Bécs legismertebb nevezetessége a csodás Schönbrunni kastély, amely több Habsburg uralkodónak is a lakhelye volt.
A belvároshoz közel, kb 2,5 km-re délnyugatra található a Hietzing kerületben. Legkönnyebben a belvárosból az U4 metróval juthatunk ide, a Schönbrunn megállónál kell leszállni.
Nem véletlenül szerepel a világ legszebb kastélyai között!
Tartalomjegyzék
Schönbrunni-kastély története
A kastély és területe 1569-ben került a Habsburgok kezére, amikor II. Miksa császár megvásárolta. A török ostrom idején, 1683-ban szinte teljesen elpusztult. A következő évtizedben kezdődött el az új kastély építése, ennek egy része készült csak el.
A kastély dicső kora Mária Terézia uralkodása idején kezdődött a 18. század közepén. Ekkor vált az udvari élet központjává. Pacassi rokokó stílusban bővítette és alakította át az épületet egy pompás kastélyt létrehozva ezáltal. A kastély és kertje nagyjából 1780-ra, Mária Terézia halálának évére nyerte el a végleges formáját. Ezután sokáig érintetlen maradt, még ma is nagyrészt őrzi akkori jellegét.
I. Ferenc József idején csak kismértékű változás történt. 1918-ban, a monarchia bukása után az újonnan alakult Osztrák Köztársaság lett a kastély tulajdonosa, és a gyönyörű szobákat múzeummá alakították át.
A kastélyt 1996-ban vették fel az UNESCO Világörökség listájára.
Schönbrunni-kastély leírása
A kastélyban összesen 1.441 helyiség található, ezek közül 45 látogatható. A belsőépítészeti stílusokban ötvöződik a barokk és a rokokó, valamint a biedermeier, amelyek harmonikus együttest alkotnak.
A nyugati szárny első emeletén találhatók meg a császári pár (I. Ferenc József és Erzsébet császárné) lakosztályai. A keleti részben Mária Terézia kvártélyai, valamint az ún. Ferenc Károly-lakosztályok kaptak helyet, melyekben a császár szülei, Ferenc Károly főherceg és Zsófia főhercegné élték mindennapjaikat.
Kastélypark
Legismertebb része az 1775-ben épült Gloriette, amely 100 méter hosszú és 19 méter magas. Ma kávéház van benne, amely kilátóként is szolgál, remek bécsi panorámával.
A Gloriette-domb lábánál álló Neptun-kutat Mária Terézia idején építették, ez a park központi eleme. A kiugró, félig ovális talapzatból egy sziklaalakzat emelkedik ki Neptun tengeristennel és kíséretével.
Másik nevezetes épülete a Pálmaház. I.Ferenc József megbízásából készült 1882-ben. A fém és üveg elemekből álló pálmaház 113 méter hosszú és 28 méter magas. Ma a Szövetségi Kertek gyűjteményeinek számos mediterrán, trópusi és szubtrópusi növényt felvonultató részét csodálhatjuk meg itt, többek között a kereken 23 méter magas pálmát és a világ legnagyobb tavirózsáját.
Ha egy kicsit bújócskázni akarunk, a Labirintusba menjünk. A zegzugos sövények között lehet sétálgatni, a pavilonból pedig szép rálátás van a kertre. Belépődíjas!
A kertben egy római rom is látható. Az eredetileg Karthágó romja néven ismert romot a 18. század végén emelték, amely egy akkor terjedő irányzatba illett. A római rom egy téglalap alakú medencéből áll, amelyet egy masszív boltív zár körül, oldalfalakkal, amelyek egy lassan a földbe omló ókori épület benyomását keltik.
A kastély látogatása
Mivel népszerű látnivaló, érdemes előre, interneten megvásárolni a belépőjegyet. Mobilon is bemutatható a belépéskor!
Többféle jegy vehető, van vezetett túra is és kombinált jegyek is.
Minden információ itt (nyitva tartás, jegytípusok, online jegyvásárlás) található!
