Marosvásárhely belvárosa több szép látnivalót tartogat, amit érdemes megnéznünk. Főleg az épületei és az állatkert miatt ismert.
A székelység művelődési, ipari, kereskedelmi, közlekedési, oktatási és szellemi központja, Erdély egyik legfontosabb városa a Maros partján fekszik.
A megyei jogú város számtalan egyéb látnivalója között nemzetközi viszonylatban is különleges műemlékek, templomok, barokk, klasszicista, neoreneszánsz, eklektikus és szecessziós stílusú középületek és lakóházak, múzeumok és galériák, valamint a köztéri szobrok és emlékművek sokasága található.
Tartalomjegyzék
Marosvásárhely látnivalók
Rózsák tere
Marosvásárhely fő tere, egy keskeny, hosszúkás parkkal.
Számos fontos épülettel és emlékművel büszkélkedhet. A tér körül van a belváros, így fontos közlekedési csomópont is.
A tér délnyugati végében található Bethlen Gábor, erdélyi fejedelem szobra.
Kultúrpalota
A Fő téren álló ikonikus épület a magyaros szecesszió Lechner Ödön által elindított építészeti mozgalom egyik jelentős példája.
1911 és 1913 között épült, amelyet a budapesti Komor Marcell és Jakab Dezső tervezett. Az épület gazdag szobor- és mozaikdísze ellenére is nyugodt összhatású. Az ablakokon magyar mondák jelenetei elevenednek meg. A tető kék, vörös és fehér cserepek fedik, melyeket a híres Zsolnay-gyár készített.
Belső tere is impozáns. A földszinti nagyterem, a hangversenyterem 800 személy befogadására alkalmas. Az előcsarnok 45 méter hosszú, 12 ólomüveg-kompozíció fedi a falakat. Legszebb része a palota legkisebb terme, a tükörterem.
Közigazgatási Palota
Marosvásárhely legszebb épülete eredetileg városházaként funkcionált.
Szintén szecessziós stílusban épült a 20. század elején, ezért is nevezték gyakran Cifra Palotának. Jelenleg a Maros Megyei Prefektúra és a Megyei Tanács működik itt. A főbejárat előtt áll a Latinitás emlékműve, ami Romulust és Remust ábrázolja az anyafarkassal.
Az épület északkeleti részén van a 60 méter magas torony, amely a város majdnem minden pontjáról látható. Óráját Müller János, a harangokat Thúri Ferenc készítette.
Vár
A belvárosban található Erdély és Székelyföld egyik legnagyobb vára.
1492-ben Báthory István erdélyi vajda építtette az itt álló templom és kolostor köré a székelyek könnyebb védelméért. Az 1960-as évekig katonai célokat szolgált, ekkor alakították át az épületeket múzeumokká és pihenőparkot hoztak létre.
4,5 hektáron fekszik és 7 bástyával rendelkezik: Kapubástya, Szabók-bástyája, Mészárosok-bástyája, Kádárok-bástyája, Szűcsök-bástyája egybeépülve a lépcsőtorony Lakatosok-bástyájával, Vargák-bástyája és Kisbástya.
Az udvaron egy Bolyai János geometriájára alapozó geodézikus kupola épült.
Vártemplom
A vár területén található, annak déli részén magasodó gótikus templom.
A 14. században a ferencesek építették, a 16. században lett a reformátusok tulajdona. Történelmi jelentősége is nagy: 37 országgyűlést tartottak és II. Rákóczi Ferencet itt választották fejedelemmé.
Keresztelő Szent János-templom
A Rózsák tere északkeleti végében áll a legjelentősebb katolikus templom.
1728-ban a jezsuiták építették és 1750-ben szentelték fel. A homlokzat fő jellegzetessége a széles toronyállás. Az épület mind az alaprajz, mind pedig a részletformák tekintetében mintaképévé vált a később épülő templomoknak.
A barokk templomokra jellemző módon ebben a templomban is az építészet, a festészet, a szobrászat, a berendezés együtt szerveződött összművészeti alkotássá. Főoltárát a 18. század két kiemelkedő művészegyénisége, Anton Schuchbauer és Johannes Nachtigall készítették.
Angyali üdvözlet templom
Ismert nevén kiskatedrális a belvárosban, a polgármesteri hivatal mellett található. Mérete nem egy kisebb katedrálist idéz, hanem inkább egy nagyobb kápolnáéhoz hasonló.
Az 1926-1936-ban épült templomot a római Szent Péter-bazilika mintájára tervezték, innen ered az elnevezése. Román ortodox templom, bár eredetilg a görögkatolikus egyházé volt.
Belseje gazdag díszítéssel és számos vallási ikonnal rendelkezik. Az ikonosztáz különösen figyelemre méltó, mivel ez az oltár mögötti, ikonokkal teli fal a görögkatolikus templomok egyik legfontosabb eleme.
Urunk Mennybemenetele székesegyház
A Főtér északkeleti részét lezáró ortodox templom sokak szerint nem illik be a belvárosi képbe.
Az egykori Zenélő kút helyén áll, 1925-1934 között épült, de a belsejét csak 1986-ban fejezték be. A fő cél az volt, hogy a belvárosban álljon a templom, éppen ezért a belseje kicsi, bár magassága meghaladja a többi templomét.
Barátok temploma
A Főtéren áll egy torony, ami egykor a Szent Imre-templom és kolostor része volt.
1972-ben bontották le a templomot, ám a tornyot és az alatta lévő kriptasort megtartották. Ez azóta is a román szocializmus rombolásának a szimbóluma a városban.
Bányai-ház
A háromszintes, eklektikus stílusú épület a Főtér északnyugati részén magasságának és díszítésének köszönhetően kitűnik a szomszédos épületek közül.
A 20. század elején építették Bányai Béla mészárosmester számára. Homlokzata díszes, tetszetős, egyes források szerint a város legszebb neobarokk épülete, bár stílusát jobbára eklektikusként lehet leírni: a barokk elemeken kívül a szecessziós hatás is jelentőséget kap. Tetőzete kupola formájú.
Néprajzi és Népművészeti Múzeum
Marosvásárhely és az egész Maros megye néprajzi és népművészeti hagyományainak megőrzésére és bemutatására jött létre.
A múzeum gyűjteményei között megtalálhatóak hagyományos ruházati darabok, háztartási eszközök, mezőgazdasági szerszámok, kerámia és egyéb kézműves tárgyak. Megismerkedhetünk a helyi közösségek mindennapi életével, munkájával és ünnepeivel, valamint a népi művészet különböző formáival.
Minden információ itt!
Állatkert
Marosvásárhely keleti részén, a Somostetőn található Románia legnagyobb és sokak szerint legszebb állatkertje.
A 2020-as években mintegy 750 állat él itt, több mint 150 helyi és egzotikus fajt képviselve. Az országban ez az egyetlen, amelynek elefántja, zsiráfja és gibbonja is van.
Minden információ itt!
