A Rómeó és Júlia műből ismert Verona Olaszország egyik legszebb városa. Számos ókori és középkori látnivalója miatt az egyik legromantikusabb olasz helyszín.
Az ősi város és a modern városközpont az Adige folyó kanyarulatánál, a Garda-tó közelében fekszik. Nevét az irodalomból is jól ismerhetjük. Shakespeare két darabja is Veronában játszódik: a Rómeó és Júlia és A két veronai nemes. 2000-ben a várost az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította az építészeti emlékei miatt.
Tartalomjegyzék
Verona látnivalók
Veronai Aréna
Az amfiteátrum a Római Birodalom korából maradt fenn és ma is rendszeresen használják.
Az egyik legjobb állapotban fennmaradt római aréna egykor 30 ezer néző befogadására volt alkalmas. I. sz. 30-ban építették a városfalon belül, falait Valpolicellából származó fehér és rózsaszínű mészkőből építették. Bár egy 1117-es földrengés során az aréna külső gyűrűjének nagy része megsemmisült, a belső szerkezet jelentős része fennmaradt, így ma is impozáns látványt nyújt.
Az évszázadok során az épületet különböző célokra használták, de a 20. század elejétől világhírű operafesztiválok és szabadtéri koncertek helyszínévé vált.
Veronai dóm (Cattedrale di Santa Maria Matricolare)
Verona legfontosabb katolikus temploma a város vallási és művészeti örökségének egyik kiemelkedő szimbóluma.
A katedrális a 12. században épült egy korábbi, földrengésben elpusztult bazilika helyén, és azóta többször is átalakították, így román, gótikus és reneszánsz stílusjegyeket egyaránt magán hordoz. Homlokzata román stílusú díszítésekkel és egy gyönyörű főkapuval rendelkezik, amelyet domborművek ékesítenek. A bejárat mellett két hatalmas oszlopon álló oroszlánszobor őrzi a templomot.
Egyik legnagyobb művészeti kincse Tiziano „Szűz Mária mennybemenetele” című festménye, amely az egyik oldalkápolnában található.
Teatro Romano
A másik legfontosabb ókori műemlék a városban az Adige folyó partján, a San Pietro-domb lábánál található.
A római színházat az i. e. 1. század végén építették, és a császárkori Róma egyik legjelentősebb kulturális központja volt. Csak a 19. században fedezték fel újra, és restaurálták. Bár az évszázadok során számos szerkezeti elem elpusztult, a lépcsős nézőtér, a színpad egyes részei és a díszes boltívek ma is láthatók. A színház félköríves nézőtere a domboldalba épült, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik Verona történelmi központjára.
A színház területén található az Archeológiai Múzeum (Museo Archeologico al Teatro Romano), amely római kori szobrokat, mozaikokat és más történelmi leleteket mutat be.
Piazza delle Erbe
Verona egyik legszebb és legrégebbi tere a történelmi központban található.
A tér a római fórum helyén alakult ki, és évszázadokon át a politikai, kereskedelmi és társadalmi élet központja volt. Napjainkban is az egyik legélénkebb és legfestőibb hely a városban.
A Lamberti-torony 84 méteres magasságával uralja a teret, fantasztikus kilátással. A tér északi oldalán található a Case Mazzanti, egy középkori épület, amelynek homlokzatát színes freskók díszítik. A tér közepén áll a Madonna Verona-szökőkút, egy római eredetű szobor.
Lamberti-torony (Torre dei Lamberti)
A Piazza delle Erbe téren álló torony Verona legmagasabb tornya.
Az eredetileg 1172-ben épített torony nevét a Lamberti családról kapta, akik megbízást adtak a megépítésére. Az évszázadok során többször bővítették és restaurálták, így a mai 84 méteres magasságát a 15. századi átalakítások során érte el.
Építészeti stílusa az évszázados fejlesztéseknek köszönhetően keveredik: az alsó szakasza román stílusú, míg a felső részen gótikus és reneszánsz elemek figyelhetők meg. A torony egyik legérdekesebb része a két harang, a Marangona és az Rengo. A Marangona a tűzvészek és a munkaidő végét jelezte, míg a Rengo a város lakóit hívta össze vészhelyzetek vagy politikai döntések esetén.
Remek kilátópont, a tetejére lépcsőn és lifttel is feljuthatunk, ahol egy kilátóterasz van. Mindenképp menjetek fel, ha a városban jártok!
Via Giuseppe Mazzini
A legforgalmasabb sétálóutca az Aréna és a Piazza delle Erbe között húzódik.
Nevét Giuseppe Mazziniról, az olasz egység egyik kulcsfigurájáról kapta, aki a 19. században az olasz függetlenségi mozgalom egyik vezetője volt. Az utca azonban már korábban is fontos szerepet játszott Verona életében, mivel az ókori római városszerkezet része volt.
Fontosságát kiemeli a polírozott márványburkolat. Az utcán rengeteg üzlet, étterem, kávézó található.
Arco dei Gavi
Az ókori római diadalív szintén jelentős múltat idéző építmény.
Különlegessége, hogy nem egy császár vagy hadvezér, hanem egy előkelő római család tiszteletére emelték, ami ritkaságnak számít. Az 1. században, a Gavi nemesi család megbízásából építették. Érdekesség, hogy az építő neve (Lucius Vitruvius Cordone) az épületbe van vésve, ami ritka eset az építészet történetében.
A történelem során jelentős károkat szenvedett: 1805-ben Napóleon serege lerombolta, mivel akadályozta a katonai mozgásokat. A darabjait megőrizték, majd az ívet 1932-ben újjáépítették a Castelvecchio közelében, ahol ma is látható.
Júlia háza (Casa di Giulietta)
Verona egyik legromantikusabb látnivalója Shakespeare híres tragédiájához, a Rómeó és Júliához kapcsolódik.
A ház a Via Cappello utcában található, és a középkori Cappello család egykori rezidenciája volt, akiket sokan a Shakespeare-műben szereplő Capulet család valós megfelelőjének tartanak. A 13. századi gótikus épület egyik fő látványossága Júlia híres erkélye, ahonnan a legenda szerint Júlia és Rómeó szerelmes szavai elhangzottak.
A ház belső tere múzeumként működik, ahol középkori bútorokat, festményeket és Shakespeare-drámához kapcsolódó emlékeket lehet megtekinteni. Az udvaron található Júlia bronzszobra, amelynek bal mellét megérintve a legenda szerint szerencsét és szerelmi boldogságot lehet kívánni.
Porta Nuova
Verona egyik legimpozánsabb városkapuja a történelmi belváros déli bejárataként szolgál.
Építését a Velencei Köztársaság uralma alatt kezdték el 1533-ban, és a híres katonai építész, Michele Sanmicheli tervei alapján valósult meg. Célja az volt, hogy megerősítse Verona déli védelmét és ellenőrizze a városba érkező forgalmat. Ez a kapu az egyik legfontosabb része volt a várost körülvevő reneszánsz kori erődítményrendszernek.
Két hatalmas boltíves kapuja lehetővé tette a gyalogos és lovaskocsis forgalom áthaladását. Díszített homlokzatán katonai motívumok és a Velencei Köztársaság jelképei láthatók.
Porta Palio
A másik legjelentősebb kapu a nyugati bejárat volt.
Szintén a 16. században, a Velencei Köztársaság uralma alatt épült. Érdekessége, hogy nem közvetlenül egy városi útvonalra nyílik, hanem elsősorban katonai célokat szolgált: az erődítményrendszer megerősítésére és a városba érkező katonai csapatok mozgásának ellenőrzésére épült.
Porta Borsari
Az 1. században épült városkapu egykor a római Via Postumia főút egyik bejárataként szolgált.
A fehér mészkőből készült kapu az ókori Verona (Ars et Augusta) védelmi rendszerének része volt. A felső szinten kisebb ablakok és dekoratív fülkék találhatók, míg az alsó szinten két nagyobb boltív látható, amelyen keresztül egykor a városba lehetett belépni.
Porta Leoni
A másik jelentős városkapu szintén az 1. században épült.
Ma már csak részben maradt fenn: maradványai között ma is láthatók az egykori falak, az oszlopok és a római kori alapozás. Különlegessége, hogy a romok részben az utcaszint alatt helyezkednek el, és egy üveglapon keresztül is megtekinthetők.
Piazza dei Signori
Verona egyik fontos terét több palota teszi még szebbé.
A teret a Palazzo della Ragione (a régi városháza) uralja, amely gótikus stílusban épült, és lenyűgöző, díszes homlokzatával, valamint impozáns toronnyal rendelkezik. Másik jelentős épülete a reneszánsz stílusú Loggia del Consiglio.
A tér közepén található Dante-szobor, amely a híres veronai születésű költőt ábrázolja, aki az olasz irodalom egyik legfontosabb alakja volt.
Scaligeri síremlékek
A díszes gótikus síremlékek a város egykori uralkodó családjának, a Scaligeri-dinasztiának a temetkezési helyei, a Piazza dei Signori-n található.
A család évszázadokon át irányította Veronát, és a síremlékeket úgy tervezték, hogy méltó módon tükrözzék a család befolyását. Az emlékművek a gótikus művészet egyik legszebb példái Észak-Itáliában.
A komplexum hat nagyobb síremléket foglal magában, közülük a legjelentősebbek:
- Cangrande I. della Scala síremléke az egyik legismertebb Scaligeri-uralkodó, Cangrande I. sírja egy díszes baldachinos szerkezet, amelynek tetején a lovon ülő uralkodó szobra látható. Ő támogatta Dante Alighierit is, és Verona fénykorát élte az ő uralkodása alatt.
- Mastino II. della Scala síremléke egy hatalmas baldachinnal és gazdagon díszített faragásokkal emelkedik ki.
- Cansignorio della Scala síremléke a legrészletesebben kidolgozott, tele aprólékos gótikus díszítésekkel és szobrokkal.
San Zeno Maggiore-bazilika
A dóm mellett szintén a város egyik legismertebb és legszebb temploma.
A román stílusú bazilika a 11. században épült, és Szent Zénót, Verona védőszentjének szentelték. Legszembetűnőbb jellemzője az impozáns homlokzata, amely gazdagon díszített és három kapuval rendelkezik. A főkapu felett található egy csodálatos bronzkép a Szent Zénó életéből.
Híres márvány padlója összetett geometriai mintákat ábrázol, valamint a szentélyben található egy altár, amely az egyik legismertebb műalkotás a templomban. Ez egy gyönyörű aranyozott oltárképet ábrázol, a középkori olasz művészet kiemelkedő alkotása. Legjelentősebb kincse a Szent Zénó ereklyéit őrző koporsó.
Santa Anastasia bazilika
Verona legnagyobb gótikus temploma a történelmi belvárosban található.
Építését a 13. század végén kezdték el a domonkos rend megbízásából, és csak a 15. századra fejezték be teljesen. Nevét Szent Anasztáziáról, egy ókeresztény vértanúról kapta.
Klasszikus olasz gótikus templom, amely a dominikánus rend templomépítészeti hagyományait követi. A háromhajós templom karcsú oszlopokkal és csillagboltozatos mennyezettel rendelkezik. Egyik jellegzetessége a magas, téglából épült harangtorony, amely a középkori Veronát uralta.
A bazilika belseje gazdagon díszített freskókkal, festményekkel és szobrokkal, amelyek a középkor és a reneszánsz művészetének kiemelkedő alkotásai. Leghíresebb műve Pisanello freskója, a Szent György és a hercegnő, amely a reneszánsz mesterművek közé tartozik.
Castelvecchio
Verona középkori erődítménye az Adige folyó partján helyezkedik el.
A várat a 14. század második felében építtette Cangrande II. della Scala, Verona uralkodója, hogy védelmet nyújtson a város és saját dinasztiája számára. A téglából épült gótikus vár masszív falakkal, tornyokkal és egy erős hidakkal rendelkezik.
Az egyik legjelentősebb eleme a Castelvecchio-híd (Ponte Scaligero), amely szintén a 14. században épült, és amely lehetővé tette a vár lakói számára a gyors menekülést a túlpartra. A híd különleges, erődszerű kialakítása és lenyűgöző boltívei miatt az egyik legszebb középkori híd Olaszországban.
Napjainkban a Castelvecchio Múzeumnak (Museo di Castelvecchio) ad otthont, amely Verona egyik legjelentősebb művészeti és történelmi gyűjteményét tartalmazza. A múzeumban középkori és reneszánsz festmények, szobrok, fegyverek, érmék és freskók tekinthetők meg, többek között Pisanello, Tintoretto és Veronese művei is.
Castel San Pietro
A város másik fontos erődítménye az Adige folyó keleti partján magasodik.
A San Pietro-domb már az ókorban is stratégiai jelentőségű volt: az i. e. 1. században itt épült ki az első római település, amely később Verona városává fejlődött. A középkorban erődítmény állt ezen a helyen, amelyet a Scaligeri család és később a Velencei Köztársaság is megerősített.
A mai Castel San Pietro azonban 1851-ben épült az osztrák uralom alatt, amikor Verona az Osztrák Császárság egyik fontos katonai központja volt. Az osztrákok egy masszív erődöt emeltek a dombtetőn, amelyet védelmi célokra használtak.
A vár a domb tetején helyezkedik el, így kiváló rálátás nyílik az egész városra és az Adige kanyarulataira. A várhoz vezető lépcsősor az egyik legszebb sétaút Veronában, amely a Ponte Pietra közeléből indul. Emellett a látogatók használhatják az évtizedek után újranyitott siklót (Funicolare di Castel San Pietro) is.
Ponte Pietra
Verona egyik legrégebbi és legszebb hídja az Adige folyó felett ível át. Nevének jelentése „kőhíd”.
A hidat a rómaiak építették i. e. 100 körül, és a Via Postumia, az észak-itáliai kereskedelmi és hadiút egyik fontos részeként funkcionált. 1945-ben a német csapatok felrobbantották, amit a háború után eredeti anyagainak felhasználásával, gondos helyreállítási munkákkal építették újjá.
A többíves szerkezetű híd, amely ötvözi a különböző történelmi korszakok építészeti elemeit. A római kori eredeti részek mellett középkori és reneszánsz stílusú elemek is felfedezhetők rajta.
Giusti-kert (Giardino Giusti)
A reneszánsz stílusú kert a város egyik legkedveltebb zöldövezeti pihenőhelye.
A kertet a Giusti család hozta létre a 16. század végén. A család egy gazdag textilkereskedő dinasztia volt, akik elhatározták, hogy egy pompás kertet alakítanak ki, amely méltó a korabeli olasz reneszánsz kertépítészet legszebb hagyományaihoz. Számos híres látogatót vonzott, köztük Goethét, Mozartot és Csajkovszkijt.
Gondosan nyírt sövények, díszes szökőkutak, mitológiai szobrok és buja növényzet jellemzők. A kertet szimmetrikusan tervezték, és teraszos elrendezése miatt a magasabb pontjairól csodás kilátás nyílik Veronára. Legnépszerűbb része a formázott sövénylabirintus – Az egyik legrégebbi fennmaradt labirintus Olaszországban.
Interaktív és letölthető térképek
Ezen az oldalon találtok térképeket, amelyek letölthetőek!
