Észak-Macedónia eléggé ismeretlen a turisták szemében, de az elmúlt években kezdik felfedezni a történelmi és természeti látnivalóban bővelkedő országot.
2019-ig Macedónia volt az ország neve, ekkor nevezték át mai nevére. Észak-Macedónia északról Koszovó és Szerbia, keletről Bulgária, délről Görögország és nyugatról Albánia között helyezkedik el.
Tartalomjegyzék
Észak-Macedónia legszebb helyei
Szkopje
Észak-Macedónia fővárosa hosszú és változatos történelmi múlttal büszkélkedhet.
Az Oszmán Birodalom egyik fontos városa volt. A korszak nyomait ma is felfedezhetjük az építészeti emlékekben, mint például az óvárosban, ahol mecsetek, hamamok és bazárok találhatók. 1963-ban egy pusztító földrengés a város jelentős részét elpusztította. Az újjáépítés során Szkopje modern arculatot kapott.
Központi tere a Macedónia tér (Plostad Makedonija), amelyet hatalmas szobrok és impozáns épületek vesznek körül. Itt található Nagy Sándor lovas szobra is, amely Észak-Macedónia egyik legismertebb modern jelképe.

Ohridi-tó
Az albán határnál lévő tó a világ egyik legrégebbi és legmélyebb tava, UNESCO világörökségi helyszín.
Kb. 30 km hosszú és 15 km széles, legmélyebb pontja 288 méter. Ökoszisztémája rendkívül különleges, számos olyan növény- és állatfajjal rendelkezik, amelyek sehol máshol nem találhatók meg a világon. Legismertebb ezek közül az ohridi pisztráng.
Egyre népszerűbb hely, az utóbbi években több európai városból is indul menetrend szerinti repülőjárat.

Ohrid
Észak-Macedónia egyik legszebb és leglátogatottabb városa az Ohridi-tó keleti partjának központja.
A várost gyakran nevezik a „Balkán Jeruzsálemének”, mivel valaha 365 temploma volt, egy év minden napjára egy. Történelmi jelentősége és természeti szépsége miatt Ohrid és az Ohridi-tó az UNESCO világörökségi listájára került.
A város legismertebb szimbóluma a Szent János Kaneo-templom, amely egy sziklán helyezkedik el az Ohridi-tó fölött. A Szent Kelemen és Szent Panteleimon kolostor az ókori Lychnidos helyén épült, és az ortodox kereszténység egyik legfontosabb központja. Itt tanított Szent Kelemen, aki a cirill ábécé egyik alkotója volt.

Mavrovo Nemzeti Park
Észak-Macedónia legnagyobb és egyik legszebb nemzeti parkja a Bistra-hegységben található.
Központi része a Mavrovo-tó. A mesterséges tó a Radika folyó felduzzasztásával jött létre, a nemzeti park egyik legfontosabb látványossága. Kristálytiszta vizével ideális a horgászathoz és a csónakázáshoz.
A park területén található Mavrovo síközpont az ország egyik legnagyobb síterepe, amely síelésre, snowboardozásra és más téli sportokra alkalmas. Emellett sok kijelölt túraútvonallal rendelkezik, így kirándulásra is tökéletes.

Bitola
Észak-Macedónia egyik legrégebbi és legfontosabb városa a görög határ közelében fekszik.
Története több mint 2000 évre nyúlik vissza. Az ókorban Heraclea Lyncestis néven ismerték, amelyet Nagy Sándor apja, II. Philipposz alapított. Az oszmán uralom alatt (14. század – 1912) Bitola jelentős regionális központtá vált. A 19. században a város az oszmán reformok időszakában kulturális és diplomáciai központként ismertté vált, innen ered a „konzulok városa” elnevezés.
A város központjában a található Sirok Sokak, vagyis a Főutca. Az utcát gyönyörű, 19. és 20. századi épületek szegélyezik, amelyeken az oszmán és európai építészeti stílusok keverednek. A város egyik legfontosabb jelképe az Óratorony (Saat Kula). Az egyik legnagyobb és legimpozánsabb oszmán mecset Isak Beg dzsámi.

Kokino Megalitikus Obszervatórium
Észak-Macedónia egyik legkülönlegesebb régészeti lelőhelye, amelyet gyakran a világ legjelentősebb őskori csillagászati megfigyelőhelyei között emlegetnek.
2001-ben fedezték fel, és azóta az archeoasztronómia egyik fontos kutatási helyszíne lett. A kutatások szerint a területet körülbelül Kr. e. 1800 körül hozták létre, és egészen a bronzkorig (Kr. e. 7. század) használták. Az obszervatóriumot a helyi lakosok elsősorban csillagászati megfigyelésekre és vallási szertartásokra használták.
A kőzetekbe vágott nyílások segítségével az őskori emberek pontosan meghatározhatták a nyári és téli napfordulók, valamint az őszi és tavaszi napéjegyenlőségek időpontját. Másik érdekessége, hogy a Hold ciklusait is figyelemmel kísérték.

Sveti Naum kolostor
Az ország egyik legszebb és legfontosabb vallási és történelmi helyszíne az Ohridi-tó déli partján, az albán határ közelében található.
A kolostort Szent Naum, a szláv írásbeliség és kereszténység egyik megalapítója építtette Kr. u. 905-ben. Tanítványa volt Cirillnek és Metódnak, akik megalkották a glagolita és cirill írásokat. Halála után a kolostorban temették el, és sírja ma is a hely egyik legszentebb része.
A kolostor építészeti stílusa az ortodox hagyományokat követi, de az évszázadok során számos átalakításon esett át. Központja a kolostortemplom, amelyben a freskók jeleneteket ábrázolnak Szent Naum életéből, valamint bibliai történeteket.

Markovi Kuli
Marko Tornyai a középkori történelem és a természetjárás kedvelői számára remek látnivaló.
A romok a Pelagonia régióban, Prilep városának közelében, egy meredek sziklaképződmény tetején találhatók, körülbelül 120-180 méteres magasságban. Csodás kilátás nyílik a környékre.
Az erődítmény egykor a középkori Marko király uralma alatt állt, akiről a nevét kapta. Az erődítményt vastag falak és őrtornyok vették körül, amelyek a régió egyik legimpozánsabb védelmi rendszereként szolgáltak. Bár a török hódítás után az erőd elveszítette jelentőségét, romjai ma is emlékeztetnek a régió mozgalmas történelmére.
Stobi régészeti lelőhely
Észak-Macedónia egyik legfontosabb és legjobban megőrzött ókori városának maradványait őrzi, és a világörökségi helyszínek közé tartozik.
Az ősi város Sztobit, amely a római, később bizánci és ókeresztény korszak egyik jelentős központja volt. A város különösen a római császárok és keresztény püspökök székhelyeként volt ismert, és az itteni keresztény templomok és épületek fontos vallási központokat jelentettek a korabeli Balkán számára.
Az ásatások során számos épület és díszes emlék került elő. A város központjában található a római fórum, amely társadalmi és politikai központ volt. A római stílusú színház a város egyik legimpozánsabb műemléke. Több templom is található, amelyek római isteneknek, például Jupiternek, Neptunusnak és Hérának voltak szentelve.
Treskavec kolostor
Észak-Macedónia egyik legfontosabb vallási helyszíne a Bregalnica folyó völgyében található.
A 12. század végén építették a bizánci uralom idején. Valószínűleg a latin „tres” (három) szóból ered, mivel a helyszínen három szikla is található, amelyek a kolostort körülölelik. Legnagyobb virágzását a 14. és 15. században élte, amikor a helyi keresztény közösség egyik fontos vallási központja lett.
A kolostor temploma a Szent Mária tiszteletére van szentelve, belső terét festett ikonosztáz és freskók díszítik. A szentélyben több híres vallási személy nyugszik.