Észak-Macedónia legszebb helyei – 10 csodás látnivaló

by radopeter1983
Észak-Macedónia legszebb helyei

Észak-Macedónia eléggé ismeretlen a turisták szemében, de az elmúlt években kezdik felfedezni a történelmi és természeti látnivalóban bővelkedő országot.

2019-ig Macedónia volt az ország neve, ekkor nevezték át mai nevére. Észak-Macedónia északról Koszovó és Szerbia, keletről Bulgária, délről Görögország és nyugatról Albánia között helyezkedik el.

Észak-Macedónia legszebb helyei

Szkopje

Észak-Macedónia fővárosa hosszú és változatos történelmi múlttal büszkélkedhet.

Az Oszmán Birodalom egyik fontos városa volt. A korszak nyomait ma is felfedezhetjük az építészeti emlékekben, mint például az óvárosban, ahol mecsetek, hamamok és bazárok találhatók. 1963-ban egy pusztító földrengés a város jelentős részét elpusztította. Az újjáépítés során Szkopje modern arculatot kapott.

Központi tere a Macedónia tér (Plostad Makedonija), amelyet hatalmas szobrok és impozáns épületek vesznek körül. Itt található Nagy Sándor lovas szobra is, amely Észak-Macedónia egyik legismertebb modern jelképe.

Az impozáns Nagy Sándor lovas szobor
Az impozáns Nagy Sándor lovas szobor

Ohridi-tó

Az albán határnál lévő tó a világ egyik legrégebbi és legmélyebb tava, UNESCO világörökségi helyszín.

Kb. 30 km hosszú és 15 km széles, legmélyebb pontja 288 méter. Ökoszisztémája rendkívül különleges, számos olyan növény- és állatfajjal rendelkezik, amelyek sehol máshol nem találhatók meg a világon. Legismertebb ezek közül az ohridi pisztráng.

Egyre népszerűbb hely, az utóbbi években több európai városból is indul menetrend szerinti repülőjárat.

Egyre népszerűbb a külföldiek körében
Egyre népszerűbb a külföldiek körében

Ohrid

Észak-Macedónia egyik legszebb és leglátogatottabb városa az Ohridi-tó keleti partjának központja.

A várost gyakran nevezik a „Balkán Jeruzsálemének”, mivel valaha 365 temploma volt, egy év minden napjára egy. Történelmi jelentősége és természeti szépsége miatt Ohrid és az Ohridi-tó az UNESCO világörökségi listájára került.

A város legismertebb szimbóluma a Szent János Kaneo-templom, amely egy sziklán helyezkedik el az Ohridi-tó fölött. A Szent Kelemen és Szent Panteleimon kolostor az ókori Lychnidos helyén épült, és az ortodox kereszténység egyik legfontosabb központja. Itt tanított Szent Kelemen, aki a cirill ábécé egyik alkotója volt.

Ohrid ikonikus temploma
Ohrid ikonikus temploma

Mavrovo Nemzeti Park

Észak-Macedónia legnagyobb és egyik legszebb nemzeti parkja a Bistra-hegységben található.

Központi része a Mavrovo-tó. A mesterséges tó a Radika folyó felduzzasztásával jött létre, a nemzeti park egyik legfontosabb látványossága. Kristálytiszta vizével ideális a horgászathoz és a csónakázáshoz.

A park területén található Mavrovo síközpont az ország egyik legnagyobb síterepe, amely síelésre, snowboardozásra és más téli sportokra alkalmas. Emellett sok kijelölt túraútvonallal rendelkezik, így kirándulásra is tökéletes.

A tó a park leglátványosabb része
A tó a park leglátványosabb része

Bitola

Észak-Macedónia egyik legrégebbi és legfontosabb városa a görög határ közelében fekszik.

Története több mint 2000 évre nyúlik vissza. Az ókorban Heraclea Lyncestis néven ismerték, amelyet Nagy Sándor apja, II. Philipposz alapított. Az oszmán uralom alatt (14. század – 1912) Bitola jelentős regionális központtá vált. A 19. században a város az oszmán reformok időszakában kulturális és diplomáciai központként ismertté vált, innen ered a „konzulok városa” elnevezés.

A város központjában a található Sirok Sokak, vagyis a Főutca. Az utcát gyönyörű, 19. és 20. századi épületek szegélyezik, amelyeken az oszmán és európai építészeti stílusok keverednek. A város egyik legfontosabb jelképe az Óratorony (Saat Kula). Az egyik legnagyobb és legimpozánsabb oszmán mecset Isak Beg dzsámi.

Az ország egyik központi városa volt régen is
Az ország egyik központi városa volt régen is

Kokino Megalitikus Obszervatórium

Észak-Macedónia egyik legkülönlegesebb régészeti lelőhelye, amelyet gyakran a világ legjelentősebb őskori csillagászati megfigyelőhelyei között emlegetnek.

2001-ben fedezték fel, és azóta az archeoasztronómia egyik fontos kutatási helyszíne lett. A kutatások szerint a területet körülbelül Kr. e. 1800 körül hozták létre, és egészen a bronzkorig (Kr. e. 7. század) használták. Az obszervatóriumot a helyi lakosok elsősorban csillagászati megfigyelésekre és vallási szertartásokra használták.

A kőzetekbe vágott nyílások segítségével az őskori emberek pontosan meghatározhatták a nyári és téli napfordulók, valamint az őszi és tavaszi napéjegyenlőségek időpontját. Másik érdekessége, hogy a Hold ciklusait is figyelemmel kísérték.

Őskori csillagászati megfigyelőhely volt
Őskori csillagászati megfigyelőhely volt

Sveti Naum kolostor

Az ország egyik legszebb és legfontosabb vallási és történelmi helyszíne az Ohridi-tó déli partján, az albán határ közelében található.

A kolostort Szent Naum, a szláv írásbeliség és kereszténység egyik megalapítója építtette Kr. u. 905-ben. Tanítványa volt Cirillnek és Metódnak, akik megalkották a glagolita és cirill írásokat. Halála után a kolostorban temették el, és sírja ma is a hely egyik legszentebb része.

A kolostor építészeti stílusa az ortodox hagyományokat követi, de az évszázadok során számos átalakításon esett át. Központja a kolostortemplom, amelyben a freskók jeleneteket ábrázolnak Szent Naum életéből, valamint bibliai történeteket.

Itt nyugszik a névadó is
Itt nyugszik a névadó is

Markovi Kuli

Marko Tornyai a középkori történelem és a természetjárás kedvelői számára remek látnivaló.

A romok a Pelagonia régióban, Prilep városának közelében, egy meredek sziklaképződmény tetején találhatók, körülbelül 120-180 méteres magasságban. Csodás kilátás nyílik a környékre.

Az erődítmény egykor a középkori Marko király uralma alatt állt, akiről a nevét kapta. Az erődítményt vastag falak és őrtornyok vették körül, amelyek a régió egyik legimpozánsabb védelmi rendszereként szolgáltak. Bár a török hódítás után az erőd elveszítette jelentőségét, romjai ma is emlékeztetnek a régió mozgalmas történelmére.

Stobi régészeti lelőhely

Észak-Macedónia egyik legfontosabb és legjobban megőrzött ókori városának maradványait őrzi, és a világörökségi helyszínek közé tartozik.

Az ősi város Sztobit, amely a római, később bizánci és ókeresztény korszak egyik jelentős központja volt. A város különösen a római császárok és keresztény püspökök székhelyeként volt ismert, és az itteni keresztény templomok és épületek fontos vallási központokat jelentettek a korabeli Balkán számára.

Az ásatások során számos épület és díszes emlék került elő. A város központjában található a római fórum, amely társadalmi és politikai központ volt. A római stílusú színház a város egyik legimpozánsabb műemléke. Több templom is található, amelyek római isteneknek, például Jupiternek, Neptunusnak és Hérának voltak szentelve.

Treskavec kolostor

Észak-Macedónia egyik legfontosabb vallási helyszíne a Bregalnica folyó völgyében található.

A 12. század végén építették a bizánci uralom idején. Valószínűleg a latin „tres” (három) szóból ered, mivel a helyszínen három szikla is található, amelyek a kolostort körülölelik. Legnagyobb virágzását a 14. és 15. században élte, amikor a helyi keresztény közösség egyik fontos vallási központja lett.

A kolostor temploma a Szent Mária tiszteletére van szentelve, belső terét festett ikonosztáz és freskók díszítik. A szentélyben több híres vallási személy nyugszik.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Rendben Adatkezelési tájékoztató