Peking és a Nagy Fal után következett Kína legnyugatiasabb városa, Shanghai. És tényleg, mintha teljesen más világba csöppentem volna…
Tartalomjegyzék
Utazás vonattal
Már a repjegyfoglalásnál elhatároztam, hogy a hipergyors vonattal utazok majd Pekingből. A kb. 1300 km-es utat 4,5 óra alatt teszi meg, szinte állandó 350 km/h sebességgel haladva. Durva, de abszolút nem lehet érezni ezt a vonaton.
A jegyvásárlásról és a vasútállomáson lévő teendőkről az 1. részben írtam részletesen (itt sok más hasznos tanácsot is olvashatsz)!
Vasárnap
A vonat a Hongqiao vasútállomásra érkezett, innen a 2-es metróval mentem a belvárosba a szálláshoz. A főpályaudvar mellett volt a szálloda, metróval könnyedén el tudtam jutni mindenhova.
Ezen a napon a sétálóutca, a Nanjing Road és a Huangpu folyó túlpartján lévő felhőkarcolós rész volt a program. Délután fél 6-kor indultam el a szállásról és a People’s Square-től induló Nanjing Road-on sétáltam el a folyópartig.
Mivel javában tartott a május eleji ünnep, rengetegen voltak. De ennek volt egy jó oldala is: a felhőkarcolók különleges kivilágítást kaptak, sokkal nagyobb „show” volt ekkor, mint hétköznap. Érdemes végigsétálni a hosszú partszakaszon. Több helyről is sikerült remek képeket, videókat, timelapse-eket készítenem.
Hétfő
Csak „fél” nap kerekedett ki a hétfőből, ugyanis kora délutánig elég jól esett az eső. Az óceán miatt itt gyakoriak az esők, szerencsére ezen kívül nem hátráltatott többet csapadék.
3 körül indultam el a szállásról a Jade Buddha templomhoz. Ez egy nagyon kellemes hangulatú templom, ahol éppen sikerült egy szertartást látnom. Ezután lehetett végignézni a fő szentélyt.
Ezután betértem egy kifőzdébe. Én rendszerint olyan helyeket szoktam keresni, amik nem turistákat szolgálnak ki, hanem ahova helyiek járnak. Egy mellékutcában találtam erre a helyre, néztek is, hogy mit keres itt egy turista. 🙂
A tésztaleves után ellátogattam a közeli Huaihai Road-hoz, ami egy kicsit európai stílusú negyed. Ennek kiemelkedő épülete a Wukang Mansion, ami egy kisebb Flatiron Building (ami New York-ban látható). De több ház is európaivá alakítja ezt a részt.
Az alkonyatot a Shanghai külső részén lévő Qibao negyedben vártam meg, ami közel sem egy turistás rész (két nem kínai családdal találkoztam összvissz). Pedig a pár utcányi területet tuti imádná a legtöbb ide látogató. Főként akkor csodaszép, amikor sötétedés közben elkezdik kivilágítani. Sok üzlet és kifőzde van, bár tény, hamar be lehet járni. De bőven megérte oda-vissza egy órát utazni ezért a látványért!
Metróval visszautaztam a belvárosba, ahol az elegáns Xintiandi részen sétáltam végig. Ez egy bevásárlóutca, sok üzlettel, bárral. Érdemes este eljönni ide.
A nap utolsó látnivalója a felhőkarcolós rész volt. A 2-es metróról a Lujiazui megállónál kell leszállni, közvetlenül az Oriental Pearl ikonikus építményénél érünk a felszínre. Itt is nagyon jó képeket lehet lőni, de a Shanghai Tower és a többi felhőkarcoló se smafu…
Kedd
Ezen a napon átruccantam az egy órás vonatútra lévő Hangzhou (Hangcsou) városába, amit Kína egyik legszebb városának tartanak. Erről a következő részben írok részletesen!
Szerda
Az utolsó teljes kínai napom szerencsére tökéletes időben volt és a megmaradt látnivalókat jártam be. És ezt megkoronázva, este volt időpontom a Shanghai Tower-be.
Elsőként a People’s Parkban sétáltam egyet, ill. ittam egy kávét a kellemes környezetben. Innen a Shanghai Museum-ba mentem, ahová 10.15-11.00 idősávban volt belépőm (ingyenes a belépés, de előre kell regisztrálni WeChat-en vagy személyesen). Közben a modern színházat is érintettem, valóban nagyon szép.
A Shanghai Museum egy többszintes, szintén modern épület, viszont nagy csalódás volt. Csak pár terem volt nyitva, ahol bár jó kiállítások voltak, de kb. 30 perc alatt végig is néztem. Megcsinálhatták volna, hogy csak egy-egy terem van mindig zárva, na, de mindegy…
A múzeumból metróval a Longhua Pagodához utaztam, ahova ingyenes a belépés. Ez is egy jelentős templom a városban, de kevesebb turista jár ide. Nem véletlen, hogy nagy többségben helyiek voltak, akik füstölővel a kezükben kérnek áldást. Érdekes volt látni, ahogy a hatalmas pagoda körül folyamatos körbesétálnak az emberek és imádkoznak.
Innen a Tianzifang negyedbe mentem, ami egy sikátorokból álló rész, főleg turistáknak szánva. Egy sétát megér, de itt nem sokat időztem.
Ezután következett a Yuyuan negyed a híres kerttel. Itt már sok a turista, ami nemcsak a kertnek, hanem a környező pár utca építészetének köszönhető. Csodás épületeket láthatunk, főleg a belső kis utcák nagyon hangulatosak. Emellett van a Yuyuan kert, amit szintén érdemes meglátogatni. A Ming-dinasztia egyik legismertebb kertje volt, ahol a császárok is megpihentek. 40 jüan a belépő, elég nagy területen fekszik.
Kb. 5 perces sétára van a Bund folyóparti része, így még utoljára megbámultam a túlparti felhőkarcolókat.
Metróval átmentem a túloldalra és következett a város legmagasabb kilátója, a Shanghai Tower. Jegyet a trip.com-on vettem (25 dollár), de a helyszínen is lehet a szabad helyek függvényében. Bár két órás idősávban lehet megvenni (én 18.30-20.20 közötti sávot választottam), de ha nincs teltház, bármikor felengednek. Én is fél órával előbb, 18 órakor már a liftben voltam, így még világosban sikerült felérnem a 118. emeletre.
Szerencsére nem volt nagy páratartalom, így kifejezetten jó kilátás fogadott. És ahogy elkezdett sötétedni, úgy borult fénybe az egész város:
Mivel fentről nagyon szépen nézett ki a Yuyuan negyed kivilágítva, utolsó állomásként visszamentem metróval, hogy gyönyörködjek a látványba:
Csütörtök
13.30-kor indult a repülő Sencsenbe, így bőven volt időm reggelizni. A Pudong reptérre kellett mennem, ahová a 2-es metró közvetlenül is megy. Viszont a Longyang Road-nál át lehet szállni a Maglev mágnesvasútra. Naná, hogy ezzel utaztam ki!
A metróról leszállva egyértelműen ki van táblázva a Maglev állomás (pár perc séta), ahol megvettem a jegyet 50 jüanért. Pár perc múlva indult is a mágnesvasút. Sajnos már „csak” 300 km/h sebességgel halad, pedig ennél gyorsabbra lett letesztelve. Na, mindegy, legalább ezt is kipróbáltam. 🙂
