Kassa, Szlovákia második legnagyobb városa egyike Közép-Európa legszebb történelmi központjainak, ahol a középkori gótika, a reneszánsz paloták és a barokk építészet is jelen van.
A Hernád folyó partján, az ország keleti részén található, mindössze 20 kilométerre a magyar határtól. Kassa 2013-ban Európa Kulturális Fővárosa címet viselte, ami nemcsak kulturális gazdagságát, hanem élénk művészeti életét is bizonyítja. Majd megkapta a 2019-es önkéntesség európai fővárosa címet, így történelmileg az első város lett Közép-és Kelet-Európa országaiból, Barcelona, Lisszabon, London, Sligo és Aarhus után pedig a hatodik európai város, amely megkapta ezt a rangos díjat.
Tartalomjegyzék
Kassa látnivalók
Fő utca (Hlavná ulica)
A város szívében húzódó sétálóutca Kassa legfontosabb közterülete, amely több mint egy kilométer hosszan nyúlik el észak-déli irányban. Ez az impozáns főtér-jellegű utca Európa egyik leghosszabb és legszebb történelmi főutcája, amely a középkorban kereskedelmi és kulturális központként funkcionált.
A Fő utca mentén sorakoznak a város legjelentősebb építészeti emlékei, polgárházai és középületei. A különböző korok – gótika, reneszánsz, barokk és szecesszió – építészeti stílusai harmonikus egységet alkotnak, amely sétálva igazi időutazást kínál. Az utca mentén található a Szent Erzsébet-dóm, az Állami Színház, számos kávéház és étterem.
A sétálóutca egész évben pezsgő élettel teli, ahol helyiek és turisták egyaránt szívesen időznek. Nyáron utcai zenészek, művészek és teraszok teremtenek remek hangulatot, télen pedig a karácsonyi vásár varázsol különleges atmoszférát.
Szent Erzsébet-dóm
Közép-Európa legnagyobb gótikus temploma és egyben Szlovákia legjelentősebb szakrális építménye a 14. században épült. Az eredeti román stílusú templom helyén álló mai dóm építése 1378-ban kezdődött, és mintegy 150 évig tartott. A templom nevét Árpád-házi Szent Erzsébetről kapta, aki 1207-ben Sárospatakon született.
A székesegyház lenyűgöző méretei – 60 méter hosszú és 16 méter széles – mellett különleges látványosságot jelentenek a két 59 méter magas tornya. A belső térben a főoltár faragott fatáblái a 15. századból származnak és Szt. Erzsébet életét ábrázolják 48 jelenetben. A templom értékes gyűjteményt őriz: középkori freskók, gótikus szobrok és a 17. századból származó orgona.
Külön érdekesség a templom alatti királyi kripta, ahol II. Rákóczi Ferenc fejedelem belső szerveit őrzik. A dóm kriptájában nyugszik Thurzó György is, aki a templom egyik jelentős mecénása volt. A templom körüli Dóm tér napjainkban kulturális események és koncertek helyszíne.
Esti kivilágításban a székesegyház páratlan látványt nyújt. A tornyokba felvezető lépcsőn felkapaszkodva lélegzetelállító panoráma tárul az óvárosra és környékére.
Szent Mihály-kápolna
A Dóm tér déli oldalán álló kétszintes gótikus kápolna a 14. század végén épült a Szent Erzsébet-székesegyház mellé.
Az épület különlegessége, hogy alsó szintje egykori osszáriumként, azaz csontkamraként szolgált, felső szintje pedig imahelyként funkcionált. Ez a megoldás a középkorban jellemző volt az európai temetőkápolnáknál.
A kápolna sekrestyéjében található Kassa történelmének egyik legkülönlegesebb emléke: a Kassai Aranykincset őrző múzeum. Az 1906-ban felfedezett kincs több mint 2900 aranypénzérmét tartalmaz a 15-17. századból, valamint reneszánsz aranyműveket, medalionokat és dísztárgyakat. A kincset valószínűleg a 17. századi Habsburg-ellenesség idején rejtették el a kápolna falai közé.
A kápolna gótikus boltozata és faragott kődíszítései az eredeti középkori hangulatot idézik. A kápolnában látható néhány értékes festmény is a 15-16. századból. Az épület kis mérete ellenére jelentős turisztikai attrakciónak számít, elsősorban az aranykincs-kiállítás miatt, amely Közép-Európa egyik legértékesebb numizmatikai gyűjteménye.
Orbán-torony
A Szent Mihály-kápolna mellett magasodó 14. századi gótikus harangtorony eredetileg önálló épületként épült a Dóm tér déli részén. A 60 méter magas torony nemcsak szakrális, hanem védelmi funkcióval is bírt, hiszen egyben az óváros őrtornyaként szolgált.
Az épület építészeti különlegessége, hogy nem kapcsolódik közvetlenül a székesegyházhoz, ami szokatlan megoldás a középkori templomépítészetben. A torony alsó részén gótikus kapuzat vezet be, míg a felső szinteken szűk, csigalépcsős átjárók húzódnak. A toronyban található harangok közül a legnagyobb több mint 5 tonna súlyú.
A torony nevét Szent Orbán pápa tiszteletére kapta, aki a szőlőművesek és a viharok elleni védelem patrónusa. A torony falán napóra látható, amely a 18. században készült. Restaurálása a 20. században történt, amikor megújították a tetőszerkezetet és a homlokzati díszítéseket.
Ma a torony a Dóm térhez tartozó műemlékegyüttes szerves része. Látogatása különösen ajánlott azoknak, akik szeretnék megismerni Kassa középkori városszerkezetét és védelmi rendszerét. A torony és a kápolna együttese egyedülálló látványt nyújt az európai gótikus építészetben.
Zenélő szökőkút
A Fő utca központi részén található modern látványosság 1986-ban épült, és azóta Kassa egyik legnépszerűbb találkozóhelye.
Különlegessége, hogy vízjátéka zenével és esti fényekkel szinkronizálva működik, amely egyedülálló élményt nyújt a látogatóknak. A programozott vízsugaras előadások naponta több alkalommal is megtekinthetők.
A szökőkút körül tágas tér terül el, padokkal és pihenőhelyekkel, ahol a helyiek és turisták egyaránt szívesen időznek. Nyári estéken a környező teraszok vendégei is gyönyörködhetnek a fény- és zenés előadásokban. A népszerű dallamok mellett klasszikus zenei részletek is felcsendülnek.
Állami Színház
A Fő utca északi végén álló neobarokk stílusú épület 1899-ben nyílt meg, és azóta Kelet-Szlovákia legfontosabb kulturális intézménye. Az épületet Adolf Lang bécsi építész tervezte, aki a kor kedvelt historizáló stílusát alkalmazta. A homlokzat gazdag szobordíszítése és a bejárat feletti erkély a 19. század végi színházépítészet remeke.
Az épület belsejében 600 fős nézőtér, három emeleti páholy és pompázatos csillár fogadja a közönséget. A belső tereket aranyozott stukkódíszek, freskók és vörös bársony borítású ülések teszik elegánssá. A színház nemcsak opera- és balettelőadásoknak, hanem drámai és musical-produkcióknak is helyet ad.
A színház története során számos híres művész fellépett itt, és jelentős operabemutatók színhelye volt. A 20. században többször felújították, legutóbb 2012-ben, amikor Kassa Európa Kulturális Fővárosa címet viselte. A rekonstrukció során az épület visszanyerte eredeti pompáját.
Szentháromság-szobor
A Fő utca közepén, a Szent Erzsébet-dóm és a városháza között emelkedik a 14 méter magas barokk emlékoszlop.
A pestis elmúlása után 1723-ban emelték, követve azt a közép-európai hagyományt, amikor a járványok után hálaadó oszlopokat állítottak. A szoborcsoport tetején a Szentháromság, alatta pedig szentek és angyalok szobrai láthatók.
Az emlékművet Johann Anton Krauss bécsi szobrász tervezte és készítette. Az oszlop talapzatán Szent Sebestyén, Szent Rozália és Szent József szobrai találhatók, akik a pestisjárványok védőszentjei. A gazdag szobordíszítés és az aranyozott részletek a barokk művészet jellemző kifejezési formái.
Az oszlop körüli tér a 18. században központi találkozóhely volt, ahol vásárokat és városi ünnepségeket tartottak. Ma is fontos orientációs pont a városban, amelynél találkoznak a turisták és a helyiek. A szobor környezetét napjainkban felújították, és tavasszal virágágyások díszítik.
Jakab-palota
A Fő utca 71. szám alatti szecessziós remekművet 1899 és 1902 között építették Peter Jakab kereskedő megrendelésére.
Az épületet Lajos Kozma tervezte, aki egyike volt a budapesti szecesszió legkiválóbb képviselőinek. A palota homlokzata különleges majolika-kerámia díszítésekkel, virágmotívumokkal és színes cserépburkolattal ékesített.
A ház építészeti egyedisége a Zsolnay-gyárban készült kerámiadíszek használata, amelyek a homlokzatot szinte művészi alkotássá változtatják. Az épület sarkán álló erkély és a díszesen faragott erkélyrácsok kiválóan példázzák a századfordulós díszítő művészetet. A földszinten üzlethelyiségek, a felső szinteken lakások kaptak helyet.
A Jakab-palota története során mindig kereskedelmi és lakófunkciókat töltött be. A 20. században többször felújították, de sikerült megőrizni eredeti szecessziós jellegét. Napjainkban az épület védett műemlék, amely a magyar szecesszió egyik legkeletibb példája Szlovákiában.
Kassa legjobb múzeumai
Kelet-szlovákiai Múzeum
A város egyik legrégebbi és legnagyobb múzeumát 1872-ben alapították, és a Fő utca melletti palotában kapott helyet. A múzeum gyűjteménye Kassa és Kelet-Szlovákia történelmét, régészetét, természetrajzát és néprajzát mutatja be. Az állandó kiállítások több ezer tárgyat tartalmaznak a kőkorszaktól napjainkig.
A múzeum régészeti osztálya különösen értékes leleteket őriz a környék avar és szláv településeiről. A történelmi gyűjtemény bemutatja Kassa középkori fejlődését, a céhek működését és a város szerepét a Habsburg Birodalomban. A természettudományi részleg a térség geológiai és botanikai értékeit dokumentálja.
A néprajzi kiállítás a környék hagyományos népi kultúráját, viseleteit és mesterségeit mutatja be. Külön figyelmet érdemel a múzeum numizmatikai gyűjteménye, amely több ezer érmét tartalmaz különböző korokból. A középkori érmék között találhatók kassai veretek is.
Minden információ itt található!
Kelet-Szlovákiai Képtár
Kelet-Szlovákia legjelentősebb képzőművészeti gyűjteményét bemutató galéria a 20. század elején épült palotában kapott helyet.
Az intézmény 1951-ben alapított kelet-szlovákiai galériaként kezdte működését, majd 2013-ban, Kassa Európa Kulturális Fővárosa évében jelentősen bővítették és modernizálták. A galéria több ezer műalkotást őriz.
Az állandó kiállítás a 14. századtól napjainkig mutatja be a térség képzőművészetét. A gótikus szakrális művészet darabjai mellett reneszánsz és barokk festmények láthatók. A 19-20. századi gyűjtemény szlovák és magyar művészek alkotásait egyaránt tartalmazza. Modern és kortárs művészeti részleg is működik.
A galéria külön büszke középkori faszobor-gyűjteményére, amely Szlovákia egyik leggazdagabb ilyen jellegű kollekciója. A 19. századi tájképfestészet reprezentatív darabjai szintén megtalálhatók, valamint szecessziós és Art Deco művek. A kortárs részlegben interaktív installációk és videóművészeti alkotások is helyet kaptak.
Minden információ itt található!
Szlovák Műszaki Múzeum
Közép-Európa egyik legérdekesebb technológiatörténeti múzeuma 1947-ben nyílt meg Kassán. A múzeum egyedülálló gyűjteményt mutat be a bányászat, kohászat, közlekedés és távközlés történetéből. Az épület több szárnyból áll, és a kiállítótermek mellett interaktív bemutatóhelyek is várják a látogatókat.
A múzeum legismertebb része a Kassai Műszaki Egyetemhez kapcsolódó kiállítás, amely a térség ipartörténetét dokumentálja. A bányászati osztályon eredeti bányaszerelvények, eszközök és modellek láthatók. A vasúttörténeti részleg mozdonyokat, vasúti kocsikat és jelzőberendezéseket mutat be. A repülési részleg különlegessége a magyar és csehszlovák repülőgépek gyűjteménye.
A távközlési kiállítás a telefónia és a rádió fejlődését követi nyomon. Az egyik legérdekesebb attrakció az érmemúzeum, amely a szlovákiai és környékbeli pénzverdék történetét mutatja be működő gépekkel. A múzeum pinceszintjén találkozhatunk a 19. századi technológiák működő replikáival.
Gyerekek számára különösen vonzó a múzeum interaktív része, ahol kipróbálhatják a különböző szerkezeteket. A múzeum szabadtéri részében vasúti kocsik és ipari gépek állnak.
Minden információ itt található!
Kommunizmus Áldozatai Múzeum
A 2016-ban megnyílt kortárs történelmi múzeum a 20. századi diktatúrák áldozataira emlékezik. A múzeum célja, hogy bemutassa a kommunista rendszer működését, elnyomó mechanizmusait és az emberi jogok megsértését Csehszlovákiában. Az intézmény modern múzeumpedagógiai eszközökkel dolgozik, és különös hangsúlyt fektet a fiatal generációk történelmi nevelésére.
A kiállítás kronologikusan mutatja be a kommunista hatalomátvételtől a rendszer bukásáig tartó időszakot. Személyes történetek, dokumentumok, fotók és tárgyi emlékek teszik hitelesé az élményszerű bemutatást. Külön rész foglalkozik a politikai perek, a munkatáborok és a határőrizet kérdéseivel. Az 1968-as prágai tavasz leverésének is önálló terme van.
A múzeum legmegrendítőbb része a politikai foglyok történeteit bemutató interaktív installációk sora. Eredeti cellákat és kihallgatóhelyiségeket rekonstruáltak, ahol a látogatók átérezhetik a diktatúra embertelenségét. Audiovizuális anyagok és szemtanúk beszámolói teszik még elevenebbé az élményt.
Minden információ itt található!
Miklós-börtön
A város keleti részén található egykori börtönépület napjainkban múzeumként működik, és Kassa egyik legautentikusabb történelmi helyszíne.
Az épületet a 18. században építették, és több mint két évszázadon át szolgált fogdaként. A börtön az 1990-es évek közepéig működött, így a látogatók közvetlen betekintést nyerhetnek egy valódi büntetés-végrehajtási intézmény életébe.
A múzeum bemutatja a börtönrendszer fejlődését a 18. századtól napjainkig. Az eredeti cellák, folyosók és közös helyiségek megőrizték autentikus hangulatukat. Látható a fogvatartottak mindennapi élete, a börtönviseletek, munkaeszközök és büntetési eszközök. Külön kiállítás foglalkozik a hírhedt politikai foglyokkal, akiket a kommunista időszakban tartottak fogva itt.
A börtön különlegessége az úgynevezett „halálcella”, ahol a kivégzésre váró elítélteket őrizték. A látogatók megtekinthetik az udvart, ahol a fogvatartottak sétálhattak, valamint a műhelyeket, ahol dolgoztak. Interaktív elemek teszik élményszerűvé a múzeumlátogatást: hangfelvételek, vetítések és történelmi dokumentumok.
Rodostói ház
A Fő utca 88. szám alatt található különleges emlékmúzeum II. Rákóczi Ferenc és a bujdosók emlékét őrzi.
Az épület 1994-ben nyílt meg, és az anatóliai Rodostóban (ma Tekirdağ, Törökország) található eredeti Rákóczi-ház hű másolata. Az intézmény célja, hogy bemutassa a szabadságharc bukása után Törökországba menekült magyar emigránsok életét.
A múzeum kiállítása a fejedelem rodostói száműzetésének éveit idézi fel autentikus berendezési tárgyakkal, bútorokkal és személyes tárgyakkal. Láthatók korabeli dokumentumok, levelek és festmények, amelyek Rákóczi utolsó éveinek hangulatát közvetítik. A múzeum bemutatja a török-magyar kulturális kapcsolatokat is.
Külön terem foglalkozik a kuruc korszakkal és a szabadságharc eseményeivel. A látogatók megismerhetik Rákóczi politikai programját és a bujdosók sorsát. Az intézmény rendszeresen szervez megemlékezéseket március 15-én és október 23-án.
