A természeti szépségek mellett Türkmenisztán ősi kultúrája, a Selyemút mentén épült történelmi városok és az UNESCO világörökségi helyszínek is vonzzák a látogatókat.
Türkmenisztán egy közép-ázsiai ország, amely Afganisztánnal, Iránnal, Kazahsztánnal, Üzbegisztánnal határos, nyugaton pedig a Kaszpi-tenger mossa partját. Az ország gazdag türkmén hagyományaival, lótenyésztési kultúrájával és vendégszeretetével is híres. Az éghajlat kontinentális sivatagi, forró nyarakkal és hideg telekkel, így a legjobb látogatási időszak a tavasz és az ősz.
Tartalomjegyzék
Türkmenisztán legszebb helyei
A Pokol Kapuja
Türkmenisztán leghíresebb és leglátványosabb természeti látnivalója a Karakum-sivatag közepén található, Darvaza közelében.
Az 1971-ben keletkezett, mintegy 70 méter átmérőjű és 30 méter mély kráter története földgázfúráshoz kapcsolódik. Amikor a szovjet geológusok fúrása során a talaj beszakadt, a kitörő földgázt meggyújtották, hogy megakadályozzák a mérgező gázok szétterjedését. A tűz azóta folyamatosan ég, így kapva a „Pokol Kapuja” vagy „A Pokol Ajtaja” elnevezést.
Éjszaka igazán varázslatos a látvány, amikor a hatalmas kráterből felcsapó lángok narancssárga fényben fürdeti a sivatagot. A látogatók a kráter peremén sátrazhatnak, és megfigyelhetik a lángok hipnotikus játékát a csillagos égen. A hely különleges atmoszférája miatt világszerte ismertté vált, és Türkmenisztán turisztikai szimbólumává nőtte ki magát.
Asgabat
Türkmenisztán fővárosa és egyben legnagyobb városa a Kopet-Dag-hegység lábánál terül el, a sivatag szélén.
A város modern arculata lenyűgöző: fehér márványból épített épületek, aranyozott kupolák és monumentális építmények jellemzik. 2013-ban a Guinness Rekordok Könyvébe került a legtöbb fehér márványépülettel rendelkező városként. A főváros központjában található a Függetlenség Parkja, ahol a 118 méter magas Függetlenség-emlékmű emelkedik.
A Türkmenisztáni Nemzeti Múzeum az ország legnagyobb múzeuma, amely gazdag régészeti és történelmi gyűjteménnyel büszkélkedik. Az Ertugrul Gazi mecset gyönyörű oszmán-török stílusú építmény, hat minarettel és kék csempékkel díszítve. Az Alem Kulturális és Szórakoztató Központban található a világ legnagyobb zárt óriáskerekének egyike. A város modern bazárjai, különösen a Tolkuchka piac, betekintést nyújtanak a helyi életbe és a hagyományos türkmén kézművességbe.
Merv
Az ősi város az ország délkeleti részén található. Egyike a Selyemút legfontosabb történelmi központjainak és UNESCO világörökségi helyszín.
Több mint 4000 éves történelmével Merv a világ egyik legrégebbi folyamatosan lakott városa volt egészen a mongol invázióig. A 12. században a világ legnagyobb városa volt, több mint 200.000 lakossal. A különböző történelmi korszakok építményei még ma is láthatók: az ókori Erk Kala erőd, a szeldzsuk kori Szultán Szandzsár mauzóleuma a kupolájával, és számos más mecset és erődítmény.
A romterület hatalmas, közel 1200 hektár, és öt különböző városi központot foglal magában különböző történelmi periódusokból. A régészeti ásatások folyamatosan új leleteket hoznak felszínre, amelyek Merv gazdag múltját tárják fel.
Kunya-Urgench
Türkmenisztán északi részén található ez az ősi város, amely szintén UNESCO világörökségi helyszín.
Kunya-Urgench a 10-14. században virágzott, amikor Khwarezm birodalom fővárosaként a Selyemút egyik legjelentősebb kereskedelmi központja volt. A mongol hódítás súlyosan károsította, de fennmaradt emlékei az iszlám építészet gyöngyszemei. A 62 méter magas Kutlug Timur minaret Közép-Ázsia legmagasabb középkori tornya.
A Turabek Khanum mauzóleum lenyűgöző mozaikdíszítésű kupola, amelyet türkizkék, kék és fehér csempék borítanak. A Szultan Ali mauzóleum konikus kupolája és az Il-Arslan mauzóleum a 12. századból származik. A Kyrk Molla dombon található földalatti mecsetet és temető különleges atmoszférát áraszt. Az ősi város sétánya során átélhetjük a Selyemút egykori fényét és az iszlám kultúra gazdagságát.
Karakum-sivatag
Közép-Ázsia egyik legnagyobb sivataga Türkmenisztán területének több mint 70%-át borítja, közel 350.000 négyzetkilométeren.
A Karakum neve „fekete homokot” jelent, bár valójában inkább aranysárga és vöröses árnyalatú dűnék jellemzik. A sivatag nem egyszerű homoktengerből áll, hanem változatos tájakat kínál: hatalmas homokdűnék, szikes síkságok, sztyeppei területek és oázisok váltják egymást. A Karakum-csatorna, a világ egyik leghosszabb öntözőcsatornája szeli át, amely az Amu-Darja folyó vizét vezeti el.
A sivatag egyedülálló élővilága alkalmazkodott a szélsőséges körülményekhez. Itt él a ritka türkmenisztáni szamár, a sivatagi varánusz és számos kígyófaj. A sivatagi növényzet, különösen a szaksaul cserjék, amelyek mélyen a talajba nyúló gyökereikkel képesek túlélni. A nomád pásztorcsaládok jurták még ma is megtalálhatók a sivatag szélén, ahol betekintést nyerhetünk a hagyományos türkmén életmódba.
Kopet-Dag-hegység
A türkmenisztáni-iráni határon húzódó impozáns hegylánc drámai kontrasztot alkot a sivatagos síksággal.
A hegység legmagasabb pontja a 3139 méteres Ayrybaba-csúcs. A név „Száraz Hegyek”-et jelent, utalva a hegység barátságtalan, sziklás jellegére. A hegyek északi lejtői meredeken emelkednek Asgabat fölé, gyakran ködbe burkolózva, míg a déli oldal fokozatosan ereszkedik az iráni fennsíkra.
A Kopet-Dag Természetvédelmi Terület gazdag flórája és faunája miatt fontos ökológiai jelentőséggel bír. A hegységben több mint 700 növényfaj található, köztük számos endemikus. Itt él a közép-ázsiai leopárd, bár már ritkán látható, valamint a hegyi kecskék, argalik és különféle ragadozó madarak. A hegység számos természeti forrással és rejtett völgyekkel rendelkezik, amelyek oázisokat képeznek. A türkmén hagyomány szerint a hegység számos ősi erődöt és barlangot rejt, amelyek az évezredek során menedéket nyújtottak.
Türkménbasi
Türkmenisztán legnagyobb kikötővárosa a Kaszpi-tenger keleti partján, korábban Krasznodszk néven ismert.
A város stratégiai jelentőségű Türkmenisztán számára, mivel ez az ország egyetlen tengeri kapuja a külvilág felé. A modern kikötő olaj- és gázexport központja, de egyben üdülőhely is. A Kaszpi-tenger partján homokos strandok húzódnak, amelyek nyáron népszerű fürdőzőhelyek a helyiek körében.
A városban található az Avaza turisztikai zóna, egy modern üdülőkomplexum szállodákkal, éttermekkel és szórakozási lehetőségekkel. A sétány mentén pálmafák sorakoznak, amelyek mediterrán hangulatot kölcsönöznek a helynek. A város környékén több természetes kénforrás található, amelyek gyógyhatásúnak tartott vizükkel vonzzák a látogatókat. A Türkménbasi-öböl nyugodt vizei ideálisak vitorlázáshoz és vízi sportokhoz.
Kow Ata földalatti tó
A Baharden közelében található lenyűgöző földalatti tó az ország egyik legkülönlegesebb természeti csodája.
A tó egy hatalmas barlangban található, körülbelül 60 méterrel a felszín alatt. A barlanghoz 300 lépcsőfokot kell leereszkedni, amely során a hőmérséklet fokozatosan emelkedik. A tó vize 33-38 Celsius-fokos, és magas kéntartalmának köszönhetően gyógyhatásúak tulajdonítanak neki. A víz tiszta türkizkék színű, és a tó körülbelül 70 méter hosszú és 20 méter széles.
A barlang mennyezete impozáns cseppkőképződményekkel díszített, amelyekről vízcseppek hullanak a tóba. A tó mélysége helyenként meghaladja a 10 métert, így úszni és búvárkodni egyaránt lehet benne. A helyiek szerint a kénes víz jótékony hatással van a bőrre és az ízületekre. A barlang különleges akusztikája és a párás, meleg levegő olyan atmoszférát teremt, amely egyszerre relaxáló és misztikus.
Nisa
Asgabattól 18 kilométerre nyugatra található az ősi pártus főváros romjai, amely UNESCO világörökségi helyszín.
A Pártus Birodalom első fővárosának maradványai a Kr.e. 3. századból származnak. A két területre oszlik: az Ósi Nisa volt a királyi erőd és palotakomplexum, míg az Új Nisa a városi település helye. Az Ósi Nisában találták meg a híres „pártus rithonokat”, azaz boroshordozó edényeket elefántcsont díszítéssel, amelyek ma a Nemzeti Múzeumban láthatók.
A romterületen még mindig állnak a hatalmas fallal védett erőd maradványai, köztük a „Kerek Csarnok” és a „Négyzetes Csarnok” alapjai. Ezek valószínűleg királyi ünnepségek és vallási ceremóniák helyszínei voltak. A feltárások során számtalan műkincset találtak: szobrok, ékszerek, fegyverek és különféle háztartási tárgyak, amelyek a pártus civilizáció magas kulturális szintjét bizonyítják. A helyszínről gyönyörű kilátás nyílik a Kopet-Dag-hegységre.
Yangykala-kanyon
Türkmenisztán északnyugati részén, a Kaszpi-tenger közelében található ez a lenyűgöző, színes sziklaformáció.
A kanyon neve „tűzvár”-at jelent, utalva a sziklák különleges színárnyalataira, amelyek a naplementében vörös, narancssárga, sárga és fehér rétegekben ragyognak. A kanyon körülbelül 60 méter mély, és az évmilliók alatt az ősi Tetisz-tenger visszahúzódása alakította ki. A sziklafalakon jól láthatók a különböző geológiai rétegek, amelyek mesélnek a terület múltjáról.
A fennsíkról lélegzetelállító panoráma nyílik a környező sivatagi tájra és a távoli tengerre. A látogatók a kanyon szélén sétálhatnak, és megfigyelhetik, hogyan változnak a színek a nap különböző szakaszaiban. A naplementekor a kanyon igazán mágikus látványt nyújt, amikor a sziklák tűzvörösre váltanak. A terület viszonylag elszigetelt, így a látogatók nyugodt, érintetlen természeti környezetben gyönyörködhetnek.
Garabogazköl
A Kaszpi-tenger keleti partján található lagúna az egyik legszárazabb és legsósabb víz a világon.
A lagúna jelentése „fekete torok”, utalva arra, hogy a tengertől egy keskeny szoros választja el. Különlegessége, hogy a víz párolgása olyan intenzív, hogy a sótartalom rendkívül magas, meghaladja a Holt-tenger sótartalmát is. A párolgás miatt a lagúna vízszintje folyamatosan csökken, hatalmas sómezőket hagyva maga után.
A fehér sókristályok és a türkiz víz kontrasztja különleges látványt nyújt. A lagúna környéke ipari jelentőséggel is bír, mivel a világon itt található a nátriumszulfát egyik legnagyobb természetes lelőhelye. A terület szélsőséges környezete ellenére néhány extrém sótűrő mikroorganizmus megél a vízben. A lagúna partján sétálva holdtájszerű, szürreális környezetet tapasztalhatunk meg.
Türkmenabat
Türkmenisztán második legnagyobb városa az Amu-Darja folyó partján, az ország keleti részén, az üzbég határ közelében.
A város, amely korábban Csardzsou néven volt ismert, fontos közlekedési csomópont és kereskedelmi központ. Az Amu-Darja folyó partján elterülő város zöldellő parkjai és sétányai kellemes kontrasztot alkotnak a környező sivatagi tájjal. A város közelében található a Repetek Bioszféra Rezervátum, amely a Karakum-sivatag természetes élővilágát védi.
A Türkmenabat Állami Egyetem modern épülete és a város központjában található Selyemút Szálloda építészete is figyelemre méltó. A városban található az Amuljang-tepe őskori lelőhely, amely az i.e. 2. évezredig nyúlik vissza. A helyi bazár, ahol hagyományos türkmén szőnyegeket, kézműves termékeket és helyi ételkülönlegességeket árulnak, betekintést nyújt a térség kultúrájába.
Kaplankyr Rezervátum
Az Usztyurt-fennsíkon található természetvédelmi terület Türkmenisztán legkülönlegesebb és legelszigeteltebb vadrezervátuma.
A rezervátum célja a közép-ázsiai gepárd újratelepítése, amely egykor e térségben élt, de majdnem teljesen kipusztult. A terület több ezer négyzetkilométernyi sztyeppes és sivatagi élőhelyet foglal magába. A rezervátumban gazdag a vadon élő állatok populációja: karakáli macskák, manulok, csíkos hiénák, gazellák és különféle ragadozó madarak élnek itt.
A fennsík drámai tája lenyűgöző látványt nyújt: meredek sziklafalak, mészkő formációk és hatalmas síkságok váltják egymást. A terület az egyik legérintetlenebb vadon megmaradt része Közép-Ázsiának, ahol az ember alig hagyott nyomot. A rezervátum látogatása különleges engedélyt igényel, és csak szakképzett vezetőkkel lehetséges. Az éjszakai égbolt csillagos panorámája, a tiszta levegő és a teljes csend remek élményt nyújt.
