Botswana Afrika egyik legszebb és legnyugodtabb országa. Területén számos nemzeti park, rezervátum várja az állatok szerelmeseit. A legszebb látnivalók közül mutatok be most tizet!
Botswana a dél-afrikai régió közepén helyezkedik el, körülötte Dél-Afrika, Namíbia és Zimbabwe található. Az ország területének nagy részét a Kalahári-sivatag borítja, ám éppen ez a látszólag kopár táj rejti magában a világ egyik leggazdagabb vadvilágát és legkülönlegesebb természeti jelenségeit.
A természeti értékek mellett Botswana politikai stabilitásáról és fenntartható turizmusáról is híres. Az ország a gyémántbányászat révén Afrika egyik leggazdagabb országa lett, amit bölcsen a természetvédelem és az ökoturizmus fejlesztésére fordít. A száraz szavanna klíma egész évben alkalmas az utazásra, bár a száraz évszak (május-október) a vadmegfigyelésre legideálisabb.
Tartalomjegyzék
Botswana legszebb helyei
Okavango-delta
A világ legnagyobb belső deltája Afrika szívében található, ahol az Okavango folyó nem a tengerbe, hanem a Kalahári-sivatag homokjába ömlik. Ez az UNESCO Világörökség különleges ökoszisztémája évente változik az áradások és az apadások ritmusára.
A delta területe az évszaktól függően 6000-15000 négyzetkilométer között változik. Az áradási időszakban (június-augusztus) a víz elárasztja a síkságot, számtalan szigetet, csatornát és lagúnát alakítva ki. Ez az időszak a vadvilág számára is a leggazdagabb, amikor hatalmas elefántcsordák, vízilovak, krokodilok és több száz madárfaj gyülekezik a víz körül.
A deltát hagyományosan mokoro nevű facsónakokon lehet bejárni, amelyeket helyi vezetők irányítanak bambuszrúddal tolva. Ez a csendes közlekedési mód lehetővé teszi, hogy zavartalanul megfigyeljük a vadállatokat természetes környezetükben. A delta kristálytiszta vizeiben számtalan halfaj él, a partjait pedig papirusz és tómederrózsa borítja.
Moremi Vadrezervátum
Az Okavango-delta keleti részét magában foglaló rezervátum Botswana egyik leggazdagabb vadvilágú területe.
A rezervátum különlegessége, hogy itt találkoznak a delta vizes területei és a száraz szavanna élőhelyei, így rendkívül változatos ökoszisztémát hoznak létre. A terület közel 5000 négyzetkilométeren terül el, és az afrikai Big Five mindegyik tagja megtalálható itt: elefánt, oroszlán, leopárd, bivaly és rinocérosz.
A Moremi különösen híres a vadmadarak sokféleségéről. Több mint 400 madárfajt jegyeztek fel itt, köztük a kárókatonák, pelikánok, flamingók és a ritka afrikai halászsas. A rezervátumban található Chief’s Island a delta legnagyobb szigete, ahol óriási elefántcsordák gyülekeznek a száraz évszakban.
A vadmegfigyelő túrák során gyakran láthatunk gepárdokat, hiénákat, és a vízpartokon krokodilokat és vízilovakat. A rezervátum vezetett túrákon és önálló szafarikon egyaránt bejárható.
Chobe Nemzeti Park
Botswana első nemzeti parkja 1967-ben nyerte el hivatalos státuszát, és ma Afrika egyik leggazdagabb vadvilágú területének számít, különösen az elefántok populációja miatt.
A park területe meghaladja a 10000 négyzetkilométert, és négy különböző ökoszisztémát foglal magában: a Chobe folyó árterei, a Savuti mocsarak, a Linyanti mocsárvidék és a száraz belső területek. A park világszerte híres az elefántcsordáiról – becslések szerint több mint 50000 elefánt él itt, ez Afrika egyik legnagyobb populációja.
A Chobe folyó partján különösen látványos a vadvilág. A száraz évszakban az állatok a vízhez vonzódnak, és a folyóról nézve egyszerre láthatunk elefántokat, vízilovakat, krokodilokat és számtalan antilopfajt. A folyami szafari egyedülálló élmény, amikor a csónakról közvetlenül megfigyelhetjük, ahogy az elefántcsordák a vízben fürdenek és játszanak.
A park madárvilága is kivételesen gazdag: több mint 460 faj él itt, köztük a ritka afrikai halászsas, amelynek ez az egyik utolsó menedéke.
Savuti
A Chobe Nemzeti Park egy különleges területe, ahol egy titokzatos csatorna váltogatva árad el és szárad ki évtizedek ciklusában, különleges élőhelyet teremtve.
A Savuti-csatorna jelenségét máig nem értik teljesen a tudósok. A csatorna hosszú időszakokra kiszárad, majd váratlanul ismét vízzel telik meg. Legutóbb 2009-ben tért vissza a víz, miután közel 30 évig száraz volt. Ez a ciklikusság egyedülálló ökoszisztémát teremt, ahol a szárazság és a vízbőség váltakozásához alkalmazkodott növény- és állatvilág él.
Különösen híres oroszlán populációjáról, amelyek megtanultak elefántokat vadászni – ez rendkívül ritka jelenség az afrikai szavannán. A területen található ősi sziklafestmények több ezer éves emberi jelenlétet bizonyítanak.
A száraz évszakban a megmaradt víztározók körül koncentrálódik a vadvilág, így kiváló helyszín a vadmegfigyelésre. A táj maga is lenyűgöző: hatalmas baobabfák, sárgás szavannafű és a távolban magasodó kopár dombok.
Makgadikgadi-sóvidék
A világ egyik legnagyobb sóterülete, amely egykor egy óriási tó volt, ma pedig végtelen fehér síkság.
A Makgadikgadi-sóvidék területe meghaladja a 12000 négyzetkilométert, és két fő részre oszlik: a Sua Pan és a Ntwetwe Pan. A síkság olyan lapos, hogy a Föld görbülete miatt a horizont valóban ívelt vonalként látszik. A száraz évszakban a sós talaj repedezett mintázatot alkot, míg az esős évszakban vékony vízréteg borítja, amely tükörként veri vissza az eget.
Az esős évszak során a sóvidék csodálatos átalakuláson megy át: a víz vonzza a flamingók ezreit, zebra- és gnúcsordákat. Ez az egyik legnagyobb zebravándorlás színhelye Afrikában, amikor több tízezer állat vonul át a területen.
A sóvidék éjszakai égboltja világszerte híres a csillagászok körében. A fényszennyezés teljes hiánya miatt itt lehet a leginkább tisztán látni a Tejutat és a déli égbolt csillagképeit. Számos kemping szerveződik kifejezetten csillagászati megfigyelésre.
Kubu-sziget
A Makgadikgadi-sóvidék közepén magasodó ősi gránitsziget, amelyet évezredes baobabfák koronáznak meg, egyike Afrika legmisztikusabb helyszíneinek.
A Kubu-sziget valójában nem sziget a szó hagyományos értelmében, hanem egy 1 kilométer hosszú és fél kilométer széles sziklakibúvás, amely egykor egy óriási tó közepén emelkedett ki. A száraz sósivatag közepén ez a kopár szikla és az ősi baobabfák szürreális látványt nyújtanak.
A szigeten található baobabfák korát több mint ezer évre becsülik. Ezek az óriási fák évszázadokon át szolgáltak menedékként az utazók és a helyi népek számára. A sziget neve „víziló” jelentésű, ami arra utal, hogy egykor víz vette körül.
Nxai Pan Nemzeti Park
A Makgadikgadi-sóvidék északi részén található nemzeti park híres óriási baobabfáiról és a „Baines-baobabokról”.
A park területe közel 2600 négyzetkilométer, és a száraz évszakban kopár, sós síkság, az esős évszakban azonban vibráló ökoszisztémává változik. A területet számos sekély depresszió, úgynevezett „pan” szabdalja fel, amelyek az esős évszakban víztározókká válnak.
Legfőbb attrakciója a Baines Baobabs, egy csoport hatalmas baobabfa, amelyet 1862-ben Thomas Baines festő-felfedező örökített meg. A fák több mint 150 év után gyakorlatilag változatlanul állnak, így a látogatók összevethetik a valóságot a történelmi ábrázolással.
Az esős évszakban a park gazdag madáréletet vonz, flamingók és pelikánok ezrei érkeznek. A vándorló zebra- és antilopcsordák útjába esik, így gyakran láthatunk nagyobb csordákat. Az éjszakai szafarik lehetőséget adnak a ritkább éjszakai ragadozók megfigyelésére.
Gaborone
Botswana fővárosa és legnagyobb városa, amely egy félmillió lakosával a modern Afrika és a hagyományos kultúra találkozási pontja.
A várost 1966-ban, a függetlenség elnyerése után alapították, és mára Dél-Afrika egyik legdinamikusabban fejlődő fővárosává vált. A város a Notwane folyó völgyében fekszik, körülötte dombok és szavannák húzódnak.
Gaborone kulturális központja a National Museum and Art Gallery, ahol bemutatják Botswana történelmét a kőkorszaktól napjainkig, valamint kortárs afrikai művészek alkotásait. A Three Dikgosi Monument a város szívében található emlékmű három történelmi vezért tisztel, akik szerepet játszottak az ország függetlenségének elnyerésében.
Kgalagadi Transfrontier Park
A Botswana és Dél-Afrika határán átnyúló óriási park a Kalahári-sivatag szívében helyezkedik el, és a sivatagi alkalmazkodás csodáit mutatja be.
A park összterülete meghaladja a 38000 négyzetkilométert, ezzel az egyik legnagyobb természetvédelmi terület Afrikában. A botswanai oldalon található Gemsbok National Park 1971 óta védett terület. A park különlegessége a sivatagi ökoszisztéma, ahol az állatok és növények évmilliók alatt alkalmazkodtak a szélsőséges körülményekhez.
Legjellemzőbb állatai a gemsbokantilop, a springbok és a Kalaháriról elnevezett oroszlánok, amelyek fekete sörényükről ismerhetők fel. Ezek az oroszlánok nagyobb területet járnak be, mint társaik máshol, és megtanultak alkalmazkodni a vízhiányhoz.
A sivatagi táj látszólag egyforma, de valójában változatos: vörös homokdűnék, szárított folyómedrek és tüskés bokrok alkotják a különleges környezetet. A park éjszakai életvilága különösen gazdag, amikor a nappali meleg elől rejtőző állatok előbújnak.
Tsodilo-dombok
A „sivatag Louvre-ja” néven is emlegetett négy gránitdomb több mint 4500 ősi sziklafestményt rejt, amelyek Afrika leggazdagabb prehistorikus művészeti gyűjteményét alkotják.
A négy domb – Férfi, Nő, Gyermek és északi domb – a Kalahári-sivatag síkságából emelkedik ki. A legmagasabb, a Férfi-domb 1395 méterre nyúlik a tengerszint felett. A festmények kora 100 és 100000 év közötti időszakot ölel fel, így az emberi kultúra fejlődésének egyedülálló dokumentumai.
A sziklafestmények között találhatók állatok – zsiráfok, elefántok, rinocéroszok, oroszlánok -, emberi alakok és geometrikus minták. Ezek a művek a San népcsoport (busmanok) és más ősi kultúrák alkotásai. A helyi hagyomány szerint ez a hely a teremtés színhelye, ahol az első ember megkapta az állatokat és szerszámait.
A dombokat 2001-ben nyilvánították UNESCO Világörökséggé. A terület nemcsak régészeti, hanem spirituális jelentőséggel is bír a helyi közösségek számára, akik ma is szent helyként tisztelik. A látogatók vezetett túrákon tekinthetik meg a festményeket.
