Székesfehérvár a történelem során kitüntetett szerepet játszott, elég arra gondolni, hogy egykor a Magyar Királyság fővárosa is volt. Emiatt is rengeteg szép látnivaló van a városban és a környéken a természetet kedvelőknek!
Tartalomjegyzék
Székesfehérvár látnivalók
Országalma
A Fehérvári jog, közismertebb nevén az Országalma egy vörösmárvány díszkút, mely a Városház tér közepén található.
A díszkút Ohmann Béla szobrászművész alkotása, 1943-ban állították fel annak emlékére, hogy Székesfehérvár volt a Magyar Királyság fővárosa, koronázóvárosa.
Püspöki palota
A Városháza téren épült 1788-1801 között épült empire- és copf stílusban. A fehérvári püspöki rezidencia a legjelentősebb ilyen stílusú épület Magyarországon.
Leghíresebb gyűjteménye a kb 40000 kötetet számláló középkori kódexek és ősnyomtatványok.
Szent István-székesegyház
Székesfehérvári bazilika néven is ismert, Magyarország egyik legnagyobb katedrálisa, IV. Béla 1235-ös koronázása révén egyike hazánk koronázótemplomainak.
A gazdag barokk, néhol gótikus és klasszicista elemeket viselő bazilika előtt bizánci stílusú négykaréjos templom állt. Mai formáját a 18. században érte el, 1938-ban XI. Piusz pápától basilica minor rangot kapott.
Az altemplomban nyugszik a székesfehérvári püspökök többsége. Továbbá nevezetessége III. Béla király és felesége, Châtillon Anna királyné márványkoporsói. A katedrális szentélyének hátfalán, az altemplom bejáratánál építették fel az I. világháborús hősök emlékművét.
Szent Anna-kápolna
Másik nevén Hentel-kápolna a város egyetlen épen maradt gótikus műemléke, valamint az egyetlen épségben fennmaradt középkori épülete. A Szent István-székesegyházzal szemben található.
I. Mátyás király uralkodása idején, 1474 körül építtette a gazdag helyi polgár, Hentel és a koronázóbazilika akkori prépostja, a mecénás Kálmáncsai Domonkos. A kápolnát 1711 és 1729 között Nádasdy László csanádi püspök, székesfehérvári őrkanonok restauráltatta, ekkor került a tetőre a barokk stílusú huszártorony.
A szentélybe a barokk oltárt Nádasdy László püspök állíttatta. Az oltárkép Szent Annát ábrázolja, a képkeret oromzatában Nádasdy-címerrel. A falakon több helyen láthatók török kori ornamentális falfestmények maradványai.
Középkori romkert
A püspökség melletti romterület a középkori Magyarország legfontosabb templomának, a Szűz Mária királyi prépostsági templom maradványait őrzi. Alapítója Szent István volt, akit itt temettek el.
A templom többször újjáépült a történelem során és az 1601-es felrobbantásával kezdődött a hanyatlás. A 17. század végén már csak az északi oldalon lévő kápolnák álltak.
A 19. század második felében kezdődtek meg az ásatások, amelyek feltárták a bazilika jelentős részét és szabadtéri romkertként láthatók ma is. A mauzóleumban olyan emlékek vannak mint például Szent István szarkofágja és Aba Novák Vilmos történelmi seccója.
Ciszterci templom
A Nagyboldogasszony- és Nepomuki Szent János-templom a sétálóutcán található és az egyik legjelentősebb magyar barokk épület.
A templomot 1756-ra építették fel a jezsuiták, akik a török hódoltság után érkeztek a városba. Később a pálosok, 1813-ban pedig a ciszterciek kezelésébe került. Sekrestyéjében Magyarország legértékesebb rokokó stílusú templombútorzata tekinthető meg.
Szent István Király Múzeum
A Ciszterci templomhoz tartozó egykori rendház ma a Szent István Király Múzeum központi épülete, melyben Magyarország második legnagyobb régészeti gyűjteménye tekinthető meg.
A múzeum küldetése a régészet, a néprajz, a képző- és iparművészet, a helytörténet és az antropológia tárgyi és szellemi örökségének gyűjtése, feldolgozása, kutatása, konzerválása, megőrzése és bemutatása.
Az állandó kiállítás olyan i. e. 12. századi kincseket mutat be, amelyeket gyerekek találtak meg a Velencei-tó partján: ékszereket, sisakokat, lábvérteket. Királyaink, őseink sírmaradványai a múzeum rendházában tekinthetők meg.
Fekete Sas Patikamúzeum
A Szent István Király Múzeum állandó kiállítása a sétálóutca egyik ismert látnivalója. A gyógyszerészettörténetbe, illetve Székesfehérvár gyógyszerészetének múltjába nyújt betekintést.
A barokk stílusú bútorzattal és felszereléssel berendezett múzeum egy 18. századi patika korhű, jellegzetes arculatával fogadja a látogatókat. A múzeum bemutatja a jezsuita, majd polgári irányítású patika kétszáz éves működését.
Órajáték
Székesfehérvár egyik legismertebb látnivalója, amelynek figurái a magyar történelem legendás királyi személyiségeit ábrázolják.
Az órafigurái a harsonás, Szent István király és Imre herceg, Szent László király, Szent Erzsébet és Szent Margit, Mátyás király és Beatrix királyné. Az óramű számlapja különleges, 24 órás beosztású. A világos alapon lévő számok a nappali órákat, a sötét alapon lévők az esti és éjszakai órákat mutatják.
Délelőtt 10 órakor van az első előadás és este 6 óráig minden 2. órában látható a pár perces műsor.
Óramúzeum
Az Órajáték udvarában található, a műemlék ház boltíves helyiségeiben több száz különböző korból származó fali-, asztali-, zseb- és karóra, sőt egy 17. századi toronyóra szerkezet is látható.
A gyűjteményben megtalálhatók a magyar polgári családok órái, nagypolgári otthonokban használt különleges kandalló órák, asztali órák, valamint a parasztpolgárok órái is.
Virágóra
A sétálóutca északi részén, az Országzászló téren alakították ki 1960-ban.
A hatalmas óramutatókat földbe süllyesztett, speciális óraszerkezet működteti, segítségével tavasztól őszig mutatja a pontos időt. A „számlap” mellett virágokból kirakott, naponta átültetett, pontos dátum is olvasható.
Kati néni szobra
Kati néni, a fertályos asszony bronzszobra a belvárosban, a Liszt Ferenc sétálóutcában található.
Az egykori fehérvári piac jellegzetes alakját, a portékáit Felsőváros városrészből kiskocsijával a belvárosi piacra toló idős asszonyt ábrázolja. Ihletője Molnár Imréné Boda Katalin volt, aki még 93 éves korában is árulta döcögős kocsiján a tejet, tejfölt és a sült liba- és kacsafertályokat (utóbbi egy székesfehérvári ételkülönlegesség).
Hetedhét Játékmúzeum
Székesfehérvár történelmi belvárosának egyik legszebb épületében, a Hiemer-Font-Caraffa épülettömbben igazi játékbirodalom található a gyermekek legnagyobb örömére.
A kiállított játékgyűjtemények mellett egész évben számos szórakoztató program várja a gyermekeket és szüleiket egyaránt. Kézművesfoglalkozások, meseház, ünnepi készülődés, játékfesztivál várja az óvodásokat, kisiskolásokat és a felnőtteket is.
Árpád fürdő
Az 1905-ben épült szecessziós stílusú, kagylódíszítésű, kupolás műemlékfürdő manapság is üzemel.
Az Árpád-forrás szénsavas vizére létesített épületben a 2010-es felújítás során eredeti szépségében állították helyre a faragott kabinsort, a korabeli díszburkolatokat és stukkókat. A fürdő leglátványosabb része a török fürdő, a mozaikkal kirakott ülőmedence, az ülő pezsgőfürdő és a központi fürdőmedence.
Minden információ itt található!
Palotavárosi skanzen
Közel a belvároshoz, a Palotavárosban, tízemeletes panelházak tövében húzódik a 80-as évek óta skanzenként megőrzött Rác utca. Szerb ortodox templom és néhány jellegzetes építészeti ház őrzi a régi hagyományokat.
A Rác utca 11. számú házban nyílt meg Palotavárosi emlékek címmel a városrész történetét és néprajzát bemutató kiállítás. Ez az egyik legtipikusabb szerb földműves ház, amely teljes mértékben őrzi eredeti berendezését.
Sóstói tanösvény
Nem messze a központtól, a Sóstó városrészben 218 hektáron helyezkedik el, melyből 121 hektár országosan védett.
A 2000-es években kezdtek el kialakítani sétányokat információs táblákkal. Jelenleg a tanösvény 7,2 km hosszú, több kis kilátóval, egy tóval és pihenőkkel. Kellemes környezetben sétálgathatunk, figyelhetünk meg madarakat.
Bory-vár
Székesfehérvár keleti részén, az Öreghegyben áll ez a csodás várkastély, amelyet Bory Jenő építész, szobrász és festő épített évtizedeken át.
A vár a kazamatától a legmagasabb tornyok tetejéig több mint 30 méter magas. Hét torony, harminc kisebb-nagyobb helyiség és rengeteg szobor, kép, műtárgy látható a vár egész területén.
Szinte teljes egészében látogatható. Én csak biztatni tudok mindenkit, hogy egyszer menjen el és nézze meg ezt a gyönyörű épületet és az alkotásokat!
A várról részletesen itt olvashatsz!
Aranybulla-emlékmű
Székesfehérvártól Pákozd felé haladva, a város szélén található ez a műemlék egy kis dombon.
A történelem szerint ezen a helyen hirdette ki 1222-ben II. András a magyar alkotmány alapját jelentő bullát. Rétfalvi Sándor 1972-ben, az Aranybulla kiadásának 750. évfordulójára készítette el mészkő alkotását.
A fentebb említett látogatható helyszíneket a Szent István Király Múzeum üzemelteti. Jegyárak és nyitvatartások itt találhatóak!
(Fő forrás: Székesfehérvár Turizmus)
Székesfehérvár környéki látnivalók
Velencei-tó
Természetesen a legjobb program a közelben hazánk harmadik legnagyobb természetes tava és a Balaton után a leglátogatottabb. Főleg nyáron, hiszen kis mélysége miatt Európa egyik legmelegebb tava.
Déli oldalán találjuk a strandokat. Gárdony és Agárd jól kiépített partrészén rengeteg szállás, étterem létesült, a víz szerelmesei itt igazán jól érezhetik magukat.
Északi oldalán a Velencei-hegység a kirándulók számára tökéletes. Sukoróról több turistaútvonal indul, a Bence-hegyi kilátóhoz pedig autóval is fel lehet menni. Innen remek kilátás nyílik a tóra és a környékre.
Nádasdladányi kastély
Mint nagy kastélyrajongó, nem hagyhatom ki a Székesfehérvártól 20 km-re lévő Nádasdy-kastélyt!
A 19. század második felében, Tudor-stílusban emelt épület, mely elkészültétől fogva egészen a második világháborúig a Nádasdy család egyik székhelyeként szolgált.
A kastélyt nemrég újították fel, kívül-belül csodás épület várja a látogatókat. A kastélypark ráadásul ingyenes, ahol kellemes sétát lehet tenni.
A kastélyról részletesebben itt találsz leírást, képeket!
Gaja-völgy
Az erdőt kedvelőknek a Fehérvárcsurgó és Bodajk közti Gaja-völgy is remek programot kínál.
A Gaja-patak mentén jól jelzett túrautak találhatók, ahol egy körtúrát is lehet tenni. A hidak, pihenők mellett egy kilátó is élményt nyújt, akár a kisebbeknek is.
Interaktív térkép
Ajánlott cikkek
Kattints, ha több magyar cikket szeretnél olvasni!
