Már régóta tervben volt Kréta, csak eddig nem találtam megfelelő időpontot, na meg olcsó repjegyet :). Most viszont mindkettő összejött, így élőben is láthattam a világ legszebb tengerpartjai közül kettőt.
Amikor május elején bejelentette Görögország a beutazási korlátozások eltörlését, egyből megnéztem a repjegyeket. Találtam is június 4-7. időpontra 18 ezer forintos retúrjegyet, amit azonnal le is foglaltam. Tudom, hogy Krétára ez nagyon kevés idő, de úgy voltam vele, hogy Heraklion és Chania városa, valamint Balos és Elafonisi tengerpartja pont belefér.
Tartalomjegyzék
Chania
Június 4-én, szombat délben indult a Wizz Air járata, helyi idő szerint fél 4-kor landolt Heraklionban.
A reptérről busszal mentem be a központba, 1.10 euró a jegy (az induló oldali reptérkijárattal szemben nagy táblára ki van írva a Heraklion Bus Centre felirat). A központban az autóbuszállomásnál megáll a busz, itt megvettem a jegyet Chaniába. Automatából is lehet venni, 13.80 euró a jegy. Több mint 2,5 órás az út Chaniába, több kis településre bemegy.
Este 7 körül érkeztem, megkerestem a szállást. Airbnb-n foglaltam az óvárosban egy szobát. Nagyon egyszerű, de tiszta, remek helyen volt és ami fontos, nagyon csendes. Holott talán 150 méterre voltam az egyik sétálóutcától, ahol több bár is van.
Nagyon szép Chania belvárosa. Egy öböl mentén egy sétálórész van, ahol éttermek sokasága található. Érdemes elsétálni a világítótoronyhoz, ahonnan csodás rálátás nyílik erre az öbölre. Főleg sötétben mutatja meg a szebbik arcát.
Balos
Vasárnap a két, nyugati részen lévő híres tengerpart közül a Balost élvezhettem.
Chaniából busszal Kissamos kikötőjébe utaztam, ahonnan a Gramvousa nevű hajó indult. Jegyet neten vettem 27 euróért, az emailben kapott QR-kódot olvassák le a felszálláskor. Ekkor kell készpénzben még 1 eurót fizetni. (Foglalni itt lehet.)
A hajón végig van büfé, ahol hideg víz, sör, rágcsa és néhány alapkaja is kapható emberi áron (0,75 liter víz 0.90 euró, egy hosszú kávé 2 euró volt).
Maga az út is szép, de amikor befordul a hajó Balos-ra, na, az nem semmi! Voltam már pár tengerparton, de ilyen színeket ritkán lát az ember. És maga a part mögött emelkedő hegyoldal még szebbé teszi az egészet.
Bokáig érő vízben lehet a partra gyalogolni. Én innen egyből elindultam a hegyoldalban lévő gyalogúton felfelé. Innen jönnek le az autóval érkezők, a parkoló a hegycsúcson van. Ahogy megyünk fel, egyre szebb a látvány. Van fehér, kék, türkiz szín, amiket láthatunk, csodás az egész. Nézd meg ezt a rövid kis videót, milyen is ez a látvány:
2 óra 45 percet lehettünk a parton és a hajó indult a nem messze lévő Gramvousa szigetére. Itt a hegytetőn egy vár maradványa áll, egy cikk-cakkos és nem is rövid lépcsőzéssel juthatunk fel oda. A kilátás remek, de a Balos után idejönni nem olyan izgalmas. Fordítva lenne a legjobb.
Vissza Chaniába is busszal mentem. Ami fontos, hogy a menetrendszerinti buszjárat megvárja a hajó érkezését, így nem kell aggódni, hogy lekéssük a buszt.
Este egy étteremben vacsoráztam, aminek végén a tulajdonos egy süteményt és egy kb. másfél decis üvegben pálinkát (legalábbis ahhoz hasonlított) tett le elém. Később több helyen is láttam ezt a vendégfogást. Szóval számítsatok rá, hogy a végén jön valami finomság. 🙂
Elafonisi
Hétfőn 9-kor indult a busz a Elafonisi-re, amelyet Európa egyik legszebb tengerpartjának tartanak rózsaszín partja miatt (ezt egy kagyló héjának színe okozza).
A buszút kb. 2 órás és elég élménydús (buszjegy 10 euró/irány). Egy szurdokvölgy sziklafalában vezet az út, sokszor alig fért el a busz. Aki szereti a szerpentinúton való utazást, az élvezni fogja.
11 körül ért a busz a parthoz, ami már messziről is csodás volt. Egy lagúna mentén vannak a nyugágyak és az ernyők. Két ágy és a napernyő 15 euró. Ezen a részen semmi árnyékot adó fa, bokor nincs, így aki nem akar órákon keresztül napon lenni, bizony fizetnie kell. A parton mellékhelység és büfé is van.
Viszont a lagúna túlsó felén egy sziget található, ahol trópusokon lévő fehér homok van. Élmény mezítláb gyalogolni a meleg homokban és élvezni a csodás partot.
Ennek a szigetnek a végén van néhány árnyékot adó fa, én is itt táboroztam le. A kilátás innen pedig különösen szép.
A busz 4-kor indul vissza ugyanazon az útvonalon. Érdemes elvégezni a „kisdolgunkat” előtte (fél euró a wc-használat), mert sehol nem áll meg a busz.
Este a chaniai öböl menti egyik vendéglőjében ettem gyrost, közel hasonló ízvilág, mint amit itthon megszokhattunk.
Heraklion
Kedden 16.05-kor indult vissza a repülő, e napra a főváros maradt. A fél 8-kor induló busszal mentem, ami 10 órakor ért Heraklionba.
Innen bejártam az óvárost és a kikötő menti részt, érintve a látnivalókat. Pár óra alatt végigsétálható.
Az óváros nyugati részén a volt erőd falán lehet gyalogolni, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik a városra és a tengerre. Mindenképp sétáljatok végig rajta!
Busszal kimentem a reptérre és a Wizz Air járatával rendben haza is érkeztem.
A kikötőben lévő erőd és az óváros rövid videóban:
