31/05/2020
Miért nem fogunk olyan olcsón utazni, mint az elmúlt években?

Valljuk be őszintén, sokmindenben aranykort éltünk át az elmúlt években. Tudom, hogy sokan erre azt mondanák, hát persze, nézzünk csak rá az ingatlanárakra! Ám a globalizáció és a pénzbőség miatt olyan lehetőségekhez jutottunk az utazás terén is, amelyeket valószínű nem kapunk vissza.

A cím eredetileg az lett volna, hogy „Miért nem fogunk SOHA olyan olcsón utazni, mint az elmúlt években?”, de gondoltam azokra is, akik csak a címet olvassák el és az alapján kommentelnek. 🙂

Elsősorban a repülővel való utazást vettem górcső alá, de a feltett kérdés a szállodákra is igaz lesz/lehet.

(A szerző több éve foglalkozik utazásszervezéssel és 16 éve van benne a pénzügy, pontosabban a tőzsde világában. Éppen ezért lesznek benne gazdasági elemek is.)

Irreális múlt?

Sokáig 6-7 ezer Ft-ért is lehetett repülni Budapest-London vonalon, de pár éve sikerült 100 ezer Ft-ért repülnöm San Francisco-ba oda-vissza (ennél még olcsóbb áron is volt sokszor retúrjegy). Ezek 10-20 éve elképzelhetetlenek voltak, ha az akkori fizetéshez viszonyítunk.

Gondoljunk bele: vegyünk egy 200 ezer Ft-os nettó munkabért. Egy 10 ezer Ft-os repjegy 1 napi (!) munkabér. Magyarul ennyiből eljuthattunk akár Londonba, Barcelonába, Rómába, stb. (Nyilván az ottani költések nagyobb összeget tesznek ki, itt maradunk a repjegyeknél!)

Nyugodtan rávághatjuk: hát igen, ez a globalizmus, a több légitársaság miatti versenyhelyzet. Ami igaz is! Ám belátható, hogy hosszú ideig ez fenntarthatatlan.

Iparági szakértők már régóta figyelmeztetnek, hogy túl sok légitársaság van, ennek előbb-utóbb ún. konszolidáció lesz a vége. Értsd: cégek fognak csődbe menni, megszűnni, felvásárlásra kerülni.

Ennek már volt jele az elmúlt időszakban: legutóbb a Flybe légitársaság kért csődvédelmet, amely Budapest – London vonalon is üzemeltetett járatot.

A nagy fapados cégek is egyre több helyre repültek: a nyári és téli menetrendekbe folyamatosan kerültek be (és persze ki is) olyan desztinációk, amelyeknek életképessége erősen megkérdőjelezhető volt a bevezetéskor is. Hány ilyenről tudunk…

A (nem is annyira) burkolt áremelés

A fenntarthatatlanság egyik jele volt például a Ryanair-nél és a Wizz Air-nél, hogy 2018 végén fizetőssé tették az addig ingyen felvihető nagy kézipoggyászt. Így most már csak egy kisebb táskát lehet felvinni, ami elég kevéske több napos utazáshoz. Bár megoldható ezzel is, de a kényelmes életvitelünk miatt a többség inkább kifizette a nem is olyan olcsó poggyászdíjat.

A másik a fix ülőhely díja volt. Hogy egy pár például biztosan egymás mellett akarjon ülni, „meg kellett venni” az ülőhelyet, ami sokszor szintén nem egy olcsó mulatság volt.

Csak egy példa: egy barátom szülei utaztak volna 2 hét múlva Portóba. Maga a retúrjegy 2 főre 44 ezer Ft volt, de a kézipoggyásszal és a fix ülőhellyel már 67 ezer Ft-ot fizettek. Ez a 2018-as változtatás előtti állapothoz képest több mint 50 %-os áremelés!

És beütött a krach

A koronavírus ott ütötte meg a légitársaságokat (is), ahol a legjobban fáj: az emberek egészségén és pénztárcáján.

Itt most jóval másabb a helyzet, mint a 2008-as válság. Akkoriban még nem volt ekkora versenyhelyzet a légitársaságok között, a repülés még relatíve drágának számított.

Az akkori válság „csak” a pénztárcára hatott, amit a jegybankok töménytelen pénznyomtatása (ez lett a QE – quantitative easing) pár év múlva szinte elfeledtetett. Arról inkább ne beszéljünk, hogy ez egy rossz megoldás volt a válság kezelésére, ebből fakad egyrészt a mai gazdasági probléma…

Most viszont egy egészségügyi probléma is van. Ez nagy mértékben befolyásolja majd az utazási kedvet. Hiszen ha igaz az, hogy több hullámban fog végbemenni a járvány, aki mennyien fognak útnak indulni egy másik országba vagy kontinensre? Nyilván jóval kevesebben, mint békeidőben.

Ez az, amit keresleti válságnak is hívhatunk: ha az eddigi utazóknak mondjuk a fele indul újra útnak, akkor logikus, hogy a légitársaságok bevétele is a felére esik (feltételezve az eddigi jegyárakat és kiadásokat, amik persze folyamatosan változnak).

Mi az előrejelzés?

A IATA (Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség) éppen tegnap tett fel egy előrejelzést erre az évre vonatkozóan. (Forrás)

A 2. negyedévben 70 %-os, egész évre pedig 38 %-os csökkenést jeleznek az ún. RPK mutatóra (revenue passenger kilometers, ez egy általános mutató a légiforgalomra, ami nagyjából a bevételt jelzi).

A visszaesés elég drámai lesz
A visszaesés elég drámai lesz

A IATA szerint a 2. negyedévben mintegy 61 milliárd dollár lesz a légitársaságok vesztesége, míg a teljes számla akár 200 milliárd dollárra is rúghat!

Mondhatnánk azt, hogy oldják meg maguk és max pár cég csődbe megy, de ez nem ilyen egyszerű. A légitársaságoknál kb. 2,7 millió alkalmazott van, ami globális szinten is sok. Ha „csak” harmaduk veszítené el az állását, az is közel 1 millió munkahelyvesztést jelentene.

Oké, de mitől lesz konkrétan komolyabb repjegy-áremelkedés?

Fontos, hogy inkább közép- és hosszabb távon várható az emelkedés.

A fenti hatalmas árbevétel-kiesést és profiteltűnést fogja mindegyik cég előtérbe helyezni. Nyilván ez bevételnöveléssel és kiadáscsökkenéssel fogják elérni.

A bevételnövelésnek elég szűk mozgástere van. Az első a repjegy árának emelése. Ez vélhetően kivédhetetlen. Másik a kiegészítő szolgáltatások áremelése. Itt lehetnek kreatívabb megoldások.

A kiadások csökkentésénél nyilván a járatok és az alkalmazottak számának csökkentése az első.

Rövidtávon nem biztos az áremelés, hiszen az utazási kedv nagy visszaesése kereslet-visszaesést eredményez. Ebben a közegben elég nehéz emelni komolyabban az árakat.

Viszont mivel várhatóan az infláció a következő években megemelkedik (a jegybankok pénznyomtatása miatt), középtávon már elkerülhetetlen lesz a jegyáremelés.

Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója mondta egy interjúban, hogy ez a válság elhozhatja a drasztikus konszolidációt és „Európában 2-3 hagyományos és két fapados légitársaság marad majd”. Elég durva kijelentés, de az élet sok területén láttunk már szélsőséges esetet.

Ha ez igaz lesz, akkor a mai légitársaságok töredéke lesz csak életben. A szereplők számának a csökkenése pedig mindig egy magasabb árat eredményez (hiszen a kínálat csökken, ezért a szereplők bátrabban emelhetnek árat).

Emellett nagy olajár-emelkedésre is lehet számítani. Tudom, nehéz elhinni most, amikor az üzemanyagárak egyre olcsóbbak. De ez a jelen! Sajnos a jövőben különböző okok miatt egy olajárrobbanásra is nagy az esély. Ez pedig a kerozinárakat is rántja magával!

És itt van az euró-forint árfolyam is

A cikk írásakor 368 Ft 1 euró. A légitársaságok, utazásszervezők az év elején 330-340 Ft-os euróáron számolták az utazást. A jelenlegi helyzetben csak ez kb. 8 %-os áremelkedést indukálna.

Le fogják nyelni a magasabb euró-árolyam miatti veszteséget az utaztatók hosszabb távon? Biztos, hogy nem!

Nyilván erősödhet a forint a jövőben, de a 340 Ft alatti ár már az illúzió kategóriába tartozik. A magyar monetáris politika egyik sarokköve az alacsony kamatláb és az ebből eredő folyamatos forintgyengülés.

Sajnos mindenkinek szembesülni kell azzal, hogy a gyenge forint miatt (is), már soha nem fogunk olyan olcsón utazni, mint az elmúlt években!

(A cikkben szereplő jövőbeni kilátások a szerző saját véleménye, nem tartalmaz befektetési tanácsot!)

Ajánlott cikkek

Mi lehet a koronavírus után? Kis kitekintő

Cimkék: