az ország nyugati kapujának.
Szerintem sokan nem tudják, de műemlékekben a második leggazdagabb település Magyarországon. Emiatt is került be hazánk legszebb helyei közé!
Sopron környékének mikroklímája kedvez a bortermelésnek, nem véletlenül a „kékfrankos fővárosa”.
Miért a leghűségesebb város?
1921-ben, a trianoni békeszerződés után népszavazás döntötte el, hogy Sopron és a környező nyolc község melyik országhoz tartozzon. A soproniak többsége Magyarország mellett döntött.
Az eseménynek 1922-ben emléktörvény állított emléket, ekkortól hívják „A leghűségesebb város”-nak (Civitas Fidelissima). A döntés napja, december 14-e Sopron ünnepe.
Tartalomjegyzék
Sopron látnivalók
Tűztorony
Az 58 méter magas, Fő téren álló Tűztorony a város jelképe. A 13. században építették, majd évszázadokon át szolgálta a várost.
Ez volt a városfalak északi kaputornya. A toronyba ma is az eredeti, középkori bejáraton juthatunk be.
Az alsó részre hatalmas, hengeres, dísztelen építményt emeltek, 14–15. századi gótikus ablakokkal. Árkádos reneszánsz körüljárója a város figyelésére szolgált.
Az itt szolgáló toronyőrnek a tüzeket és a közelgő ellenséget kellett figyelnie és jeleznie. Ezenkívül szintén jeleznie kellett, ha előkelő uraság közeledett a városkapuhoz, valamint ha idegen borszállítmány közeledett.
A fent említett 1921-es népszavazás emlékét a Hűségkapu jelképezi, amely 1928-ban készült el. Ekkor a toronynak a belváros felé eső kapuját díszes barokkos kerettel látták el.
A Hűségkapun látható kompozíció közepén a Magyarországot szimbolizáló Hungaria istenasszony látható, fején a Szent Koronát viseli. Jobb oldalán a város kisebbik címere (sas nélkül), bal felén a Kossuth-címer jelenik meg. Hungaria magyar és német anyanyelvű polgárok hódolatát fogadja, magához gyűjti Sopron hűséges lakóit.
A torony kilátóként is üzemel. A látogatók 119 lépcsőfok után az erkélykoszorúról, a toronyőrök hajdani őrhelyéről gyönyörködhetnek Sopron csodálatos panorámájában. Információk itt találhatók!
Belváros (Óvárosi rész)
Fő tér
A hangulatos barokk Fő tér számos történelmi emlékkel, érdekes látnivalóval szolgál. Minden épülete műemlék.
A tér egyik legismertebb látványossága a Szentháromság-szobor, amely Késmárki Thököly Éva Katalin és harmadik férje, Löwenburg Jakab adományából készült. A virágfüzérekkel és puttókkal díszített csavart oszlop lábánál a Szűzanya áll szentekkel körülvéve, a korinthoszi oszlopfőt pedig a Szentháromság koronázza.
A városházával szemben találjuk Sopron egyik leghíresebb épületét, a Storno-házat (Fő tér 8). Storno Ferenc svájci származású kéményseprő, festő és restaurátor volt. A Storno-dinasztia híres műgyűjtő volt: gazdag gyűjteményükben középkori kelyhek, kerámiák, keresztek, faragások, és értékes festmények láthatók. A házban sok neves magyar is megszállt, köztük Hunyadi Mátyás, Liszt Ferenc és Széchenyi István.
A Storno-ház mellett áll a Fabricius-ház, amely Sopron egyik legértékesebb, legnevezetesebb műemléke. Udvarát kétemeletes loggiák mellett a nyitott lépcsősor teszi különlegessé. Középkori pincetermében találjuk a római kőtárat: itt őrzik az egykor a római Capitoliumot díszítő Trias-szoborcsoportot is.
A Kecske-templom már nevéből adódóan is érdekes. A Nagyboldogasszony-templom egy a 13. és 14. században épült, a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templom. Az egyik legjelentősebb magyar gótikus stílusú épület. Népies nevét a 47 méter magas torony homlokzatán lévő kecskéről kapta.
A Fehér Angyal Patikamúzeum az ország első ilyen jellegű intézményeként 1968-ban nyitott meg egy gyógyszertát helyén. A Soproni Múzeum (1988-ig Liszt Ferenc Múzeum) gyógyszerésztörténeti kiállítása mindmáig látogatható. Ez volt az első védett műemlék Sopronban.
Széchenyi tér
Az óváros déli részét a Széchenyi tér határolja, amely a 19. század elején még a város „vége” volt.
Az 1. számú ház hosszú esztendőkön át a Széchényi család birtokában volt. Széchényi Ferenc itt tartotta azt a ritkaságokat is tartalmazó érem-, könyv- és térképgyűjteményét, melyet később felajánlott a Magyar Nemzeti Múzeum megalapítására
Széchenyi István egész alakos bronzszobrát a tér közepén kialakított díszkert nyugati végében állították fel.
A tér keleti részén áll a Hűségzászló is, amely a fenti népszavazás emlékét őrzi.
Orsolya tér
A tér közepén látható a Mária-kút. A kút hengeres talapzaton álló félgömb alakú vízmedence, amelyet lecsüngő fonatok díszítenek. Sima kőfedelén tekergőző kígyókon áll Mária, karján a gyermek Jézussal.
Itt áll egy 19. századi neogótikus emlék, az Orsolyita templom és Zárda.
Scarbantia Régészeti Park
Az egykori birodalom határán fekvő Scarbantia (Sopron régi neve) városszerkezetében a mai napig őrzi a római kori település alapjait. Scarbantia romjai Sopron belvárosa alatt 4,5 méterrel találhatóak.
Az 1970-es és 1980-as években folytatott feltárások eredményeképpen hoztak itt létre római kori romkertet. Érdekes betekintést enged többek között a római korba.
Várkerület
A belvárost a Várkerület nevű út határolja az északi és keleti oldalról. A legtöbb háza régi lakóház, több építészeti stílust megfigyelhetünk, mint például klasszicista vagy barokk.
Északi részén a téren áll a Hűség kútja, amely a város történetének sorsfordító eseményeit a díszkút három egész alakos bronzfigurája jelképezi. A bronzalakok a várostörténet nevezetes dátumaihoz kapcsolódnak: István bíró 1277; Sopronyi Thurner Mihály 1921 és az 1989-es határátvágást szimbolizáló női alak. A középen álló oszlop tetején egy bronz párnán az aranyozott országalma szimbolizálja az ország háláját.
Innen pár lépésre áll a Mária-oszlop. A domborműveken Mária életéből vett jelenetek láthatók.
Lenck-villa, Soproni Néprajzi Kiállítás
Az Óvárostól pár utcányira találjuk ezt a nemrég felújított villát, amely az egyik soproni múzeumnak ad helyet.
Az épületben látható a „Mestermű. Polgári életvilág és kézművesség a 19. század végi Sopronban” című új tárlatnak ad otthont. A kiállítás műfaja néprajzi, de merőben eltér a megszokottól. A néprajzi gyűjtemény tárgyai, a kézműves műhelyek világa elevenednek meg itt, régi mesterségek kelnek életre.
Információk itt találhatók!
Sopron Vármegye Makettpark
A több mint 800 négyzetméteres területen 32 Sopron vármegyei építmény kicsinyített mása látható.
Láthatók többek között várak, kastélyok (pl. a nagycenki Széchenyi-kastély, Fraknó vára), templomok és Sopron nevezetes épületei is (Tűztorony, Fő tér, stb.).
Információkat itt találtok!
Taródi-vár
A magyarországi vizionális építészet legjelentősebb alkotása. Nevét építőjéről és tulajdonosáról, Taródi Istvánról kapta, aki 2010-ben hunyt el.
Taródi István 1945-ben, szülei telkén kezdte építeni első várát. Ez egy nyolc méter magas favár volt, amit használt faanyagokból állított össze. 1959-ben kezdte építeni a ma látható várat a somoskői vár mintájára.
A több mint 4000 négyzetméter alapterületen fekvő vár a középkori lovagvárak mintájára épült. A várba a 3 méter mély vizesárok felett a felvonóhídon keresztül lehet bejutni.
Az ötszintes toronyba rejtett csigalépcső vezet fel, tetejéről szép rálátás nyílik a környékre.
A vár Sopron Felsőlövérek városnegyedében, a Nándor-magaslat déli lejtőjén található.
Lővér kalandpark
A Károly-kilátó parkolója mellett található ez a fákon kialakított élménypark.
Minden korosztály számára van három különböző nehézségi szintű pálya, így lehet választani képességi szintnek megfelelően. Külön kiemelendő a felnőtt és gyermek csúszópálya.
Információk itt találhatók!
Sopron környéki látnivalók
Páneurópai Piknik Emlékhely
A szabadtéri emlékhely Sopronkőhida és az osztrák Szentmargitbánya települések között található a magyar-osztrák határon.
A páneurópai piknik egy történelmi esemény volt. 1989. augusztus 19-én Habsburg Ottó és Pozsgay Imre fővédnökségével megrendezett összejövetel fő célja a vasfüggöny lebontása volt.
Ezt a rendezvényt kihasználva a határon összegyűlt, de érvényes útlevél nélküli NDK állampolgárok áttörtek a határkapun. Az őrök nem avatkoztak közbe, így ez az esemény jelentősen befolyásolta az NDK állami létének jövőjét. Ennek az áttörésnek az emlékét egy kopjafa őrzi.
Fertő-tó
A Fertő mintegy 20 ezer éves, Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize és Európa legnyugatabbra fekvő sztyepptava és szikterülete. Nagyobb része Burgenlandban található a Neusiedler See – Seewinkel Nemzeti Parkban.
Főleg mocsaras, nádas részei vannak, emiatt kevés strandrészt találunk. A tó területe a Kárpát-medence egyik legjelentősebb madárélőhelye.
Akik szeretik a bicajozást, azoknak ajánlom a Fertő-tó kerékpárutat. Nagyobbrészt teljesen sík vidéken, kitűnően jelzett, többnyire szeparált, szilárd burkolatú kerékpárutakon, csekély forgalmú helyi közlekedésű mellékutakon, néhol jól járható kőzúzalékos úton vezet a 115 km-es kerékpárút.
Nagycenk, Széchenyi-kastély
Soprontól 15 km-re a 85-ös főút mellett található a Széchényi család történelemformáló személyiségeinek otthona.
Az eredetileg barokk stílusban megépült kastély többszöri átépítés után, Széchenyi István gróf idején nyerte el ma is látható, az 1980-as években restaurált külső arculatát.
1973-ban megnyitották benne a Széchenyi István Emlékmúzeumot. Ez két részből áll: a földszint összenyíló teremszobáiban korabeli enteriőrök között a Széchényi család történetét és Széchenyi István életét mutatják be számos érdekességgel. Az emeleten „a legnagyobb magyar” munkásságához kötődő gazdasági kiállítások kaptak helyet, egy terem kivételével modern berendezéssel.
A kiállításhoz kapcsolódik a Széchényi család mauzóleuma, a magyarság zarándokhelye a nagycenki temetőben. Az épület előtt a térkőben Széchenyi idézetek olvashatók.
A kastélytól nem messze találjuk az 1969–72-ben épített, Fertőboz és Nagycenk között közlekedő Széchenyi István Múzeumvasút nagycenki végállomását.
Információkat itt találtok!
Fertőd, Esterházy-kastély
Hazánk másik kiemelkedő családjának kastélyának mai formáját a 18. század második felében nyerte el, Esterházy (Fényes) Miklós elképzelései és tervei alapján.
Az ő idejében közel húsz év alatt alakult ki a jelenlegi épületegyüttes, amely a bécsi Schönbrunn és a párizsi Versailles méltó párja. A barokk épületegyüttes a maga korában egyedülálló építészeti jelenségként értékelhető. Az itt lakó Esterházy hercegek művészetpártoló tevékenysége révén a 18. század végi Magyarország egyik fő kulturális központja volt a kastély. „Magyar Versailles”-nak is nevezik.
A kastélyegyüttes részeként megmaradt épületek, építmények: az egykori gazdasági igazgatóság épülete, az egykori muzsikaház (ami ma múzeum és polgármesteri hivatal), a hajdani lovarda épülete, a szálloda és vendéglő épülete, a főépület főbejáratával szemben található két őrségi épület, a volt Marionett színház épülete és a Kelemente-patak festői szépségű, a kastély fertőszéplaki tengelyében lévő hídja.
A kastélyon kívül nagy területen terül el a Kastélypark. A francia típusú kertekre jellemző zöld növények díszítik a centrumból sugárirányban szétágazó utakat, a végpontjukban kápolna vagy egy-egy kegyszobor állt. A 19. században a mértani formákból építkező parkot a természethez jobban igazodó angolparkká formálták.
Információkat itt találtok!
Lővérek – kirándulások, túrázások
A város déli-délnyugati részén lévő Lővérek az Alpokalja lába, ahol rengeteg túraútvonal található. A területen több kilátót is építettek, amelyek nagy része könnyed sétával elérhető.
Ciklámen-tanösvény
Családi kirándulásnak a jellegzetes helyi növényről elnevezett utakat ajánlom.
Legegyszerűbb a Lővér Hoteltől vagy a Károly-kilátó parkolójából való indulás. Innen különböző hosszúságú túrákat lehet tenni.
Károly-kilátó
A 398 méter magas csúcson álló kilátó a legnépszerűbb Sopron környékén. A terméskőből épült kilátóból remek kilátás nyílik a városra.
A Récényi úton megközelíthető parkolójából mindössze 800 méter gyalog a kilátó.
Várhely-kilátó
Személy szerint a kedvenc kilátóm a Lővérekben. A 482 méter magas Váhegyen álló faszerkezetű kilátóból jó időben tisztán látszik az osztrák Schneeberg (2076 méter).
Legkönnyebben Sopron Kertváros felső buszmegállóból a sárga háromszög jelzésen közelíthető meg 2,2 km-es túrával.
Sördombházi kilátó
Ha nem akarunk sokat gyalogolni, ez a kilátó tökéletesen megfelel.
A 300 méter magas dombról remek kilátást nyílik az egész városra és a Soproni-hegység erdőkkel borított lejtőire.
A Lővér körútról a zöld háromszög jelzésen pár száz méteres sétával már fent is vagyunk.
Magas-bérci kilátó
Ha viszont szeretsz túrázni, akkor a Soproni-hegység legmagasabb pontján álló kilátóba kell jönni.
Innen is tökéletes panoráma nyílik az osztrák Alpokra és az alattunk elterülő Lővérek erdejére.
Brennbergbányáról lehet felmenni kb. 3 km-es túrával. A piros kereszten kell indulni, majd a piros-zöld sáv jelzésen érünk fel a kilátóba.
Interaktív térkép
Ajánlott cikkek
Kattints, ha több magyar cikket szeretnél olvasni!
