Kőszeg és környéke az Alpokaljának köszönhetően remek célpont az aktív pihenést kedvelőinek. Aki szeret túrázni, az Írottkő kilátója kihagyhatatlan! De átruccanhatunk Burgenlandba!
Tartalomjegyzék
Kőszeg látnivalói
Kőszegi vár
Leghíresebb várkapitánya után Jurisics-várként is nevezik.
A történelemórákon is szerepel a vár 1532-es ostroma. A Bécs felé vonuló Szulejmán török szultán hatalmas serege 25 nap után se tudta bevenni a várat, amelyet Jurisics Miklós irányított. Ezután közös megegyezéssel nyolc török zászlót kitűzhetett a török sereg, majd továbbállt.
A török sereg elvonulásának emlékére Kőszegen minden nap 11 órakor megszólalnak a harangok.
A vár későgótikus, illetve korareneszánsz folyosója a hazai várépítészet egyik legszebb öröksége.
A vár udvara trapéz alakú, ahol Jurisics szobra áll. Itt találjuk a Gyógy- és fűszernövénykertet, valamint a Natúrboltot is.
A déli és keleti szárny ad helyet a Várkiállításnak: A kőszegi vár évszázadai, Aranyszoba, Koronaszoba, Földesúri asztal, Fegyvertár. A reneszánsz folyosó időszaki kiállítások, a Lovagterem kulturális rendezvények helyszíne.
Minden információt itt találtok!
Forintos bástya
A várat nyugati oldalról egy vizesárok védte, aminek nyoma még ma is látszik. Ennek délnyugati részén áll a bástya.
Nevét Jurisics Miklós lőmesteréről, Forintos Mátyásról kapta, aki a vár 1532-es ostromakor sikerrel védte a bástyát a török aknászok ellen.
Hősök tornya
A kapu tornyát 1932-ben, Opaterny Flóris tervei alapján, a török ostrom 400. évfordulóján építették eklektikus stílusban.
Helyén a 14. században épült Alsó-kaputorony áll, amit 1880-ban lebontottak. Az épületben laktak a toronyzenészek.
Ma múzeum működik benne és a Tábornokházban, állandó és időszakos kiállításokkal.
Jézus Szíve-templom
A historizáló neogót épület 57 méteres tornya a város legmagasabb építménye, amelyet 1892-ben kezdtek építeni Ludwig Schöne tervei alapján.
Egy kisvároshoz képest nagyon impozáns a külseje, egy középkori kastélyhoz hasonlítható. Aki már látta, biztos vagyok benne, hogy lenyűgözte a templom.
Belül érdemes megnézni az ablakokat is, amik Jézust, Szűz Máriát, Szent Józsefet és több magyar szentet és boldogot (Szent István király, Gizella királyné, Szent Imre herceg, Szent László király, Szent Erzsébet, Szent Margit) ábrázolnak.
Jurisics tér
A Hősök kapuján át jutunk Kőszeg főterére.
A Szent Imre-templom mellett álló Városkút négy irányban ívekkel nyitott, laposívű csehsüveg boltozata pedig római dór pilaszterekkel díszített pilléreken nyugszik.
A Rózsafüzér Királynőjének készített Mária-szobrot 1739-ben állították, az ellenreformáció által támogatott Mária-kultusz egyik helyi jelképeként.
Arany Egyszarvú Patikamúzeum
Kőszeg híres volt a gyógyszerészetéről, többféle patikatípus is megtalálható a városban.
1980 óta múzeumként működik a Jurisics téren, ahol két szinten van gyógynövényes kert, eszköz kiállítás, gyógynövény bemutató és nagyon idős eredeti patikaberendezés is.
Kálvária-templom
A város északi részén, a Kálvária domb tetején áll a templom.
A jezsuiták építették az 1730-as években. A helyi legenda szerint a hívek a kezükben hordtak fel mintegy 70.000 darab téglát. A templom képeit Weisz Henrik gróf festette.
A templom mellett egy remetelak, mögötte pedig a Szent Donát kápolna nézhető meg.
Kőszeg környéki látnivalók
Írottkő
882 méteres magassággal nemcsak a Kőszegi-hegység, hanem a Dunántúl legmagasabb pontja is.
Az osztrák–magyar határ az 1913-ban épült kő kilátó közepén húzódik végig, ezt a torony közepén egy határkő is jelzi. A bejárata osztrák oldalon van.
A bástya kinézetű kilátó tetejéről csodás panoráma tárul elénk. Tiszta idő esetén ellátni a Fertő-tóig, a Balatonig és az osztrák Schneeberg-Rax csúcsokig is.
A kilátó alsó szintjén képek és leírások mutatják be a kilátó múltját és a vasfüggöny időszakát.
Itt kezdődik az Országos Kéktúra nyugati vége.
A legkevesebb gyaloglással úgy érhetjük el, hogy a Velemből induló aszfaltos úton a Hármashatár-hegyen lévő adótorony parkolójáig megyünk autóval. Innen tovább az aszfalton gyalog, majd a Hörmann-forrásnál fordulunk a kék és zöld sávra. Tábla nagyon jól jelzi.
Velem
A Kőszegi-hegység turistaközpontja, mivel innen könnyen megközelíthető gyalog, kerékpárral és autóval is a legtöbb látnivaló és az Írottkő is.
A falu végén lévő parkolóból egy 11 km-es körtúrát is lehet tenni, amely érinti a csúcsot.
Szent Vid-kápolna
A Velem felett magasodó kápolna 589 méter magasan található, amely a faluból is látható.
A fehér falú és piros tetejű kápolna belülről is szép, ha nyitva van, érdemes betekinteni.
Kb. 100 méterre áll az Országos Kéktúra emlékmű. Eredetileg innen indult a Kéktúra, csak a határ megnyitása után lett Írottkő a kiindulópont.
Cák
Úton Velembe érdemes beugrani a faluba, ahol a pincesor várja a látogatókat.
A nyolc zsúpfedeles pince a 18-19. századból származik. A talpgerendás, zsúppal fedett épületek nem csak bor, hanem gesztenye és gyümölcs tárolására is szolgáltak.
A skanzen területén néhány száz éves gesztenyefa is található.
Hétforrás
A bővizű forrást 1896-ban, a Millennium tiszteletére építették ki, hét kifolyónyílással, amelyek sorban a honfoglaló hét vezér (Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba és Töhötöm) nevét viselik.
A forrás körül padok, asztalok és tűzrakóhely is ki van alakítva, népszerű kirándulóhely a Kőszegi-hegységben.
Óház-kilátó
A 609 méter magas Óház-tetőn épült a kilátó 1996-ban. Nagyszerű kilátás nyílik a városra.
A kilátót és a Hétforrást érdemes egy körtúra keretében meglátogatni. A Kincs-pihenőnél (Okmányos) lehet letenni a kocsit és 4 km-es túrát lehet tenni.
Bükfürdő
Bár nem a Kőszegi-hegységhez tartozik, de aki szeret fürdőzni, annak remek egy napos program a 24 km-re lévő Bükfürdő.
Európa egyik legismertebb és az ország második legnagyobb gyógy-, strand- és élményfürdője, amely 34 medencével rendelkezik.
Interaktív térkép
Ajánlott cikkek
Kattints, ha több magyar cikket szeretnél olvasni!
