Krakkó nem véletlenül az egyik leglátogatottabb Közép-európai város. Valaha Lengyelország fővárosa volt, emiatt is Krakkó sok látnivalóval várja a turistákat.
Lengyelország 2. legnépesebb városa, amelynek hivatalos neve Stołeczne Królewskie Miasto Kraków (Krakkó királyi főváros). 1795-ig Lengyelország fővárosa volt, amíg Varsó át nem vette ezt a címet.
Krakkó a Visztula (Wisła) folyó partján terül el, a folyó felső részén. A város közelében a Kárpátok északi nyúlványai kapaszkodnak a magasba, de maga a város síkvidék jellegű területen fekszik.
Krakkó Lengyelország egyik legfontosabb kulturális központja és Európa egyik fő turisztikai célpontja. A történelmi Óváros és a Kazimierz kerület 1978-ban felkerült az UNESCO világörökségi listájára.
Tartalomjegyzék
Krakkó közlekedése
Krakkó belvárosának tömegközlekedését a buszok és villamosok szolgálják ki.
A város két zónára van felosztva: Krakkó városa (I. zóna) és az agglomeráció (II. zóna). A turistáknak elég az I. zónás jegy.
A jegyek és bérletek időtartam alapon vásárolhatók. Napon belül van 20, 50 és 90 perces jegy.
Napijegyek esetén 24, 48 és 72 órás bérletet tudunk venni, amelyekkel korlátlan az utazás.
Családok esetén lehetőség van hétvégi jegyet venni: szombaton és vasárnap érvényes 2-7 fő között. Egy vagy két felnőtt és 16 éves kor alatti gyerekek esetén érvényes.
Minden információ itt, útvonaltervező itt található!
Krakkó látnivalók
Krakkó látnivalóinak jó része az Óvárosban (Stare Miasto) található. Egyike Európa legszebb történelmi negyedének.
A Wawel királyi székhely lábánál helyezkedik el. A 13. századi kereskedővárosban található Európa legnagyobb piactere, a Rynek Główny és számos történelmi háza, palotája és temploma.
Planty és a városfalak
Az Óvárost a 13. század végén, a tatár betörés ellen falakkal vették körül, amelyeket a későbbi századokban további védművekkel erősítettek meg.
Ez a védmű évszázadokig fennállt, de 1807-ben az akkori osztrák megszálló hatóságok elkezdték a lebontását. Napjainkban már csak kevés része látható.
A Planty a városfal előtt futó parkos rész neve, amely körbeveszi az Óvárost.
Leghíresebb része a Barbakán. Az 1499-ben épített, 24 méter átmérőjű erőd gyakori megoldás volt a középkori várak esetén.
Az óvárosi részbe kilenc kapun lehetett bejutni. Leghíresebb a Flórián-kapu. A torony a csúcsán lévő sisakgombig mérve 34,5 méter magas. A torony belsejében klasszicista stílusú, a 19. század elején készült oltár áll.
Főtér (Rynek Główny)
A tér a 13. században épült. Lengyelország számos történelmi eseményének helyszíne volt.
Hatalmas méretének célja az volt, hogy piachelyet biztosítson a Krakkón áthaladó kereskedők számára.
A tér nevezetessége a Posztócsarnok (Sukiennice). A reneszánsz vásárcsarnok a város szimbóluma. Emelete a Czartoryski család által alapított, a Nemzeti Múzeumhoz tartozó képcsarnoknak ad otthont. Az épületben kapott helyet a Nemzeti Kulturális Központ.
A tér szintje alatt óriási pincerendszer húzódik, melyek közül a leghíresebb a Piwnica pod Baranami („Bárányhoz címzett pince”). Az alagsorok egy részében kávézókat és éttermeket alakítottak ki, de nevezetes még a Maszkaron színház és a Szent Adalbert-templom alatt elhelyezkedő kis régészeti múzeum.
Szent Adalbert-templom
A Főtér délkeleti sarkában található templom egyike a legöregebb lengyel kőtemplomoknak.
Az ezeréves legenda szerint Szent Adalbert (Św. Wojciech) 997-ben szentelte fel a templomot és itt imádkozott mielőtt poroszországi térítő útjára indult.
Jelenleg a templom falai egészen a legalsó szintekig megtekinthetők. A déli oldalon látható a román stílusú bejárat és a hozzá tartozó kőlépcső. A templom kriptáját a régészeti múzeum átalakította egy állandó kiállítássá „A krakkói piac története” címmel.
Mária-templom
Másik nevén Áldott Szűz Mária Mennybemenetele-bazilika Krakkó és egész Lengyelország egyik leghíresebb műemléke.
A gótikus stílusú templom a 14-15. században épült. Krakkó főterén, a Rynek Główny északkeleti sarkán, a Mária téren (Plac Mariacki) áll.
Két tornya van. A nagyobb, 82 méter magas északi torony neve Kürt. A kisebbik, 69 méter magas déli torony templomi harangjáték, azaz harangtorony céljára épült.
Belső tere is csodás. Az északi hajórészben öt kápolna található.
Városi Arzenál
Az Óváros északi részén, a Flórián-kapu közelében található.
Fegyverraktárnak épült, napjainkban azonban a Czartoryski Múzeum egyik kiállítóhelye.
A kiállításon az egyiptomi, a görög, az etruszk és a római kultúra tárgyai tekinthetők meg. A kiállított műtárgyak – többek között múmiák, szarkofágok, etruszk sírövek és számos szobor – a Kr. e. 3. évezredtől a Kr. e. 4. századig terjedő időkből származnak.
Wawel
Az Óváros déli részén áll a Wawel-domb. A mészkőhegyen áll Krakkó és a középkori Lengyelország meghatározó központja.
Az épületkomplexumot bástyarendszer, várfalak veszik körül. Az épületek, építmények többsége a középkorban illetve a reneszánsz korban épült, a középkorban a Wawelből irányították a lengyel államot.
Waweli székesegyház
Másik nevén Szent Szaniszló és Szent Vencel-székesegyház a Krakkói főegyházmegye érseki főszékesegyháza.
Ebben a templomban koronázták a lengyel királyokat és itt van végső nyughelyük is. A katedrálist Szent Szaniszlónak, a lengyelek legfontosabb nemzeti szentjének szentelték, aki a templomban nyugszik.
Ide temetkezett I. Ulászlótól Erős Ágostig 19 lengyel király, de a mai napig ide temetik a krakkói püspököket is.
A templom téglából és fehér mészkőből épült, háromhajós bazilika kereszthajóval, szentélykörüljáróval és kórussal.
Három toronnyal rendelkezik. Legismertebb az északi részén a Zsigmond-torony, amelynek harangja a híres Zsigmond-harang.
Királyi palota
A Wawel része, a középkori Lengyelország uralkodóinak székhelye volt 1038-tól 1596-ig.
A palota a mai alakját a reneszánsz korban nyerte el, amikor I. Zsigmond lengyel király az 1499-es tűzvész után átépítette.
Miután Varsó lett a főváros, a palotát már csak koronázáskor és a királyi temetések idején használták.
A királyi palotában egy háromszintes árkádos reneszánsz stílusú belsőudvar található. A királyi palota második emeleti keleti szárnyán megmaradtak az eredeti festett frízek, melyek római császárokat ábrázolnak.
A nagy méretű belső díszudvarában a középkorban számos bált, ünnepélyt, fogadást szerveztek. Itt volt a vitézi tornák színhelye is.
A palota földszintje ma a fegyvermúzeumnak ad helyet. A Zsigmond-torony ad helyet a kincstárnak, itt őrzik a lengyel királyok koronázási jelvényeit, 14-18. századi ékszereket, díszes kardokat.
Sárkány-barlang
Egy kisméretű mészkőbarlang a Wawel-domb alatt Krakkóban. Nevét a legendás Wawel sárkányáról kapta.
A három teremből álló barlangnak két bejárata van, az egyik természetes, a másik mesterséges.
A barlang 276 méter hosszú, a magassága 15 méter körül van. A látogatók 81 méter mélyre mehetnek be.
A barlang bejárata előtt áll a Wawel-sárkány szobra.
Kazimierz
A Waweltől délkeletre fekvő városrész volt a zsidónegyed a II. világháborúig.
A kerület épületei és közművei súlyosan megrongálódtak a háborúban, de Kazimierz még ma is őrzi egykori településszerkezetét.
A múltból számos műemlék épület megmaradt, elsősorban szépen restaurált vallási intézmények – katolikus templomok és zsinagógák – találhatók benne.
Több múzeum is üzemel a kerületben: a Piactéren álló Városháza épülete a néprajzi gyűjteménynek ad otthont, míg a régi villamosremízben műszaki kiállítás várja a látogatókat. A lengyelországi zsidó örökségnek pedig a galíciai zsidó múzeum állít emléket.
Steven Spielberg itt forgatta Schindler listája című filmjének számos jelenetét.
Oskar Schindler gyára
Az előbb már említett Schindler listája című film főszereplőjének gyára a Kazimierz negyedben áll, ma már múzeum.
Schindler egy üzletember volt, aki először csak munkát adott a zsidó embereknek. A háború során azonban segített elbújtatni őket, ezzel sok zsidó életét mentette meg,
A gyárban berendezett kiállítás címe „Krakkó náci megszállás alatt 1939-1945”. A látogatókat 45 kiállító terem várja, melyeket végigjárva különböző témakörök mentén ismerhetjük meg a háborút 1939-ben, a krakkói zsidók sorsát, a mindennapi életet és a családok helyzetét a megszállás alatt, a gyárat, a benne élő és dolgozó embereket, a földalatti ellenállást.
Remuh temető (Cmentarz Remuh)
A Kazimierz negyedben található a régi zsidó temető, a Remu-zsinagóga mellett.
A Lengyelországban megőrzött zsidó sírművek legrégebbi műemlékei közé tartozik. 1552 és az 1800-as évekig használták.
Kościuszko-halom
Krakkó délnyugati részén található, a négy régi krakkói emlékhalom egyike. Kościuszko Tádé (Tadeusz Kościuszko) tiszteletére emelték a Boldog Bronisława-dombon.
Az 1823 óta álló halom napjainkban több múzeummal és galériával együtt egy műemléki és múzeumi együttes része.
Itt láthatók pl. „A lengyel út a szabadsághoz” és a „Magyar csapatok a keleti fronton 1914-1916 között” című tárlatok, a Kościuszko Múzeum, valamint az osztrák megszállás idejéből származó erődítmény és citadella megmaradt részei.
A halom maga is egy dombon áll, ezért a csúcsa Krakkó legmagasabb pontja. Nagyszerű kilátás nyílik a városra.
Krakkó környéki látnivalók
Auschwitz
Krakkótól kb. 60 km-re nyugatra található a hírhedt koncentrációs táborból kialakított múzeum. Nevét a közeli Oświęcim német nevéről kapta.
A megsemmisítő táborban több, mint 1 millió embert öltek meg, nagy részük zsidó származású volt.
A múzeumba csak előre megvásárolt jeggyel lehet bemenni. Itt lehet megvásárolni a belépőt.
Wieliczka-i sóbánya
Lengyelország legrégebbi sóbányája, a Bochnia sóbányával együtt a krakkói sóvidék része. 1978-tól az UNESCO világörökségi listáján is szerepel.
A wieliczkai bányában 9 szintet különböztetnek meg, melyekből az első 64 méter mélyen van, míg az utolsó 327 méter mélyen fekszik.
A bánya egyedülálló mikroklímával rendelkezik, melynek a nagy pára- és nátrium-kloridtartalom mellett állandó hőmérséklete (körülbelül 12-14 °C), nyomása, ionizációja és megvilágítása van.
Minden információ (belépők, nyitva tartás, stb) itt!
Interaktív és letölthető térképek – Krakkó látnivalók
Ezen az oldalon találtok térképeket, amelyek letölthetőek!
Ajánlott cikkek
A honlapon lévő helyszínek cikkei tematikusan és ABC-sorrendben itt találhatók!
