Siena a toszkán dombok szívében fekvő, középkori hangulatát máig megőrző olasz város, amelynek történelmi belvárosát az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította.
Toszkána egyik legkiemelkedőbb városa Firenzétől mindössze 70 kilométerre délre helyezkedik el. Siena a középkorban Európa egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb városállama volt: virágzó bankrendszere és kereskedelmének köszönhetően a reneszánsz kultúra egyik fontos fellegvárává vált. Ma is élő hagyomány itt a Palio, a világ egyik leghíresebb lovasversenye, amelyet minden évben a főtéren rendeznek meg.
Tartalomjegyzék
Siena látnivalók
Piazza del Campo
Európa egyik legszebb és legegyedibb főtere kagylószerű formájával és lenyűgöző arányaival tűnik ki a középkori terek sorából. A tér már a 13. század óta a sienai közélet szíve, ahol a Palio lovasversenyt megrendezik.
A tér kilenc részre osztott, halványvörös téglával kirakott felszíne a várost korábban uraló Nove (Kilencek) Tanácsára utal. A fő épületek között a 14. századi Palazzo Pubblico és a mellette magasodó Torre del Mangia torony alkotja a tér leglátványosabb együttesét. A torony tetejére felvezető 400 lépcső teljesítmény, de a csúcsról táruló panoráma felejthetetlen látványt nyújt.
A téren számos kávézó és étterem terasz várja a látogatókat. Nyáron a Palio versenyeket (július 2. és augusztus 16.) hatalmas tömeg nézi végig; ilyenkor az egész tér egy természetes arénává változik, ahol a versenylovak szinte karnyújtásnyira száguldanak el a nézők előtt.

Siena-székesegyház (Duomo di Siena)
A város legfőbb szimbóluma és Itália egyik leglenyűgözőbb gótikus katedrálistemplomaként tartják számon. Építése a 12. században kezdődött, és több mint kétszáz éven át zajlott; homlokzatán fehér, zöld és rózsaszínű márványcsíkok váltakoznak gyönyörű kontrasztot alkotva.
A belső tér egyik legkülönlegesebb kincse a páratlan márványpadló, amelyen 56 mozaikszerű kép mesél ókori és bibliai jeleneteket; ezek egy részét különböző időszakokban takarókkal fedik le, hogy megóvják őket a kopástól. A főhajóban Nicola Pisano hírneves szószéke áll, Michelangelo és Donatello szobrai is megtalálhatók az épületben.
Az úgynevezett Duomo Nuovo, az eredetileg tervezett, de sosem befejezett nagyobb katedrális oldalfalai szintén láthatók, bepillantást adva a középkori nagyratörő városfejlesztési tervekbe. A székesegyházhoz csatlakozó Piccolomini-könyvtár 15. századi freskói Pinturicchio életteljes alkotásai közé tartoznak.

Torre del Mangia
A Piazza del Campo sarkán magasodó, 102 méter magas torony Siena egyik legismertebb jelképe, amelynek neve a legendás harangozóra, az evéséért hírhedt „Mangiaguadagni”-ra utal. 1338 és 1348 között emelték, és tégla alapanyagból épített tornyok közt Olaszország egyik legmagasabbja.
A torony tetejére vezető szűk belső lépcső meglehetősen meredek és kanyargós, de a fáradságot bőségesen megjutalmazza a csúcsról nyíló kilátás: innen belátni az egész Piazza del Campót, a székesegyház tornyát és a környező toszkán dombokat egyaránt. Különösen napkeltekor és naplementekor különleges a látvány.
A torony tövében a Cappella di Piazza kápolna áll, amelyet 1348-ban a pestisjárvány elmúlásáért emeltek hálából. A toronyba napi korlátozott számban látogathatók be a turisták, ezért érdemes korán érkezni vagy előzetesen időpontot foglalni.

Palazzo Pubblico
A Piazza del Campo délkeleti oldalát uraló középkori városháza a 13-14. századi sienai polgári hatalom legfőbb reprezentációja. Gótikus stílusban emelt, karcsú ablakokkal díszített homlokzata az egyik legtökéletesebb fennmaradt középkori városháza.
Belső termeit ma múzeumként látogathatják meg az érdeklődők. A legfontosabb terem a Sala del Mappamondo, ahol Simone Martini hatalmas Maestà-freskója (1315) látható, a sienai festészet egyik csúcsteljesítménye. Ugyanitt tekinthető meg Guidoriccio da Fogliano lovon ülő, mozgalmas kompozíciója is, amelyet szintén Martininak tulajdonítanak.
A Sala della Pace termében Ambrogio Lorenzetti „Az igazságos és az igazságtalan kormányzás allegóriája” (1338–1339) freskóciklusa a világi témájú középkori festészet egyik legfontosabb példája, amely az ideális városi élet képeit örökíti meg. A palotából nyíló teraszról is remek kilátás tárul a főtérre.
Fortezza Medicea
A város nyugati szélén, egy természetes dombon magasodó reneszánsz erőd Siena történelmének egyik legfájóbb emléke: Cosimo de’ Medici firenzei herceg 1560-ban emeltette, miután csapatai leverték a sienai köztársaságot, és a város végleg elveszítette önállóságát. A vár egyértelmű célja a firenzei uralom katonai demonstrációja volt a legyőzött polgársággal szemben.
A szabályos négyszög alaprajzú, négy saroktornyos erőd máig szinte teljesen ép állapotban maradt fenn, ami Közép-Itália legjobban megőrzött 16. századi erődítményei közé emeli. A masszív téglafalak és a széles bástyasáncok eredeti formájukat megőrizve fogják közre a belső udvart, ahol ma zöld gyep és ciprusfák teremtenek kellemes parkot.
A látogató számára az erőd kettős vonzerőt kínál. Egyrészt a falak tetején kijelölt sétány páratlan panorámát nyújt Sienára és a toszkán tájra – ez az egyik legjobb ingyenes kilátópont a városban. Másrészt az erőd belső tereiben kapott helyet az Enoteca Italiana, Olaszország nemzeti borenotékája, ahol az ország összes borrégiójának termékei kóstolhatók és vásárolhatók meg.
Battistero di San Giovanni
A Siena-székesegyház hátánál, néhány lépcsősorral lejjebb rejtőzik a város keresztelőkápolnája, amelynek gótikus márványhomlokzata a 15. század elejéről való. Látogatottságban elmarad a katedrális mögött, ám belső kincseit tekintve igazi csemege a középkori és reneszánsz művészet kedvelőinek.
Leghíresebb látnivalója a hatszögű márványkút, amelynek bronzdombormű-paneljeit Jacopo della Quercia, Lorenzo Ghiberti és Donatello készítette a 15. század első felében. Ezek az alkotások jól mutatják a korai reneszánsz plasztika fejlődését; különösen Donatello „Salome tánca” panele tűnik ki dinamikus ábrázolásával.
A belső tér alacsonyabb látogatottsága folytán itt sokkal nyugodtabban lehet a műalkotásokat szemlélni, mint a székesegyházban.
Basilica di San Domenico
A várost uraló magaslaton álló, barnás téglahomlokzatú domonkos bazilika a 13. század közepétől emelt, impozáns méretű gótikus templomegyüttes. A Siena egyik védőszentjének tekintett Sienai Szent Katalin életéhez szorosan kötődő zarándokhely.
A templomban őrzik Szent Katalin ereklyéit, köztük a fejét, amelyet egy díszes tabernákulumban helyeztek el a Cappella di Santa Caterina kápolnában. A kápolna falait Il Sodoma festette az 1520-as évek elején, és a festmények a szent elragadtatásait, ájulásait örökítik meg élénk mozgalmassággal.
A bazilika hosszú hajójából és a mellette húzódó útról is csodálatos kilátás nyílik Siena városára és a távolabbi toszkán dombokra. Az épület körüli kis park nyugodt pihenőhely a látogatóknak a városnézés izgalmai között.

Oratorio di San Bernardino
A Piazza San Francesco mellett, két egymás felett elhelyezkedő kápolnából áll, amelyeket a város szülöttjének tartott Sienai Szent Bernardin emlékére emeltek a 15-16. században. Kevés turista ismeri, mégis kivételesen értékes reneszánsz belső tereket rejt.
A felső oratórium falain és mennyezetén Sodoma, Girolamo del Pacchia és Domenico Beccafumi freskói láthatók az 1490-es évektől kezdve festve; a Mária életét és a jelenetek sorozatát ábrázoló alkotások rendkívül finoman kidolgozottak. A finom grisaille (szürke árnyalatos) dekoráció különlegesen kifinomult hatást kelt.

Fonte Gaia
A Piazza del Campo északi oldalán elhelyezett elegáns márványkút neve „vidám forrás”. Siena polgárai a 14. század elején, az akvadukt megépülésekor ujjongva reagáltak, hiszen addig a vízhiány súlyos gondot okozott a városban.
A ma látható kút Jacopo della Quercia 1419-ben befejezett alkotásának 19. századi másolata. Az angyalokkal, erényekkel és a Szűz Máriát ábrázoló figurákkal díszített kút a sienai köztér élő eleme, amelyet ma is a helyiek és turisták kedvelt találkozópontjának számít.
Az eredeti freskópanelek nagy részét az idő vasfoga tönkretette; az autentikus töredékek a Palazzo Pubblico múzeumában tekinthetők meg.

Contrade
Siena egyedülálló a maga nemében: a várost 17 történelmi contrade (városnegyed) osztja fel, amelyek mindegyike saját szimbólummal, zászlóval, templommal és múzeummal rendelkezik. Ez a rendszer legalább a 13. századig nyúlik vissza, és mindmáig élő közösségi keretet ad a sienai életnek.
A contrade-ok büszkesége és vetélkedése csúcsosodik ki a Palio lovasversenyen, ahol a negyedek lovasai szinte vad szenvedéllyel küzdenek egymás ellen. Minden negyed saját „museo della contrada” múzeumot működtet, ahol az évszázados zászlók, díjak és a Palio történetének dokumentumai tekinthetők meg.
Via di Città
A város egyik legszebb bevásárló- és sétálóutcája középkori palotahomlokzatai mögött számos helyi kézműves üzletet rejt. A sienai hagyományokhoz híven itt gasztronómiai specialitásokat, kerámiákat, arany- és ezüst ékszereket, valamint helyi textilárukat kínálnak.
Az utcákon sétálva figyeljük meg a jellegzetes fekete-fehér sávos burkolatot, amely Siena egész városképét meghatározza, és a helyi büszkeség szimbóluma. A festéken, márványon és kövön egyaránt visszaköszönő „balzana” minta a város legendájára, az alapítást az Alba Longa-ból elmenekülő Romulus és Remus testvérpárhoz köti.
Orto Botanico dell’Università di Siena
Az 1784-ben alapított botanikus kert a Siena-i Egyetem tudományos intézménye, amely a városfal közelében, egy meredek terasz lejtőjén terül el. Több mint 2500 növényfaj otthona, köztük különleges mediterrán, hegyi és trópusi növényzet.
A kert különlegessége a teraszos kialakítás, amelynek köszönhetően különböző mikroklimatikus övezeteket lehetett létrehozni. A ciprusfák, olajfák és babérfák által szegett ösvényeken sétálva szinte elfeledkezik az ember arról, hogy néhány lépésnyire a turistaforgalom nyüzsgő főtereitől jár.
A viszonylag kevéssé látogatott kert nyugodt pihenőhely, ahol a helyiek és a tudatosabb turisták elvonulnak a város forgatagából. Tavasszal a virágzó cserjék és gyógynövényágyások különösen szépek; a kis üvegházban egzotikus növények is megcsodálhatók.
Siena legjobb múzeumai
Museo dell’Opera del Duomo
A székesegyház Nuovo-szárnyának befejezetlen falai mentén kialakított múzeum az 1339-ben alapított Opera della Metropolitana gyűjteményét őrzi, amely a katedrális építéséhez, díszítéséhez kapcsolódó alkotásokat foglalja magában. Az épület maga is a meg nem valósult nagyobb katedrális maradvány-falain belül keletkezett.
A gyűjtemény legfőbb kincse Duccio di Buoninsegna 1308–1311 között festett hatalmas Maestà-oltárképe, amelyet egykor a katedrális főoltárán állított. Ez a kétoldalas, aranyalapú táblakép a sienai trecento festészet csúcsteljesítménye, és ma is lenyűgöző méretével és kidolgozottságával. Szintén itt található Giovanni Pisano által faragott szobrok csoportja a katedrális homlokzatáról.
A múzeum tetőteraszáról nyíló panoráma az egyik legjobb kilátás Sienára: innen látni a Piazza del Campo, a katedrális kupolája és a Torre del Mangia szinte egyforma magasságban tornyosul, miközben a háttérben a toszkán táj terjeszkedik el.
Santa Maria della Scala
Az egyik legjelentősebb sienai kulturális intézmény a katedrálissal szemben álló, egykori zarándokkórházi komplexumban kapott helyet, amelynek eredete a 9. századig nyúlik vissza. A középkorban az egyik legfontosabb európai kórház és menedékhely volt Santiago de Compostelából érkező zarándokok számára.
A rendkívül kiterjedt épületegyüttes legfőbb ékessége a Pellegrinaio-terem, amelynek falait Domenico di Bartolo 1440-es évekből való freskói borítják: ezek a kórházi élet hétköznapi és vallásos jeleneteit örökítik meg szokatlan realizmussal és életközelséggel, szinte modernnek ható szemlélettel.
A komplexum mélyén az ókori Siena alatt futó etruszkori alagúthálózat is megtekinthető, amelynek egy része a kórházi raktárként, majd céhek műhelyeiként funkcionált az évszázadok során.
Pinacoteca Nazionale
Siena állami képtára a 13. Palazzo Buonsignori palotájában kapott helyet, és a sienai festészet teljes fejlődéstörténetét mutatja be az arany alapú bizáncias trecento képektől a 16. századi manierista alkotásokig.
A gyűjtemény gerincét Duccio di Buoninsegna, Simone Martini, a Lorenzetti testvérek (Pietro és Ambrogio), majd a Sassetta és Sano di Pietro munkái alkotják. Az aranyozott, aprólékosan részletezett sienai gótikus festészet sajátos esztétikájával elüt a firenzei reneszánsztól, és önálló, rendkívül értékes iránya az itáliai képzőművészetnek.
A képtárlátogatás különösen ajánlott azoknak, akik a Duomo és a Palazzo Pubblico freskói után mélyebben kívánnak megismerkedni a sienai festészet meghatározó mestereivel és stílusjegyeivel.
Siena időjárása: mikor a legjobb ideutazni?
Siena a mediterrán és a kontinentális éghajlat határán, a toszkán dombság közepén helyezkedik el, így négy évszakos, nyáron forró és száraz, télen hűvösebb és csapadékosabb éghajlattal rendelkezik. A tengerszint feletti magasság (kb. 320 m) miatt kissé hűvösebb, mint a parti Toscana.
Tavasz (március–május):
A tavasz fokozatosan melegszik, március végén és áprilisban az átlaghőmérséklet 12–18°C körül alakul. A csapadék mérsékelt, a táj kizöldül, és a környező dombokon a búza és a virágzó gyümölcsösök festői látványt nyújtanak. Ez az évszak ideális a városnézésre, mert a tömeg még nem éri el a nyári csúcsot.
Nyár (június–augusztus):
A sienai nyár forró és meglehetősen száraz; júliusban és augusztusban a hőmérséklet rendszeresen 30–35°C fölé emelkedik. A Palio lovasverseny július 2-án és augusztus 16-án tartják, ezeken a napokon a város rendkívül zsúfolt. A júliusi és augusztusi kánikula ellenére az esti órák kellemesebbek, és a dombok között olykor hűsítő szellő fúj.
Ősz (szeptember–november):
Az ősz a leghangulatosabb évszak Sienában: a hőmérséklet kellemesen mérséklődik (15–22°C), a forgalom csökken, és a szüreti szezon, a gombák és a trüffelszedés különleges gasztronómiai eseményeket hoz. Október végétől a csapadék fokozódik, és a reggeli köd romantikus, kísérteties hangulatot kölcsönöz a középkori városnak.
Tél (december–február):
A sienai tél hűvös és nedves; az átlaghőmérséklet 3–9°C közt mozog, hó ritkán, de előfordul. A karácsonyi időszakban a város hangulatos dekorációi és csendesebb utcái különleges légkört teremtenek; a turisták száma jóval kisebb, ami lehetővé teszi a múzeumok és templomok zavartalanabb meglátogatását.
Legjobb időszak az utazásra:
Siena meglátogatásához a legjobb időszak a tavasz (április–május) és a kora ősz (szeptember–október). Ilyenkor az időjárás kellemes, a csapadék mérsékelt, és a város nem zsúfolódik túl a nyári turistacsúcshoz képest. Amennyiben a látogató a Palio lovasverseny légkörét is meg szeretné tapasztalni, érdemes július eleje vagy augusztus közepe körül érkezni, de ekkor számítani kell a nagy tömegre és a forró nyári hőségre is.
Interaktív és letölthető térképek
Ezen az oldalon találtok térképeket, amelyek letölthetőek!


