Szerbia a Balkán egyik meghatározó állama, így nem csoda, hogy sok természeti és kulturális látnivaló van az országban.
Északon Magyarországgal, keleten Romániával és Bulgáriával, délen Észak-Macedóniával és Albániával, délnyugaton Montenegróval, nyugaton Bosznia-Hercegovinával és Horvátországgal határos.
Tartalomjegyzék
Szerbia legszebb helyei
Belgrád
Szerbia fővárosa, az ország politikai, kulturális és gazdasági központja.
A több mint 1,6 millió lakosú város a Duna és a Száva folyók találkozásánál helyezkedik el, és több mint 7000 éves történelemmel büszkélkedhet. A város neve (Belgrád – „Fehérvár”) a középkori erődítés fehér kőfalaiból származik.
A város legrégebbi része a Duna és a Száva találkozásánál lévő Kalemegdan erőd és park. A Szent Száva-székesegyház az egyik legnagyobb pravoszláv templom a világon. Belgrád egyik legismertebb szimbóluma, belső tere pedig lenyűgöző mozaikokkal díszített. Legismertebb kulturális intézmény a Nikola Tesla Múzeum, amely a híres feltaláló és tudós életét és találmányait mutatja be.
Tara Nemzeti Park
Szerbia egyik legszebb természeti területe az ország nyugati részén, a Bosznia-Hercegovinával közös határ közelében található.
A park egyik legikonikusabb látványa a mély Drina-kanyon, amely Európa egyik legmélyebb és legszebb folyókanyarulata. A folyó tiszta, smaragdzöld vize és a Banjska Stena kilátóról lévő panoráma csodás látványt nyújt.
A parkban több mint 200 km hosszú jelzett túraútvonal található. Felfedezhetjük a Perućac-tavat és a Rača-kolostort is.
Újvidék
Szerbia második legnagyobb városa és a Vajdaság autonóm tartományának fővárosa. Gyakran nevezik a „szerb Athénnek” művészeti és oktatási jelentősége miatt.
Legfontosabb látnivalója a Duna jobb partján magasodó Péterváradi Erőd. Az osztrákok által a 18. században épített erődítmény stratégiai szerepet játszott a történelem során. Ma gyönyörű kilátást nyújt a városra és a folyóra, és itt található az Óra torony, amely különleges, fordított mutatóival vált híressé: a nagy mutató mutatja az órákat, a kicsi pedig a perceket.
A Vajdasági Múzeum gazdag gyűjteménye bemutatja a Vajdaság történelmét a régészettől kezdve a népművészeten át a modern korig.
Studenica kolostor
Szerbia egyik legfontosabb vallási és történelmi helyszíne az UNESCO Világörökségi listáján is szerepel.
A kolostort a 12. század végén alapította I. Nemanja István, a szerb középkori állam megalapítója, aki élete végén szerzetesként élt itt. Studenica a Nemanja-dinasztia családi kolostora volt, és több király, köztük maga Nemanja István is itt nyugszik.
Központi épülete a 12. század végén épült Szűz Mária-templom. Fehér márvány homlokzata és bizánci stílusú kupolái a szerb középkori építészet csúcspontja.
Vaskapu-szoros
A Duna egyik leglátványosabb és legnagyobb szurdoka, amely Szerbia és Románia határán, a Kárpátok és a Balkán-hegység találkozásánál húzódik.
A szoros a Đerdap Nemzeti Park része. Négy kisebb részre oszlik: Golubac-szoros, Goszpoda-szoros, Kazán-szoros és Szelep-szoros. A Kazán-szoros a legkeskenyebb és legfestőibb rész, ahol a Duna sziklafalak között kanyarog.
A szoros bejáratánál álló Golubac vára, egy középkori erőd a Vaskapu egyik ikonikus látványossága. Gyönyörűen felújított, és fantasztikus kilátást nyújt a folyóra. Emellett Traianus táblája és Decebalus Rex sziklája a kiemelkedő látnivaló.
Niš
Szerbia harmadik legnagyobb városa az ország délkeleti részén található.
A Római Birodalom fontos városa volt. Itt született I. Konstantin császár, aki a kereszténységet államvallássá tette. A középkorban a város fontos erődítmény volt a Bizánci Birodalom, majd a Szerb Királyság számára.
Legfőbb látnivalója a központban lévő Niši erőd. A 18. században épült oszmán stílusban, de római és középkori erődítmény maradványaira épült. Az erőd ma parkoknak, múzeumoknak és kulturális eseményeknek ad otthont.
Az egyik legmegrázóbb történelmi emléke a Cele-kula (Koponyatorony). Az 1809-es csata után az oszmánok a szerb felkelők koponyáiból tornyot építettek, hogy elrettentsék a lázadókat. A torony ma múzeumként működik.
Đavolja Varoš
„Az Ördög Városa” Szerbia egyik legkülönlegesebb természeti csodája hihetetlen geológiai formációiról híres.
Területén 202 természetes kőoszlop található, amelyek 2-15 méter magasak, és átmérőjük 0,5-3 méter között változik. Ezek az oszlopok különböző méretű kőtömböket tartanak a tetejükön, ami egyedi és lenyűgöző látványt nyújt.
Két különleges, magas ásványianyag-tartalmú forrás található itt. A Voda Đavolja nagyon savas és rendkívül magas ásványianyag-tartalommal rendelkezik. A Crveno Vrelo (Vörös Forrás) nevét a vízben található vastól kapta, amely vöröses színt ad a forrásnak és a környezetének.
Sremski Karlovci
A Vajdaság egyik legbájosabb települése barokk építészetéről és gazdag kulturális örökségéről nevezetes.
Nevét a Karlovitz nemesi családról kapta. A 18. században Sremski Karlovci a szerb ortodox egyház egyik központjává vált. Itt található a szerb ortodox patriarkátus székhelye, valamint a híres Karlócai Zsinat helyszíne.
1699-ben itt írták alá az oszmán-török háborút lezáró békeszerződést, amely jelentős történelmi esemény volt Európa számára. A tárgyalásokat egy kör alakú pavilonban tartották, amely szimbolikus helyszín.
A Fruška Gora hegység lábánál lévő város Szerbia egyik legfontosabb borvidéke. Híres borospincéiről és borfesztiváljairól, különösen a híres bermet desszertborról, amely különleges helyi specialitás.
Szabács (Šabac)
A bosnyák határhoz közeli, Száva menti város fontos történelmi és kulturális központ.
A 15. században egy stratégiai fontosságú vár lett. Az oszmánok uralma alatt fontos katonai és kereskedelmi központtá vált. A 19. század elején, a szerb felkelések idején kulcsszerepet játszott a függetlenségi harcokban.
Egyik legjelentősebb intézménye a Macva Múzeum. Ez Szabács történelmét és a Macva régió kulturális örökségét mutatja be. Az állandó kiállítások a római kortól egészen a modern időkig terjednek.
Híres eseménye a Šabaci Vásár. Ez az éves vásár az egyik legnagyobb és leghíresebb Szerbiában, amelyre több tízezer látogató érkezik.
Vrnjačka Banja
Szerbia egyik legismertebb és legkedveltebb üdülőhelye a Kopaonik-hegység lábánál helyezkedik el.
Legismertebb vonzereje a gyógyfürdők és a termálvizek, amelyek híresek gyógyító tulajdonságaikról. A város több termálforrással rendelkezik, amelyek különböző betegségek kezelésére alkalmasak, például ízületi betegségek, bélproblémák és stresszoldás. A legismertebb források közé tartozik a Vrnjačka és Slatina források.
Kopaonik Nemzeti Park
Szerbia legnagyobb nemzeti parkja a Kopaonik-hegység szívében található.
Legmagasabb csúcsa, 2017 méter magas. A csúcsról panorámás kilátás nyílik a környező hegyekre, és remek túrázási lehetőséget biztosít. A csúcsot gyakran látogatják hegymászók és túrázók.
Télen egy igazi síparadicsom, amely az ország legnagyobb síközpontjaként ismert. A sípályákon több mint 50 km sífutópálya és több mint 25 km-es sípálya található, amelyek minden szintű síelők és snowboardosok számára kínálnak lehetőségeket.
Szabadka (Subotica)
A magyar határ menti település a sokszínű etnikai összetétele miatt a Balkán egyik legérdekesebb városa.
A Szabadkai Városháza a város egyik legismertebb építészeti műemléke, amely az art nouveau stílus remeke. A neogótikus elemekkel is rendelkező épület a 20. század elején épült, és csodásak az építészeti részletek mint a színes mozaikok és a látványos torony. A Szent Teréz templom a város egyik legszebb vallási építménye, melyet az 1800-as évek végén emeltek szintén neogótikus stílusban.
Szabadka közelében található Palić-tó egy kedvelt üdülőhely, amely a nyári hónapokban rengeteg turistát vonz. A tó körül kiépített parkok, éttermek és sétányok biztosítják a kellemes pihenést.
